2019. júl. 9.

Család és gyermeknevelés

         Boldog Taigi Anna Mária és Domenico házasságából hét gyermek származott. Az első, Anna még pólyás korában, 1790. szeptember 25-én meghalt. Utána három fiú következett: 1793-ban Camillo, 1795-ben Alessandro és 1797-ben Luigi, aki szintén fiatalon halt meg. 1802-ben született Sophia, 1806-ban a szintén kiskorában elhunyt Luisa. Utolsó gyermekük, Mária, 1810-ben látta meg a világot.

A nevelés már az anyaméhben elkezdődik

         Anna Mária tökéletes anya volt a férje vallomása szerint. Terhességei idején mérsékelte szigorú aszkézisét. Jobban táplálkozott, tartózkodott a szigorú böjttől és a nagy megerőltetésektől, távol maradt a zajos szórakozásoktól, kímélte magát a fokozott izgalmaktól, de annál buzgóbban imádkozott, hogy születendő gyermeke erényes személlyé váljon, s hogy ő maga elkerülje azokat a veszélyeket, melyek megfoszthatnák gyermeke életétől vagy a keresztségtől.

A gyermekekek keresztény nevelése

         A gyermekeket születésük napján vagy az azt követő napon megkereszteltette, és gondoskodott arról, hogy időben meg legyenek bérmálva. Tekintettel az akkori zavaros időkre, hat-hét éves korukban megbérmáltatta őket, sőt, mivel félt attól, hogy a francia megszállás alatt nem lesz bérmáló püspök, legkisebb lányát már ötévesen megáldatta. Az akkor előírásoknak megfelelően gyermekei tizenkét éves korukban járulta elsőáldozáshoz. További hitoktatásban ő maga részesítette őket.
         Reggel, miután felkeltek, közösen imádkoztak. Este, a vacsorát követően a rózsafüzért térden állva mondták el, végül a szülők áldásával tértek nyugovóra. Már kiskorukban rászoktatta őket a lelkiisemeret-vizsgálatra. Napközben tanúsított viselkedésükkel kapcsolatban, lefekvés előtt mindegyikhez volt négyszemközt néhány dicsérő vagy korholó szava. A gyerekek ehhez annyira hozzászoktak, hogy aki este nem kapott ilyen dicséretet vagy korholást, az hiányolta. Külön szobájuk volt a fiúknak és külön a lányoknak. Ezenfelül minden ágyat függöny választott el a másiktól.
         A vasárnapok és a kötelező ünnepnapok megüléséhez Anna Mária már az előző napon hozzáfogott. Az ünnep előestéjén mindent előkészített, egyszóval megkettőzte fáradságát, hogy a család zavartalanul s illően ünnepelhessen. Ilyen alkalmakkor a napirendet a szentmisén és szentbeszéden való közös részvétel határozta meg. Ezután Anna Mária leányaival együtt kórházba ment, hogy a szeretetszolgálatot gyakorolja.
         Anna Mária gyermekeinek első tanítómestere is, Domenico ebben teljesen magára hagyja. De jobb is ez így, mert Domenico a szélsőségek embere, csak a nádpálcát vagy a cukros kenyeret ismeri. Anna Mária pótolja a hiányosságokat. Evés előtt és evés után imádkoznak, vacsora előtt elmondják a rózsafüzért. Vacsora után don Natali vagy a szentek életéből, vagy pedig a missziós újságból felolvas, aztán ének következik. Az esti áldás végeztével a gyerekek aludni mennek, Anna Mária pedig pirkadatig dolgozik és imádkozik.
         Gyermekeit gyengéd anya módjára neveli. Különösen azon fáradozik, hogy rendre, takarékosságra és munkaszeretetre szoktassa őket. Férje elbeszéléséből tudjuk, hogy minden este megvetette a kicsinyek ágyát, gyengéden jóra intette őket, s hogy örömmel engedelmeskedjenek édesapjuknak, aki mindannyiukért dolgozik, végül keresztet rajzolt homlokukra, megcsókolta őket, majd visszatért munkájához.
           Állandóan köszönetet mond Istennek, hogy a Katolikus Egyház tagjaként született, és ugyanerre a hálára tanítja gyermekeit is. Ha nem mindegyik gyermek lett olyan jó, mint szerette volna, az nem az ő hibája. Ha nem is lett belőlük szent, a keresztény életben mindegyikük magas színvonalra emelkedett. Az Üdvözítő megígérte Anna Máriának, hogy bár gyermekei követnek el hibákat, de mivel az ő vérei, megmenti őket.
         Mindegyiküket nagyon szerette, de azért mértéktartóan büntette is őket, szükség esetén nevelőeszközként igénybe vette a virgácsot is. Nagy sikert ért el gyermekei nevelésében azzal, hogy adott esetben megvonta tőlük az ételt, vagy csak száraz kenyeret adott a bűnösnek. Mindegyik gyermekéből nagyszerű keresztényt és dolgos embert faragott. Annak ellenére, hogy jóakaróitól kecsegtető ajánlatokat kapott, nem engedte meg gyermekeinek, hogy protekcióval jussanak magasabb társadalmi osztályba.
         Ezt igazolja Sophia esete is. Az iskolában felfigyeltek szép hangjára, és ígéretet tettek neki, hogy kiképezik énekesnőnek. Édesanyja azonban nem járult hozzá. Indoklásul felhozta, hogy a jó kereset mellett milyen veszélyeknek tenné ki magát. Sophiából végül is fehérneművarró lett. Szemmel tartotta őket inaskodásuk idején is, és szükség esetén közbelépett érdekükben.
         Kenyérkeresethez való juttatásuk természetesen nem ment simán. Camillo fia kitanulta a borbélymesterséget, s már-már ott tartott, hogy műhelyt nyit, mikor megérkeztek Napóleon sorozóbizottsága. Egy másik fiatalember helyett csalással őt sorozták be. A hadjáratban édesanyja imái kísérték, és így szerencsésen hazakerült. Anna Mária ekkor egy jó háziszolgai állást szerzett neki a prelátusnál.

A menyeket is oktatni kell

         Camillo ezután megnősült. A fiatalok két évig Anna Máriáéknál laktak. Domenico a boldoggá avatási eljárás alkalmával kijelentette, hogy a menye nehéz természete még jobban felszínre segítette felesége erényeit. Az ifjú feleség parancsoló természetű volt, anyósa azonban jól értett hozzá, hogy követelőzéseinek élét letompítsa.
         Camillo után Alessandro, a második fiú is megnősült. Jóllehet az ifjú feleség nem kapott hozományt, hercegnői igényei voltak.
         Anna Mária minkét menyét takarékosségra és szorgalomra buzdította, és megtakarított csekély pénzéből minden héten küldött nekik néhány fillért, hogy feljavíthassák a vasárnapi ebédjüket.

Lányai nevelése

         A kor erkölcsi felfogásának megfelelően lányait sohasem engedte kíséret nélkül sehova. Féltőn óvta őket Róma meztelen képeitől és szobraitól. Mivel tudta, hogy a lustálkodás a bűn melegágya, gondoskodott arról, hogy gyermekei mindig el legyenek foglalva.
         Sophia, aki igen vonzó teremtés volt, hozzáment egy jó családból származó, de állástalan fiatalemberhez. Így egy újabb család gondja szakadt Anna Mária nyakába. Sophia férjének később sikerült elhelyezkednie. Házasságukból hat gyermek született. 1835-ben azonban hirtelen meghalt a férj, és Sophia gyermekeivel együtt édesanyjánál keresett menedéket. Anna Mária életének utolsó két évében ő lett ápolója és bizalmasa. 
         Mária vagy más néven Mariuccia apja kedvence és elkényeztetettje. Mária ennek tudatában van, és ki is használja helyzetét. Anyja türelmesen vár, imádkozik, elnéző iránta, de addig figyelmeztetgeti, míg végül is célt ér. Mire felnő, Mária ugyanolyan szép, rendszerető, dolgos és jámbor lánnyá serdül, mint nővére, Sophia, de ő nem megy férjhez. Belőle lett az a kissé „mogorva nagynéni”, aki mindig rendelkezésükre állt unokahúgainak és unokaöccseinek.

Házvezetés

         Domenico alig talál megfelelő szavakat felesége dicséretére. Nem is csoda, hiszen egy olyan lakásban, melyben négy nemzedék élt együtt, összesen tizenhárom unokával, illetve dédunokával, Anna Máriának nagy okosságra volt szüksége ahhoz, hogy mindent megtelelő mederbe tereljen.
         A gyermekek és az unokák nevelésén kívül súlyos gondot okoztak az anyagiak is. Az átlagosan tizenkét éhes száj betömésére Domenico hat talléros fizetése nem elég. Ehhez járul „egy rész” abból, amit a hercegi asztalról, mint maradékot kap. A maradékon a konyhafőnökkel osztozkodik. Ez a magyarázata annak, hogy Domenico még hajnali két-három órakor is a munka mellett találja feleségét. Máskülönben morzsa is alig jutna a kibővült családnak! A helyzet egyenesen kétségbeejtő.
         A gondot fokozza, hogy Anna Mária tizennégy éven keresztül vagy terhes, vagy pedig szoptat. Többször kénytelenek lakást cserélniük.
         Domenico nem csak a gyermekek nevelését hagyta teljesen Anna Máriára, hanem a házvezetést is, hiszen látta, hogy felesége nagyon ért hozzá. Ennek ellenére Anna Mária mindig kikérte férje véleményét, mielőtt a legkisebb vállalkozásba fogott is volna. Ő varrta férje nadrágjait és kabátjait, fehérneműjét. Habár rendszerint éjjel két-három óráig dolgozott, reggel ötkor már fölkelt, hogy szentmisére menjen és szentáldozáshoz járuljon. Hat óra körül ismét otthon volt, mindent rendbe tett, és elkészítette a reggelit. Ha betegsége ágyba kényszerítette, a fehérneműt javítgatta, de sohasem volt tétlen. 
         1799-ben, a francia megszállás és VI. Piusz fogsága alatt, mikor élelmiszerhiány és nagy drágaság volt, órákon keresztül állt téli esőben a pékség előtt sorban. Ráadásul ekkor Domenicónak nem volt állása. Ebben az időben hősies módon Anna Mária kereste a kenyeret az egész család számára. Fűzőket, alsószoknyákat, filcből női cipőket varrt, és nem engedte, hogy más valaki várakozzon a péknél. Domenico megállapítása szerint „olyan asszony volt, akihez hasonló nem akadt az egész világon”. 

         Az otthoni imatér

         Anna Máriának arra is gondja volt, hogy a család kevés ingóságát rendben tartsa, s a lakás kellemes hangulatot árasszon. A falakon jámbor, ízléses képek függtek, a szoba hátterében imatér volt feszülettel, Szent Filoména és a Madonna képmásával. A Madonna képe előtt olajmécses égett, melynek olaja által sok csoda történt.
         Ebben az imatérben végezte a család közösen a reggeli és esti áhítatot, itt ünnepelte meg a Mária-hónapot és karácsony hónapját. Az ajtó melletti szenteltvíztartóból sohasem hiányzott a víz. Anna reggel és este minden alkalommal, ha a gyerekek elhagyták a házat, vagy hazajöttek, keresztvetéskor belemártotta kezét. Bevezette azt a szokást, hogy aki belép a házba. „Dicsértessék”-kel köszönjön. Ezzel üdvözölte ő is reggel és este a család tagjait, miközben tisztelettudóan fejet hajtott.

Bizalom a Gondviselésben

         Anna Mária nem volt zsörtölődő típus; néha sétálni vitte leányait. Ilyenkor meglátogattak egy-egy templomot, és a kislányok kaptak pár szem gesztenyét kis borral, és hogy örömet szerezzen nekik, ő is velük csemegézett. Ha Domeniconak szabad ideje akadt, a család együtt ment litániára. Este gyakran részt vettek a szentségimádáson. Ez volt a család üdülése.
         Anna Mária gyakran ismételte, hogy akik a Gondviselésre akarnak hagyatkozni, azok számára törvény a takarékosság és a gondosság. Erre a körülmények is rákényszerítették őket.

Forrás:                     
Klemm Nándor: Boldog Taigi Anna Mária

További bejegyzések Boldog Taigi Anna Máriáról:
   - rövid életrajza
   - az Egyház védőbástyája, és Napóleon, a nagy ellenfél.

2019. júl. 8.

A szeretet ára

„Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13) - mondta Krisztus. A szeretet ára a halál.

         Ebben a világban mindennek ára van. Az emberek fizetnek az élelmiszerért, a lakás fenntartásáért, az ivóvízért, még az alvásért is, az internetért és mobiltelefonért, az utazásért, a zeneért, az egészségükért, a szórakozásért... a sort folytathatnám, de a legértékesebb és legkeresettebb „árucikk” mégis a szeretet marad. Ezért természetes, hogy ez a leginkább sóvárgott, és a legértékesebb kincs.

         A világon nincs semmi, amivel meg lehetne fizetni a szeretetet. A szeretet ára a világ felett van és azon túl.

         Mikor egy fiatal szerelmes lesz, elveszíti identitását, misztikus módon meghal a másik javára. A szerelmes lemond mindenről, nincs büszkeség, nincsenek személyes vágyak, nincs pihenés, csak azért, hogy a szeretett személy mellett lehessen, őt szemlélje és a kedvére legyen. Pál apostol ugyanúgy írja le: a szeretet „nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.” (1Kor 13,5). Más szavakkal: a szerelmes meghal önmagának, hogy a másiknak éljen.

         A világ azt mondja a szerelmesekről, hogy vakok. Egy szerelmes vakságában nem veszi figyelembe a veszélyeket, a múltat és a jövőt; nem érdekli, hogy a közeli ismerősei kinevetik, azt sem veszi észre, ha szerelmét nem viszonozzák őszintén. El van választva mindentől és mindenkitől, ami addig őt éltette és jellemezte. Más szóval, a szerelmes titokzatosan meghal önmagának, hogy egy más valóságban szülessen újjá, a szeretett személy valóságában.

         Ez a szerelmi vakság nem feltétlenül magasztos vágy, amely képes az igazi szeretet megtapasztalására, de jelképe az Isten szeretete által megsebzett lélek misztikus halála előtti állapotának, amelyen feltétlenül átmegy. Ez a lelki halál annyira nyilvánvaló, hogy még köznyelvben is vannak rá olyan kifejezések, mint „él-hal utána” vagy „elsorvad a vágytól”, „meghal nélküle”.

         Még ha a szerelem és az időleges vakság állapota bárkivel megtörténhet, nem mindig válik a lélek javára, sőt éppen ellenkezőleg, gyakran bűnbeesés követi, meg az ösztönök kielégítését, de Isten rendelte el így, hogy ezzel a szenvedélyes vaksággal megmagyarázhassuk és megérthessük az igazi, tiszta és örökkévaló Szeretetet. „Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad.” (1Jn 4,16)

        A fiatal szerelmesen keresztül Krisztus rávilágít az Isten és az Egyház iránti szeretetre. Ez az a misztikus szeretet, amely fenntartja a világot. Jézus a példabeszédeiben ezt a szeretetet a menyasszony és a vőlegény örömével hasonlítja össze, a lakodalommal.

         De a halál, mint a szeretet ára, nem csupán metafora. Krisztus a szeretetünkért az életével fizetett. „Isten azonban azzal tesz tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” (Róm 5,8)

        A szentek, a vértanúk a lelküket-életüket adták Krisztus szeretetéért. Jézus nem parancsolta meg nekünk azt, hogy meghaljunk Istenért és a másikért, mert ha ezt tette volna, akkor azért, hogy a szeretetben beteljesüljünk, meg kellett volna haljunk, és az emberek az évszázadok során a halál végtelen lehetőségeit keresték volna.

         Avilai Szent Teréz gyermekkorában szó szerint vette a vértanúságot, a halált, mint általában a gyerekek szokták, és elindult meghalni az egyik testvérével, de nem sikerült, mert hát „miért is vannak az embernek szülei?!” :-) Tizenegy testvére volt:
  • „Hárman voltunk lányok és kilencen a fiúk. (...) Volt közöttük egy, velem körülbelül egyidős, akihez legjobban ragaszkodtam, bár azért nagyon szerettem valamennyit s ők is engem. Azzal azonban, akit említettem, együtt szoktuk olvasgatni a szentek életét, s midőn ilyenkor a könyv beszélt nekünk azokról a kínzásokról, amelyeket a szent vértanúk állottak ki, én rendesen úgy láttam, hogy azért mégis csak olcsón szerezték meg Isten látásának boldogságát s nagyon szerettem volna én is úgy meghalni; természetesen nem azért, mintha tényleg akkora lett volna bennem a szeretet Isten iránt, hanem inkább azért, hogy oly hamarosan elérhessem a mennyei boldogságot, amelyről annyit olvastam. Testvéremmel tehát sokat tanakodtam arról, hogyan lehetne ennek módját ejteni. Végre is abban állapodtunk meg, hogy elmegyünk a mórok földjére – útközben kéregetünk – ott azután csak levágják a fejünket. Igazán azt hiszem, hogy az Úr már ebben a zsenge korban megadta nekünk az ehhez szükséges bátorságot, s csak azon múlt a dolog, hogy nem tudtuk miképpen üssük nyélbe tervünket. Miért is vannak az embernek szülei?! Okoskodtunk, mert hát természetesen ez volt szemünkben a legnagyobb akadály. Nagy meghatottsággal ismételgettük az olvasottak alapján, hogy a kárhozat és az üdvösség mindörökké tart. Erről sokat szerettünk beszélgetni, s különösen abban telt örömünk, hogy újra meg újra mondogattuk egymásnak: mindörökké, mindörökké, mindörökké. Azáltal, hogy ezeket a szavakat oly sokszor ismételtem, Isten kegyelméből már ily kis koromban lelkembe vésődött az igazság útja.” (Önéletrajz, 1. fej.) 

         Másfajta halálra hív minket Jézus, az önmegtagadásra és a kereszthordozásra:

  • Ezután Jézus így szólt tanítványaihoz: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen.” (Mt 16,24) 

         Az önmegtagadáson keresztül bekövetkező misztikus halál a szeretet kötelező feltétele, átmenet a sötétségből Isten világosságába. Ez egy lelki harc, bizony szenvedéssel jár.
        Keresztes Szent János (1542 - 1591), akit a „sötét éjszaka” vagy a „semmi és a minden” doktorának is szoktak nevezni, az önmegvalósítással szemben állította az önmegtagadás szabadságát. A lelki élet folyamán egy adott pillanatban az ima elnehezül és szárazzá, unottá, kényelmetlenné válik, életünkben fájdalmas dolgok történnek, Isten is mintha eltávolodott volna - vagyis a „sötét éjszakába” jut a lélek, ilyenkor csak a hitből él. „A szeretet le fogja leplezni előtte azt, akit a hit magába zár.” (A szellemi páros ének).
         A sötét éjszaka Isten kegyelme, Isten irgalma. Istent Istenben keresni annyit jelent, hogy Krisztus kedvéért készek legyünk elfogadni Istentől és a világtól mindazt, ami kellemetlen.

         Ha a megfeszített Krisztust szemléljük, látjuk, hogy Isten mennyire szeretett minket: „Hisz tudjátok, hogy nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultatok ki az atyáitoktól rátok hagyományozott értéktelen életmódból, hanem Krisztusnak, a hibátlan és egészen tiszta báránynak drága vére árán.” (1Pét 18-19)

        Aki az önmegvalósítás híve (ma ezt hirdeti a világ, a modern pszichológia, a guruk) az el van telve önmagával, egyre gyengébb a szeretete.

         Mert minél nagyobb figyelmet fordítok önmagamra, és ha csak az én javam lebeg a szemem előtt, annál inkább meghal a szeretetem a másik iránt. Minden körülöttem forog, én vagyok a világ közepe, és a másik csak eszköz számomra az önmegvalósításom útján.

        Önmagunknak meghalva titokzatosan beleszületünk a szeretet országába. Szeretlek, mondja a szerelmes, meghalok, hogy benned újjá szülessek, mert mindezek előtt már éreztem, hogy bennem élsz. Ezt a titokzatos szeretet írja le Szent Pál apostol: „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem.” (Gal 2,20)

         Egy idő után a szerelmesek kezdenek hasonlítani egymásra: átveszik egymás szavait és beszédmodorát, ugyanazokat a könyveket olvassák, kezdik ugyanazon ételeket ízletesnek találni, megkedvelik egymás dalait, ugyanazt a hitet vallják (ez lehet téves sajnos), és minden örömben-bánatban egyek lesznek. 

         Az Istenbe szerelmes lélek átalakul: „Mi pedig mindnyájan födetlen arccal szemléljük az Úr dicsőségét és e szemléletében fokról fokra az ő képmásává változunk át az Úr Lelke által.” (2Kor 3,18)

         Lisieux-i Szent Teréz „kis útja” a bizalom, a szeretet és a vértanúság útja:
  • „A Szeretet az a FELSÉGES ÚT, amelyik biztosan Istenhez vezet. (...)De hogyan bizonyítsa Szeretetét, mikor a Szeretet bizonysága a tett? Nos, a kicsi gyermek virágot fog hinteni, illatfelhőkbe burkolja majd a királyi trónt, ezüstös hangján a Szeretet himnuszát fogja énekelni … Igen, én Édesem, így fog elégni az én életem … Nem tudom másként bebizonyítani az én szeretetemet Neked, minthogy virágot hintek: vagyis nem engedek ki a kezemből egyetlen kis áldozatot, egyetlen tekintetet, egyetlen szót sem és felhasználok minden dolgot, még a legapróbbat is arra, hogy szeretetből tegyem … Szeretetből akarok szenvedni, sőt örülni is, így fogok virágot hinteni a trónusod előtt; egy sem kerül majd az utamba olyan, amelynek szirmait ne szórnám elébed … azután virághintés közben énekelni fogok (vajon lehet e sírni ilyen gyönyörűséges foglalkozás közepette?) – énekelni fogok még akkor is, ha tövisek között kell szednem virágaimat s minél hosszabbak és szúrósabbak lesznek a tövisek, annál dallamosabb lesz az én énekem.
          A fiataloknál, ha a szerelem, az a kezdeti tűz és testi vágy, ha nem alakul át kölcsönös tiszteletté és igazi szeretetté, a házasságuk válással végződik.
        Megfigyeltem, hogy vénségükre sokan még a saját gyereküket is szipolyozzák, vagy majomszeretettel szeretik. Egyes fiatal feleségekben is kihalt ma a szeretet, a hit, manipulálják családjukat, a férjüket, hogy minél több haszonra tegyenek szert, aztán legyen mit hálátlanul elherdálni, s közben a szomszédasszony férjét is elcsábítják.
         Az anyai szeretet is, amelyről annyit regélnek, már nem igazi szeretet; vannak anyák, akik Isten és az Egyház elleni gyűlöletre nevelik kisgyerekeiket.

         Summa summarum: a szeretet árát mi is meg kell fizessük: Jézusért, Jézussal és a felebarátunkért. Döntés kérdése, a Szentlélek vezet és segít minket Istennel egyesülni. Jézus Krisztus a legjobb barátunk, „senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért”.

2019. júl. 6.

Kilenced a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére

Július 7.-én kezdődik a kilenced 
a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére (július 16): 

Előkészületi imádság 
         Kármelhegy Ékessége és Királynéja címmel magasztal téged, oh, Boldogságos Szűz, az Egyház. Lábaidhoz mély alázattal leborulva köszöntünk téged, kegyes Anyánk és kezünket, szívünket hozzád emelve fohászkodunk: Kármelhegy Ékessége és Királynéja! Könyörögj érettünk! Hallgasd meg, oh hatalmas Szűz, szívünk esdeklését, melyért e kilenc napon hozzád folyamodunk és fogadd el e csekély gyermeki hódolatunkat, mely téged méltán megillet.

1. napra: 
         Mikor lehetett hallani, hogy valaki gyámolatlanul magára hagyatott volna, ki a Boldogságos Szűz Máriához folyamodott? Azért járult Szent Simon is gyermeki bizodalommal ezen jóságos Anyához szorongatásaiban és nem maradt szégyenben. Mert dicsfénytől sugározva s angyali seregektől kísérve megjelent előtte az egek szent királynéja és ezen szép szavakkal vigasztalta: „Vedd, íme, szeretett fiam! Rended skapuláréját, társulatom jelvényét, mely kiváltságul szolgál neked és minden kármelita rendtagnak; aki ebben hal meg, nem fog az örök tűzben szenvedni. Íme az üdvösség jele, a veszélyben oltalom, a béke és örök frigy záloga.” Oh, fönséges, vigasztalással teljes ígéret! Magadéinak vallasz minket, drága Szűz Anyánk, kik a te szent ruhádat viseljük. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

2. napra. 
         Téged illet, Kármelhegyi Szűzanyánk, a dicsőség, dicséret és tisztelet, mert te vagy az ég és föld hatalmas Királynéja, kit, mivel szeretett Fiad Jézus Krisztus dicsőségében osztozol, csodálva tisztel a menny minden lakója. Mily rendkívüli kiváltság és kegyelem tehát, hogy mi a szép mennyekből hozott ruháddal ékeskedve, ily fönséges királyné szolgái és testvérei közé tartozhatunk! Hála és dicséret legyen neked, hogy bennünket érdemünk nélkül e kitüntetésre méltattál és ne engedd, hogy a te szent ruhádhoz nem méltó viseletünkkel anyai szívedet megszomorítsuk. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

3. napra. 
         Üdvözlégy Mária, te legjobb Anya! Boldogok, kiket te fiaidnak ismersz, kikre reá adtad anyai köntösödet, a skapulárét, az üdvösség jelét; mert e szent ruha biztos jele, kétségbevonhatatlan bizonysága, hogy te, szentséges Szűz, szeretsz minket, még pedig olyan szeretettel, mely erősebb, mint a halál, vagyis mindvégig életünk minden pillanatában mellettünk állsz, hogy a gonosz lélek egyetlen egyet se szakíthasson le anyai szerető szívedről, hacsak magunk nem akarunk tőled a bűn által megválni és anyai szívednek végtelen fájdalmat okozni. De ne engedd ezt, kedves édes Anyánk, hanem támogasd, gyámolítsd gyarló gyermekeidet, hogy a szent skapuláré rajtunk igazán az üdvösség jele legyen. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

4. napra. 
         Üdvözlégy Királynénk! Irgalmasság Anyja, életünk és édes reménységünk, üdvözlégy! Így sóhajtunk hozzád, gyermekeid, e siralom völgyéből. Sok-sok veszély környez bennünket: bú és bánat aggasztja lelkünket, betegség, nyavalya sorvasztja testünket, kísértések zaklatják szívünket, sokallja már gyarlóságunk a terheket. De azért mégsem csüggedünk, ha drága ruhádat mellünkön megpillantjuk, mert ígéreted szerint oltalom az minden veszélyben, védőpajzs minden harcban. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

5. napra.
        Oh, örök békesség szerzőjének, Jézus Krisztusnak Anyja, Mária, éreztesd velünk azon békét, melyet a világ nem adhat. Gyámolítsd választott gyermekeidet a küzdelemben, melyet örök üdvünk ellenségeivel vívunk, hogy folyton diadalmaskodva állandó békét élvezhessen szívünk s hálával eltelve, soha meg ne feledkezünk a szent frigyről, melyet édes, jó Anyánk, velünk kötöttél, hanem minden küzdelem és szenvedés dacára hívek maradjunk a boldog szövetséghez, melynek zálogául szent ruháddal, a skapuláréval, minket, méltatlan szolgáidat kitüntettél. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

6. napra.
         Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk most és főképpen halálunk óráján! Oh, igen, drága jó Anyánk, imádkozzál azon végzetes percben, mely reánk az örök boldogság hajnalát, vagy az örök kárhozat éjjelét hozhatja; akkor mutasd meg, hogy Anyánk vagy, s nyerd meg számunkra a végső kegyelmet, melyet a te szent ruhád jámbor viseléséhez kötöttél. Jöjj, édes Anyánk, azon rettenetes órában gyermekeidhez, küzdj velünk, hogy a végső tusában is neked köszönhessük a győzelmet. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz…

7. napra.
Ezrek és milliók magasztalnak téged most a mennyben, oh egek dicső Királynéja, Boldogságos Szűz Mária, kiket csakis a te hatalmas és irgalmas kezed tartóztatott vissza az örök kárhozattól, mivel szent ruhádba öltözötten jelenhettek meg szerelmes Fiadnak, Jézus Krisztusnak ítélőszéke előtt, és a te kedvedért nyertek irgalmas ítéletet. Kérünk téged, jó Anyánk, hadd viseljük mi is a szent skapulárét oly lelkülettel, hogy számunkra is eloltsa az örök tűznek lángját. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség… 
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

8. napra.
         Csodálat és tisztelet fogja el lelkünket oh, Boldogságos Szűz, azon megfoghatatlan szeretet láttára, mely anyai szívedben tisztelőid iránt lángol! Mert nem tudsz sokáig távol maradni gyermekeidtől, hanem még a tisztítótűz bosszuló lángjaiba is leszállasz irgalmasságoddal megvigasztalni, megenyhíteni az ő kínjaikat és többnyire a neked szentelt szombati napon vezeted be őket a skapuláré ragyogó öltözetében az örök boldogság honába. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség…
Befejező ima: Szentséges Szűz…

9. napra.
         Magasztalja lelkünk az Urat, aki ily jó és drága Anyát adott nekünk e küzdelmes földi életben! Kézen fogva vezérel bennünket, megóv minden testi-lelki veszélytől, megvigasztal bajainkban, megerősít harcainkban, halálos ágyunknál is ott terem, hogy jelenléte elűzze ádáz ellenségünket s addig nem nyugszik, míg diadalmasan föl nem teszi az örök élet koronáját hű gyermekeinek fejére. Azért kegyes Anyánk, Boldogságos Szűz Mária, méltóztassál elfogadni szent ígéretünket, hogy hozzád törhetetlen hűséggel, lankadatlan szeretettel ragaszkodni akarunk. Ámen.
Üdvözlégy… Dicsőség…
Befejező ima: Szentséges Szűz… 

Befejező ima (minden nap)
         Szentséges Szűz, a testté lett Ige Anyja, a kegyelemkincsek őrizője, a szegény bűnösök menedéke, élő hittel sietünk anyai szeretetedhez és kérjük tőled a kegyet, hogy az Isten akaratát és a tiedet mindenkor teljesítsük. Szent kezeidbe tesszük szívünket és testi-lelki üdvünkért esedezünk hozzád. Bízvást bízunk, hogy te, legkedvesebb Anyánk, minket meg fogsz hallgatni, s azért hangoztatjuk élő hittel:
Üdvöz légy Mária… (3-szor)
         Könyörögjünk! Oltalmazd meg, Uram, a te szolgáidat kik színed előtt egész szívvel leborulnak, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárására minden bajtól és védelmezd meg őket az ellenség incselkedéseitől. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

Forrás:
P. Soós István: A Kármelhegyi Skapuláré-társulat vezérkönyve

2019. júl. 3.

Dicsérőének a mi Legédesebb Urunkhoz, Jézus Krisztushoz

1. kondákion
Védelmező Hadvezérünk és Urunk, a pokol Legyőzője! Mert megmentettél az örök haláltól, Néked dicsérőéneket énekelek, a Te teremtményed és szolgád. De mert könyörületességed kimondhatatlan, szabadíts meg minden veszélytől, hadd énekeljem Néked: Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem!

1. ikosz 
Angyalok Teremtője és seregek Ura, nyisd meg most értetlen elmémet és ajkaimat a Te legszentebb Neved dicséretére, amint hajdan megnyitottad a süketnéma fülét és ajkait, aki így énekelt Néked:
Jézus, legcsodálatosabb, angyalok Csodálata,
Jézus, leghatalmasabb, ősszülők megszabadítása.
Jézus, legédesebb, pátriárkák magasztalása,
Jézus, legdicsőségesebb, királyok uralma.
Jézus, legkedvesebb, próféták beteljesedése,
Jézus, legcsodásabb, vértanúk állhatatossága.
Jézus, legszelídebb, szerzetesek öröme,
Jézus, legkönyörületesebb, papok édessége.
Jézus, legirgalmasabb, böjtölők megtartóztatása,
Jézus, leggyengédebb, igazak örvendezése.
Jézus, legtiszteletreméltóbb, szüzek józansága,
Jézus, öröktől fogva való, bűnösök üdvössége.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

2. kondákion
Látván a keservesen síró özvegyasszonyt, Uram, könyörületességre indultál, és feltámasztottad temetni vitt fiát; könyörülj rajtam is, óh, Emberszerető, és támaszd fel a bűn által megölt lelkemet, aki így kiáltok: Alliluia!

2. ikosz
Keresvén az ismeretlen ismeret megismerését, így szólt Fülöp: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát. Te pedig így válaszoltál néki: Annyi idő óta veletek vagyok, és mégsem ismerted meg, hogy Én az Atyában vagyok, és az Atya Bennem van? Amiért is, óh, Felfoghatatlan, félelemmel kiáltok Hozzád:
Jézus, öröktől fogva való Isten,
Jézus, mindenható Király.
Jézus, hosszantűrő Uralkodó,
Jézus, legirgalmasabb Megváltó.
Jézus, legjóságosabb Őrizőm,
Jézus, mosd le bűneimet.
Jézus, töröld el törvénytelenségeimet,
Jézus, bocsásd meg igaztalanságaimat.
Jézus, Reménységem, ne hagyj el engem,
Jézus, Segítségem, ne tagadj meg engem.
Jézus, Teremtőm, ne feledkezz meg rólam,
Jézus, Pásztorom, ne veszíts el engem.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

3. kondákion
A magasságból erővel ruháztad fel a Jeruzsálemben tartózkodó Apostolaidat, óh, Jézus. A Te Szent Lelked melegségével engem is ruházz fel, aki mezítelen vagyok minden jó cselekedet híján, és add nekem, hogy szeretettel énekeljem Néked: Alliluia!

3. ikosz
Gazdag irgalmadban vámosokat és bűnösöket és hitetleneket hívtál Magadhoz, Jézus; engem se vess meg most, a hozzájuk hasonlót, hanem fogadd, mint drága myrrhát, ezt az éneket:
Jézus, legyőzhetetlen Erő,
Jézus, végtelen Irgalom.
Jézus, sugárzó Szépség,
Jézus, kimondhatatlan Szeretet.
Jézus, élő Isten Fia,
Jézus, irgalmazz nekem, bűnösnek.
Jézus, hallgass meg engem, vétekben fogantat,
Jézus, tisztíts meg engem, bűnben szülöttet.
Jézus, taníts engem, haszontalant,
Jézus, világosíts meg engem, elsötétültet.
Jézus, tisztíts meg engem, bemocskoltat,
Jézus, vezess vissza engem, tékozlót.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

4. kondákion
Kételkedő gondolatainak belső viharában Péter merülni kezdett, de megpillantván Téged, óh, Jézus, emberi természetünket hordozva, és a vízen járva, igaz Istennek ismert Téged, és elfogadván az üdvözítés kezét, így kiáltott: Alliluia!

4. ikosz 
Hallván a vak az úton elhaladni Téged, Uram, így kiáltott: Jézus, Dávid Fia, irgalmazz nekem! És odahíván, megnyitottad szemeit. A Te irgalmadban világosítsd meg szívemnek lelki szemeit is, aki így kiáltok Hozzád, és mondom:
Jézus, égiek Teremtője,
Jézus, földiek Megváltója.
Jézus, pokolbeliek Legyőzője,
Jézus, minden teremtmény Ékesítője.
Jézus, lelkem Vigasztalója,
Jézus, értelmem Megvilágosítója.
Jézus, szívem örvendezése,
Jézus, testem egészsége.
Jézus, Üdvözítőm, üdvözíts engem,
Jézus, Világosságom, világosíts meg engem.
Jézus, minden gyötrelemtől szabadíts meg engem,
Jézus, üdvözíts engem, méltatlant.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

5. kondákion
Véred isteni ontásával, hajdan megváltottál minket a törvény átkától, óh, Jézus; szabadíts ki minket a hálókból is, amelyekbe a test szenvedélyeivel, vágyó ingerekkel és gonosz csüggedéssel, a kígyó juttatott minket, akik így kiáltunk Hozzád: Alliluia!

5. ikosz
Meglátván Őt ember alakjában, Aki kezével alkotta az embert, és Uralkodójuknak ismervén fel Őt, a héberek gyermekei siettek gallyakkal hódolni Néki, kiáltván: Oszanna! Mi pedig dicsérőéneket ajánlunk fel Néked, mondván:
Jézus, igaz Isten,
Jézus, Dávid Fia.
Jézus, legdicsőségesebb Uralkodó,
Jézus, szeplőtelen Bárány.
Jézus, legcsodásabb Pásztor,
Jézus, gyermekségem Őrizője.
Jézus, ifjúságom Vezetője,
Jézus, öregségem Büszkesége.
Jézus, Reménységem a halálban,
Jézus, halál utáni Életem.
Jézus, Vigaszom a Te ítéletedben,
Jézus, Vágyakozásom, ne hagyj akkor megszégyenülnöm.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

6. kondákion
Az Istenthordozó próféták ígéreteit és igéit betöltvén, óh, Jézus, megjelentél a földön, és elférhetetlen létedre, emberek között lakoztál. Amiért is, a Te sebeid által meggyógyulva, megtanultunk így énekelni Néked: Alliluia!

6. ikosz 
Amikor felragyogtattad a világban a Te igazságod világosságát, az ördögi tévelygést elűzted, mert ledőltek a bálványok, nem állván a Te erődet, óh, Üdvözítőnk. Mi azonban, üdvösséget nyervén, így kiáltunk Hozzád:
Jézus, hazugságot elűző Igazság,
Jézus, minden világosságot meghaladó Világosság.
Jézus, minden erőt felülmúló Uralkodó,
Jézus, könyörületben szilárd Isten.
Jézus, élet Kenyere, elégíts meg engem, éhezőt,
Jézus, tudás Forrása, üdíts fel engem, szomjazót.
Jézus, öröm Öltözete, öltöztess fel engem, halandót,
Jézus, örvendezés Réve, oltalmazz engem, méltatlant.
Jézus, kérőknek Ajándékozó, add nekem bűneim siratását,
Jézus, keresők Megtalálója, találd meg lelkemet.
Jézus, zörgetőknek Megnyitó, nyisd meg bánkódó szívemet,
Jézus, bűnösök Megváltója, tisztíts meg törvénytelenségeimtől.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

7. kondákion
Felfedni óhajtván az időtelen időktől rejtett titkot, mint a juh vezettettél a leöletésre, óh, Jézus, mint a hangtalan bárány nyírója előtt, és mint Isten, feltámadtál a halálból, és dicsőséggel mennybe mentél, Magaddal együtt minket is fölemelve, akik így kiáltunk: Alliluia!

7. ikosz
Csodálatos Alkotást mutatott meg nékünk az Alkotó, midőn megmutatkozott: mag nélkül megtestesülvén a Szűztől, feltámadván a sírból, sértetlenül hagyva annak pecséteit, és a zárt ajtókon át testben bemenvén az Apostolokhoz. Amiért is csodálva énekeljük:
Jézus, elférhetetlen Ige,
Jézus, kifürkészhetetlen Értelem.
Jézus, felfoghatatlan Erő,
Jézus, mérhetetlen Bölcsesség.
Jézus, leírhatatlan Istenség,
Jézus, határtalan Uralom.
Jézus, legyőzhetetlen Királyság,
Jézus, végtelen Fensőbbség.
Jézus, fenséges Szilárdság,
Jézus, örök Hatalom.
Jézus, Teremtőm, újíts meg engem,
Jézus, Üdvözítőm, üdvözíts engem.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

8. kondákion 
Látván Isten különös megtestesülését, különüljünk el a hiú világtól, és az isteniekre irányítsuk elménket, mert Isten a földre ereszkedett, hogy minket a mennybe emeljen, akik így énekelünk Néki: Alliluia!

8. ikosz 
Egészen a földiek között volt, de egyáltalán nem távozott el az égiek közül a Határtalan, midőn a saját akaratából értünk szenvedett; halálával halálra adta halálunkat, és feltámadásával életet ajándékozott nékünk, kik így énekelünk:
Jézus, szívbeli Édesség,
Jézus, testi Erő.
Jézus, lelki Világosság,
Jézus, elme Fürgesége.
Jézus, lelkiismeret Örvendezése,
Jézus, felülmúlhatatlan Reménység.
Jézus, örök Emlékezet,
Jézus, magasztos Dicséret.
Jézus, fenséges Dicsőségem,
Jézus, Vágyakozásom, ne tagadj meg engem.
Jézus, Pásztorom, találj meg engem,
Jézus, Üdvözítőm, üdvözíts engem.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

9. kondákion
Minden angyali természet szüntelenül dicsőíti a Te legszentebb Nevedet a mennyben, óh, Jézus, kiáltva: Szent, Szent, Szent! Mi bűnösök pedig a földön, mulandó ajkainkkal énekeljük: Alliluia!

9. ikosz
Az ékesbeszédű szónokok oly némák, mint a halak, a Te színed előtt, óh, Jézus Üdvözítőnk, mert nem foghatják fel, mint vagy változhatatlan Isten és tökéletes ember. Mi pedig csodálva a titkot, híven így kiáltunk Hozzád:
Jézus, öröktől fogva való Isten,
Jézus, királyok Királya.
Jézus, uralkodók Uralkodója,
Jézus, élők és holtak Bírája.
Jézus, reményvesztettek Reménysége,
Jézus, sírók Vigasztalója.
Jézus, szegények Felmagasztalása,
Jézus, ne ítélj el engem tetteim szerint.
Jézus, tisztíts meg engem a Te irgalmasságod szerint,
Jézus, űzd el csüggedésemet.
Jézus, világosítsd meg szívemnek gondolatait,
Jézus, add nekem a halál emlékezetét.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

10. kondákion
Üdvözíteni akarván a világot, óh, Napkeltének Napkeletje, természetünk sötét napnyugatához jöttél, és megaláztad magad a halálig. Azért a Te Neved felmagasztaltatott minden név fölött, hogy minden térd meghajoljon mennyen és földön, énekelve: Alliluia!

10. ikosz
Védelmezz bennünket szent angyalaiddal, örök idők Uralkodója, vigasztaló Krisztus, és tisztíts meg minket minden szennyfolttól, amint megtisztítottad a tíz bélpoklost; és gyógyíts meg bennünket, ahogyan meggyógyítottad a vámszedő Zákeus fösvény lelkét, hogy bűnbánattal kiálthassuk Néked, és mondjuk:
Jézus, kifogyhatatlan Drágaság,
Jézus, kimeríthetetlen Bőség.
Jézus, erős Táplálék,
Jézus, elfogyhatatlan Ital.
Jézus, szegények Ruházata,
Jézus, özvegyek Védelmezője.
Jézus, árvák Pártfogója,
Jézus, fáradozók Segítője.
Jézus, útonlévők Társa,
Jézus, hajózók Vezetője.
Jézus, viharvertek csendes Réve,
Jézus, Istenem, emelj föl engem, elesettet.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

11. kondákion
A töredelem énekét ajánlom fel Néked, én méltatlan, és miként a kananeus asszony, így kiáltok Hozzád: Jézus, irgalmazz nekem! Nem leányom, hanem a szenvedélyek kegyetlen hatalmában hevesen égő testem miatt; ajándékozz nekem gyógyulást, aki így kiáltok Hozzád: Alliluia!

11. ikosz
Egykor Pál üldözött Téged, a tudatlanság sötétségében fénylő ragyogó Lángot; ám a Te fényedtől megvilágosodva, és a Te isteni bölcsességű hangodat felfogva, lelkének dühe megenyhült. Világosítsd meg az én elsötétült lelki szemeimet is, aki így kiáltok:
Jézus, leghatalmasabb Királyom,
Jézus, mindenható Istenem.
Jézus, halhatatlan Uram,
Jézus, legdicsőségesebb Teremtőm.
Jézus, legjóságosabb Nevelőm,
Jézus, legbőkezűbb Pásztorom.
Jézus, legkönyörületesebb Uralkodóm,
Jézus, legirgalmasabb Megváltóm.
Jézus, világosítsd meg a szenvedélyektől elsötétült érzékeimet,
Jézus, gyógyítsd meg bűntől sebzett testemet.
Jézus, tisztítsd meg elmémet a hívságos gondolatoktól,
Jézus, őrizd meg szívemet a gonosz kívánságoktól.
 Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

12. kondákion 
Ajándékozd nekem kegyelmedet, óh, Jézus, minden adósság Elengedője, és fogadj be engem, bűnbánót, amiként befogadtad a Téged megtagadó Pétert; és hívj Magadhoz engem, csüggedőt, ahogyan hajdan a Téged üldöző Pált Magadhoz hívtad, és hallgass meg engem, aki így kiáltok Hozzád: Alliluia!

12. ikosz
Dicsőítve a Te megtestesülésedet, mindnyájan magasztalunk Téged, és Tamással együtt hisszük, hogy Urunk és Istenünk vagy, Aki ülsz az Atyának jobbján, és eljössz ítélni élőket és holtakat. Méltass engem akkor, hogy jobbodon állhassak, aki így kiáltok:
Jézus, öröktől fogva való Király, irgalmazz nekem,
Jézus, illatozó Virág, tégy illatozóvá engem.
Jézus, szeretett Melegség, melegíts fel engem,
Jézus, öröktől fogva való Templom, oltalmazz engem.
Jézus, ragyogó Ruházat, ékesíts fel engem,
Jézus, értékes Drágagyöngy, tégy ragyogóvá engem.
Jézus, becses Drágakő, világosíts meg engem,
Jézus, igazságosság Napja, ragyogj fel nekem.
Jézus, szent Világosság, tégy fénylővé engem,
Jézus, a lélek és a test betegségeitől szabadíts meg engem.
Jézus, az ellenség kezétől óvj meg engem,
Jézus, a ki nem alvó tűztől és az örök kínoktól ments meg engem.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

13. kondákion
Óh, legédesebb és legkönyörületesebb Jézus, fogadd el mostani szerény könyörgésünket, ahogyan elfogadtad az özvegyasszony filléreit, és őrizd meg a Te örökségedet minden látható és láthatatlan ellenségtől, idegenek támadásától, betegségtől és éhségtől, minden bánattól és halálos sebesüléstől, és szabadíts meg az eljövendő kínoktól mindnyájunkat, akik így kiáltunk Hozzád: Alliluia! (Ezt a kondákiont 3-szor mondjuk el) 

1. ikosz
Angyalok Teremtője és seregek Ura, nyisd meg most értetlen elmémet és ajkaimat a Te legszentebb Neved dicséretére, amint hajdan megnyitottad a süketnéma fülét és ajkait, aki így énekelt Néked:
Jézus, legcsodálatosabb, angyalok Csodálata,
Jézus, leghatalmasabb, ősszülők megszabadítása.
Jézus, legédesebb, pátriárkák magasztalása,
Jézus, legdicsőségesebb, királyok uralma.
Jézus, legkedvesebb, próféták beteljesedése,
Jézus, legcsodásabb, vértanúk állhatatossága.
Jézus, legszelídebb, szerzetesek öröme,
Jézus, legkönyörületesebb, papok édessége.
Jézus, legirgalmasabb, böjtölők megtartóztatása,
Jézus, leggyengédebb, igazak örvendezése.
Jézus, legtiszteletreméltóbb, szüzek józansága,
Jézus, öröktől fogva való, bűnösök üdvössége.
Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

1. kondákion 
Védelmező Hadvezérünk és Urunk, a pokol Legyőzője! Mert megmentettél az örök haláltól, Néked dicsérőéneket énekelek, a Te teremtményed és szolgád. De mert könyörületességed kimondhatatlan, szabadíts meg minden veszélytől, hadd énekeljem Néked: Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem!

Pikler Mihály fordítása 

Megjegyzések a fordításhoz 
         Az itt közölt dicsérő- (magasztaló) ének, görögül: akathisztosz hymnosz (’leülhetetlen himnusz’, ’nem leülve énekelt’ himnusz, vagyis olyan ének, amelyet állva kell énekelni is, hallgatni-imádkozni is) a bizánci, görög ortodox egyházi himnuszköltészet kedvelt műfaja. Leghíresebb, legrégibb darabját kb. a 6. században írták Szűz Máriához, Istennek Szentséges Szülőjéhez, amelyet mind a mai napig szokás imádkozni (szerzője vitatott). Ez a szép himnusz szolgált azután alapjául más, hasonló formában, költőiséggel és stílusban megírt akathisztosz hymnoszoknak is. Így született dicsérőéneke többek között a Szentháromságnak, Krisztus Feltámadásának, a Szentléleknek, a legkülönbözőbb Istenszülő-ikonoknak és az egyház szentjeinek, sőt a 20. század második felében (egy GULAG-fogoly alkotásaként) az elhunytaknak.
         Magyar nyelven eddig csak az Istenszülőhöz írott akathisztosz (Dicsérőének Istennek Szentséges Szülőjéhez) jelent meg: Imakönyv az orthodox keresztények számára. (Fordította és összeállította Berki Feriz.) Budapest, [Magyar Orthodox Adminisztratúra], 287-307. Ugyanennek egy kis részletét ,,versként,, is kiadták: A bizánci irodalom kistükre. Budapest, Európa, 1974, 448-450. Néhány évvel ezelőtt pedig a Pannonhalmi Szemle (1997/3. 110-119.) közölte Perczel István fordításában az elhunytakért szóló akathisztoszt.
         A Legédesebb Jézushoz szóló dicsérőének magyar nyelven még nem látott napvilágot. Olyan formában tesszük közzé, ahogyan az akathisztoszokat szokás, vagyis a különböző költészeti formákat jelző szavakat mindig a versszakok előtt kiemelve. A szövegben szándékosan váltakozik a Néked/nekem forma, és ugyancsak szándékosan szerepel valamennyi kondákion végén i-vel az ,,Alliluia,,-szó. A magyar nyelven megjelent ortodox imádságokban mindig így fordul elő ez a kifejezés, akárcsak az 5. ikoszban található ,,Oszanna,,. Ezek az írásmódok a görög kiejtést igyekeznek visszaadni.

Havasi Ágnes

Forrás:
VIGILIA