Apostoli működését rendkívüli jelek kísérték. Ezek közül való az a képessége, amely már 1842-ben megmutatkozott: bárkiről meg tudta mondani, hogy halálos bűn állapotában van-e.
,,Az Úr megadta nekem a kegyelmet, hogy úgy olvassak emberek bensőjében, mint egy nyitott könyvben.”
Betegeket gyógyított, és ismerte a jövendőt. Kortársai sok ilyen csodát feljegyeztek róla.
Itt olvasható az életrajza.
https://archiv.katolikus.hu/szentek/1024.html
Claret Szent Antal Mária megkövetelte az egyházmegyéjében lévő összes paptól, hogy imádkozzák a rózsafüzért a híveikkel vasárnapokon és főünnepeken. Annyira meg volt győződve a rózsafüzér erejéről, hogy a következőket írta:
- „Az 1208-as év óta, amikor is a dicsőséges Szent Domonkos megtanította az embereket arra, hogy naponta imádkozzák azt [a rózsafüzért], nem volt olyan szent, sem a műveltségéért és erényéért kiemelkedő személy, sem jogkövető szerzetesközösség, sem jól rendezett szeminárium, amelyben ne lett volna meg a rózsafüzér iránti áhítat.”
Minden szent ismeri a rózsafüzér erejét.
Montforti Szent Lajos, Pietrelcinai Szent Pió, Boldog James Alberione, Szent Marie Alphonsine Ghattas és Szent Josemaría Escrivá szinte mindig rózsafüzért tartottak a kezükben. Szent Josemaría Escrivá még egy egész könyvet is írt a rózsafüzérről mindössze egyetlen nap alatt!
Mindez azt jelenti, hogy a szentek soha nem küzdöttek a rózsafüzér imádkozásával? Természetesen nem! A szentek is emberek. Ők is elkalandoznak, legtöbben. Sokuk számára nem volt mindig könnyű elmélkedni és a titkokra összpontosítani. A szentek döntő különbsége azonban az, hogy az imádságban tapasztalt küzdelmek és nehézségek ellenére sem adták fel soha.
A modern idők legnagyobb szentje, Lisieux-i Szent Teréz is küzdött az rózsafüzér imádkozásával. Az ő szavai nagyon megnyugtatóak azok számára, akik nem találják könnyűnek a rózsafüzér imádkozását:
- „Úgy érzem, olyan rosszul imádkozom a rózsafüzért! Összpontosított erőfeszítést teszek, hogy elmélkedjem a rózsafüzér titkain, de képtelen vagyok összpontosítani a figyelmemet. Sokáig vigasztalan voltam az áhítatom hiánya miatt, ami megdöbbentett, hiszen annyira szerettem a Boldogságos Szüzet, hogy könnyűnek kellett volna lennie számomra az ő tiszteletére elmondani a hozzá intézett imákat, amelyek annyira tetszettek neki. De most már kevésbé vagyok szomorú, mert úgy gondolom, hogy a Mennyek Királynője, aki egyben az édesanyám is, bizonyára látja a jó szándékaimat, és elégedett velük.”
Maga Montforti Szent Lajos (1673 - 1716) szintén teljességgel elismerte, hogy természetes, ha az ember figyelme elkalandozik a rózsafüzér imádkozása közben. Ezt írta:
- „Lehetetlen úgy elimádkozni a rózsafüzért, hogy ne lenne néhány akaratlan elkalandozásod, és nehéz akár egyetlen Üdvözlégyet is úgy elmondani, hogy a képzeleted ne zavarna meg egy kicsit (mert a képzeletünk, sajnos, soha nem marad veszteg). Emberi mivoltunkból fakadóan könnyen elfáradunk és hanyaggá válunk — de az ördög még rosszabbá teszi ezeket a nehézségeket, amikor a rózsafüzért imádkozzuk. Mielőtt még elkezdenénk, rábír minket arra, hogy unatkozzunk, figyelmetlenek vagy kimerültek legyünk — és amikor elkezdtük az imádságot, minden oldalról nyomaszt bennünket. Még ha az egész rózsafüzér alatt küzdened is kell a figyelmed elkalandozása ellen, ügyelj arra, hogy jól harcolj, kézben tartott fegyverrel: vagyis ne hagyd abba a rózsafüzér imádkozását még akkor sem, ha nehéz elmondani, és egyáltalán nem érzel semmilyen érezhető áhítatot. Ez egy szörnyű csata, tudom, de olyan, ami hasznára válik a hívő léleknek.”
Kalkuttai Szent Teréz, aki éveken át lelki szárazságot élt át az imádságban, soha nem adta fel a napi rózsafüzér imádkozását. Ismerte a rózsafüzér erejét. Ezért akár jó érzései voltak a rózsafüzér imádkozása közben, akár nem, mégis minden egyes nap elimádkozta azt, és mindig gondoskodott arról, hogy szerzetesnővérei napi szinten imádkozzák, különösen akkor, amikor a szegények legszegényebbjeit szolgálták.
- „Amikor az utcákat járjuk, a világ bármely részén, a nővérek [a Szeretet Misszionáriusai] a kezükben hordozzák a rózsafüzért. A Szűzanya a mi erőnk és a mi oltalmunk.”
A rózsafüzér több mint 800 éve ott van a szentek kezében.
Ha te is szent akarsz lenni, a tiédben is ott kell lennie - ahogy a Szűzanya is kérte és ma is kéri gyermekeitől.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése