Mária tekintete...

A Jerikó-hadművelet

      Itt a tavasz: Nice kiteríti legszebb virágágyásait. Fenséges sugárútjai színes ruhákat öltenek, hogy megragadják az emberek tekintetét. Most aztán minden turista pénztárcája kiürül!

      Florence épp karitatív akcióinak egyikét intézte, mikor rohanása közben egyszerre megdermedt. Egy szálloda egyik ablakát teljes egészében betöltötte egy hatalmas, szemet vonzó plakát, amelyre nagy betűkkel ezt írták: „Jós-fesztivál.” Szíve riadtan dobogott. Alaposan végigmérte a plakátot. Nagyon okos tervezés: a szavak megragadják a járókelőt, csodálatot és kíváncsiságot keltenek benne. A plakát megfoghatatlanságot sugároz, a hirdetés ellenállhatatlan. Profi munka! Egyetlen hétvége leforgása alatt mindenki képben lesz saját jövőjét, és barátai, ellenségei, hamis barátai legrejtettebb gondolatait illetően...És természetesen senki sem tér majd úgy haza, hogy ne ébredne benne remény pénzügyeivel, érzelmi és szexuális életével kapcsolatban.

      Kik vesznek részt a fesztiválon? Csupa előkelő, titokzatos ázsiai hangzású név. Rendkívüli képességeikkel mindenki rendelkezésére állnak. Olyan csodákat, lélegzetelállító kinyilatkoztatásokat ígérnek, amilyet nem látott még Franciaország! Florence szeme hétről hétre, szentségimádások hosszú órái során Jézusnak, a világ világosságának szemléléséhez szokott. A plakát látványa egész szívét áthatotta. Kiáltás tört fel belőle:

      - Nem! Uram, nem! Te nem fogod megengedni, hogy a gyermekeid ilyesmivel mérgezzék magukat!

      Florence-nak már korábban feltűnt, hogy ebben az egyébként fényűző hotelben időnként furcsa plakátokat helyeztek el, de egészen eddig a napig nem foglalkozott vele, hiszen tudta, hogy Nice eléggé messze áll attól, hogy lakosai között csupa Krisztus-tanítvány legyen. Ez a Fesztivál azonban már igazán túlzás - valahogy meg kell akadályozni az ellenség támadását!

      Nagy bizalommal imádkozni kezdett. Nagyon jól tudta, hogy Isten szívében a sötétség minden egyes terve ellen létezik egy győzelem-terv, és ennek felfedezéséhez elég térdet hajtani Előtte - majd bátran talpra állni, ha a megvalósításra hív!

      A Bibliában találta meg a kulcsot az irgalom ajtajához. Jerikó!! Hát persze! Hogy lehet az, hogy Jerikó bástyája leomlott az izraeliták kicsi, gyengén felfegyverzett csapata előtt?[1]

      Florence szívében megszületett a terv, és azonnal telefont ragadott:

      - Csatlakozol hozzánk? - kérdezte imacsoportja második emberét. - Nos, emlékszel, hogyan omlott le Jerikó városa, hogyan tűntek el a falai? Ugyanezt kell tennünk nekünk is! Körbejárjuk a háztömböt, ahol a H. hotel fekszik, közben pedig imádkozunk és dicsőítjük az Urat. Rózsafüzért is imádkozhatunk. Egy órát kell csak rászánnod, majd váltogatjuk egymást, és mindezt hét napon keresztül.

      Imacsoportja tagjai közül tíz jóakaratú ember jelentkezett. Tíz? Tökéletes, éppen ennyi a minian, az igazak száma, amelyet Ábrahám mondott Istennek, amikor Szodomáért járt közben.[2] Izraelben a mai napig addig tartanak fenn egy zsinagógát, amíg van benne tíz imádkozó zsidó.

      Tíz harcosunk tehát megjelent Nice gazdag negyedében. Hét napon át körbejártak, rózsafüzérrel a kezükben, zsoltároskönyvvel a zsebükben, de leginkább nagy elszántsággal a szívükben.

      Pár napra rá Florence-nak megszólalt a telefonja:

      - Láttad, mi történt a H. hotelben?

      - Nem, miért?

      - Levették a plakátot.

      - És a fesztivál?

      - Elmarad!

      - Micsoda? Elmarad??

      - Igen, elmarad, vége, ennyi, volt-nincs!

      Ez tíz évvel ezelőtt történt. A H. hotelben azóta nem rendeztek ártalmas összejöveteleket. A környék levegője megváltozott. Gondolhatjuk: Jerikó angyalainak bizonyára megtetszett Nice éghajlata, és úgy döntöttek, ideköltöznek...

Ez még nem minden!

      Akárhányszor valaki Florence tanácsát kéri olyan helyzetekben, ahol szemlátomást a Gonosz sakkozik Isten gyermekeivel, és éppen nyerésre áll, ő ezt válaszolja:

      - Jerikózzatok egyet! Meglátjátok, hogy működik![3]

      Florence mesélte el a következő történetet. Provence egy kis városában a keresztény családok igencsak aggódni kezdtek, amikor az egyik legkétesebb hírű hard rock együttes koncertjét hirdették meg náluk. Aggodalmuk nem volt alaptalan ilyen időben, amikor a drogok és különböző szörnyű dolgok veszélye leselkedik mindenhol... Az ilyen koncertek pedig fiatalok ezreit vonzzák.

      - Jerikózzunk egyet! - javasolta az egyik család. - Tudjuk, hol készülnek felállítani a sátorfájukat. Körülvesszük azt a részt, és egymást váltva hét napon át imádkozunk.

      Így is történt. Aznap, a verőfényes júliusi napsütésben megérkeztek a jól felpakolt teherautók. A város déli kapujánál kalapácsütések csendültek fel, és meglepő sebességgel felállt a színpad. Hatalmas bőröndökből hangszerek kerültek elő, az erősítőket az egész városban hallható módon állították be. A technikusok körül fiatalok kis csoportjai jelentek meg, és kérdések ezreivel bombázták őket. Az este jó melegnek ígérkezik, nagyon jól fogunk szórakozni! Ott volt azonban az imádkozók csoportja is, és csendben figyelte az eseményeket.

      - Urunk, köszönjük neked előre is azt, amit tenni fogsz a gyermekeidért! Bízunk benned!

      A hangtechnika minden eleme, drótja, zsinórja a helyére került. Az idő nem is lehetett volna kellemesebb. Derült ég, nagy meleg, ami néhány fokkal majd lejjebb megy, ha beáll az este. Koncertezéshez ideális! A színpad körül kiskereskedők kezdték felállítani bódéjukat, és előszedni kincseiket. Ma este jól megszedjük magunkat, gondolták.

      A drogdílerek máris résen voltak, a kalandkeresők pedig terveket kezdtek szőni... A nagy parkoló egyik sarkát autóbuszok és különleges járgányok lepték el.

      - Urunk, a Te irgalmad végtelen! Látod ezt a sok fiatalt, a te gyermekeidet! Köszönjük mindazt, amit atyai szíved eltervezett, hogy megvédje őket!

      A nap száz ágra sütött, amikor a Jerikó-hadművelet egyik katonája oldalba bökte egyik társát:

      - Láttad a felhőt?

      - A felhőt? Hol látsz te felhőt?

      - Nézd, ott!

      - Tényleg! Furcsa... Mindenhol máshol ragyogó kék az ég.

      - Várj egy kicsit Jézussal... Meglátod mindjárt, amit meg kell látnod!

      A helyzet bizonyos szempontból emlékeztetett Illés próféta történetére, amikor az ég három évre bezárult Izrael fölött, és az országban szárazság tört ki. A kis felhő szemlátomást növekedni kezdett, és pár perc alatt hatalmas fekete gomolygássá változott. A technikusok és a „művészek” elsápadtak, és kétségbe estek. Nem alaptalanul, ugyanis mire kettőt pislogtak, hatalmas vihar tört ki, és az eső zuhogni kezdett. Valóságos árvíz, amire senki sem számított, de nem ért véget egyhamar.

      A színpadon hatalmas pánik tört ki. Lehetetlenség volt mindent visszapakolni ilyen gyorsan, a hangszerek és az erősítők eláztak. Kész katasztrófa!

      Az imacsoport tagjai még évek múltán is nagy örömmel emlékeznek vissza az esőmosta koncertre. Az eset arra bátorítja őket, hogy ne adják fel a küzdelmet, az ellenség ugyanis nem alszik, pláne ha a fiatalok csábításáról van szó. Isten azon az estén beavatkozott, fiatalok ezreit mentve meg, a zenekar pedig soha többet nem mutatkozott a környéken.

__________________________

[1]      Józs 6,l-21

[2]      Ter 18,22-23

[3]      Brazíliában a Szövetség és irgalom közösség szolgálata, hogy gyerekeket szabadít ki a legrettenetesebb bandák kezei közül. Gyakran alkalmaznak Jerikó-hadműveletet, nem is akármilyen eredménnyel!

Forrás:

Ó, áldott Szent József!

A kiscica

      A második világháború alatt lengyel nővérek egy árvaházat működtettek Varsóban. Nagy szegénység volt akkoriban, a nővérek pedig egyedül az Isteni Gondviselésből éltek. Egy nap elfogyott a tej, ami pedig elengedhetetlen a gyerekek egészséges fejlődéséhez. Mit lehet tenni ilyen kilátástalan helyzetben? Az elöljáró megkérte Ewa nővért, a konyhást, hogy a közösség szokásához híven intézzen kérelmet - rajz formájában - Szent Józsefhez, és helyezze az ikonja mögé. Ewa nővér tanácstalan: a fehér lapon hogyan ábrázolhatná a fehér tejet? Valahogy csak megoldotta a kérdést...

      Másnap egy városbeli férfi kopogtatott a kolostor ajtaján. Épp csak beugrott, hogy üdvözölje a nővéreket, és ajándékot is hozott nekik. A nővérek megörültek: biztosan megérkezett a tej! Nagy meglepetésükre és csalódásukra azonban a vendég nem mást, mint egy macskát hozott nekik, egy kis házicicát... Milyen furcsa ajándék!

      A vendég megkérdezte:

      - Van szükségük valamire?

      A nővérek egyszerre felelték:

      - Igen, tejre!

      - Tejre? - kiáltott fel a látogató. - Hiszen nekem rengeteg van! Máris hozom, amilyen gyorsan csak tudom!

      A tejszállítmány még aznap megérkezett. Az elöljárót azonban nem hagyta nyugodni ez a macska-dolog. Megkérte a konyhás nővért, hogy mutassa meg neki, milyen kérelmet tett Szent József ikonja mögé. Amint meglátta a rajzot, nevetésben tört ki. Ewa nővér ugyanis egy buzgón lefetyelő macskát rajzolt a papírra! Szent József nagy jóságában először a macskát szerezte meg, majd a tejet.

A varsói ács

      Lehetetlenség nem észrevenni Szent József munkálkodását! Lássuk varsói barátnőm, Marysia S. tanúságtételét, aki elkötelezett híve Medjugorjének.

      Négy évvel ezelőtt Emmanuel nővér megajándékozott egy Szent József ikonnal, és ezt mondta:

      - Nem szoktál imádkozni hozzá!? Pedig ő nem akármilyen szent ám! Barátkozz össze vele, és meglátod, hogy nagy segítségedre lesz!

     Bogdannal és két gyermekünkkel nagy szükségünk volt egy házra, mivel a Szűzanyáért végzett missziónk egyre több teret igényelt. Ahhoz azonban nem volt elég pénzünk, hogy házat vásároljunk. Emmanuel nővér tanácsára írtam egy levelet Szent Józsefnek, telve bizalommal és reménységgel, az ikon mögé tettem, és elkezdtem egy kilencedet. Hónapok teltek el... nem történt semmi.

     Lelkiatyám akkor ezt mondta: „Szent József egy egyszerű ács, nagyon praktikus gondolkodású ember. Jobban tennéd, ha lerajzolnád a házat, amire vágysz” Készítettem tehát egy pontos rajzot a házról, kívülnézetből, és ismét az ikon mögé tettem.

      Újra eltelt néhány hónap... semmi! Megmondtam hát lelkiatyámnak, hogy Szent József bizonyára nem szeret engem, mire ő így válaszolt: „Ha nem hallgat meg téged, az biztos azért van, mert ő családapa, ezt az ügyet pedig egy másik családapával akarja megbeszélni. Kérd meg a férjedet, hogy ő maga tárgyaljon Szent Józseffel! Két családapa csak megérti majd egymást!”

      Bogdan még aznap a tanácshoz híven cselekedett. Azon a héten meglett a ház! Világos, hogy Szent József szerette volna bátorítani egy kicsit Bogdant családfői szerepében. A ház éppen annyiba került, amennyi pénzünk volt, értéke azonban jóval nagyobb volt! Minden szükséges helyiség megvan benne, pincével, padlással, kívülről pedig hajszálpontosan úgy néz ki, ahogy lerajzoltam! Szent József, a jó ács, faépületet választott, mégpedig nem is akármilyen fából, hanem tölgyfából! Megvizsgáltuk az ablakokat és ajtókat, és megállapítottuk, hogy minden apró részlet tökéletes hozzáértéssel készült, és tökéletes állapotban van.

      Az előtérben Jézus Szent Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének képe fogadott minket. Mária Medjugorjében pontosan azt kéri, hogy ezeket a képeket helyezzük el otthonainkban. Volt ott egy régi Kis Szent Teréz kép is: emlékeztetőül franciaországi lelki kötelékeinkre.

      A korábbi tulajdonos, egy súlyos beteg hölgy, az évek során az egyik helyiséget imádságra használta. Mást se kellett tennünk, mint gyertyát gyújtanunk, hogy újra beüzemeljük a kis szobát. Az asszony órákat imádkozott itt a Czestochowai Szűzanya képe előtt, éjjel-nappal felajánlva szenvedéseit.

      Szent József arról is gondoskodott, hogy ne feledkezzünk meg Jegyese medjugorjei kéréséről a böjttel kapcsolatban: kenyérsütő kemencénk is van! A finom házi készítésű kenyér segít kitartani a heti kétszeri böjtben!

      Egy pap-ismerősünk hozott nekünk egy Szent József képet, amint a Szent Család fölött őrködik. Megtisztelő helyen, az előtérben helyeztük el, mivel azóta egész családunk az ő pártfogása alatt áll. A házunk Varsótól nem messze, a természet közelében van, a gyerekek iskolája pedig jobb itt, mint Varsóban.

Szent József tervei

      A kétezer évvel ezelőtti Galileában az ácsok egyben építészek is voltak. Ügyes tervrajzokat kellett készíteniük, hogy az épületek stabilan álljanak abban a korban, amikor a ma elterjedt technikák és fémszerkezetek még sehol sem voltak. Szent József minden bizonnyal gyakran vitatta meg Jézussal azt, hogyan lehet a legjobban felépíteni egy házat, hogyan lehetne a legjobban a kuncsaft kedvében járni. Egyébként pedig József volt az, aki először tett nehéz gerendákat fia vállára, az ácsoknak ugyanis gyakran kellett ilyeneket cipelniük. Így anélkül, hogy tudta volna, a kereszthordozásra készítette fel Jézust. A mennyei Atya még erre is figyelt, és egy bölcs ácsot adott Jézus mellé tanítómesterül a názáreti rejtettség hosszú éveire. Könnyen megfeledkezünk arról, hogy Józsefnek köszönhető az, hogy Jézus nem roppant össze a Kálváriához vezető úton.

      Nem igazán vesszük figyelembe azt, hogy Szent József terveket készítő ember, Dávid családfájában ez elég elterjedt jelenség lehet, mivel Jegyese, a Szűzanya, Medjugorjében gyakran beszél a világra vonatkozó terveiről, és azt kéri tőlünk, hogy segítsünk neki megvalósítani azokat. Jézusnak szintén megvan a maga terve az emberiség üdvözítésére vonatkozólag. Az egész Szent Család nagy szakértője a tervkészítésnek!

Nekünk milyen tervünk van a saját életünkre?

      Szent Józsefre van szükségünk ahhoz, hogy megtanuljunk lelkesedni az élet ajándéka iránt. Ő, az ügyes, pontos, talpraesett építész nagy segítségünkre lehet abban, hogy újratervezzük és Isten rólunk elgondolt álmához igazítsuk életünket. Ő ugyanis kiemelkedően Igaz, ami az akkori zsidó értelmezés szerint azt jelenti, hogy egész életét Istenhez igazítja. Nem úgy, ahogy igazságügyi minisztereink teszik! Életünk valóban rászorul arra, hogy újratervezzük és Istenhez igazítsuk azt!

      Az Atya az isteni terveknek ezt a nagymesterét választotta ki, hogy Fiának, Jézusnak növekedését kísérje egészen férfikoráig. Éppen így kíséri a mi növekedésünket is! Szent József számára nagy öröm az, ha folytathatja tevékenységét közöttünk!

Gonosz szellemek réme

      Labouré Szent Katalin Párizsban halt meg, a Rue du Bacban. A Szűzanya neki nyilatkoztatta ki a Csodás Érmet. Katalint úgy ismerték, mint a „csönd szentjét”. Nagyon kevés szavát jegyezték fel, azt azonban tudjuk, hogy nem sokkal a halála előtt testvérei gyermekei megkérdezték tőle:

      - Nénikénk, ha majd haldokolsz, kihez imádkozzunk? - A gonosz szellemek réméhez! - hangzott a válasz. (Ez egy Szent József litániájából vett elnevezés.) - Ha pedig a sátán tisztátalan gondolatokat sugall nektek, gyűlöletet, irigységet, hazugságot, így imádkozzatok: „Szent József, a gonosz szellemek réme, oltalmazz engem!” - és ezt mondjatok el egyszer minden ujjatokra. Szent József el fogja venni a rossz gondolatokat. Ennyi az egész! Ha visszajönnek, tegyetek ugyanúgy: „Szent József, gonosz szellemek réme, oltalmazz engem!” Addig ismételjétek ezt, amíg minden ujjatokra egyszer el nem mondtátok, és megnyeritek a csatát.

      Szent József hasonló az éjjeli szórakozóhelyek ajtajában álló kidobófiúhoz, aki minden egyes érkezőnek a szemébe néz, és megítéli, kit engedhet be kockázat nélkül. Az Atyaisten alkotta őt ilyennek! Ilyen emberre volt szüksége ahhoz, hogy senki se zavarhassa Fiát, no meg legkedvesebb lányát, titkos fegyverét...

Semmi gond

      Mivel Szent Bernadett csak a lourdes-i dialektust beszélte, egy bizonyos Julie Garrow járt hozzá franciát tanítani. Julie egyszer megkérdezte Bernadettet:

      - Szokott ön szétszórt lenni imáiban?

      - Igen - felelte Bernadett.

      - És ez zavarja önt?

      - Ugyan, dehogy! Átadom az ilyesmit Szent Józsefnek, a többi meg az ő dolga. Semmi gond.

Ima

Dicsőséges Szent József, Mária Jegyese,

Jézus Szíve és Mária Szeplőtelen Szíve által kérünk,

Részesíts minket atyai oltalmadban!

Te, akinek hatalma minden szükségletünkre kiterjed,

És akinek a leglehetetlenebb dolgok is lehetségesek,

Nyisd ki atyai szemed és tekints gyermekeid érdekeire.

Ránk nehezedő gyötrelmünkben

Bizalommal fordulunk hozzád.

Méltóztass szerető oltalmadba venni,

Fontos és nehéz szükségletünket,

Ami annyira nyomaszt minket: ... (itt említsük szükségletünket......)

Add, hogy ezek boldog elnyerése Isten dicsőségére

És jámbor szolgáid javára váljon.

Ó, szeretetreméltó József, kit sohasem szólítunk hiába,

Te, kiben Isten oly nagyon megbízik, hogy azt mondhatjuk:

„A Mennyben József inkább parancsol, mint kér”,

Gyöngéd atya, imádkozz értünk Jézushoz és Máriához.

Légy szószólónk Isteni Fiadnál,

Akinek itt a földön figyelmes, szerető nevelője

És hűséges oltalmazója voltál.

Légy szószólónk Máriánál,

Kinek szerető és gyöngéden szeretett Jegyese voltál.

Növelje dicsőségedet, hogy meghallgatásra lel

Nehéz kérésünk, melyet most Rád bízunk.

Hisszük, igen, hisszük, hogy meghallgatod

Kívánságunkat, és megszabadítasz

Mindattól a nélkülözéstől és keserűségtől,

Amely lelkünket elárasztja.

Szilárdan bízunk abban is,

Hogy semmit sem vonsz meg a hozzád könyörgőktől.

Mi, akik alázattal borulunk lábaidhoz,

Drága Szent József, esedezve kérünk,

Könyörülj meg sóhajtásainkon és könnyeinken.

Borítsd ránk irgalmad köpenyét,

És áldj meg minket. Ámen.

(Szalézi Szent Ferenc)

         Forrás:

További bejegyzések Szent Józsefről ezen a linken!