Szűz Szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek

Szűz Szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek!

Tied élet s halálban, tied jó és balsorsban, 

Tied küzdve, szenvedve, tied most és örökre. 

Szűz Szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek.

Anyám, benned bízom és remélek! 

Anyám, teutánad epedek! 

Anyám, te jóságos, kegyelmezz! 

Anyám, te hatalmas védelmezz! 

Anyám, ó jöjj, segíts küzdeni!

Anyám, ó jöjj segíts szenvedni! 

Anyám, ó jöjj, ne hagyj elveszni! 

Hiszen tudsz segíteni, ó hatalmas! 

Akarsz is segíteni, ó irgalmas! 

Kell is segítened, ó hűséges!  

Fogsz is segíteni, ó kegyelmes! 

Anyám, te vagy a kegyelmek anyja,

Szomorúak vigasztalója, 

Bűnösök oltalmazója és menedéke,

Föld reménye s mennyek ékessége! 

Ki kérte még segélyedet hasztalanul?

Ki távozott tőled meghallgatatlanul? 

Azért bizton mondom minden szenvedésben: 

Mária mindig segít, minden időben! 

Biztosan állítom életben s halálban: 

Mária mindig segít, minden balsorsban!

Azért hiszem s meghalok ezen hitemben:

hogy veled leszek ó Anyám, fönn az égben.

Szűz szülője Istennek, engedd, hogy tied legyek! 

Tied élet s halálban, tied jó és balsorsban,

Tied küzdve, szenvedve, tied most és örökre!

Szűz Szülője Istennek, engedd, hogy Tied legyek! Ámen.

A Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban - ünnepe november 21

         Mária bemutatásának (latinul: Praesentatio Mariae) dátumát a hagyomány szerint határozták meg: a lánygyermekeket hetven nappal születésük után mutatták be az Úrnak a templomban. Jakab apostol apokrif ősevangéliumában szerepel, hogy Máriát hároméves korában szülei a templomban Istennek ajánlották. A művészek a századok során általában ezt a jelenetet ábrázolták.

 

Giotto: Mária bemutatása
 a templomban,
1304-1306 körül

         I. Jusztinianosz császár 543-ban templomot építtetett Mária feltételezett születési helyén. Mária bemutatásának ünnepe e templom dedikációs emléknapja. Bár az a bazilika megsemmisült, egész Keleten fennmaradt ez a templomszentelési ünnep. A Jeruzsálemből származott I. Germánosz pátriárka kezdte ünnepelni Konstantinápolyban a 8. század elején, I. (Komnénosz) Manuél bizánci császár pedig parancsolt ünnep rangjára emelte 1166-ban. 

         A pápai udvar az avignoni fogság alatt ismerkedett meg az ünneppel Philippe de Maizieres ciprusi követ révén. 1373 után több nyugati egyházmegye is átvette. IV. Sixtus pápa általános engedélye után szabadon választott ünnepként bárhol megülhették 1472-től. V. Piusz pápa nem vette föl a trienti zsinat utáni liturgiába, de sokak kérésére végül V. Sixtus pápa 1585-ben jóváhagyta Mária bemutatásának általános megünneplését. 

         A Pray-kódexben már 1200 körül szerepel az ünnep, tehát hazánk már az Árpád-korban átvette Bizánctól. Ezt III. Béla Bizáncban, Manuél Komnénosz udvarában kapott neveltetése is valószínűsíti. Az Érdy-kódexben így szerepel: „Asszonyunk Máriának templomba jelentése”. 

A Legszentebb Istenszülő belépése
a templomba,
16. századi orosz ikon

Az Istenszülő templombavezetése 

 „Ma van első jelensége az Isten boldogító kegyelmének” – adja tudtunkra az ünnepi tropár. Szent Jakab ősevangéliuma elbeszéli, hogy a boldog házaspár, Joakim és Anna, leánygyermeküket, Máriát hároméves korában felvitte a templomba, hogy Isten szolgálatára adja. A hagyomány szerint Zakariás főpap, a Szentlélektől megvilágosítva a Szentek Szentjébe vezette be Máriát. Ez jel volt arra, hogy befejeződik az Ószövetség, és megkezdődik az Újszövetség, mivel nemsokára megjelenik a Megváltó. Ez az ünnep külső körülményeit tárja elénk. Ez azért történt, hogy Mária előkészüljön. Mária születésével Isten a világnak adta azt a szeplőtelen testet, amelyből a világnak a Megváltó megszületik. Templomba vezetésével megkezdődött az ő lelki felkészítése az előtte álló magasztos feladatra. Ez a mai ünnep belső tartalmát tárja elénk. Az ősevangélium ezzel fejezi be: „Mária olyan volt ott a templomban, mint egy örvendező gerlice, táplálékát az angyalok kezéből kapta.” (Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye) 

         Urunk, Istenünk, tisztelettel ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária dicsőséges emlékezetét. Kérünk, részesíts minket közbenjárására kegyelmed teljességéből. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás:

Magyar Kurír

Az öt elsőszombati engesztelés

         A Szűzanya fatimai jelenéseinek sorába tartoznak azok a jelenések is, melyek 1925-ben Spanyolországban, Pontevedrában történtek Lúcia nővérnek. Itt kérte a Szűzanya és a Gyermek Jézus az öt elsőszombati engesztelést Mária ellen elkövetett vétkekért.

         A Szűzanya Lúcia vállára tette a kezét, és egy tövisekkel körülvett szívet mutatott neki, amelyet a másik kezében tartott. A Gyermek azt mondta: „Szánd meg Szűzanyád tövisekkel körülvett Szívét. A hálátlen emberek állandóan megsebzik, és senki sincs, aki engesztelné és a töviseket kihúzná.”

         „Leányom, nézd a szívemet, melyet tövisek vesznek körül, melyekkel a hálátlan emberek káromlásaikkal és háládatlan cselekedeteikkel állandóan átszúrják. Legalább te próbálj vigasztalni, és add közre, hogy megígérem: mindazokat akik öt hónapon keresztül mindig az első szombaton gyónnak és szentáldozáshoz járulnak, egy rózsafüzért imádkoznak, és 15 percen át a rózsafüzér 15 titkának átelmélkedésével elidőznek nálam azzal a szándékkal, hogy azáltal engeszteljenek, támogatni fogom haláluk órájában minden kegyelemmel, ami e lelkek üdvösségéhez szükséges.” 

         Lúcia nővér egyik gyóntatója 1930-ban megkérdezte, miért pont 5 hónapon át kell ezt tenni. Lúcia nővér megkérdezte Jézustól, Aki így válaszolt:

         „Mária Szeplőtelen Szívét érő öt bűnt kell jóvátaenni: 

1. A Szeplőtelen Fogantatását érő káromkodásokat
2. A Szüzességével elleni káromkodásokat
3. Az Istenanyasága elleni vétkeket, és ha nem ismerik el őt, mint az emberek anyját
4. Azoknak a bűneit, akik a gyermekek szívébe a Szeplőtelen Anya szembeni közömbösséget, megvetést, sőt még gyűlöletet is csepegtetnek
5. Azoknak a bűneit, akik közvetlenül támadják Máriát szentképein keresztül.” 

         Az öt elsőszombati ájtatosság fontos része a személyes gyónás, aminek nem kell feltétlen ugyanazon a napon történnie, elsőpénteken is elvégezhető, de mind az öt elsőszombaton fel kell ajánlani egy személyes gyónást, azzal a kimondott szándékkal, hogy ezzel a gyónással a Szeplőtelen Szív engeszteléséhez akarunk hozzájárulni. A szentáldozás is kifejezetten az engesztelés szándékával kell történjen. Itt egyértelműen a megszentelő kegyelem állapotában történő szentáldozásról van szó, különösképpen arra az esetre vonatkozóan, ha a szentgyónást nem lehet elsőszombaton elvégezni. Rózsafüzér imádkozása szintén szükséges része az ájtatosságnak. A Szűzanya valamennyi fatimai jelenése során nyomatékosan kérte, hogy naponta imádkozzuk a rózsafüzért. Az elsőszombati ájtatosság szorgalmazása során azt ígéri az engesztelés szándékával rózsafüzért imádkozóknak, hogy támogatni fogja őket haláluk órájában minden kegyelemmel, ami a lelkük üdvösségéhez szükséges. 

         A rózsafüzér imádkozásához pótlólag még azt kéri az Istenanya, hogy a Jézus életére vonatkozó titkok fölötti elmélkedésben legalább 15 percig időzzünk el. Ajánlatos és nagyon üdvös, hogy egész hónapon át minden világi vállalkozásunkban és szellemi foglalatosságaink közepette is foglalkozzunk az elmélkedésben felfedezett életigazságokkal, hogy mindent az illető titok prizmáján keresztül szemléljünk. Hagyjuk az elmélkedésben a Szentlelket, a Szűz és Istenanya vőlegényét hozzánk szólni, nyíljunk meg neki, és Ő el fog bennünket olyan gondolatokkal és útmutatással tölteni, melyekre magunktól talán soha az életben rá nem jöttünk volna.” 

Forrás:

Fatimáról beszél Lúcia nővér c. könyv

Pálos Nővérek

A Három Üdvözlégy Mária

 

       A „Három Üdvözlégy Mária” imádság igen hatásos ájtatossági gyakorlat.

         Naponta három Üdvözlégy Máriát kell elimádkozni, majd a következő röpimát is hozzátesszük: „Ó, Édesanyám, őrizz meg engem a mai napon (illetve ezen az éjszakán) a halálos bűntől!” vagy Liguori Szent Alfonz imáját: „A te tiszta, szeplőtelen fogantatásod kedvéért, ó Mária, tartsd tisztán testemet és mentsd meg lelkemet!” 

         Hackeborn-i Szent Mechtildnek, egy 13. században élt bencés apácának (†1299), nyilatkoztatta ki a Szűzanya a Három Üdvözlégy Mária imádságot.

         Szent Mechtild élete vége felé félelemmel telve gondolt a szent arra a nagy pillanatra, amikor lelke elhagyja majd testét, hogy az örökkévalóságba menjen. Ezért Isten Anyjának irgalmas segítségét kérte élete utolsó órájára. A Szűzanya, aki hűséges szolgálóleányának korábban már több ízben is megjelent, meghallgatta a könyörgést, majd ezt mondta: 

         „Igen, biztosan teljesítem kérésedet, leányom, de ennek fejében azt kérem tőled, hogy kedvemért naponta imádkozzál három Üdvözlégy Máriát: 

1. Az elsőt az Atya tiszteletére, aki csodálatos teljhatalmában lelkemet úgy kitüntette, hogyIsten után én vagyok a leghatalmasabb az égen és a földön.
2. A másodikat a Fiú tiszteletére, aki az Ő kifürkészhetetlen bölcsességének nagyságában engem a tudomány és a bölcsesség akkora ajándékával ékesített fel és töltött el engem, hogy minden más szentnél bensőségesebbena legszentebb Szentháromságot. Ezen felül olyan fénnyel árasztott el, hogy sugárzó napként világítom meg az egész mennyországot. 
3. A harmadikat a Szentlélek tiszteletére, aki szeretetének édes teljességét öntötte szívembe, és engem olyan jónak és irgalmasnak teremtett, hogy Isten én vagyok a legszelídebb és legjóságosabb lény.” 

         Az ígéretek, melyeket a legszentebb Szűz a Három Üdvözlégy Mária imádsághoz kötött

• „Melletted leszek halálod óráján, vigasztalni foglak és az ördög minden hatalmát távol fogom tőled tartani. Beléd öntöm a hit és a felismerés minden fényét, hogy hitedet a tudatlanság vagy tévtan ne kísérthesse meg. Halálod óráján a közeledben leszek és lelkedet elárasztatom az Isten szeretetének gyönyörével, hogy mindenekfelett álló hatalma által minden halál minden félelme és keserűsége a szeretet által boldogsággá változzon.”

          Ez az imaforma tehát nem emberi akaratból és igyekezetből keletkezett, hanem Mária egyik kifejezett kinyilatkoztatásának gyümölcse volt, és ezért olyan vigasztaló ígéreteket tartalmaz, melyeket csak a mennyország királynője adhatott. És a Szűz állja a szavát. Anyai, láthatatlan jelenlétét a Három Üdvözlégy Mária  hűséges imádkozóinak halálos órájukban érezhetővé teszi. 

         Sőt, néhány szentnek és jámbor léleknek még látható alakban is megjelent. 

         A nagy csodatevő egyháztanító, Páduai Szent Antal (1195-1231) már a Szent Mechtildnek adott kinyilatkoztatás előtt ismerte és gyakorolta a háromszoros szűz Istenanya tiszteletére a Három Üdvözlégy Máriát. Ezen kegyelmi eszköz által akarta saját lelke, szíve és teste háromszoros szűziességét megőrizni. 

         Porto Maurizio-i Leonardo, a vezeklést hirdető szent pap a 18. század első felében, jól beszélni tudó ferences pap járta Itália útjait. A hit tavaszát lobbantotta fel mindenütt, tömegeket térített meg és csodákat művelt. Miben állt apostoli sikereinek titka? Buzgó Mária-tisztelő volt. Missziós útjain elsősorban Mária-prédikációkat tartott, mivel ettől remélte a legnagyobb eredményt. Szinte apostola volt a Három Üdvözlégy Mária imádságnak. Egy nap az erkölcstelenség vétkéről prédikált és eközben példaként a következő történetet mesélte el: Egy fiatal római férfinak, aki ennek a csúnya véteknek hódolt, gyóntatóatyja, egy jezsuita parancsára a Három Üdvözlégy Máriát kellett elimádkoznia. Gyóntatója az e bűnbe való későbbi visszaeséseinél mindig ezt a jóvátételt írta elő számára. Egyszer nagy veszély fenyegetett: a fiatalember világkörüli utazásra szánta el magát. Gyóntatója, akinek nem tetszett ez a dolog, búcsúzáskor a lelkére kötötte, hogy soha ne mulassza el a Három Üdvözlégy Mária imát, és minden visszaesésékor a bűnbánatot, a vezeklést és az erős fogadás felkeltését. Így múlt el néhány év. A világutazó visszatért Rómába és meglátogatta a papot. Ekkor kiderült, hogy a javíthatatlan bűnös egészen más emberré vált. A korábbi szorongattatásoknak nyoma sem maradt. A meglepett gyóntatónak a fiatalember ezt mesélte el: „Nem emlékszik, páter, azokra a szép ajánlásokra, melyeket útravalónak adott nekem? Minden reggel és este Három Üdvözlégy Máriát kellett imádkoznom a Szeplőtelen tiszteletére. Nos, ennek a jámbor ájtatosságnak a kedvéért a legszentebb Szűz végül megmentett engem.” Erről a nagy kegyelmi csodáról a páter természetesen kellő óvatossággal prédikált. Hallgatói között volt egy tiszt, aki évek óta nem-megengedett kapcsolatot tartott fenn egy nővel. Úgy gondolta, hogy ezzel az imával ő is alkalmas szert talált ahhoz, hogy végre tisztázza dolgát. Ezért ő is gyakorolni kezdte ezt az imádsági formát, mire néhány hónap múlva jó elhatározását teljesíteni tudta. Nem sokkal ezután újabb csábító alkalom kínálkozott a régi bűnbe való visszaesésre. De a Szűzanya megerősítette a feddhetetlen élet utáni vágyát, és így segített neki, hogy imádkozását folytathassa. Porto Maurizio-i Szent Leonardo azok közé a szentek közé tartozott, akik különös módon hozzájárultak a Három Üdvözlégy Mária imádság elterjedéséhez. A hadseregben szolgáló papoknak is figyelmébe ajánlotta a katonák lelki ápolására. Legbensőbb meggyőződéssel nyilatkozott így egy vallási oktatáskor: „Ah, kedveseim, barátkozzatok meg mindannyian ezzel az oly szép és oly jámbor ájtatossággal, és életetek végéig gyakoroljátok. Igen, én még a gyóntatókat is felszólítom arra, hogy ezt az imát elégtételként adják, mivel ez egyedül több gyümölcsöt hoz, mint minden más elégtétel.” 

         Liguori Szent Alfonz, aki ugyanabban az évszázadban élt, a máriás apostolság szükségességéről és hatásosságáról ugyanezen a véleményen volt. Prédikálóként, gyóntatóként és íróként fáradhatatlanul síkra szállt a Három Üdvözlégy Mária szép imagyakorlat terjedéséért. Mindenkit meg akart nyerni: papokat, szerzeteseket, bűnösöket és igazakat, gyermekeket, felnőtteket és öregeket. Ez az ájtatosság volt misszióinak fő témája, és műveiben több mint húszszor tért ki rá. Más szerzőkkel együtt azon a véleményen volt, hogy sokan vannak, akik egyedül a Három Üdvözlégy Mária állhatatos imádkozása miatt menekültek meg. 

         

         Róma 18. századi apostola, Szent Giovanni Battista de Rossi, ezen imagyakorlat révén számos megtérést ért el. Ha megátalkodott, állandó és valódi javulásra látszólag képtelen bűnös jött gyóntatószékébe, nem talált alaposabb üdveszközt megtérítéséhez, mint a legszentebb Szűz tiszteletét, különösen a Három Üdvözlégy Mária reggeli és esti áhítatos elimádkozását. Egy jámbor lélek 11 éve volt a leghevesebb érzéki kísértéseknek kitéve. E kísértéseknek többször áldozatul is esett, mivel olyan állandó izgalmi állapotban volt, mely teljesen lehetetlenné tette számára, hogy nyomorúságától saját erejéből megszabaduljon. Ekkor elhatározta, hogy de Rossi kanonokhoz megy el gyónni. A szent szívélyesen hallgatta meg bűnvallomását és utána ezt mondta: „Isten megbízásából ellenállásra szólítom Önt fel eme kísértéssel szemben, különben nem fog Isten büntető karjától megszabadulni. Imádkozzon ezért minden este a legtisztább és legszentebb Szűzhöz, és én biztosítom Önt, hogy megszabadul a bűntől. Ettől fogva személyesen fogok Önért imádkozni. Őrizkedjen azonban attól, hogy a jövőben beleegyezzen a bűnbe, ahogy ezt a múltban tette.” Ettől a naptól fogva ez a gyónó nemcsak a visszaesésektől lett mentes, hanem a szokásos kísértésektől sem szenvedett többé, és ezután nagy lelki nyugalomban élt. A szent saját magán is megtapasztalta a Három Üdvözlégy Mária hatásosságát. Mivel gyakran kellett egyetlen napon előkészület nélkül öt-hat prédikációt tartania, nagyon rövid belső koncentrálással kellett megelégednie. Eközben a Szentlélekhez fohászkodott és elimádkozta a szokásos Három Üdvözlégy Máriát. Éppen ezek a prédikációi sikerültek olyan jól, hogy mindenki azt hitte, hogy alaposan betanulta őket. 

         Lelkes Mária-tisztelők közé tartozik, akik a Három Üdvözlégy Máriát terjesztették, az Ars-i szent plébános, a Fájdalmas Szűzről nevezett Szent Gábor, Szent Julien Eymard (az Eucharisztia-rend megalapítója), Szent Claret, Bosco Szent János és Galgani Szent Gemma. 

         Bosco Szent János tette fel egyszer a kérdést egy klerikusnak, aki bár sok éve szerzetes volt, életvitelével megcsúfolta hivatását: 

         - Hagyjuk most a teológiát, a morálist, a misztikát és az aszkézist, azt mondd meg nekem teljes őszinteséggel: Mária-tisztelő vagy-e?

         - Nyíltan bevallom - felelte a szerzetes Don Bosco beszámolója szerint, - erre soha nem gondoltam komolyan.

         - Akkor imádkozz el reggel és este három Üdvözlégy Máriát, és tedd hozáá gyakran, különösen ha veszélyben vagy, ezt a röpimát: Mária, Keresztények segítsége, könyörögj értem!

         Ezt meg is ígéret nekem, mielőtt elváltunk volna - számol be Don Bosco. Egy év után véletlenül találkoztunk, és ez az ember ennél a viszontlátásnál csak úgy sugárzott az örömtől. Elárulta nekem, hogy utolsó beszélgetésünk óta már nyugodt a lelkiismerete, és hozzátette: - Ön egy csodálatos gyógyszerrel rendelkezik! Ajánlja csak mindenkinek a Mária-tiszteletet! Különösen azoknak kell a lelkére kötni, akik kezdők a lelki életben, hogy ajánlják fel magukat Máriának, nehogy veszélybe kerüljenek. (Terrone, Lo spirito di San Giovanni Bosco, 41. oldal, Turin, 1934.)

         Galgani Szent Gemma minden este mélyen meghajolva imádkozta a Három Üdvözlégy Máriát a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére. Egyszer nagynénje, Elsa meglepte, és szemrehányóan mondta neki:

         - Mit művelsz itt Gemma? Nem tudod, hogy árt a gyomornak, ha így összegörnyedsz?

         - Ezt a nagymamám tanította nekem - válaszolta Gemma. Azt mondta, hogy a Szűzanya semmiféle bűnt nem enged meg a szent tisztaság ellen, ha valaki ilyen alázatosan imádkozza a Három Üdvözlégy Máriát.

         A redemptoristák minden szentje és boldoga különleges vonzódást örökölt eme jámbor ájtatossági forma iránt rendalapítójuktól, Liguori Szent Alfonztól. Közülük is kimagaslott Hofbauer Szent Kelemen Mária és Szent Gerhard Majella. Sőt, Szent Alfonz fiainál ez az imagyakorlat még a rendi szabályzatnak is része lett. 

        A csodálatos terjedésnek és a jó gyümölcsöknek láttán, melyeket a mi üdvös imagyakorlatunk termett, az Egyház hamar kinyilvánította tetszését és megadta az engedélyét, melyet még gazdag kedvezményekkel is ellátott. Sőt, a buzgó Pater Jean Baptiste de Blois apostolkodása még XIII. Leo pápa dicséretét és áldását is elnyerte, aki búcsúkat adományozott ezen imagyakorlathoz, és azt is előírta, hogy minden szentmise után a celebráló papnak a néppel együtt három Üdvözlégy Máriát kell elimádkoznia. XV. Benedek pápa „szívből szívesen” teljesítette az imaközösség egyes támogatóinak kívánságát, és a Blois-ban alapított „a Három Üdvözlégy Mária terjesztésére alakult jámbor testületet” egy apostoli irattal főközösséggé emelte (az egész világon szétszórt fiókegyesületek megalakításának jogával) és gazdag búcsúkkal és privilégiumokkal tüntette ki. Ezenfelül számos bíboros, érsek és püspök támogatta ezt az ájtatosságot, mivel a lelkek jóra való vezetésének nagy segítségét látták benne. 

         Montforti Szent Lajos gondolatai az Üdvözlégy Máriáról: 

• Csak néhány művelt keresztény ismeri értékét, érdemét, kiválóságát és szükségességét. A legszentebb Szűznek magának kellett nagy, megvilágosodott szenteknek többször megjelennie, hogy az Angyali Üdvözlet előnyeire rámutasson. Ők egész könyvsorokat írtak ezen ima csodálatos hatalmáról a lelkek megtérítésében, és prédikációikban mindenkinek tudtára adták, hogy a világ megmentése az Üdvözlégy Máriával kezdődött, és hogy ettől az imától függ minden egyes ember üdve is. Mindig is megállapítható volt, hogy azok, akik az elvetettség jelét viselik, vagyis az eretnekek és istentelenek, a gőgösek és mondénok, gyűlölik és megvetik az Üdvözlégy Máriát. Másfelől a tapasztalat azt mutatta, hogy azok a férfiak és nők, akik láthatólag a mennyre hívatottak, boldogan imádkozták az Üdvözlégy Máriát; igen, minél jobban Istenhez kötöttek voltak, annál jobban szerették ezt az imát. – Óh, ti lelkek, kik egykor a mennybe mentek, ti, Jézus és Mária szeretetből való rabszolgái, tudjátok hát, hogy az Ave Maria a Miatyánk után a legszebb az összes ima közül! Ez a legnagyobb bók, amit mi a Boldogságos Szűznek mondhatunk, hiszen arkangyala által Isten maga adta meg neki ezt a tiszteletet, hogy ezzel megnyerje szívét, és titkos vonzerejével valóban elérje, hogy Mária mély alázata ellenére hozzájárulását adja az isteni Ige megtestesüléséhez. Ha ti Máriát ugyanezzel a dicsérettel köszöntitek mély tisztelettel, kétségen kívül ti is megnyeritek szívét. 

         A helyesen, figyelmesen, ájtatosan és alázatosan imádkozott Üdvözlégy Mária a szentek véleménye szerint az ördög győzelmes ellenfele, ez az ima az a kalapács, mely szétzúzza a sátánt, ez az ima a lelkek üdvözítője, az angyalok öröme, a kiválasztottak éneke, az új szövetség himnusza, Mária öröme és a Legszentebb Szentháromság dicsőítése. Az Üdvözlégy Mária mennyei harmat, mely a lelket megtermékenyíti, szűzi, gyengéd csók, melyet Máriának ajándékozunk, piros rózsa, drága gyöngy, mennyei étek, melyet neki nyújtunk... ezek a hasonlatok mind szentektől származnak. 

         A Három Üdvözlégy Máriát mások megtéréséért, testi-lelki gyógyulásáért is lehet imádkozni, akár napjában többször is, hatásos!

         Megéri hűségesek lenni ehhez az imágyakorlathoz, kezdetben, ha egy nap elfelejtjük, másnap folytassuk.  Leesdi Isten kegyelmét és áldását, és a Szűzanya kölönleges segítsége velünk lesz halálunk óráján. A Skapuláré búcsú-ima végén három Üdvözlégy Máriát és Dicsőséget imádkozunk, megtehetjük a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére is, hálából az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.

A napi rózsafüzér imának az ereje és hatása Hirosimában és Nagaszakiban!

         Emmanuel Maillard nővér Megbotránkoztató irgalmasság című könyvében olvassuk a Hirosimát és Nagaszakit ért atombomba támadást túlélő szerzetesek házáról a következőket: 

         1945 augusztus 6-át írjuk, 9.15 perc van. Japánban hatalmas gomba emelkedik Hirosima fölé. Két perc alatt eléri a 10000 m-es magasságot és semmi sem állhat ellen a pusztításnak. Három kilométer sugarú területen mintegy 10000 épület dől össze a robbanás széllökésétől, és 50000 épület ég le. Több ezer áldozat hal szörnyet a robbanás helye körüli 1200 m sugarú körben. 

         E körön kívül néhány hét leforgása alatt egymás után halnak meg a sugárzás következtében a japán katonák, akiknek feladata az áldozatok összegyűjtése volt. 

         Azonban néhány száz méterre a robbanás központjától egy ház mégis épen maradt, mintha nem is hatott volna rá a bomba. Pedig jellegzetes, könnyűszerkezetes japán épület volt, aminek egy szempillantás alatt össze kellett volna dőlnie. Ugyan mi történt? Ez a ház nem volt más, mint több német missziós jezsuita lakhelye. Egyikőjük, Hubert Schiffer atya megdöbbentő tanúságot tett a philadelphiai nagy Eucharisztikus Kongresszuson 1976 júliusában. 

         A jezsuiták közül, akikkel együtt élt, senkit sem érintett a bomba, és megmenekültek minden radioaktív sugárzástól. A drámát nemcsak hogy túlélték, de tökéletesen egészségesen vészelték át. Idős korukban hunytak el, sok évvel később. 

         Szakértők hosszasan kutatták ezt a rejtélyt, a legjobb készülékekkel vizsgálódtak, és szenvedélyesen nyomoztak az épületben rejlő legapróbb jelek után. Hogyan tudott kibírni ez a ház ekkora katasztrófát? Ráadásul a jezsuitáknak is alá kellett vetniük magukat több, mint 200 tudós és szakorvos vizsgálatának. Nyomát sem találták rajtuk a rádióaktivitás bármiféle hatásának, és nem értették, hogyan maradhattak életben ezek az emberek a tömeges pusztítás közepette, ahol minden más élőlény tízezrével pusztult el. 

Pedro Arrupe SJ.
 - Hirosimai háza

         A rejtély kulcsa ott volt a jezsuitáknál. Elmondták, hogy a naponta, közösen elimádkozott rózsafüzér kegyelme volt az, ami csodásan megoltalmazta őket. Schiffer atya említi később: „A tudósok semmit sem értettek, nem tudtak hinni a magyarázatnak, amikor elmondtunk nekik, hogy a fatimai jelenés üzenete szerint éltünk, azaz minden nap elimádkoztuk a rózsafüzért ebben a házban”. 

         Hasonló dolog történt Nagaszakiban. A második világháború előtt Maximilian Kolbe atya tervbe vette, hogy kolostort építtet Japánban, a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére. Amikor elmondta, hogy ezt a kolostort a Nagaszaki fölött húzódó kis dombra akarja felállítani, kinevették, csakúgy, mint a környékbeli lakosok, akik meg akarták akadályozni ebben, mert ott nem volt se víz, se villany, és a lehető legalkalmatlanabbnak tűnt. Kolbe atya a Szűzanya sugallatára erősen imádkozott és kivárta, amíg az elöljárói megváltoztatják a véleményüket. Amikor ez megtörtént, megépítette a kolostort a Szűzanya tiszteletére a híres dombon. Ott is, abban a kolostorban a testvérek minden nap közösen imádkozták a rózsafüzért. Sejtelmük sem volt arról, hogy mi fog megtörténni csaknem a szemük láttára. Három nappal Hirosima bombázása után, 1945 .aug. 9-én ledobták a bombát Nagasakira. A kolostor pedig ugyanúgy, csodás módon megmenekült, pedig a város 80%-a romba dőlt. 

         A Szűzanya szüntelenül mondogatja, hogy az Istenhez való megtérésünk által, az imádságnak, különösen a rózsafüzér imának köszönhetően jön el a béke. Ő mindig megtartja ígéretét azoknak, akik bíznak benne.

Forrás:

http://dkjozsef.blogspot.com/2021/02/a-rozsafuzer-ima-hatasa.html

A rózsafüzérhez való hűség a kiválasztottság nagy jele - Szűz Mária tizenöt ígérete

Szűz Mária tizenöt ígérete 

         A Bretagne-ból származó Alanus de Rupe (Alain de la Roche) Szent Domonkos szerzetesrendjének tagja volt. Teológiát tanított Párizsban, Lille-ben, Douai-ban, Gent-ban és végül Németországban, Rostockban. Nagy Mária tisztelő volt, a rózsafüzér terjesztésének és rózsafüzér társaságok alapításának szentelte életét. 1475. szeptember 8-án halt meg. Esküvel tett tanúságot amellett, hogy a Szent Szűz a következő fontos ígéreteket tette a rózsafüzérrel kapcsolatban: 

1. Különös kegyelmet kapnak, akik állhatatosan szolgálnak nekem a rózsafüzér ima által.
2. Különleges oltalmamat és nagy kegyelmeket ígérek mindazoknak, akik áhitattal imádkozzák rózsafüzéremet.
3. A rózsafüzér erős védőfal lesz a pokol ellen, megsemmisíti és elűzi a bűnöket és kioltja a tévtanokat.
4. Újból felvirágoztatja az erényeket és a szent műveket, és Isten nagy irgalmát esdi ki a lelkek számára. Visszafordítja az emberek szívét a hiú világ-szeretettől az Isten iránti szeretethez, és vágyat ébreszt bennük az örök értékek iránt. Ó, mily sok lélek fog megszentelődni általa!
5. Nem vész el az a lélek, aki a rózsafüzér által rám bízza magát.
6. Aki áhitattal imádkozza a rózsafüzért, és közben szemléli a titkokat, azt nem töri le a szerencsétlenség, nem tapasztalja meg Isten haragját, nem hal meg hirtelen halállal, hanem megtér, amennyiben bűnös életű. Ha azonban igaz lelkű, kitart a kegyelemben és méltóvá válik az örök életre.
7. Nem fognak szentségek nélkül meghalni, akik valóban szeretik rózsafüzéremet.
8. Azt szeretném, hogy akik rózsafüzéremet imádkozzák, életükben és halálukban a kegyelem bőségében és világosságban legyenek! Életükben és halálukban részesüljenek a szentek érdemeiből!
9. Mindennap kiszabadítok a tisztítóhelyről olyan lelkeket, akik rendszeresen imádkozták a rózsafüzért.
10. Rózsafüzérem igaz gyermekei nagy dicsőségben részesülnek az égben.
11. Amit a rózsafüzér által kérsz, azt mindig megkapod.
12. Akik rózsafüzéremet terjesztik, azoknak minden szükségükben segítségükre sietek. 
13. Elnyertem Fiamtól, hogy a rózsafüzér társaságok tagjai életükben és halálukban testvérüknek tudhatják az ég minden lakóját.
14. Akik a rózsafüzért imádkozzák, azok az én gyermekeim és Jézus Krisztusnak, az én egyszülött Fiamnak pedig testvérei.
15. A rózsafüzérhez való hűség a kiválasztottság nagy jele. 

(A rózsafüzér társaság német nyelvű imalapjáról)

Forrás:

Tengernek Csillaga folyóirat (PDF)

Kilenced a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére

Július 7.-én kezdődik a kilenced 

a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére (július 16): 

Előkészületi imádság 
         Kármelhegy Ékessége és Királynéja címmel magasztal téged, oh, Boldogságos Szűz, az Egyház. Lábaidhoz mély alázattal leborulva köszöntünk téged, kegyes Anyánk és kezünket, szívünket hozzád emelve fohászkodunk: Kármelhegy Ékessége és Királynéja! Könyörögj érettünk! Hallgasd meg, oh hatalmas Szűz, szívünk esdeklését, melyért e kilenc napon hozzád folyamodunk és fogadd el e csekély gyermeki hódolatunkat, mely téged méltán megillet.

1. napra: 
         Mikor lehetett hallani, hogy valaki gyámolatlanul magára hagyatott volna, ki a Boldogságos Szűz Máriához folyamodott? Azért járult Szent Simon is gyermeki bizodalommal ezen jóságos Anyához szorongatásaiban és nem maradt szégyenben. Mert dicsfénytől sugározva s angyali seregektől kísérve megjelent előtte az egek szent királynéja és ezen szép szavakkal vigasztalta: „Vedd, íme, szeretett fiam! Rended skapuláréját, társulatom jelvényét, mely kiváltságul szolgál neked és minden kármelita rendtagnak; aki ebben hal meg, nem fog az örök tűzben szenvedni. Íme az üdvösség jele, a veszélyben oltalom, a béke és örök frigy záloga.” Oh, fönséges, vigasztalással teljes ígéret! Magadéinak vallasz minket, drága Szűz Anyánk, kik a te szent ruhádat viseljük. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

2. napra. 
         Téged illet, Kármelhegyi Szűzanyánk, a dicsőség, dicséret és tisztelet, mert te vagy az ég és föld hatalmas Királynéja, kit, mivel szeretett Fiad Jézus Krisztus dicsőségében osztozol, csodálva tisztel a menny minden lakója. Mily rendkívüli kiváltság és kegyelem tehát, hogy mi a szép mennyekből hozott ruháddal ékeskedve, ily fönséges királyné szolgái és testvérei közé tartozhatunk! Hála és dicséret legyen neked, hogy bennünket érdemünk nélkül e kitüntetésre méltattál és ne engedd, hogy a te szent ruhádhoz nem méltó viseletünkkel anyai szívedet megszomorítsuk. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

3. napra. 
         Üdvözlégy Mária, te legjobb Anya! Boldogok, kiket te fiaidnak ismersz, kikre reá adtad anyai köntösödet, a skapulárét, az üdvösség jelét; mert e szent ruha biztos jele, kétségbevonhatatlan bizonysága, hogy te, szentséges Szűz, szeretsz minket, még pedig olyan szeretettel, mely erősebb, mint a halál, vagyis mindvégig életünk minden pillanatában mellettünk állsz, hogy a gonosz lélek egyetlen egyet se szakíthasson le anyai szerető szívedről, hacsak magunk nem akarunk tőled a bűn által megválni és anyai szívednek végtelen fájdalmat okozni. De ne engedd ezt, kedves édes Anyánk, hanem támogasd, gyámolítsd gyarló gyermekeidet, hogy a szent skapuláré rajtunk igazán az üdvösség jele legyen. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

4. napra. 
         Üdvözlégy Királynénk! Irgalmasság Anyja, életünk és édes reménységünk, üdvözlégy! Így sóhajtunk hozzád, gyermekeid, e siralom völgyéből. Sok-sok veszély környez bennünket: bú és bánat aggasztja lelkünket, betegség, nyavalya sorvasztja testünket, kísértések zaklatják szívünket, sokallja már gyarlóságunk a terheket. De azért mégsem csüggedünk, ha drága ruhádat mellünkön megpillantjuk, mert ígéreted szerint oltalom az minden veszélyben, védőpajzs minden harcban. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

5. napra.
        Oh, örök békesség szerzőjének, Jézus Krisztusnak Anyja, Mária, éreztesd velünk azon békét, melyet a világ nem adhat. Gyámolítsd választott gyermekeidet a küzdelemben, melyet örök üdvünk ellenségeivel vívunk, hogy folyton diadalmaskodva állandó békét élvezhessen szívünk s hálával eltelve, soha meg ne feledkezünk a szent frigyről, melyet édes, jó Anyánk, velünk kötöttél, hanem minden küzdelem és szenvedés dacára hívek maradjunk a boldog szövetséghez, melynek zálogául szent ruháddal, a skapuláréval, minket, méltatlan szolgáidat kitüntettél. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

6. napra.
         Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk most és főképpen halálunk óráján! Oh, igen, drága jó Anyánk, imádkozzál azon végzetes percben, mely reánk az örök boldogság hajnalát, vagy az örök kárhozat éjjelét hozhatja; akkor mutasd meg, hogy Anyánk vagy, s nyerd meg számunkra a végső kegyelmet, melyet a te szent ruhád jámbor viseléséhez kötöttél. Jöjj, édes Anyánk, azon rettenetes órában gyermekeidhez, küzdj velünk, hogy a végső tusában is neked köszönhessük a győzelmet. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz…

7. napra.
Ezrek és milliók magasztalnak téged most a mennyben, oh egek dicső Királynéja, Boldogságos Szűz Mária, kiket csakis a te hatalmas és irgalmas kezed tartóztatott vissza az örök kárhozattól, mivel szent ruhádba öltözötten jelenhettek meg szerelmes Fiadnak, Jézus Krisztusnak ítélőszéke előtt, és a te kedvedért nyertek irgalmas ítéletet. Kérünk téged, jó Anyánk, hadd viseljük mi is a szent skapulárét oly lelkülettel, hogy számunkra is eloltsa az örök tűznek lángját. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

8. napra.
         Csodálat és tisztelet fogja el lelkünket oh, Boldogságos Szűz, azon megfoghatatlan szeretet láttára, mely anyai szívedben tisztelőid iránt lángol! Mert nem tudsz sokáig távol maradni gyermekeidtől, hanem még a tisztítótűz bosszuló lángjaiba is leszállasz irgalmasságoddal megvigasztalni, megenyhíteni az ő kínjaikat és többnyire a neked szentelt szombati napon vezeted be őket a skapuláré ragyogó öltözetében az örök boldogság honába. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség…
Befejező ima: Szentséges Szűz…

9. napra.
         Magasztalja lelkünk az Urat, aki ily jó és drága Anyát adott nekünk e küzdelmes földi életben! Kézen fogva vezérel bennünket, megóv minden testi-lelki veszélytől, megvigasztal bajainkban, megerősít harcainkban, halálos ágyunknál is ott terem, hogy jelenléte elűzze ádáz ellenségünket s addig nem nyugszik, míg diadalmasan föl nem teszi az örök élet koronáját hű gyermekeinek fejére. Azért kegyes Anyánk, Boldogságos Szűz Mária, méltóztassál elfogadni szent ígéretünket, hogy hozzád törhetetlen hűséggel, lankadatlan szeretettel ragaszkodni akarunk. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség…
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

Befejező ima (minden nap)
         Szentséges Szűz, a testté lett Ige Anyja, a kegyelemkincsek őrizője, a szegény bűnösök menedéke, élő hittel sietünk anyai szeretetedhez és kérjük tőled a kegyet, hogy az Isten akaratát és a tiedet mindenkor teljesítsük. Szent kezeidbe tesszük szívünket és testi-lelki üdvünkért esedezünk hozzád. Bízvást bízunk, hogy te, legkedvesebb Anyánk, minket meg fogsz hallgatni, s azért hangoztatjuk élő hittel:
Üdvöz légy Mária… (3-szor)
         Könyörögjünk! Oltalmazd meg, Uram, a te szolgáidat kik színed előtt egész szívvel leborulnak, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárására minden bajtól és védelmezd meg őket az ellenség incselkedéseitől. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

Forrás:
P. Soós István: A Kármelhegyi Skapuláré-társulat vezérkönyve

Örvendezz, kegyelemmel teljes!

         A Szűzanya 2. nyilvános jelenése alkalmával - 1999. március 21.- a szőkefalvi Marian Rózsika látnoknő[1] otthonában este 11 órakor, azt kérte, hogy alakítsanak:

• egy római katolikusokból álló héttagú engesztelő közösséget, 
• valamint egy ugyan csak héttagú ortodox román nyelvű imacsoportot. 

Mindkét imádkozó közösségben szentolvasóval imádkozzanak – Isten irgalmát kérve – egy Szőkefalvát veszélyeztető katasztrófa elhárításáért. Ugyancsak ebben a március 21-i jelenésben kérte a Szűzanya, hogy a Szentatyáért mindennap imádkozzunk el egy szentolvasót.

(A szőkefalvi  üzenetek megtalálhatók itt: Tengernek Csillaga.)

         Háromszor voltam Szőkefalván: 2008. jún. 17-én, majd 2014. szept. 17-én,  és 2018. jún. 17-én. A linkekre kattintva megtekinthetők az akkor készült fotók.

         A fenti kérését a Szűzanyának teljesítették. Minden hónap 17-én az esti szentmise előtt imádkozzák a rózsafüzért: egy tizedet magyarul, egy tizedet románul. A katolikus öt tizedes rózsafüzér egyforma az ortodox rózsafüzérrel, ez többszázados régi közös hagyomány.
      Az Üdvözlégy-imádság is egyforma lenne, ha az első szó nem különbözne. Románul: „Bucura-te Maria” azt jelenti, hogy „Örvendezz Mária”, ami nálunk:
„Üdvözlégy Mária” [2].
         Rákerestem, hogy az eredeti görög szövegben hogyan szerepel ez a szó, üdvözlégy vagy örvendezz? Az örvendezz:

         Megtekinthető ez a rész online a Görög Újszövetségi Szószedetben.

         A román-ortodox kifejezés („örvendezz”) hitelesebben fejezi ki az angyali üzenet tartalmát. A különböző fordítások általában az Áve (Üdvözlégy) szót használják. Ezzel szemben a „chaire” szó jelentéstartalmát az „örvendezz” vagy „örülj” szavakkal való fordítás szerintem hitelesebb. Az Istenszülőt dicsérő énekben (akathisztoszban) is az „örvendezz” szó áll.

         Már az ószövetségi próféták is ezzel a szóval fordultak Izrael népéhez, például:

• Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael! Örülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem leánya! (Szof 3,14)
• Ujjongjanak és örüljenek benned mind, akik hűségesen keresnek, és hirdessék mindig: Hatalmas az Úr! Mind, akik várják üdvösségedet. (Zsolt 40,17) 
• Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való öröm az erősségetek. (Neh 8,10)

         Jézus buzdítja tanítványait, hogy örüljenek és ujjongjanak az üldözésnek, melyet az evangélium hirdetése miatt fognak szenvedni:

• Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is. (Mt 5, 11-12)
• Boldogok vagytok, ha gyűlölnek benneteket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, elvetik az Emberfia miatt. Örüljetek azokban a napokban, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben! Atyáik is így bántak a prófétákkal. (Lk 6, 22-23). 

        Gábriel arkangyal által az Atya meghívta a Szűzanyát az ujjongó örömre, az ő Egyszülött Fiának befogadása és a vele való közösség által. A Szűzanya örömének alapja Jézus Krisztus, és a Vele való közösség! Aki Jézussal közösségben él, az nemcsak Vele lép közösségbe, hanem Istennel is, a teljes Szentháromsággal, az öröm igazi forrásával. Mária is, akit a Szentlélek minden kegyelemmel elhalmozott, mindig közösségben maradt az Atyával. Ezért szólítja fel - az angyal szavai által az egyház naponta világszerte: „Örvendezz” kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled.”

            Az „evangélium” görög eredetű szó, jelentése „örömhír”!

            Ez az öröm ihlette a Magnificat szavait is, ez a Szűzanya öröméneke.
           A Magnificat liturgikus ima, bekerült a vesperásba (értsd: vecsernye), az esti zsolozsmába. A szöveg Lukács evangéliumából származik (Lk 1, 46-55). A liturgiában betöltött szerepéről először Szent Benedek regulájában esik szó, ami a 6. század első feléből származik.
A Magnificat szövege a Szentírásból:

• Mária így szólt: „Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában gőgösöket, letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. Az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. Gondjába vette szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmáról, amelyet atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.” (Lk 1, 46-55)

         A Magnificat több zeneszerzőt is megihletett az évszazadok folyamán, például: Du Fay, Tomas Luis de Victoria, Giovanni Pierluigi da Palestrina, Rolan de Lassus, Caludio Monteverdi, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel, Wolfgang Amadeus Mozart...
         Mozart Vesprae solennes de confessore című művének a befejező tétele a Magnificat, kifejezi a Szűzanya örömét a zene nyelvén, különféle futamokkal, és ujjongó szólóénekekkel, felemelő és örömmel tölti el a szívet-lelket:

___________________________________________

[1]       Marián Rózsika (szül. 1962. november 4. - elhunyt 2011. június 27.), 1995-ben Dicsőszentmártonban, Gergely Piroska néninél – a nagymamánál – tartózkodott. Imádságai sokszor éjszakába nyúltak. 1995. januárjában, vakságának harmadik évében egy vörös fényt látott, amelyet nem tudott semmiféle természetes fényhez hasonlítani. Ez a fény naponta többször is megjelent. Június 17-én este 11 órakor imádság közben egy hang szólította meg, amelyről a beszélgetés során kiderült, hogy a Boldogságos Szűzanyáé volt.
         Ugyanazon év december 8-án eset 11 órakor megjelent mennyei fényben egy Mária szobor (kb. 75 cm nagyságú). Mária fején 12 csillag volt, efölött egy nagy csillag, amelyből olyan erős fény áradt a szoborra, hogy azt már nem is lehetett látni. Ekkor szólalt meg a Szűzanya. Ilyen fény-szobor formájában jelent meg azután (2005. június 17-ig) a Boldogságos Szűz Mária a látnoknak általában évente háromszor.
         1995-től 1998-ig csak magánjelenése volt, amiről nyilvánosan nem beszélhetett. E három év alatt a Boldogságos Szűzanya tanította, fölkészítette a látnokot hivatásának betöltésére.
         1998. november 4-én este 11 órakor volt az első nyilvános jelenés Szőkefalván a családi házban.
         1999. március 21-én este 11 órakor volt a második jelenés szintén a családi házban, kb. 35 személy jelenlétében. Ezen György István lelkipásztor (aki gyóntatója) is jelen volt. Kérésükre a Szűzanya elfogadta, hogy ezentúl délután öt órától jelent meg a látnoknak. 1999. november 4-étôl – a látnok kérésére – a jelenések a templomban, aztán a templom udvarán történtek 2005. június 17-ig, melyeken egyre több zarándok vett részt. Ezekre az alkalmakra egy szabadtéri oltárt építettek. Minden jelenéskor a Szűzanya üzenetet közvetített az emberiségnek. A Szűzanya Rózsika otthonában este 11 órakor kérte, hogy alakítsanak egy római katolikusokból álló héttagú engesztelő közösséget, valamint egy ugyan csak héttagú ortodox román nyelvű imacsoportot. Mindkét imádkozó közösségben szentolvasóval imádkozzanak – Isten irgalmát kérve – egy Szőkefalvát veszélyeztető katasztrófa elhárításáért.
         Ugyancsak ebben a március 21-i jelenésben kérte a Szűzanya, hogy a Szentatyáért mindennap imádkozzunk el egy szentolvasót. Május végén példátlan jégverés Szőkefalva kivételével nagy pusztítást végzett a környék minden falujában. A termés nagy részeelpusztult és sok helyen a házak ablakait is bezúzta a jég. Gálfalva, Mikefalva, Sáros, Dicsőszentmárton, Dombó, Ádámos, Botorka, Királyfa és Bogács nagyon komoly károsodást szenvedtek. Szőkefalván viszont minden kártól mentes maradt a termés.

[2] „Üdvözlégy Mária”. Szövege több részből tevődött össze: a) Gábor angyal köszöntő szavai: Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled (Lk 1,28); b) Erzsébet köszöntő szavai: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse (Lk 1,42); c) Jézus neve; d) könyörgés Isten anyjához: Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Amen.

Dicsérőének Isten Szentséges Szülőjéhez (Akathisztosz Hymnosz)

Az akathisztosz bevezető imái itt!

Tropár, 4 hang
Siessünk buzgón az Istenszülőhöz / mi bűnösök és lealázottak. / és boruljunk le bűneinket töredelmesen megbánván, / lelkünk mélyéből kiáltsuk: / Könyörülj rajtunk és segíts ó Királynőnk, / íme, bűneink tengerében mindjárt elveszünk, / ne hagyd védtelenül szolgáidat / mert te vagy a mi egyedüli védelmezőnk.

Bevezető ima
         Ó, legszentebb Nagyasszonyunk, tisztaságos Istenszülő Szűz, Urunk Istenünknek, Jézus Krisztusnak anyja! Mielőtt megkezdeném e hozzád intézett méltatlan imádságomat, leborulok előtted, mint királyunk anyja előtt, és hozzád esedezem, ég és föld királyának anyja! Fogadd el, vidd azt az uralkodó király, a mindenek Ura, a te Fiad, az Isten elé, és kérj bocsánatot minden vétkünkért! Adj életünknek megigazulást, és végezetül a túlvilágon lakozó ellenségek zaklatásától mentes elköltözést! Közbenjárásod által add meg, hogy a mennyország Istenhez vezető ajtaja megnyíljék előttünk, hogy ott a paradicsomi táplálék élvezetében, a hegyen épült városnak, a magasságbeli, mindenekfelett ékes Jeruzsálemnek vigasságában és kimondhatatlan szépségében, a hármasfényű Szentháromság tündöklésében s az angyalok énekének édes hangjában gyönyörködhessünk! Tégy minket e dicsőség és öröm örököseivé és minden szentek sorsosaivá, mert, mint a mindenható Király anyja, mindent megtehetsz! Azért most, kiváltképp pedig ez órában, ó mindenekfelett irgalmas Nagyasszonyunk, hallgass meg minket! Úrnőnk, királynénk, előtted vagyunk, figyelmezz reánk, kik a következő imádságos éneket mutatjuk be neked
1. kondákion 
Védelmező Hadvezérnőnk, Istennek Szülője! Megszabadulván a csapásoktól, hálaadással jegyzik fel győzelmi ünnepedet a Te szolgáid. De mert hatalmad megtörhetetlen, szabadíts meg minket minden veszélytől, hadd énekeljük Néked: Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

1. ikosz 
Az elöljáró Angyal elküldetett a mennyből, örömhírt mondani Isten Szülőjének. És a Te megtestesülésed titkát szemlélve, Uram, megrendült és földöntúli hangon így kiáltott Hozzá:
Örvendezz, mert Általad felcsillant az öröm,
Örvendezz, mert Általad kialszik az átok.
Örvendezz, visszahívása az elbukott Ádámnak,
Örvendezz, váltsága Éva könnyeinek.
Örvendezz, emberi értelemnek elérhetetlen magasság,
Örvendezz, angyali szemnek beláthatatlan mélység.
Örvendezz, királyi trónja a Királynak,
Örvendezz, hordozója Annak, Aki a mindeneket tartja.
Örvendezz, napkeltét megjelenítő Csillag,
Örvendezz, méhe Isteni Magzatnak.
Örvendezz, teremtett világot újító,
Örvendezz, Benned lesz Gyermek az Alkotó.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

2. kondákion
Ismerve a Szent Szűz saját tisztaságát, bátor hangon így szólt Gábriel angyalnak: Érthetetlen a különös beszéded lelkemnek, mert hogyan mondhatod a fogamzást magtalannak, így kiáltva: Alliluia!

2. ikosz
Keresvén a Szűz a megfoghatatlan ismeret megismerését, így szólott a szolgálattevőhöz: Hogyan lehetséges, hogy Fiam szülessék a szűzi bensőmből, mondd meg nékem. Amaz pedig félve bár, mégis így kiáltott:
Örvendezz, Beavatottja a kimondhatatlan tervnek,
Örvendezz, bizalma a csendet keresőknek,
Örvendezz, kezdete Krisztus csodáinak,
Örvendezz, kútfeje minden dogmáinak.
Örvendezz, mennyei Lépcső, amelyen az Isten száll le,
Örvendezz, mert híd vagy, mely a földről visz a mennybe.
Örvendezz, angyalok legendás csodája,
Örvendezz, démonok iszonyú csapása.
Örvendezz, mert mondhatatlanul szülted a Fényt,
Örvendezz, mert senkinek nem mondottad, miként.
Örvendezz, bölcsek tudását meghaladó,
Örvendezz, hívők értelmét világító.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

3. kondákion
A Magasságos ereje akkor fogamzással árnyékolta be a Férjezetlent, és Annak termékeny méhét édes termőfölddé tette mindazoknak, akik üdvösséget akarnak aratni, miközben így énekelnek: Alliluia!

3. ikosz
Istent befogadó méhe lévén a Szűznek, sietve kelt útra Erzsébethez; annak magzatja pedig, megérezve az Ő csókját, megörült és repesve szinte énekelt Isten Szülőjéhez:
Örvendezz, hervadhatatlan hajtású Szőlő,
Örvendezz, tökéletes Gyümölcsnek Földje,
Örvendezz, mert az emberszerető Földmívest neveled,
Örvendezz, mert életünk Sarjasztóját sarjasztod.
Örvendezz, Anyaföld, mely a könyörület bőségét termed,
Örvendezz, Asztal, mely az engesztelés nagyságát hordozod.
Örvendezz, mert a gyönyörűség mezejét teríted,
Örvendezz, mert a lelkek révpartját készíted.
 Örvendezz, közbenjárásnak kellemes tömjénje,
Örvendezz, egész világnak engesztelése.
Örvendezz, Istennek a halandókhoz való jóakarata,
Örvendezz, halandóknak Istenhez való bizodalma.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

4. kondákion
A titkos kétkedő gondolatoktól kábultan, a józan értelmű József megrettent, mivel Hajadonnak ismert, mégis kéjelgőnek gondolt Téged, óh Feddhetetlen. Amikor pedig megtudta, hogy a Szent Lélektől fogantál, így szólott: Alliluia!

4. ikosz
Meghallották a pásztorok a Krisztus testi megjelenését hirdető angyalokat, és a Pásztorhoz sietve, feddhetetlen Bárányként látták meg Őt, akit Máriának méhe nevelt, kit meg így dicsértek:
Örvendezz, Báránynak és Pásztornak Anyja,
Örvendezz, lelki bárányok akla.
Örvendezz, láthatatlan ellenségnek elhárítója,
Örvendezz, Mennyország kapujának megnyitója.
Örvendezz, mert az égiek együtt vigadnak a földdel,
Örvendezz, mert a földiek együtt ujjonganak az éggel.
Örvendezz, apostoloknak soha el nem hallgató ajka,
Örvendezz, diadalmas vértanúknak győzhetetlen bátorsága.
Örvendezz, hitnek szilárd támasza,
Örvendezz, kegyelem tündöklő bélyege.
Örvendezz, mert Általad megszégyenült a pokol,
Örvendezz, mert nekünk a dicsőség öltözetét hozod.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

5. kondákion
Meglátván a Bölcsek az Istenhez vezérlő csillagot, annak fényét követték, és mintha csak lámpásuk lett volna, általa lelték meg a hatalmas Királyt; és elérve az Elérhetetlent, örvendeztek, így kiáltva Hozzá: Alliluia!

5. ikosz
A káldeusok fiai felismerték a Szűz karján Azt, Aki karjával alkotta az embert; és tudván, hogy Ő az Úr, bár a szolga képét öltötte magára, siettek ajándékokkal szolgálni Néki, és így kiáltottak az Ő áldott Anyjához:
Örvendezz, lenem nyugovó Csillagnak Anyja,
Örvendezz, titokzatos Napnak Hajnala.
Örvendezz, mert eloltottad a tévelygés tűzhelyét,
Örvendezz, mert világosítod a Háromság híveit.
Örvendezz, mert elűzted uralmából az embertelen zsarnokot,
Örvendezz, mert felmutattad Krisztust, az emberszerető Urat.
Örvendezz, mert megmentettél a pogány vallástól,
Örvendezz, mert megszabadítottál a fertő műveitől.
Örvendezz, mert megszüntetted a tűz imádását,
Örvendezz, mert megmentesz a szenvedély lángjától.
Örvendezz, hívőket erényre vezérlő,
Örvendezz, minden nemzedékeket derítő.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

6. kondákion
Istenhordozó követekké lettek a bölcsek, és visszatérve Babilonba, teljesítették jövendölésedet és mindeneknek hirdettek Téged, Krisztus; elhagyták pedig az esztelen Heródest, aki nem tudta énekelni Néked: Alliluia!

6. ikosz
Felragyogtatva Egyiptomban az igazság fényét, elűzted a hazugság sötétségét; mert ledőltek annak bálványai, amelyekben nem volt a Te erőd, Üdvözítő; akik pedig megszabadultak azoktól, kiáltottak Isten Szülőjéhez:
Örvendezz, embereknek fölemelője,
Örvendezz, démonoknak rombadöntője.
Örvendezz, mert eltapostad a csalárd tévelygést,
Örvendezz, mert leleplezted a bálványok mételyét.
Örvendezz, Tenger, mely ellepted az eszmei Fáraót,
Örvendezz, Szikla, mely megitattad az életet szomjazót.
Örvendezz, Lángoszlop, mely a sötétben járókat vezeti,
Örvendezz, világnak Leple, mely a felhőket is fedezi.
Örvendezz, Manna örökös tápláléka,
Örvendezz, szent gyönyörnek kiszolgálója.
Örvendezz, Ígéretnek Földje,
Örvendezz, tejjel és mézzel folyó Ország.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

7. kondákion 
Midőn Simeon elköltözni készült a jelenvaló csalfa világból, mint Kisdedet vett a karjaiba Téged, de mint tökéletes Isten is megmutatkoztál néki; elámult ezért kimondhatatlan bölcsességeden, így kiáltva fel: Alliluia!

7. ikosz
 Új alkotást mutatott meg az Alkotó nékünk, akik Őáltala lettünk, érintetlen méhből sarjadva, és sértetlenül őrizve azt meg, amilyen volt, hogy látván a csodát, magasztaljuk a Szüzet, kiáltva:
Örvendezz, romolhatatlanság Virága,
Örvendezz, megtartóztatás Koszorúja.
Örvendezz, mert felragyogtattad a feltámadás jelét,
Örvendezz, mert megmutattad az angyalok életét.
Örvendezz, pompás Gyümölcsfa, mely táplálja a hívőket,
Örvendezz, árnyas lomboknak Fája, amely sokakat betakar.
Örvendezz, mert hordozod a tévelygők Útbaigazítóját,
Örvendezz, mert világra hozod a rabok Megszabadítóját.
Örvendezz, mert az igazságos Bírót megengeszteled,
Örvendezz, mert sok vétkezőnek megbocsátást szerzel.
Örvendezz, Köntöse a bátorság mezítelenjeinek,
Örvendezz, Szeretet, mely által a vágyak legyőzetnek.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

8. kondákion
Látván a különös szülést, különüljünk el a világtól, az égbe emelve elménket; mert a magasságos Isten azért jelent meg a földön mint alázatos Ember, hogy magasba emelje azokat, kik így kiáltanak Hozzá: Alliluia!

8. ikosz
Egészen a földiek között volt, de egyáltalán nem távozott el az égiek közül a leírhatatlan Ige; mert isteni leereszkedés történt, nem pedig a helynek változása; és az Istent befogadó Szűztől történt születése, aki ezt hallgatta:
Örvendezz, végtelen Istennek Befogadója,
Örvendezz, tisztaságos titkoknak Megnyitója,
Örvendezz, hitetlenek kétes hallomása,
Örvendezz, hívőknek biztos bizodalma.
Örvendezz, legszentebb Hordozója a Kerubokon Állónak,
Örvendezz, legszentebb Hajléka a Szeráfokon Járónak.
Örvendezz, mert az ellentétes dolgokat kiegyenlíted,
Örvendezz, mert a szüzességet az anyasággal egyesíted.
Örvendezz, mert Általad feloldoztatott a vétek,
Örvendezz, mert Általad megnyittatott az Éden.
Örvendezz, Krisztus Országának Kulcsa,
Örvendezz, örök javaknak Reménysége.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

9. kondákion 
Az angyalok minden serege elámult a Te megtestesülésed nagy művén, mert mindenkitől elérhető Embernek látta az elérhetetlen Istent, aki közöttünk él s ezt hallgatja mindnyájunktól: Alliluia!

9. ikosz
Az ékesbeszédű szónokok oly némák, mint a halak, a Te színed előtt, Istennek Szülője, mert nem foghatják fel, hogyan tudtál szülve is szűzen maradni; mi pedig csodálva ezt a titkot, híven így kiáltunk Hozzád:
Örvendezz, Isten bölcsességének tárháza,
Örvendezz, az Ő gondviselésének kincstára.
Örvendezz, ki által a bölcsek balgává lesznek,
Örvendezz, ki a szó művészeit szótlanná teszed.
Örvendezz, mert a nagy vitázók beszélni kerültek,
Örvendezz, mert a hamis mesemondók kimerültek.
Örvendezz, ki az athéniek cselszövését szétszaggattad,
Örvendezz, ki a halászok hálóit megraktad.
Örvendezz, mert a tudatlanság mélyéből kiemelsz,
Örvendezz, mert sokakat tudással díszítesz.
Örvendezz, üdvösségre vágyóknak Hajója,
Örvendezz, az élet hajósainak Révpartja.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

10. kondákion 
Üdvözíteni akarván a világot a mindenek Felékesítője, önszántából szállt le hozzá, és bár mint Isten pásztorunk volt, hozzánk hasonló emberként jelent meg érettünk, hogy a hasonlót a Hasonlóhoz hívja, és mint Isten, ezt hallgatja tőlünk: Alliluia!

10. ikosz
Várfala vagy a szüzeknek és minden Hozzád folyamodóknak, Istennek Szűz Szülője, mert Téged, óh Tisztaságos, a menny s a föld Teremtője alkotott, aki a Te méhedben lakozott, és mindeneket megtanított így szólítani Téged:
Örvendezz, szüzességnek Oszlopa,
Örvendezz, üdvösségnek Kapuja.
Örvendezz, lelki megújhodásunknak Szerzője,
Örvendezz, isteni jóságnak Közvetítője.
Örvendezz, mert Általad születnek újjá a bűnben fogantak,
Örvendezz, mert Általad térnek jó útra a megtébolyultak.
Örvendezz, mert legyőzted az értelem megrontóját,
Örvendezz, mert szülted a tisztaság Magvetőjét.
Örvendezz, magtalan mennyegző Csarnoka,
Örvendezz, mert a hívőket eljegyezted az Úrral.
Örvendezz, szüzeknek jóságos Nevelője,
Örvendezz, szentek lelkének Ékesítője.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

11. kondákion
Minden dicsérőének elhalványul, ha a Te könyörületed sokaságát követni akarja, Szent Királyunk; hiszen ha annyi éneket ajánlanánk is Néked, mint amennyi a homokszem, akkor sem adhatnánk méltó hálát azért, amit nékünk adtál, akik így kiáltunk Hozzád: Alliluia!

11. ikosz
A sötétben járók fényhordozó fáklyájának látjuk a Szent Szüzet, ki meggyújtván az anyagtalan Világosságot, az Isten ismeretére vezet mindeneket, hajnallal világítva meg az értelmet, kit is ezzel a kiáltással tisztelünk:
Örvendezz, szellemi Napnak Sugara,
Örvendezz, ki nem alvó Fénynek ragyogása.
Örvendezz, Villám, mely világítja a lelkeket,
Örvendezz, Égzengés, mely megrémíti az ellenséget.
Örvendezz, mert árasztod a sokfényű Világosságot,
Örvendezz, mert fakasztod a bővizű Folyamot.
Örvendezz, előképe a keresztelőkútnak,
Örvendezz, mert lemosod a bűnnek szennyfoltját.
Örvendezz, Medence, mely tisztítja a tudatot,
Örvendezz, Kehely, mely kínálja az örömet.
Örvendezz, Krisztusnak kellemes Jóillata,
Örvendezz, életnek rejtelmes Lakomája.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

12. kondákion
Kegyelmet akarván adni a régi vétkekért Az, aki minden emberek adósságát eltörli, Őmaga jött el azokhoz, akik eltávolodtak az Ő kegyelmétől, és mert eltépte az adósságlevelet, mindenektől ezt hallgatja: Alliluia!

12. ikosz
A Te szülöttednek énekelve, mindannyian magasztalunk Téged, mint élő Templomot, Istennek Szülője; mert a Te méhedben lakozván az Úr, ki a kezében tartja a mindenséget, megszentelt, megdicsőített és megtanított minket így kiáltani Hozzád:
Örvendezz, Istennek és Igének Sátora, Örvendezz,
Szent, ki nagyobb vagy a szentek szentjénél.
Örvendezz, Frigyszekrény, melyet bearanyozott a Lélek,
Örvendezz, életnek kimeríthetetlen Kincstára.
Örvendezz, istenfélő királyoknak drága koronája,
Örvendezz, buzgó papoknak tisztes büszkesége.
Örvendezz, Egyháznak rendíthetetlen Bástyája,
Örvendezz, Országnak be nem vehető Várfala.
Örvendezz, mert Általad emelkednek a győzelmi jelvények,
Örvendezz, mert Általad elhullanak mind az ellenségek.
Örvendezz, testemnek Gyógyulása.
Örvendezz, lelkemnek Üdvössége.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

13. kondákion 
Óh legmagasztaltabb Anya, ki az összes szentek közt legszentebb Igét szülted, elfogadván a mostani felajánlásunkat, szabadíts meg mindnyájunkat minden csapásoktól, és az eljövendő kárhozattól ments meg minket, akik együttesen így kiáltunk Hozzád: Alliluia! (Ezt a kondákiont 3-szor mondjuk el)

majd újra az 1. ikosz
Az elöljáró Angyal elküldetett a mennyből, örömhírt mondani Isten Szülőjének. És a Te megtestesülésed titkát szemlélve, Uram, megrendült és földöntúli hangon így kiáltott Hozzá:
Örvendezz, mert Általad felcsillant az öröm,
Örvendezz, mert Általad kialszik az átok.
Örvendezz, visszahívása az elbukott Ádámnak,
Örvendezz, váltsága Éva könnyeinek.
Örvendezz, emberi értelemnek elérhetetlen magasság,
Örvendezz, angyali szemnek beláthatatlan mélység.
Örvendezz, királyi trónja a Királynak,
Örvendezz, hordozója Annak, Aki a mindeneket tartja.
Örvendezz, napkeltét megjelenítő Csillag,
Örvendezz, méhe Isteni Magzatnak. Örvendezz, teremtett világot újító, Örvendezz, Benned lesz Gyermek az Alkotó.
Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

1. kondákion
Védelmező Hadvezérnőnk, Istennek Szülője! Megszabadulván a csapásoktól, hálaadással jegyzik fel győzelmi ünnepedet a Te szolgáid. De mert hatalmad megtörhetetlen, szabadíts meg minket minden veszélytől, hadd énekeljük Néked: Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Forrás:
Magyar Ortodox Egyházmegye honlapja

Elmélkedések a Szűzanyáról

1. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve 
         Fogalma itt jelképül szolgál. Jelképe az Ő egész belső világának, érzelmeinek, hajlamainak, Istenben rólunk alkotott világos megértéseinek, anyailag gyengéd és mégis ellenállhatatlanul erős szeretetének, amelyet Isten akaratából irántunk érez. A szív nálunk belső világunk nagyon kifejező jelképe. Éppen ezért, mikor arról beszélünk, hogy számunkra a Szeplőtelen Szív feltétlenül követendő mintakép, akkor arra gondolunk, hogy mindenben szeretnénk hasonlítani erre a jóságosan édes Mennyei Anyánkra. Szeretnénk úgy gondolkodni, mint Ő, úgy szólni mindenkihez, mintha Ő beszélne a mi ajkunk által és úgy véghezvinni mindent, amint a Boldogságos Szűz tenné a mi helyünkben.
         Ez nem valami álmatag és a valóságtól messze álló elgondolás, hanem ellenkezőleg, ez a legreálisabb megragadása annak, amit úgy nevezünk: lelkiélet. Mindnyájunkban él Mennyei Édesanyánk földi életéről valami eszményien szép elgondolás. Sőt úgy érezzük, a mai életbe is tökéletesen be tudnók illeszteni az Ő szeretetreméltó lényét. Mária tökéletesen tudna alkotni egy mai gyár munkásai között is, eszményi hivatalnok, kórházi ápoló, pedagógus lenne belőle. Nincs bennünk kétség affelől, hogy mintaszerűen végezni teendőit egy üzlet pultja mögött éppen úgy, mint egy hatalmas tömegkonyhában, vagy fodrászüzletben, vagy éppen a házimunkák útvesztőiben.
         Vele járhatok az utcán, a villamoson, együtt csodálhatjuk a kilátást egy remek kiránduláson, együtt hordhatjuk a szenet és ott van a mindennapi étkezéseimnél is. A hangversenyteremben Ő is élvezi a zenét és sugárzó szeretettel takarít velem együtt el elhagyatott betegnél, vagy Isten templomában. Mária mindenütt ott van velem, és nem teszek Nélküle egy lépést sem, mert gyermeknek érzem magam és a gyermeknek édesanyára van szüksége. Azt is tudom, hogy ez nem csak számomra a boldogság forrása, hanem igazi gyönyörűség az Ő anyai Szíve számára is. Ha így rendezem be életemet, rövid idő alatt nagyot haladhatok a tökéletesség útján, elérhetem a Krisztusban való nagykorúságot. És ki ne akarná ezt?
         Érdemes felfigyelni arra a kifejezésre is, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve. Világos, hogy egy anyai szív nem hordhat magán szeplőt. A bűn szeplőjét, amire ez a kifejezés vonatkozik, csak a lélek hordhatja magán, és éppen ez soha nem szennyezte be a Boldogságos Szűz lelkét. A Szeplőtelen Szív követőinek tehát kíméletlen harcot kell indítaniuk a bűn ellen. Hadüzenet ez a sátán felé. Sőt, nem csupán hadüzenet, hanem szünet nélküli harc a sátán, tehát a bűn ellen is. Erre vonatkozik az Úr szava is: „Nem azért jöttem, hogy békét hozzak a földre”, vagyis Krisztus követőinek állandó harc lesz az osztályrészük a bűn, a test, a romlott világ ellen. Azzal természetesen számolnunk kell, hogy akik ezt az életet vállalják, azokat a világ nem fogja jó szemmel nézni, azokat mintegy kiveti magából. De nem kell félnünk, az isteni Mester sorsa lesz a mi osztályrészünk is: „Ha engem üldöznek, akkor titeket is üldözni fognak.” Az igazi keresztény jellem így alakul ki bennünk. Nem szabad alkudoznunk a sátánnal, mert aki alkuba bocsátkozik vele, az biztos vereségre számíthat.
         Mi nem követhetjük a Szűzanyánkat a szeplőtelenségben, de az módunkban áll, hogy állandóan és derekasan küzdjünk a jóért, harcoljunk a bűn ellen önmagunkban és másokban. Ennyit azonban feltétlenül meg kell tennünk! Ha pedig úgy érezzük, - és méltán -, hogy gyengék vagyunk, mondjuk őszintén, a szívünk mélyéből érezve ennek szükségességét: SZŰZ MÁRIA SZÍVE, LÉGY MENEDÉKÜNK! 

2. Szűz Mária Tisztaságos Szíve 
         Ha a Jóisten úgy érezne, mint mi, akkor mostanában ugyancsak elfutná a szemét a szomorúság könnye, midőn a földre tekint, annyi itt a tisztátalanság bűne. Volt azonban idő, amikor boldog örömmel nézett le a mennyek magasából, mert élt a földön egy olyan teremtménye, akiben még az Ő isteni szeme sem láthatott semmiféle szennyet. A kis názáreti Szűz volt ez a csodálatos tiszta lény. A magyar nyelv nagyon kifejező, midőn Őt „Tisztaságosnak” nevezi. Ez a szó lelki és testi tisztaságnak felső fokát jelenti. Ilyen csak egy volt: Mária!
         Szeplőtelen Szívéből minden erények illata áradt, de a tisztaság erénye oly nagyfokú volt Benne, hogy fogalmainkban úgy szerepel, mint maga a megtestesült tisztaság. Isten rendkívüli ajándéka folytán még a kísértés árnyéka sem tudta Szívét megközelíteni. És milyen nagy erő az Ő tisztasága: ha súlyos kísértéseinkben Hozzá menekülünk, hanyatt-homlok menekül tőlünk is a kísértő. Az egyik egyházatya szerint még Szent József is Máriának köszönheti szűzies tisztaságát. Aki állandóan az Ő édes társaságában él, az lassanként maga is Hozzá hasonló, egészen tiszta lesz.
          A tiszta ember tiszteletet parancsol, mert már nem is a föld lakóihoz, hanem az ég angyalaihoz hasonló. A tiszta szívben Isten lakik és ez az Isten-közelség valahogy kiül annak az embernek egész lényére. Közelében nem mernek csúnyán viselkedni, vagy beszélni az emberek. S ha ez igaz közönséges embereknél is, mint amilyenek mi vagyunk, mit kell gondolnunk a Boldogságos Szűz szinte varázslatos hatásáról! Vagy talán mi magunk nem éreztük, hogy jobbak vagyunk a közelében? Meg kell hódítanunk a világot, s ezt csak a szív tisztaságával érhetjük el. A Szeplőtelen Szív kis gárdája elindul és győzni fog a sátán ellen vívott harcban, ha követi szelíd vezérét, a Tisztaságos szent Szüzet.
         SZŰZ MÁRIA ÉDES SZÍVE, LÉGY A MI MENEDÉKÜNK!

3. Szűz Mária Ártatlan Szíve 
         Belenézek egy gyermek szemébe és megcsodálom a szeméből rám sugárzó lelkének ártatlanságát. Beletekintek az édes Szűzanya szemébe és magával ragad szívének-lelkének mennyei ártatlansága. Miért van ez? Miért lenyűgöző még az eldurvult ember számára is az ártatlanság varázsa? Mert megsejt, megérez valamit Istenből, a földön túlra utal, mely megtorpanást parancsol és tiszteletet ébreszt.
         Az ember eredeti állapota az ártatlanság állapota volt, s ezt az állapotot rontotta meg a bűn. Az ember öntudatlanul is visszavágyik ebbe az állapotba és valósággal elérzékenyül, midőn találkozik vele. Az ártatlan lelkű embert, ha mégoly kicsiny gyermek is, irigyli a bűnös felnőtt. De ha felnőtt emberben talál ártatlanra, azt megcsodálja és minden tiszteletet megad neki, mert érzi: ez többet tett ártatlanságával, mint ő egész életművével.
         A Boldogságos Szűz Szeplőtelen Szívének ártatlansága egyedülálló, mert Benne a bűnnek árnyéka sincs. Ez az ártatlanság Benne elragadó kedvességgel, határtalan jósággal párosul és oly nagy szeretettel, amely Isten szeretete után a legnagyobb. Rá igazán illik Móra Ferenc költeményének két sora, amelyet a gyermekről írt: „... A létnek napja ő, estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő ...”

         Bűntelen ártatlanságával mindenkit meghódít és az erény illata Benne oly csábító, hogy aki Őt csak egy kissé is megismerte, „kenetének illata után fut” (Énekek éneke). Ha nagy kerítő a bűn, akkor nemes értelemben a legnagyobb hódító erő az ártatlanságban rejlik.
         Mi az ártatlanság titka? Elvetni mindazt, ami bűn, vagy ami bűnre vezet. Hosszú kemény harccal még az ártatlanság is visszaszerezhető, amit már elvesztettünk. A hosszú küzdelemben a lélek megszépül, kisimul, ártatlanná lesz, s a szem már ennek fényét tükrözi. Mily kedves lesz a Szeplőtelen Szív előtt ez a harc az ártatlanságért! Mikor kezdjük el? Vagy már elkezdtük?

4. Szűz Mária Szent Szíve 
         Kétféleképpen mondhatjuk valakiről, vagy valamiről, hogy szent: vagy azért, mert Istennek szentelt, vagy pedig azért, mert az erények hősies gyakorlata és személyes életszentsége révén lett azzá.
         Édes Szűzanyánk Szeplőtelen Szívéről mind a kettőt elmondhatjuk.
         Ha volt a földön Istennek szentelt személy, akkor a Boldogságos Szűz a legkiválóbb értelemben az volt. Isten ugyanis önmagának választotta Őt öröktől fogva, s az időben személyes jelenlétével szentelte meg legtökéletesebb teremtményét. De még a megszentelődés is Szeplőtelen Szívén keresztül történt, hiszen Szent Ágoston szerint boldogabban fogadta Szent Fiát Szívébe, mint hordozta testében. Az angyal szavai ugyanis Szívébe hatottak (egész benső világában), s a kegyelmi megszentelődés már megtörtént, midőn Szent Fiát testében foganta.
         Mondanunk sem kell, hogy minden szentek fölött áll a mi édes Szűzanyánk életszentség és erények dolgában. A teremtményi tökéletesség mintaképe Ő ebben. Az életszentség nem külsőségeken alapszik, hanem a lélek Istennel való telítettségén, s ha valamiképpen a külsőn is meglátszik, úgy ez csak a lélekből áradhat a testre. Tehát ismét csak a Szeplőtelen Szív a Boldogságos Szűz életszentségének forrása. „Belül csupa szépség” - mondja róla a zsoltáros.
         Hogyan érte el ezt Mária? Mindig Isten akaratához, minden szentség örök Normájához alkalmazkodott, akkor is, ha az emberi természetnek érthetetlen vagy kellemetlen volt. Akarata átölelte Isten akaratát, örömben és szenvedésben egyaránt. Sohasem tagadott meg semmit az Úrtól, de önmagától mindent. A szeretet éltette és érlelte meg az életszentségre ilyenformán, hiszen a szeretet az akarat aktusa. Mily egészséges lesz a mi lelki életünk, ha így törekszünk édes Szűzanyánk nyomában az életszentségre!

5. Szűz Mária Hűséges Szíve 
         A hűség ritka erénye a földnek. A legtöbb ember könnyedén túlteszi magát rajta. Annál szebb, mikor egy emberlélekben felragyog ez az erény.
         Mi is a hűség? Kitartani egy személy, vagy egy eszmény mellett a meggyőződés erejében. Nem elég csak kitartani valaki, illetve valami mellett, mert ez a kitartás származhat egyszerű kényszerből is, pl. egy rabszolga esetében. A hűséghez tehát feltétlenül szükséges a meggyőződés, ami kitartásra késztet. A mi esetünkben ez a meggyőződés mindig természetfeletti indítóokból fakad. Példa van rá bőven a profán és az egyházi életben. A hitves kitart házastársa mellett, nem azért mert szereti, hanem Istennek tett esküje miatt (***); a fogadalmas kitart hivatása mellett, nem azért, mert érzi ennek a hivatásnak boldogító voltát, hanem azért, mert amit egyszer Istennek adott, azt semmiért és senkiért vissza nem veszi. Ez a hűség. Nagyon megkönnyíti a hűséget az, ha átéljük annak szeretetét, akihez hűségesek vagyunk. Ha Istenről van szó, ez szerinte magától adódik, mert hiszen „Isten előbb szeretett minket”. Mi tehát Isten szeretetének adósai vagyunk. Akiben él a hit szelleme, az nem lehet hűtlen Istenhez.
         Édes Szűzanyánk esetében nem csodálkozhatunk, hogy Benne oly magasztos fokban megvolt a hűség erénye, mert Istent tökéletes szeretettel vette körül. Ő nem is tudott volna hűtlen lenni a jó Istenhez. Egész élete és egész lénye, minden gondja és minden gondolata csak Istené volt. A csapások, a szenvedések minket nem egyszer elkeserítenek, szinte eltávolítanak Istentől. Nem így a mi édes Szűzanyánk! Ő feltétlen hűséggel ragaszkodott az Úrhoz, magára nem is gondolt. A szenvedésekben még szorosabban ölelte magához Isten szent akaratát, mert Szívében állandóan égett a hűség lángja.
         Talán sok tennivalónk lesz e téren is, hiszen nyomorúságokban oly gazdagok vagyunk! Szelíd alázattal kopogjunk édes Szűzanyánk Szeplőtelen Szívén, hogy fogadjon be minket is oda, és ha mi gyarlóságunkban elhagynánk a hűség útját, úgy Ő legyen a mi támaszunk.

***Ha például ha a „szeretet” idővel megszűnne, akkor is kötelez a házastársi hűség, mert ennek nem az érezhető szeretet az alapja, hanem az a másik, amely a hittel és a reménnyel egyetemben az Isten ajándéka - amit mindenki meg is kap („bár szenvedések közepette”), feltéve, hogy törekszik, vágyakozik rá. Ehhez viszont az is szükséges, hogy Istent mindenek felett szeressük, még házastársunk felett is. Ezért, ha megesne netán, hogy már nem „szeretjük” őt többé, de Istennek az az akarata, hogy tartsunk ki mellette hűségesen, mint ahogy annak idején ünnepélyesen, szabad akarattal meg is fogadtuk Előtte, akkor, ha másért nem, Isten iránti szeretetből törekedni kell rá. Így mondhatjuk, hogy a (házastársi) hűségnek nem a (házastárs iránti érezhető) szeretet, hanem az Istennek tett ígéret a végső, legfontosabb alapja. Ami persze nem zárja ki, sőt meg is kívánja az igazi, önzetlen szeretetet, hisz enélkül nem lehetséges (az „érezhető” szeretet az, ami több-kevesebb ideig hiányozhat).

6. A rózsafüzér titkai: Az angyal hírül adja a megtestesülést 
         A názáreti kis ház, ahol Mária lakott, csendet és békét lehel. Nincs gazdag berendezés, de ami van, az tiszta és rendes. Mária ruhája egyszerű, ízléses, rendszerető és gondos kezek munkája. Éppen imádkozik. Fejét lehajtja, egész lényéből sugárzik az összeszedettség és valami természetfölötti nyugalom. Úgy érzem, vétek lenne most megzavarni, de ha mégis vennék magamnak annyi bátorságot, hogy odamenjek és megszólítsam, nagyon nyugodtan, szelíden felemelné a fejét, rám nézne és kedvesen megkérdezné, mit kívánok tőle.
         Elárad rajta a természetfelettiség és mégis olyan egyszerű és természetes minden szava, minden mozdulata. Egy közülünk. Ember, mint én is. Mégis egészen más! Van rajta, benne valami, amire nincs szó, nincsen képzelet, csak megérezni lehet, csak gyönyörködve csodálni és bámulattal, tisztelettel szeretni.
         Az Úr választottja Ő. Az idők teljességében megnyílik az ég, és Isten elküldi hozzá egyik főangyalát, Gábrielt. A kis szobát szokatlan fény tölti be. Üzen az Úr. A Mindenható Isten üdvözletét küldi kis teremtményének. Csodálkozik az ég, elámul a föld: ilyen még nem történt soha! „Üdvözlégy kegyelemmel teljes! - mondja az angyal. Az Úr veled van. Áldottabb vagy minden asszonynál” (Lk 1,28).
         Még Mária is „zavarba jött a szavak hallatára és gondolkozni kezdett a köszöntés értelmén” (uo. 29) - jegyzi meg az evangélista. Az angyal azonban megnyugtatja. Tudtára adja, hogy ő lesz a Megváltónak, Isten Fiának édesanyja.
         Mária nem kételkedik, nem ellenkezik, nem sír és nem lelkendezik, hanem halkan szól, egyszerűen és alázatosan peregnek ajkáról a csendes szavak: „Az Úr szolgáló leánya vagyok, történjék velem szavaid szerint” (uo. 38). És az, ami megragadja, szinte rabul ejti az embert: angyal szólítja meg, az Úr üdvözli, isteni bókokat hall, hihetetlen méltóság birtokosa, hiszen Isten Anyjává lesz, egyik pillanatról a másikra; és Ő az Úr szolgálójának nevezi magát és egyszerűen elfogadja azt, amit az Úr akar. Az adott esetben igazán nemes, mondhatnám előkelő magatartás. Ó, milyen nagy vagy, kis názáreti Szűz!
         Nem is tudom mi nagyobb itt: Isten leereszkedése parányi kis teremtményéhez, vagy a teremtmény felmagasztalása egészen az isteni magaslatokra? Mindenesetre példakép vagy, kis 15 éves Szűz Mária, akit nemcsak csodálni lehet, hanem követni is az egyszerűségben, a természetfölöttiségben, a lélek összeszedett békéjében, a szelídségben és az igazi alázatosságban.

7. A rózsafüzér titkai: Mária meglátogatja Erzsébetet 
          Van valami, aminek a szentek sem tudtak ellenállni - igaz, nem is akartak! -, és ez a szeretet áldozatokra serkentő ösztönzése. Az Isten szeretetétől égő lélek olyan, mint tavasszal az áradásig megduzzadt folyó: ki kell lépnie a medréből. Az ilyen lélek nem maradhat magában a benne eláradó, lobogó isteni élettel. Mennie kell, hinteni szerteszét ezt az életet, adni, és ismét adni, elmondani túláradó szeretet-örömét olyanoknak, akik megértik őt.
         Ilyesvalami történt Máriával is. Isten eleven temploma lett, a Szentlélek jegyese, a Megváltó Édesanyja, csordultig telve a szeretet életével. Milyen boldogan kiáltana bele most az emberek lelkébe: ébredjetek, eljött közénk Isten, a mi Megváltó Istenünk, vége a sátán rabságának, már közöttünk van a mi Megszabadítónk!
         Az angyal ajkáról értesült, hogy rokonával, Erzsébettel is valami csodálatos dolog történt. Fiat fogant örökségében, mivelhogy „Istennél semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37).
         Érdekes dolgokat mond azután az evangélista. Mária „Zakariás házába érkezve köszöntötte Erzsébetet. Alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek.” (Lk 1,40-41). Nem előbb, hanem abban a pillanatban midőn Mária köszöntését meghallotta, akkor árasztotta el a Szentlélek, sőt az édesanyja méhében lévő magzat is felujjongott erre a hangra.
         Érdemes erre a körülményre felfigyelni egy kissé. Megszólalt az, akiben az Isten élt, akinek a lelkében a kegyelem teljessége megvolt és szavának hangja kegyelmet közvetített, a Szentlelket közölte, örömöt árasztott és megszentelte az anyja méhében fejlődő magzatot. Milyen hatalom birtokosai lehettek, ti is lelkek, ha a kegyelem életét élitek, ha titeket is eltölt a Szeretet Lelke! Nem az a nagy, aki sokat tud, akinek fényes tehetségei vannak, aki szép és egészséges, hanem az az igazi nagyság, aki elhősít a sátántól egy lelket a szeretetével, aki az életével győz meg másokat a krisztusi élet igazi voltáról, aki örömet, benső lelki örömet tud árasztani maga körül, akinek példája vagy egy-két egyszerű szava megtéréseket eszközöl. Ilyen volt Mária földi életében, mert élt benne az Isten.
         Lehet-e ennél nagyobb öröm? Itt a földön nem létezik ennél igazabb öröm. Mária is ezt élte át, mert amikor Erzsébet boldognak mondta őt, mert hitt az Úr szavának, akkor a Boldogságos Szűz lelkéből tényleg kicsordult a túláradó boldogság szava és elhangzott az első Magnificat.

8. A rózsafüzér titkai: Jézus születése 
         Nemcsak maga az első karácsony, de annak előzményei és az azt követő események is komoly megfontolásra késztetnek bennünket. Ha tőlünk kért volna tanácsot a Jóisten, mi bizony egészen másként intéztük volna - gondolom - mindent, s így természetesen a gyakorlati lelki életünket legmélyebben érintő tanulságoktól is elestünk volna. Szerencsére az örök Bölcsesség mindent az Ő remek elgondolásai szerint intézett, s így most alkalmunk van ebben is megcsodálni.
         Mikeás jövendölése szerint Betlehemben kell megszületnie a Megváltónak. Igen ám, de Mária és József Názáretben laknak, és az idő sürget, hiszen lassan kilenc hónapja már annak, hogy elhangzott az angyali üdvözlet.
         Ez igazán nem probléma a Mindenhatónak. Feltétlen akaratával int Róma akkori urának, a Birodalom császárának, és Augusztusz kiadja a népszámlálási rendeletét. Így Máriának és Józsefnek, akik a betlehemi Dávid király leszármazottai, Betlehembe kell menniük, hogy ott jegyezzék fel őket a népszámlálók. A maga akaratából nem kelt volna útra Mária, de az események úgy alakultak, hogy neki el kellett mennie Betlehembe, és ebben már Isten akaratát látta, mint tudjuk, nagyon helyesen. Az események a mi életünkben sem vak véletlenek. Mindig megláthatjuk azokban Isten akaratát.
         Betlehemben nem tudnak Máriának szállást szerezni, mert nagy sokaság gyűlt már össze a népszámlálásra. A város mellett egy barlangistálló fogadja be őket. Itt születik a Megváltó! Mi nagy oktalanul megcsóváljuk a fejünket: hát ezt azért még sem kellett volna így intézni! Isten azonban nagyon jól tudja, mit tesz. Azt akarta, hogy a Szűz szülése tanúk nélkül történjék, és csak kevesen tudhattak róla a születés után is. A Gyermeknek ugyanis majd hamarosan menekülni kell, éspedig észrevétlenül, hiszen Heródes gyilkos terve már-már a megvalósítás küszöbén áll.
         No és a betlehemi istálló az igénytelenség örök mintája marad és millió szegénynek válik vigasztalásává. Mária ajkán nincs zúgolódás, arcán a Lélek mélyéről fakadó béke és természetfölötti boldogság sugárzik. Ezek mind múló dolgok, és ha a Mindenható így látja jónak, akkor ő is így akarja. Különben is a kicsi Gyermekében minden az övé, a többi úgy sem számít. Az Ő ügyüket egészen az Isten intézi, minek nyugtalankodjék!
         Gyönyörűséges Istenre hagyatkozás! Vajon mikor értjük meg mi is úgy, mint Mária? Mikor lesz nekünk is egyetlen gondunk Isten akaratának tökéletes teljesítése? Mikor tudunk mi is odabújni Isten ölébe, mint egy gyermek, hogy ne féljünk a föld bajaitól, hiszen az Ég Ura velünk van! 
         Máriát csak a kicsi Jézus érdekli. Szinte látom, mint mosolyog vissza arra a szempárra, amelyikből maga Isten mosolyog rá. Pólyába takargatta kis fiát, - mennyi gyönyörűséggel és szeretettel - és jászolba fektette. Ezt a jászolba fektető mozdulatot remekül fejezi ki a latin szöveg: „et reclicavit cum in praesopio”. Nem lehet ezt egy szóval lefordítani, de körülbelül azt fejezi ki, hogy gyengéden föléje hajolva fektette bele a kis jászolba. Nézte, szerette, imádta. A szemlélődő imádság örök mintája!
         Csendes elmerüléssel szemlélte és hallgatta az egyszerű pásztorok hódolatát, a hívő zsidóság zsengéje voltak ők. Majd napkelet három fejedelme mutatta be ajándékait a királyok Királyának, mintegy a pogányságot képviselve a jászol előtt.
         Ki tudja, megértette-e Mária mindezt a maga tejes egészében, de bizonyára hallgató figyelemmel élte át ezeket az eseményeket, és mint megannyi Isten-üzeneten: el-elgondolkodott rajtuk.
         Minden egyes eseményben hozzánk is szól az Úr; vajon meghalljuk és megérthetjük-e szavát mindig?

8. A rózsafüzér titkai: Szűz Mária mennybevitele 
         Szűz Mária életében is elérkezett az a pillanat, amely egyszer valamennyiünk osztályrésze lesz: elszenderült az Úrban. Halála nem volt félelmetes, hanem inkább gyönyörűséges és vigasztaló, olyanformán, mint mikor egy rózsaszirom lehull a virágról. A lélek elvált a testtől, nem szomorú gyötrelemre, hanem édes, boldog találkozásra az odafent-valókkal. A halál rendesen azok számára jelent szomorúságot, akik még itt maradtak. A Boldogságos Szűz esetében nem így volt. Akik halotti nyoszolyája körül álltak, azok valami megmagyarázhatatlan örömet és békét élveztek, maga a szent Szűz pedig úgy látszott, mintha boldog álomba szenderedne.
         A hagyomány szerint az apostolok ez alkalommal valamennyien együtt voltak Jeruzsálemben és akik Jézus feltámadásának és mennybemenetelének tanúi voltak, azok ámulva látták a Boldogságos Szűz feltámadását és dicsőséggel teljes mennybevételét is. A halál és feltámadás, illetőleg a mennybevétel között nagyon rövid idő, valószínűleg csak pár óra telt el, mert sehol sem történik említés Szűz Mária sírjáról, sem pedig a hagyomány nem tud róla. Ez a bűn nélkül való test nem kerülhette el a halál egyetemes törvényét, de az isteni akarat kivette az enyészet törvénye alól.
         A Boldogságos Szűz mennybevételét nem úgy kell elképzelni, mint azt rendesen ábrázolni szokták. Nem angyalok emelték az égbe, mert hiszen erre semmi szükség nem volt. A megdicsőült test tulajdonságai közé tartozik a könnyedség adománya, amelynél fogva a gondolat sebességével juthat el oda, ahová akar. Mária pedig, miután feltámadt halottaiból, már megdicsőült testben élt; ha tehát voltak körülötte angyalok, az csak azért történt, hogy hódolatukkal és szeretetükkel körülvegyék, nem pedig azért, hogy segítsenek neki. Nem követünk el tehát semmiféle dogmatikai hibát, ha azt állítjuk, hogy Mária saját erejéből felment a mennyekbe (vö. Szent Tamás + suppl.q.84, a.1.ad 1.). Mivel azonban ez az erő nem természetéből forrásozott, mint Jézus Krisztusnál, hanem Istentől kapta, azért mintegy megkülönböztetésül, Jézus mennybemenetelével szembeállítva Mária mennybevételéről szoktunk beszélni a közfelfogásnak megfelelően.
         Isten és a mennyország boldog lakói előtt nem közömbös földi pályafutásunk, haladásunk a lélek kiteljesedése felé, vagy esetleges bukásaink sem azok. Minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek előmozdítani végső győzelmünket. Leírhatatlan örömet jelent ezeknek az önzetlen lelkeknek, ha végül győztesen közéjük vonul egy-egy emberi lélek, miután földi életét befejezte. A képzelet szegényes ahhoz, hogy méltóképpen ecsetelje azt az ujjongó, repeső örömet, ami betöltötte az eget, mikor Mária, a Mennyország Királynője, a siralom völgyéből diadalmasan bevonult vég nélküli boldogság honába.
         Azóta sem pihenhet mindaddig, míg teljes nem lesz a választottak száma. Könyörög, közbenjár értünk, ad és újra ad, mert Mária nemcsak Királynő, hanem Anya is, a mi édes mennyei Anyánk!

10. A rózsafüzér titkai: Mária mennyei megkoronáztatása
      Megtörtént Mária diadalmas bevonulása a mennyei karok és rendek közé. sem azelőtt, sem azóta nem volt ehhez hasonló jelenet a szentek országában. Ez a diadalút azonban csak kezdete, bevezetése volt a mennyei ünnep fénypontjának, Szűz Mária megkoronáztatásának.
         A lelkek világában mindent a lélek mértékével mérnek. Ha Szűz Mária mennyei megkoronáztatásáról szólunk, nem valami drágakövekkel kirakott aranykoronára kell gondolnunk, hanem a kegyelmek egészen különleges teljességére, a rendkívüli Isten-közelségre és mindezekből kifolyólag a dicsőségnek olyan túláradó fénye, amely az összes angyal és szent fölé emeli Máriát. Így méltán mondja róla az Egyház liturgiája: Angyalok és szentek Királynője.

         Gyermekes dadogás lenne, ha ezt a mennyei felmagasztalást megkísérelnénk elmondani. Még szótárunk is olyan szegény, hogy nem tudnánk magunkat helyesen kifejezni. Ehelyett inkább hitünk hódolatát mutatjuk be a Mennyország Királynőjének a dogmatika világosságában.
         Mint Királynőnek, Szent Fia jobbján van a helye. Ez annyit jelent, hogy közvetlen Isten után helyezkedik el rangsorban, nagyságban és hatalomban, dicsőségben és boldogságban. Szűz Mária nem Isten, de az angyalok felett áll és következőleg a szentek felett is, mert közvetlenül Jézus Krisztus dicsőségéből és boldogságából részesedik. Részese volt Jézusnak a megváltás művében, éppen ezért részesülnie kellett annak győzelmében és uralmában is.
         Ez az uralom az isteni gondviselés irgalmas szeretetének a műve, hiszen Mária az Ég Királynőjének rangjában is elsősorban Anyánk marad és úgy gondoskodik rólunk, mint a legjobb és leggazdagabb anya gondoskodhat gyermekéről. Remek fényt vet ez magára Istenre is. A Teremtő Isten nem despota, nem kényúr és zsarnok, hanem Ő a végtelen Jóság, Szeretet és Irgalom Istene, Aki határtalan szeretetében Anyát ad nekünk, hogy lelkünk annál biztosabban eljusson az örök célba.
         Az Örök cél: Isten, az Ő boldogító színről-színre való látása. Isten végtelen, mi végesek vagyunk. Őt felfogni és megérteni tökéletesen soha nem tudjuk, de az ámulat szeretetével fogjuk Őt körülvenni az örök boldogságban, mert az öröklét nem lesz hosszú ahhoz, hogy Benne mindig új és új szépségeket pillantsunk meg. Olyanokat, amelyek messze felülmúlják mostani teológiai tudásunkat. A megismerést nyomon követi bennünk a szeretet és ez tesz majd mindenkit mérhetetlenül boldoggá, amelyet csak növel az a biztos tudat, hogy ennek a boldogságnak soha nem lesz vége.
         Ezeket az igazságokat nem foghatja fel az az ember, aki csak a testnek él. A Lélek valóság akkor is, ha vannak, akik azt tagadják. Ha pedig van lélek, akkor van örök élet is és van Isten, Aki ezt az örök életet önmagában betölti, gazdagítja és végtelenül boldoggá teszi. Istent csak a dicsőség fényében láthatjuk meg. Ez volt Mária örök boldogságának kapuja, ez lesz a miénk is. Az ő dicsőségének ragyogása közvetlenül Isten után következik, ami dicsőségünk és boldogságunk mértéke pedig a szeretetnek és erényéletnek a foka lesz, amit mi itt a földön gyakorolni tudunk. A jó Isten már készen áll kegyelmeivel, hogy segítsen nekünk, a többi kizárólag rajtunk múlik!

P. Lucián OCD († 1976): Elmélkedések a Szűzanyáról