Dr. Jakubinyi György érsek: Szent József tisztelete

         

      Forrás: Szent József tisztelete, Dr. Jakubinyi György érsek, Gyulafehérvár 1999.

         Az Előszó és Isten Szolgája, Márton Áron püspök 1955. április 21.-én kelt körlevele itt olvasható.

        Szent József az Úr Jézus nevelőapja, a Szentcsalád feje csak későn lépett ki a homályból, hogy csöndes, biztonságot nyújtó, szótlan jelenléte beragyogja keresztény hitünket. 

         Biztosat csak annyit tudunk róla, amennyit a SZENTÍRÁS KÖZÖL. Az ún. gyermekségi evangéliumokban szerepel (Mt 1-2 és Lk 1-2), összesen 12-szer: Mt 1,16.18.19.20.24.; Lk 1,27; 2,4.16; 3,23; 4,22. Mellékesen megemlíti még Jn 1,45 és 6,42 (Jézus, József fia). Ezekből a szentírási helyekből életének következő mozzanatait ismerjük meg. 

1. József, Mária jegyese, Ádám-Ábrahám-Dávid leszármazottja. Mt 1,16. 
2. József „Igaz ember” volt (az ószövetségi törvények tökéletes megtartója) Mt 1,19.
3. Józsefnek kijár a „Dávid fia” messiási cím (és ezt ő adja át Jézusnak örökbefogadással) Mt 1,20.24. 
4. József ácsmester volt, valószínűleg vándor mester, aki alkalmi munkákból élt. Mesterségére megtanította nevelt fiát, Jézust is. Mt 13,55; Mk 6,3. 
5. József hisz Mária szüzességében. Ezért titokban akarja elbocsátani gyermekét váró jegyesét. Álmában felvilágosítást kap, hogy a Gyermek a Szentlélektől van. Vállalja a nevelőapaságot. Mt 1,18-25. 
6. József Dávid családjából származik. Ezért Betlehembe megy a népszámlálásra gyermekét váró jegyesével. Lk 2,4. 
7. József átéli a karácsonyt Betlehemben. Fogadja a pásztorokat. Lk 2,16. 
8. József Máriával bemutatja a Gyermeket a a jeruzsálemi templomban. Bemutatják az előírt tisztulási áldozatot. Az agg Simeon és Anna prófétaasszony köszöntik Jézust. Lk 2,33. 
9. A napkeleti bölcsek látogatása után József álomban intést kap. A Szentcsalád Egyiptomba menekül. Mt 2,13-15. 
10. Heródes halála után József álomban intést kap. A Szentcsalád visszatér Egyiptomból. Názáretben letelepednek. Mt 2,19-23. Lk 2,39-40. 
11. A Szentcsalád Jeruzsálembe zarándokol húsvétra, amikor Jézus tizenkét éves. Lk 2,48. 
12. Jézus nyilvános működése alatt nem szerepel Szent József. Tehát ekkor már halott. Néha emlegetik, mint Jézus „atyját”. Lk 3,23; 4,22; Jn 1,45; 6,42. 

         Egyetlen SZAVÁT sem jegyzi fel a Szentírás. 

         Az Úr Jézus nyilvános működésénél már nem szerepel, tehát előbb halt meg. Így lett A JÓ HALÁL védszentje is, mert kedvenc imánk szerint: “ott látlak kimúlni a legáldottabb halállal, amint Jézus isteni karja alátámasztja tisztes fejedet, és megtört tekinteted még utoljára találkozik a szeplőtelen Szűzanya bánatos tekintetével”. 

         Később az APOKRIFEK bővítették A Szent Józsefre vonatkozó ismereteinket is, de ezek a szentírási igénnyel fellépő könyveket többnyire eretnekek írták, az Egyház elvetette azokat. Nagyon kevés esélye van annak, hogy az apokrifek Szentírásban nem szereplő hiteles hagyományt is őriznek. Ezért ezekkel itt nem foglalkozunk. 

         A SZENTFÖLDÖN is őrzik Szent József emlékét. A hagyomány szerint Szent József, a fiatal názáreti ács és a Boldogságos Szűz Mária, Szent Joakim és Szent Anna öregkori egyetlen leánya egy utcában laktak. Az angyali üdvözlet (Gyümölcsoltó Boldogasszony) helye Szent Joakim lakása volt, amely fölé épült a Szentföld legnagyobb keresztény temploma, az Annuntiatio (angyali üdvözlet) bazilikája (teljesen újjáépítve 1960-1969). Mellette épült 1930 körül a hatalmas Terra Sancta (Szentföld) ferences rendház, amely összeköti a bazilikát a Szent József templommal. Ez 1914-ben újjáépült azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent József lakott és ácsműhelyt vezetett a templom alatt levő barlanglakásban. A tudósok szerint a keresztény nazarénus felekezet székhelye volt itt a VIII. századig. Ebben a lakásban élt a Szentcsalád, gyakorolta mesterségét Szent József és nevelt fia, az Úr Jézus, és itt halt meg Szent József az Úr Jézus nyilvános fellépése előtt. 

         Názáretben a francia-libanoni Názáret Nővérek zarándokszállója alatt 1889-ben Heródes kori sírokat találtak, köztük egy jeles sírt, amelyet a helyi hagyomány „az Igaz sírjának” nevezett. Mivel Szent Józsefet Mt 1,19 „igaz embernek” nevezi, nagyon valószínű, hogy ez Szent József sírja. 

          A katakombákban ritka SZENT JÓZSEF ÁBRÁZOLÁSA. Első képei ifjú ácsmesterként ábrázolják. Csak később jelenik meg a szakállas öregember, hogy jobban kiemeljék a Szentcsalád örök szüzességét. Szent József a Szentcsalád tagjaként jelenik meg a képeken, a betlehemekben. Legelterjedtebb képe viszont a Szűzanya nélkül ábrázolja, a tisztaság liliomával, karján a Kis Jézussal. A Keleti Egyházban a szigorú ikonográfiai előírások szerint sohasem ábrázolják Szent Józsefet egyedül. De mindig szerepel az Úr Jézus dávidi ősatyái sorában, az Úr és a Boldogságos Szűzanya ünnepei ikonjain. Hosszú volna felsorolni a festészet és a szobrászat Szent Józsefet ábrázoló remekműveit. A költészet, az irodalom és a zene is mesterművekkel hódolt az Egyház Védőszentjének. Csak a nálunk is ismert nagysikerű Szent József „életregényt” említem a meg a lengyel katolikus író tollából: Jan Dobraczynski, József, az ács, Ecclesia Budapest 1980. 

        TISZTELETE a XIV. századtól kezd terjedni. Nagy szerepe volt benne Avilai Nagy Szent Teréznek (1515-1582), aki a Szent József kolostorban vezette be a karmelita rend reformját. Szent Józsefet kinevezte a rend vagyonkezelőjének. Ettől kezdve lesz gyakori a József keresztnév. Például az Árpádházban még nem szerepel József nevű tag, míg a Habsburgoknál két József királyunk is volt. (I. 1705-1711, II. 1780-1790). 

         Szent József Csehország (1654), Bajorország (1663), Ausztria (1675), Kanada stb. egyik védszentje. Foglalkozások és betegségek patrónusa is: a jó halál, a házasság és a család, az Egyház, az árvák, famunkások (favágók, ácsok, asztalosok, koporsókészítők), a munkások, a proletáriátus stb. pártfogója. 

         Szent József hivatalos LITURGIKUS ÜNNEPEI az egyháztörténelme folyamán későn jelentkeznek. A keresztesek a Szentföldön a XII. században Názáretben templomot emelnek Szent József tiszteletére. A ferencesek terjesztik tiszteletét a XV. századtól, főleg Szienai Szent Bernardin (+1444). Mivel a pogány rómaiak Quinquatria nevű ünnepet tartottak a kézművesek tiszteletére március 19-től öt napig, a késői kereszténység erre a napra tette Szent József ünnepét. A Szentszék fokozatosan terjesztette Szent József tiszteletét. A ferences pápa, IV. Szixtus (Sükösd 1471-1484) Szent József ünnepét „simplex” (egyszerű) ünnepként írta elő 1479-ben. Ekkor került be Római Breviáriumba is. 1621-ben XV. Gergely pápa kötelező ünneppé tette. Bálint Sándor, Ünnepi Kalendárium I. Bp 1977, 259 írja: „Lipót (I. császár 1657-1705) Szent József oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává választotta (1675). Később Bécs (1683), majd Buda (1686), illetőleg hazánk felszabadulását részben József mennyei közbenjárásának tulajdonította... Az uralkodó ezért arra kérte a pápát, hogy Mária és József eljegyzésének ünnepét egész birodalma megülhesse. Boldog XI. Ince ezt meg is engedte.” A zsolozsma három himnuszának a szerzője 1714-ből Juan Escalar spanyol karmelita (1624-1700). IX. Piusz pápa Szent Józsefet az Egyetemes Egyház védőszentjévé nyilvánította 1870-ben. Az 1917-es egyházjogi Kódex Szent József ünnepét a parancsolt ünnepek között sorolta fel (1247. kánon). Az új misekönyvben 1920-ban szerepel először Szent József saját prefációja. 

         Szent József oltalma ünnep (Patrocinium S. Ioseph) a Húsvét utáni III. vasárnap előtti szerdára esett. Habár a 1680. óta a kármeliták megtartották, az egyetemes egyházi naptárba csak 1809-ben került be, majd 1847-ben egyetemes ünnep lett. 1956-ban eltörölték. 

         Szent József, a munkás ünnepét (S. Ioseph Opifex) május 1-én XII. Piusz pápa vezette be 1955-ben, hogy ellensúlyozza a szocialista-kommunista május elsejét. Először 1956-ban tartották meg. A zsinati reform ezt az ünnepet a „tetszés szerinti” emléknapok közé sorolta. 

         A II. VATIKÁNI ZSINAT NAPTRÁBAN a következő Szent József ünnepek szerepelnek: 

- Március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz jegyese, főünnep. Az új Egyházi Törvénykönyv 1246. kánonja szerint kötelező ünnep (szentmisén való részvétel, munkaszünet). A magyar nyelvterületen egy 1753-ban kiadott apostoli pápai felmentés alapján Mária Terézia kérésére az ünnep nem kötelező. Ez a kiváltság átvészelte az impériumváltozásokat. Tehát a négy erdélyi egyházmegyében ma sem kötelező ünnep! 

- Május 1. Szent József, a munkás, tetszés szerinti emléknap. 

        

        Meg kell említeni, hogy a Zsinat elgondolása az volt, hogy hasonló tárgyú ünnepeket egybevonjanak. Ezért a Szentek között csak a Boldogságos Szűzanyának, Szent Józsefnek, Keresztelő Szent Jánosnak és az Apostolfejedelmeknek van több ünnepe. 

         A március 19-re tett főünnep miatt egész MÁRCIUS HÓNAPOT Szent József tiszteletére szentelték. (Június Jézus Szentséges Szíve, júliust Jézus Drágalátos Vére, májust és októbert pedig a Boldogságos Szűzanya tiszteletére szentelték.) A márciusi mindennapi Szent József áhítatosság a XIX. században terjedt el, de nem szorítja ki az ugyanakkor végzendő nagyböjti gyakorlatokat. Az Egyház mindig búcsúval látta el a Szent József áhítatosságot. A búcsúfegyelem 1968-as reformja óta a Szent József litánia és a Szent József márciusi ima részleges búcsúval jár. 

         Szent József márciusi főünnepe előtt kilenc napi előkészítő áhítatosságot (novéna, KILENCED) végeznek. Ezt a szokást IX. Piusz pápa 1876-ban nyilvánossá tette és búcsúval látta el. Helyenként szokásban van kilenc szerdán át tartott állhatatossággal készülni Szent József ünnepére. 

         A hét napjai közül SZERDA a Szent Józsefé. Ez a szokás a XVII. századtól terjedt el Spanyolországból, de nem világos a megindoklás (pl. kedd a Szent Antalé és az őrangyaloké, csütörtök az Oltáriszentségé, péntek Jézus Szentséges Szívéé, szombat a Szűzanyáé, stb.). 

         Nagy szerepe volt Szent József tiszteletében a József keresztnevű PÁPÁKnak, akik meg akarták tisztelni Védszentjüket. X. Szent Piusz pápa (Giuseppe Sarto) maga szerkesztette és írta elő nyilvános használatra Szent József litániáját 1909-ben. XXIII. János pápa (Angelo Giuseppe Roncalli) a római misekánonba is felvette Szent József nevét 1961-ben. 

         A század pápái körleveleket is adtak ki Szent Józsefről. II. János Pál pápa Redemptoris Custos (A Megváltó őre) kezdetű apostoli buzdítása 1989. augusztus 15-én jelent meg. Alcíme: Szent Józsefről, valamint Krisztus és az Egyház életében kifejtett tevékenységéről (SzIT Bp év nélkül). A pápa ezzel akart megemlékeznie száz év előtt megjelent Quamquam pluries kezdetű Szent Józsefről szóló pápai körlevélről, amelyet XIII. Leó pápa adott ki. 

         Megj.: Ferenc pápa 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján XXIII. János pápával együtt szentté avatta II. János Pál pápát. 

         Szent József tiszteletére a legnagyobb templomot Boldog András kapus testvér építette a kanadai MONTRÉALban. Előbb szerény kápolnát emelt 1904-ben. Majd a sok csoda miatt bővíteni kellett. Végül hatalmas templomot emeltek a hegyen, bazilikát, amelyre 283 lépcsőn kell felmenni. A bazilika “oratórium” 1924-167-ig épült. 1954-ben mutatták be az első ünnepélyes szentmisét. Napjainkban évente két millió ember látogatja meg. A hatalmas bazilika előtt Szent József szobra áll latin felirattal: „Ite ad Joseph” (Menjetek Józsefhez! - Ter 41,55). A bazilikában levő Szent József szobor olajmécséből a világ minden részébe szállított olaj már sok csodás gyógyulást okozott. Vitatják, hogy ebből mennyi Boldog András testvér érdeme, mert ő jár közbe Szent Józsefnél, hogy hallgassa meg a Hozzá folyamodók imáját. 

         BOLDOG ANDRÁS TESTVÉR, Alfred Bessete néven született a kanadai Montréal melletti Saint Grégoire d'Iberville faluban 1845. augusztus 9-én. Tíz testvér között a nyolcadik volt. Apja Szent József ácsmesterségét folytatta. 1870 őszén lép be a Szent Kereszt Kongregációba (szerzetesrendbe), ahol dolgozó testvér lett. Negyven éven át kapus testvérként dolgozott. Gyermekkorától nagy tisztelője volt Szent Józsefnek. Mindenkit hozzá küldött, mindenkinek a bajét Szent Józsefnek ajánlotta. Századunk legnagyobb csodatevője lett. Ez az egyszerű kapus testvér álmodta meg a világ legnagyobb Szent József bazilikáját és fel is építette, habár az építkezést csak Jóval 1937. január 6-án bekövetkezett halála után fejezték be. II. János Pál pápa vatta boldoggá Rómában1982. május 23-án. Boldog András testvér egész életét Szent József tisztelete terjesztésének szentelte. Rengeteg imameghallgatás történt Szent József közbenjárására a montréali szentélyben, de a csodák jutalmazottjai úgy tudják, hogy Szent József a Boldog András imáját hallgatta meg. 

        Megj.: 2010-ben XVI. Benedek szentté avatta, Szent André Bessette a Keresztes Kongregáció első szentje. 

         EGYHÁZMEGYÉINKBEN is épültek TEMPLOMOK, kápolnák Szent József tiszteletére. A tisztelete késői elterjedésével magyarázható, hogy csak újkori Szent József templomaink vannak. Tágabb értelemben idesorolhatnánk a Szentcsalád tiszteletére épített templomokat is, mert Szent József a Szentcsalád feje. Felsorolom egyházmegyénként a plébániatemplomokat és a jelentősebb kápolnákat, amelyeket Szent József tiszteletére építettek: 

Gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye: 

• CSÍKBORZSOVA ( Bârzava), Hargita megye, Szent József. 1930-ban a régi kápolnát modern templommal cserélik fel. 
• KOLOZSVÁR (Klausenburg, Cluj-Napoca), Kolozs megye, írisztelepi helyi lelkészség kápolnával. 
• SEGESVÁR (Schässburg, Sighişoara), Maros megye, plébániatemplom. A domokos apácák volt templomát a ferencesek veszik át és 1725-ben Szent József tiszteletére szentelik fel. 1887-től az egyházmegye veszi át és a lebontott templom helyére a mai új Szent József templomot építik. 
• SEPSISZENTGYÖRGY (Sankt Georgen, Sfântu Gheorghe) I. sz. plébániatemplom 1786-ban épült, helyébe 1835-ben nagyobb templom emelkedett, amelyet 1902-ben teljesen megújítanak. 
• SZÉKPATAK (Secu), hargita megye, Maroshévíz filiája, Szent József a munkás védszent. 
• ZETEVÁRALJA (Subcetate), Hargita megye, Szent József, a munkás védszent.
• CSÍKSZEREDA (Seklerburg, Miercurea-Ciuc), Hargita megye, 1985-1990-ben épült, 1997-től püspöki kápolna. 

Temesvári egyházmegye (a volt csanádi része): 

• AGA (Brestovăț), Temes megye 1889. 
• CSERMŐ (Cermei), Arad megye 1854. 
• NÉMETREMETE (Königshof, Remetea Mică), Temes megye 1831. NYERŐ (Nerau, Nerău), Temes megye 1871. 
• TEMESGYARMAT (Jahrmarkt, Giarmata), Temes megye 1772. 
• TEMESVÁR (Temeschwar, Timişoara), Temes megye, az irgalmasok temploma 1757. 
• ÚJJÓZSEFFALVA (Iosifalău), Temes megye 1888. 
• ÚJSZENTPÉTER (Neusanktpeter, Sânpetru Nou, ma: Sânpetru Mare), Temes megye 1887. 

Nagyváradi egyházmegye: 

• DÓLYA (Dolea), Bihar megye, új templom 1990-ben Szent József, a munkás tiszteletére. 
• HEGYKÖZTÓTTELEK (Tăutelec), Bihar megye, 1788-tól plébánia, új temploma 1834-ből. 
• NAGYVÁRAD (Grosswardein, Oradea), Bihar megye, Szent József telep kápolna 1928, 1989-től plébániatemplom. 
• SELYMESILOSVA (Ilişua), Szilágy megye, temploma 1882-ből, búcsú újabban május 1-én. 

Szatmári egyházmegye:

• BATIZ (Botiz), Szatmár megye. Új templom épült 1995-ben. 
• HALMI (Halmeu), Szatmár megye, 1874-ben temploma Jézus Neve tiszteletére, de újabban május 1. búcsúval. 
• NAGYBÁNYA (Frauenbach, Neustadt, Baia Mare), Máramaros megye, IV. sz. plébánia. Az új templomot és plébániát 1999-ben szentelték fel. 
• NAGYPELESKE (Peleş), Szatmár megye, Lázári filiája. Új kápolna.
• PUSZTADARÓC (Dorolț), Szatmár megye, Szamosdara filiája. Szent József, a munkás. Kápolna. 
• SZATMÁR (Sathmar, Satu Mare), kis zárdatemplom (volt Irsik árvaház), 1913. 

         A ZSIDÓSÁG ÉS AZ ISZLÁM nem ismeri Szent Józsefet, mert „újszövetségi” szent, habár üdvtörténeti szempontból az Ószövetséghez tartozik, mert nagypéntek előtt halt meg. Szent József az utolsó „pátriárka” az Ádámmal és Ábrahámmal kezdődő ősatya-sorozatban. Üdvtörténeti nagyságát is az adja meg, hogy Dávid fia messiási címet ő adja át az Úr Jézusnak. Ezt a címet nem lehetett női ágon örökölni, de az örökbefogadás egyenrangú a nemzéssel bibliai jogi szemléletben. 

         Szent József tisztelői már azt is javasolták, hogy a HITTUDOMÁNYBAN külön szakág foglakozzék Szent József üdvtörténeti szerepével (JOSEPHOLOGIA), amint a mariológia a Szűzanya szerepét tárja fel. Eddigi szokás szerint Szent Józsefről a hittudomány a krisztológiában és a mariológiában tárgyal. A josephologiai kutatásokat egy montréali és egy madridi folyóirat közli. 

         A II. VATIKÁNI ZSINAT 16 dokumentuma a Szűzanyának sem szentelt külön dokumentumot, mert az Egyházról szóló dogmatikai konstitúcióban külön fejezetben (Lumen Gentium 8. fejezete) foglakozik vele. Szent Józsefet csak egyszer említik a zsinati dokumentumok: „Az eukarisztikus áldozat bemutatása pedig minden másnál jobban összekapcsol bennünket a mennyei egyház liturgiájával, amikor a szentek közösségében tisztelettel emlékezünk meg elsősorban a dicsőséges, mindenkor Szűz Máriáról, valamint Szent Józsefről, a szent apostolokról, vértanúkról és minden szentről.” (LG 50). A zsinati hivatalos dokumentumokon kívül zsinati megnyitó stb. beszédekben a pápák még hétszer idézik Szent Józsefet és kérik közbenjárását a Zsinat sikeréért. 

         A KATOLIKUS EGYHÁZ LATEKIZMUSA (1993, 1997) hat cikkelyben emlékezik meg Szent József üdvtörténeti szerepéről (437, 497, 532, 1014, 1846, 2177). 

         A JÓZSEF NÉV EREDETÉT megmagyarázza a Biblia: „Isten megemlékezett Ráchelről. Isten meghallgatta és megnyitotta méhét. Fogant és fiát szült. Így szólt: Isten elvette gyalázatomat. Ezért Józsefnek nevezte s közben ezt mondta: Az Úr adjon még egy fiút hozzá.” (Ter 30,22-24). A József név ugyanis héberül Jószéf, jelentése pedig hozzá ad. A név arab alakja nagyon népszerű a muzulmán világban: Juszuf, hiszen az egyiptomi Józsefről a muzulmánok szent könyvében, a Koránban külön fejezet van (12. szúra, József). A magyar József is csak európai elterjedésével tűnik fel a XVI-XVII, században. A statisztika szerint Magyarországon 1990-ben 5086 fiúgyermeket anyakönyveztek József néven, csak négy leánygyermeket Jozefa néven. Ide kell venni még a József név magyar férfi és női változatait a becenevekkel: Dódi, Jócó, Jóka, Jósa, Jóska, Jozó, Józsa, Józsi, Pepi, Szepi, rokon név: Izsó. Női alakok: Jozefa, Jozefina, Józsa. A román nyelvben is csak 1500 után tűnik fel: Iosif és változatai. A német Joseph annyira népszerű lett a XVII. század óta, hogy egy időben a katolikus püspökök tekintélyes része József nevű volt. Becéző alakja Sepp, Seppi is nagyon gyakori. A József név legfontosabb nyelvi alakjai: angol Joseph (ejtsd: Dzsouzif); arab, török Jószuf; bolgár, orosz, ukrán Jószif, Oszip; cseh, szlovák Josef; dán Joseph; eszperantó Jozefo; francia Joseph (Zsozéf); görög Jószif; jiddis Jaszi, Joszölö; latin Iosephus, Ioseph; lengyel Józef; olasz Giuseppe (Dzsuzeppe), Peppino; örmény Hovszep; portugál José (Zsuzé); spanyol Jósé (Hoszé); svéd Josef; szerbhorvát Jósif; szír Jauszif. 

         Nem térek ki arra, hogy hány híres ember hordta a József nevet. De Szent József miatt hadd említsem meg SZENT NÉVROKONAIT. A teljes SZENTÍRÁSBAN 256-szor fordul elő József neve, ebből 221-szer az Ószövetségben és 35-ször az Újszövetségben. A teljes Szentírás 13 József nevű személyt ismer. A 8 ószövetségi József között a legismertebb „az egyiptomi” József, Jákob 12 fiának (a pátriárkáknak) egyike. Az öt újszövetségi József között a legismertebb a mi Szent Józsefünk, s mellette Arimateai Szent József tanácsos (Mt 27,57-60 és párhuzamos helyek). 

         A nem bibliai SZENT JÓZSEFEK sorában a katolikus szentek és boldogok között kb. 26 József és 4 Jozefa szerepel. A legismertebb a piarista kegyes tanító rend spanyol alapítója, Kalazanci Szent József (1556-1648) és a ferences-minorita Copertinoi Szent József (1603-1663). Kortársaink közül már boldoggá avatott József: Boldog José María Escrivá de Balaguer, az Opus Dei spanyol pap alapítója (1902-1975, boldoggá avatása 1992-ben). A keleti egyházak szünaxarionja (Szentek élete) kb. 30 Szent Józsefet ismer. A Román Ortodox Egyház 42 sjaát szentje között két József van: Partosi Új Szent József, temesvári metropolita (+1656) és Stoică Szent József utolsóelőtti máramarosi püspök (+1711, Szalai báró Sztoyka Zsigmond Antal erdélyi katolikus püspök nagybátyja). 

         Szent József tiszteletét jelzi az a tény is, hogy országok, városok, egyházközségek VÉDŐSZENTJÜKNEK (PATRÓNUSUKNAK) választották az újkorban, Kanadát már említettem, az erdélyi négy magyar római katolikus egyházmegye templomait is. A hivatalos egyházi és népi áhítatban Szent József az Egyház, a családapák, a jegyesek, a munkások, az ácsok és az asztalosok védszentje és őt kérik a jó halál kegyelméért. Nagyon sok férfi és női szerzetesrend választotta védszentül. Az 1998-as Annuario Pontificio (Pápai Évkönyv) a pápai jogú rendek között a 240 férfi rend közül hatot és a 950 női rend között 55 Szent Józsefről elnevezett kongregációt sorol fel. Magyar nyelvterületen nem szerepelnek. A változás óta Pécsett dolgozik egy Szent József nővér családterápiában (Sisters of Saint Joseph of Orange, AEÁ). A Gyulafehérvári főegyházmegyében ide sorolható a Gyulafehérvárt működő egyházmegyei jogú Szent Józsefről nevezett Ursbergi Ferences Nővérek rendháza (ST. Josefskongregation - klösterlicher Dritter Orden des Hl. Franziskus, D-8909 Ursberg). Az előbbin kívül Romániában négy Szent Józsefről nevezett női rend működik, de csak a román nyelvű hívek között.

További bejegyzések Szent Józsefről, imák stb. ezen a linken!

Szent József tisztelete: Isten Szolgája, Márton Áron püspök körlevele 1955

Előszó 

         Bevezetőben csak azt szeretném elmondani, hogy ez a füzet hogyan keletkezett. Újmisés koromban reám bízták Szatmáron az állomás-negyedi Szent József templomot. Egy évig működtem benne. A búcsúra mindig kilenceddel, triduummal készültek. Volt, aki nem tudta elképzelni, hogy Szent Józsefről mit lehet mondani kilenc szerdán keresztül. Az akkor született kilencedet dolgoztam át. 

         Mellékelem a legelterjedtebb hivatalos és nem hivatalos Szent József imákat és énekeket is, hogy lehessen a füzetet magán imakönyvként is használni. Ma már hatalmas irodalma van Szent József tiszteletének. Ennek a tiszteletnek a történetét is összefoglaltam. Magyarul is több Szent József imakönyv van forgalomban. Nem ezek számát akartam szaporítani, hanem szereteném szerényen leróni hálámat Szent József iránt. 

         A nagy 2000. jubileumot előkészítő harmadik esztendőben vagyunk, amelyet a Szentháromság Személyei közül az Atyának szentelünk. Az Úr Jézus számára első emberi tapasztalata Édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária mellett nevelőapja, Szent József volt. Ő éreztette meg vele a mennyei Atya végtelen jóságát emberi síkon. Ezért írt könyvet Szent Józsefről az egyetemi tanár, lourdes-i André Doze atya József, az Atya árnyéka címen (André Doze, Joseph, ombre du Pére, Paris 1989). "Jézus valójában József közvetítésével ismerte meg az emberi atyaságot. Az Evangélium tanúja és visszhangja annak a fiúi viszonynak, amely Jézust a Szentháromság Első Személyéhez fűzte, az Abba, Atya, sőt Apuka megszólításban, amelyet végső halálküzdelmében is még elrebegett a szerető Fiú." (Pierre Moléres püspök előszavából). 

         Kérem Szent Józsefet, hogy továbbra is vezessen mindenkit nevelt Fiához, az Üdvözítőhöz, mert ő "az Anyaszentegyház Védőszentje". 

Gyulafehérvár, 1999. március 19-én, 

Szent József ünnepén 

Jakubinyi György 

Isten Szolgája, Márton Áron püspök 

börtönéből szabadulva 1955. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére ért haza Gyulafehérvárra. 1955. április 21.-én kelt körlevelében így buzdít Szent József tiszteletére: 

D. a J. Kr.! 

1746-1955. szám. 

TISZTELENDŐ TESTVÉREIM lelkipásztori figyelmébe ajánlom szent József oltalmának ünnepét, mely az idén április 27-re esik. Március 19-én ünnepeltük szent József szentségét és erényeit. Ezen a második ünnepen úgy áll előttünk szent József, mint az Anyaszentegyház oltalmazója. Hálaadás napja ez az Egyház hatalmas védelmezőéért; hitünk elmélyülésének és megújulásának napja; a bizalom és a reménység napja a nagy szent segítségéért és pártfogásáért; az imádság és a könyörgés napja a jelen idők nagy feladatai között további védelemért és oltalomért. 1870-ben, az Egyház nehéz napjaiban, nevezte IX. Pius pápa szent Józsefet az Egyház oltalmazójának: a názáreti család a világegyház nagy családjává nőtt. Amit József egykor Jézus- és Máriával tett, azt teszi most is hasonló szeretettel, hűséggel és hatalommal az Anyaszentegyházzal, az Egyház gyermekeivel, velünk is. Tisztelendő Testvéreim az ünnep előtti vasárnap hívják fel a hívek figyelmét szent József oltalmának jelentőségére. Az ünnepen pedig ünnepélyes szentmisével és szent József litánia elmondásával kérjék szent József közbenjárását egyházmegyénk számára. "Menjetek Józsefhez!" -szól az ünnep papokhoz és hívekhez egyaránt. 

Alba Iulia-Gyulafehérvár 

1955. április 21-én. 

Márton Áron püspök

Forrás:

A szerzője dr. Jakubinyi György érsek atyánk, 

1999 Gyulafehérvár.

További bejegyzések Szent Józsefről ezen a linken!

Tanúságtételek a Szőkefalvi Szűzanyáról

Ft. Darvas-Kozma József esperes, a csíkszeredai Szent Kereszt templom plébánosának tanúságtételei (a blogja http://dkjozsef.blogspot.com/ ):

I.

         2001 február közepén Csíkszeredában elindítottuk a Makovecz Imre tervezte templom építési programját.. 2001 májusában a kommunizmus emlőin felnőtt néhány ideológus - tisztségükből kifolyólag - meg akarta akadályozni a templom építését. Az ügy begyűrűzött a bukaresti minisztériumokba, ahol személyes kihallgatást is kértem. Reménytelennek tűnt helyzetünk, de mi az imádságba kapaszkodtunk. Június 17-én reggel készültem Szőkefalvára, de a sok irodai ügy megakadályozott indulásomban. 

         Déltájban felhívtam a marosvásárhelyi Gáspár Mária Petronella ferences nővért, hogy ha elmegy a szőkefalvi Mária-jelenésre, akkor legyen szíves csak ennyit mondjon Marián Rózsikának, hogy a kérésemet terjessze a Szűzanya elé, de nem mondtam meg, hogy mi az én kérésem.  

         Jeleztem, hogy én is elindulok Szőkefalvára, de a szentmise előtt nem lesz időm Rózsikával beszélni, hát ezért kérésem továbbítását kérem. A szentmise kezdetére végül is megérkeztem, ott álltam a koncelebrálók között. A mise végén letérdelve imádkoztuk a rózsafüzért. Valamikor az 5. titok imádkozásánál megkezdődött a jelenés. A Szűzanya üzenete végén Rózsika hangosan mondta: Szűzanyám testvéreim kérését is el szeretném mondani. Utána csend volt. Közben a látnok egy-egy helyeslő, értő igent mondott. Majd közölte a Szűzanya üzenetét: „Kérem, hogy imádkozzatok minél többet. Nagy szükség van, főleg a Rózsafüzér imára. Ezzel az imával fogom megkötözni a sátánt. Nagy szükség van az imára, az Én Szent Fiam is kéri. Mindnyájatokat szeretlek és az Én védő palástom alá akarlak gyűjteni. Az Én Szent Fiam kevés időt adott, hogy még hozzátok eljöjjek. Tartsátok meg üzeneteimet és ne féljetek! Imádkozzatok, amíg örömmé válik számotokra az ima.” 

         Az üzenet átadása után énekelve a plébániára bekísérték Rózsikát. Először elmondta a papoknak szóló üzenetet, majd néhány személlyel beszélt. Utána engem szólított, hogyha ott vagyok menjek oda. Ekkor megmondta el nekem a Szűzanya válaszát: „Mondd meg az én pap fiamnak, hogy ne aggódjon! Minden gondját bízza reám. A templom fel fog épülni.” Leírhatatlan öröm töltött el. Otthon a híveimmel vártuk helyzetünk alakulását. Július 3-án Csíkszeredába látogatott Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter. Személyesen eljött a helyszínre. Látva a deszkatemplomot sajnálkozott. Ekkor jóváhagyta a templomépítést és a kormány nevében a költségvetés 1/3-át ígérte támogatásként. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én letettük. Az építést szeptember végén elkezdtük és 2003. október 18-án felszenteltük Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. 

II.

2000. március 8. Hamvazószerda. 

         Tanúságom arról, amit először megtapasztaltam. Előzőnap, húshagyó kedden reggel Csíkszeredából felhívott Gál Antal közeli ismerősöm felesége, Enikő, hogy a férje, aki 35 éves, halálán van a csíkszeredai Kórházban. Két évvel korábban az epéjét távolították el, s ennek következménye miatt a hasnyálmirigyburkot (pancreas) is fel kellett vágni. Nagyon súlyos állapotban volt, és akkor meggyógyult. De két év után daganatok jelentek meg a hasnyálmirigyben, előrehaladt állapotban Csíkban nem merték megműteni. Azt kérdezte, hogy tudnék-e közbenjárni, esetleg segíteni, hogy Arafat dr.-ék szállítsák ki Marosvásárhelyre, mert se autóval, se mentővel nem szállítható. Nyomban felvettem a kapcsolatot a Marosvásárhelyi SMURD-dal, kétszeri beszélgetés után jelezték, hogy a helikopter szállítás 27-30 millió lejbe fog kerülni, mert Maros megyén kívüli és ezt az összeget ki fogja kifizetni? 

         Ekkor hívtam Antal feleségét, Enikőt és közöltem vele a feltételeket. Ő pedig sírni kezdett a telefonba, hogy akkor a tömbházlakásuk felét el kell adják. – Ne nézd a pénzt – válaszoltam, mert egy papírpénzzel a szemünket el tudjuk takarni úgy, hogy semmit sem fogunk látni. Nézzük az embert, mert Isten nem akarja, hogy árvákkal tele legyen a világ. Nekem van egy millió lejem és azt odaadom, a többi is majd kikerül. Felhívtam a SMURD szolgálatosát és jeleztem, hogy én rögtön garanciát vállalok plébániám nevében, és pénteken vagy legkésőbb hétfőn kifizetem a kért összeget, csak a beteg kerüljön a Marosvásárhelyi Kórházba. A garancia levelet faxon elküldtem és nemsokára a helikopter elindult. A napom késő délutánig a helikopteres szállítás körül zajlott. A Megyei Kórháznál vártam a helikoptert, láttam a beteget is. Nyomban vizsgálatnak vetették alá és átszállították a Maros Megyei Kórházba, Copotoiu professzor osztályára. 

         
A hozzátartozók és én is imádkoztunk a betegért, mert két kiskorú gyermeke volt. Átéreztem, hogy Isten nem akarja, hogy árvákkal tele legyen a világ, hanem a mi közreműködésünket is kéri. Másnap 2000. március 8.-a Hamvazószerda volt. Szentmiséim voltak, mert vasárnap a segítő tisztelendő úr tévedésből, nem déli 12 órára, hanem este 6 órára hirdetett szentmisét. Ezért nem tudtam elmenni a Szőkefalvi Mária-jelenésre, amelyre nagyon készültem. Ekkor arra kértem a Szűzanyát, hogyha a jelenések igazak, akkor adjon jelt a halálos beteggel kapcsolatban, mert én hiszem, hogy Ő jeleket tud tenni. 

         Közben ismerőseimet szerre hívtam telefonon, hogy segítsenek nekem a helikopter díjának kifizetésében. Felhívtam, Kálmán Csaba barátomat, az Opportunity International marosvásárhelyi népi bank igazgatóját, aki épp a Budapesti reptéren várakozott, mert hivatali ügyben Brazíliába kellett mennie. Ő 10 millió segítséget ígért, de csak két hét múlva, amikor haza érkezik. Így szerdai nap nem jött össze semmi. 

         Március 9-én, csütörtök délután Kelemen Kálmán mérnök úr, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke látogatott meg a nyárádtői plébánián. Nyomban azt kérdezte tőlem: mi a bajod, mert nagyon szomorú vagy? Elmondtam neki az esetet. Arra kért, hogy adjam oda a garancia levél másolatát, ő Marosvásárhelyt próbálkozik az RMDSZ képviselőknél és szenátoroknál, hátha 10 millió lejt össze tud gyűjteni. Jeleztem, hogy én ebbe kevésbé hiszek. Este fel is hívott, hogy az irodák már zárva voltak. 

         Másnap, március 10-én, pénteken Marosvásárhelyre mentem hivatali ügyeket rendezni. Csak délután 14 órára értem haza. Édesanyám azzal fogadott: – Fiam, telefonon keresett Hajdú Gábor miniszter úr. Két telefonszámot is lediktált, és arra kér, hogy hívd fel.

         Nem tudtam elképzelni, hogy miért is kereshet engem egy miniszter. Hívtam a minisztériumi telefonszámot, de senki se vette fel. Persze, – gondolhattam volna -–, pénteken délután már nincsen hivatal. Hívtam a mobilon és válaszolt, hogy Ploiesti-en halad át az autójával, várjak, mert félrehúz a kocsival és akkor beszélgetünk. Így is történt. Kérdésemre, hogy miért is keres? 

– A helikopter ügye el van rendezve – válaszolta. 

– És mennyit kell fizetnem? – kérdeztem. 

– Semmit sem, mert Arafat dr-ral megbeszéltem és a Csíki Egészségi Biztosító ki fogja fizetni. 

– Miniszter úr, a magam és a beteg családja nevében köszönöm. A Jóisten áldja meg! – válaszoltam. 

         Ezzel az első jelet megkaptam a Szűzanyától. 

         Nyomban felhívtam a beteg mellett tartózkodó feleséget, hogy közöljem a jó hírt, de ő rosszat közölt. A férjét megvizsgálta egy orvos az orvostanhallgatók jelenlétében – mivel azt gondolva, hogy ez a nagy bajuszú székely nem ért románul –, hát elmagyarázta a medikáknak a betegség lefolyását, s azt is hogy meg fog halni. A beteg ekkor sírni kezdett, csak annyi ereje volt, hogy a telefonon megbippelt. Mi pedig imádkoztunk tovább. A szombat is eltelt nagy bizonytalanságban. 

         Március 12-én, vasárnap délkörül annyira súlyosra fordult a beteg állapota, hogy az ügyeletes orvos felhívta Copotoiu főorvost, igazgatót, aki a városban tartózkodott, aki közölte kollégájával, hogy amíg megérkezik a kórházba, addig a beteget készítsék elő a műtétre, mert más esélye úgy sincs. 

         A műtét 3 és fél órán át tartott. Amikor A műtőből kijött a főorvos úr, Enikő megkérdezte tőle, mire lehet számítani a műtét nyomán? 

         Copotoiu főorvos röviden beszámolt arról, hogy három tyúktojás nagyságú daganatot távolított el a hasnyálmirigyből. Az életben maradás esélyéről, csak annyit mondott: 1000-ből egy sem, de fent az Isten!  

         A beteg másnapra jobban lett, a szerdai orvosi consistorium megállapította, hogy a beteg megél. Tíz nap után kibocsátották. A beteg meggyógyult, pedig esélye nem volt. 

         A Szűzanya megadta a második jelet is. 

         Egy hónap múlva, április vége felé Gál Antal pityóka ültetett Csíkszereda Hargita alatti határában. Ekkor arra kértem a Gál családot, hogy köszönjék meg az életet a Szűzanyának egy új élettel. Másfél év múlva, 2002. január 13-án megszületett a Gál család harmadik gyereke, Dániel.

* * * * * * *

         Marián Rózsika ellátogatott Csíksomlyóra 2001-ben. Akkoriban az "ifjú kármelita közösségünk" elsőszombati szentségimádást tartott a papokért a Szent Kereszt templomunkban, s közben egy-egy hétvégén elvégeztük a keresztutat a Golgotán ugyanerre a szándékra, közösségünkért, családjainkért. 

         Antal testvér, a csíksomlyói remete májusban egyszer csak várt minket, s azt mondta, hogy a Szőkefalvi Szűzanya kérése: tartsunk éjféli szentségimádást a Salvator kápolnában a bűnben élő papokért, imádozzuk a rózsfüzért is.

         Meglepődtem, hitetlenkedtem. Csak fél füllel hallottam, hogy a Szűzanya megjelent Szőkefalván, de nem foglalkoztam a hírrel, még a családnevét sem tudtam a látnoknőnek.

         Egy jó félévig tartottunk szentségimádást a Salvator kápolnában, egyházi engedéllyel, este 10-től éjjel 2-ig. A kápolna Csobotfalához tartozik, nem a ferences barátokhoz.

          Most már nincs remeténk sajnos. Abban az időben az Oltáriszentség állandó jeleggel ott volt az oltáron, égett az örökmécses.

         

         Mikor hidegre fordult az idő, a remete testvér takarókat rakott a padokra. Aztán jött a tél, végül teljesen elmaradt a szentségimádás. 

* * * * * * *

       Nagyon sok zarándoknak volt belső élménye, családtagok megtéréséről meséltek, gyógyulásokról, sokan munkahelyet találtak, váratlan anyagi segítséget kaptak - de nem vállalják a nyilvánosságot a blogomon. Nem egy testvér arról számolt be, hogy amikor indulni kellett Szőkefalvára a gonosz igyekezett megakadályozni a zarándoklatot. 

         Ha meggondolják magukat, akkor folytatom a tanúságtételeket.

Kovács Gergely érsek húsvéti körlevele

Főtisztelendő Paptestvérek, kedves Hívek! 

         Sajátságos, különleges az idei Húsvétunk. A Covid-19 okozta járvány következtében, mint a világ oly sok más helyén, főegyházmegyénk székesegyházában és templomaiban is zárt ajtók mögött kerül sor a nagyheti és húsvéti liturgiánkra, a hívek jelenléte nélkül.
         Minden bizonnyal szomorúság ül szívünkön, bizonytalanság keríthet hatalmába, aggodalmaskodunk és félünk. Féltjük az életünket, elképzeléseinket, terveinket. Annak a két tanítványnak képe idéződik fel előttem, akik húsvétvasárnap elindultak Emmauszba. Tanítványok, akik követték Jézus hívó szavát, és most úgy érzik, mindennek vége. „Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izraelt” (Lk 24,21), mondják csalódottan a hozzuk szegődött idegennek.
          Tudják, hogy aznap reggel az asszonyok üresen találták a sírt. Tudják, hogy az apostolok közül páran jártak is a sírnál és mindent úgy találtak, ahogy az asszonyok mondták. De nem értik az eseményeket. Az apostolok sem értették, mert azok nem a számukra szokásos, „normális” tapasztalatok alapján előre kiszámítható módon történtek. S még mielőtt feltennénk a kérdést, hogy hogyan lehettek ennyire rövidlátóak, amikor annyiszor elmondta Jézus, hogy szenvednie kell, hogy meg fogják ölni, de harmadnapra feltámad, előbb gondoljunk saját magunkra. Hiszen nagyon jól tudunk mindent Krisztusról, a húsvéti eseményekről, jobban mint a két tanítvány, de a lényeget értjük-e? Húsvét a feltámadásról szól!
         A két tanítvány abban reménykedett, hogy Jézus fogja megváltani Izraelt. És csalódtak. Mi miben reménykedünk? Mit remélünk Jézustól? Jézus nem Izrael megváltását ígérte, hanem az üdvösséget, Isten országát, a béke, az igazság és szeretet országát, az örök életet. A szükséghelyzet mostani napjai fájdalmasan ráébresztenek emberi végességünkre, kicsinységünkre. A tehetetlenség érzése „lemeztelenítve elénk állítja hamis és felszínes biztonságérzéseinket, amelyek segítségével meghatároztuk életeink forgatókönyveit, a terveinket, a szokásainkat és prioritásainkat” (Ferenc pápa szenbeszéde, 2020. március 27.) Belénkhasít a kérdés: mibe, kibe helyeztem eddig bizalmamat, mire alapoztam s hittem biztosnak így az életemet? A járvány rádöbbent, hogy pénz, hírnév, hatalom, függőségek nem nyújtanak védelmet, biztonságot, életet.
         Valaki a csalódottan bandukoló tanítványok mellé szegődik. Nem ismerik fel, még csak gyanút sem fognak. Jézus magyaráz, türelmesen, hosszasan, kilométereken át. És a tanítványoknak lángol a szívük! Valaki kísérte, meghallgatta, biztatta őket. Biztosak lehetünk benne, hogy velünk is törődik: mellénk szegődött keresztségünkkor, és kísér hosszú kilométereken, egész életünkön át, ha szomorúan vánszorgunk, megvigasztal. Most is itt van velünk, mellettünk – még akkor is, ha csüggedt emmauszi tanítványokként esetleg nem vesszük észre, nem ismerjük fel.
          Esteledik, mire megérkeznek, Jézus menne tovább. Nem kényszeríti rájuk magát, mint ahogy ma sem miránk. Ők azonban marasztalják. Minden bizonnyal most lelkesen marasztalnánk Őt mi is. Most különösen nagy szükségét érezzük annak, hogy résztvegyünk a nagyhét liturgiájában, most sokkal nagyobb meggyőződéssel, mint bármikor máskor valljuk boldogemlékű Áron püspökünkkel, hogy „nincs más, ki védelmet adjon, csak az Isten” (Csíksomlyói pünkösdi beszéd, 1949). Sokak számára nagy kérdőjel az, hogy miért éppen most elérhetetlen az istenháza. Pedig az Istennel való találkozás lehetősége az is, amiben most részünk van. Nem a megszokott, a hagyományos módon, ahogy eddig tettük. Rátalálni Istenre a mindennapjaikban, az életünk legapróbb mozzanataiban is, megtapasztalni az Ő jelenlétét mindig, mindenhol, mindenben – erre kaptunk lehetőséget a bezárt templomok, a megváltozott életmód által. Megtalálni az ünnep belső, igazi lényegét, tömjénfüst és kóruszengés nélkül is – ez az idei Húsvét nagy lehetősége. Amikor minden elhalkul, kiüresedik és elvesz körülöttünk, talán észrevesszük a mellénk szegődött Jézust. Őt, aki Húsvétkor feltámadt és az örök élet ígéretével visszatért közénk, és aki lángra gyújtja a szívünket.
          A kenyértörésben az emmauszi tanítványok egyértelműen felismerik Jézust és még abban az órában útra kelnek, vissza Jeruzsálembe, hogy megvigyék az örömhírt. Nem számít, hogy sötét van, indulnak. Mert lángol a szívük, és a lángot tovább akarják adni másoknak is. Ezt a bátorságot, ezt a tetterőt kérjük mi is Jézustól! Ehhez viszont Húsvét igazi üzenete szükséges, a feltámadásba és a Feltámadottba vetett hit. A jelenlegi körülmények talán most még inkább a lényegre terelik figyelmünket.
         Maradj velünk, Uram, tápláld és erősítsd életünket és közösségünket. Adj bátorságot, hogy a sötétség ellenére felkeljünk és elinduljunk. Add, hogy a próbatétel jelen idejét a döntés idejeként éljük meg. Segíts, hogy tudjunk dönteni, hogy mi az, ami számít, és mi az, ami elmúlik. Tudjuk különválasztani azt, ami szükséges, attól, ami nem az. Tudjuk életünk útját újból Feléd és embertársaink felé irányítani (v.ö. Ferenc pápa 2020. március 27-ei szentbeszéde).
          Legyen számunkra ez a Húsvét a lángoló hit ünnepe, mit szívünkben élünk meg és onnan kifelé árasztunk, ünnepelve, hogy Krisztus feltámadt és velünk van életünk minden pillanatában!

Gyulafehérvár, 2020. április 3.
+ Gergely érsek

Forrás:
Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Triduum a koronavírus-járvány megszűnéséért

         A Romániai Püspöki Konferencia triduumot hirdetett meg Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére készülve, március 22-24. között, a járvány megszűnéséért. Ezekben a napokban imádkozzuk el a teljes rózsafüzért egyénileg, vagy bekapcsolódva az Erdélyi Mária Rádió közvetítésébe 15.00-17.00 óra között.

         Kovács Gergely érsek atyánk a 2020.március 13-án körlevelet adott ki a koronavírus-fertőzés megelőzése érdekében, a 25. pontban olvasható a felhívás a közös rózsafüzér-imádságra.
         Ugyanakkor engedélyezte egészen a visszavonásig az általános feloldozás alkalmazását a főegyházmegye területén.

Idézem a körlevél befejező sorait:

• A rendelkezések betartása mellett a legfontosabb, amit tehetünk és tennünk kell: bízzunk Istenben és bízzuk magunkat az Ő gondviselésére! Felelős magatartásunk és hitünk erőpróbája ez a nehéz időszak, amikor a félelmet bizakodással kell legyőznünk. Önmaguk egészségére odafigyelve, másokkal együttérezve és törődve, Istenhez fordulva, imádságban éljük e megpróbáló időket és valljuk mi is bizalommal, ahogyan Dietrich Bonhoeffer, koncentrációs táborban vértanú halálra induló német lelkész vallotta: 

„Csodás hatalmad biztos rejtekében 

nyugodtan várjuk, mire ébredünk. 

 Velünk az Isten minden reggel, este 

s minden új napon bizonnyal velünk.” 

         A teljes körlevél a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján olvasható.

Jakubinyi György érsekünk köszönetet mondott Ferenc pápának és megajándékozták egymást

         Miután Ferenc pápa elhelyezte az ajándékul hozott aranyrózsát a csíksomlyói kegyszobor lábánál, Jakubinyi György érsek e szavakkal mondott köszönetet, magyarul, majd románul:

•  „Szentatya! Húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa látogatta meg először ezt az országot, de csak a fővárosra, Bukarestre szorítkozhatott. Nagyon sajnálta, hogy nem látogathatta meg Erdélyt, ahol hívei többsége lakik, de megígérte, hogy ha még egyszer jön, mindenképpen eljön hozzánk. Húsz év múlva most Ferenc szentatya teljesítette ezt az ígéretet. Szentatya! Itt köszöntjük a négy erdélyi római katolikus egyházmegye magyar székely többségű hívei és püspökei: Gyulafehérvár, Nagyvárad, Szatmár és Temesvár. Kérjük, Szentatya, segítsen, hogy bekapcsolódjunk az egyetemes Egyház vérfolyásába. Köszönjük, Szentatya, hogy eljött velünk együtt imádkozni, a szentmiseáldozatot bemutatni, kérni a Csíksomlyói Segítő Máriát, hogy áldjon meg minket a fogadalmi kereszt felirata szerint: »Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben«.”

         A köszönő szavak után a pápa és az érsek megajándékozták egymást: Jakubinyi György Xantus Gábor Ég és föld között című festményét ajándékozta Ferenc pápának, a Szentatya pedig egy kelyhet adott át a gyulafehérvári főpásztornak.

Forrás:
Krónika.ro

Xantus Gábor: Ég és föld között

A képről bővebben itt:

https://hargitanepe.eu/ajandek-a-szentatyanak/

Ferenc pápa miseruhája és homíliája Csíksomlyón (ez a zarándoklat Erdély öröksége)

         A Szentatya Csíksomlyón elhangzott homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:

         Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk. Az Egyház voltaképpen tábori kórházhoz hasonlít. Ennek mintegy „szentségi” helyei, a kegyhelyek, a hívő nép emlékezetét őrzik. Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. A kegyhelyek az ünnep és az ünneplés, a könnyek és az esdeklések helyei. Édesanyánk lábához járulunk, szinte szavak nélkül, hogy így az ő szemével láthassuk magunkat, és hogy tekintetével elvezessen Ahhoz, aki «az Út, az Igazság és az Élet» (Jn 14,6).
          Ezt azonban nem akárhogyan tesszük: zarándokok vagyunk. Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg. A testvériség jele, hogy ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek. Az idei zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele. Ugyanakkor felhívás az életté vált hit és a reménnyé lett élet bizonyosságának helyreállítására. Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép, amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány; Isten hívő szent Népe, amely Máriával együtt zarándokol az Úr irgalmát énekelve. Ha a Galileai Kánában Mária közbenjárt Jézusnál, hogy megtegye első csodáját, akkor minden kegyhelyen ő virraszt és ő jár közben. Nem csak szent Fiánál, hanem mindannyiunknál, hogy ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést.
         Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében. Azt jelenti: elszakadni a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egy új földi életnek a keresésében, amelyet az Úr nekünk akar ajándékozni. A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a kissé kaotikus tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat. Így, egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építésének érdekében (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 87). Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el. Zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van, előmozdítva és ösztönözve a szolidaritást, a testvériséget, a jó utáni vágyat, az igazságot és az igazságosságot (vö. uo., 71). Jelenti a küzdelemre való elköteleződést is, hogy azok, akik a tegnap lemaradtak, a holnap főszereplői lehessenek, viszont a ma főszereplői holnap se maradjanak hátra. Ez pedig a jövő szálainak kézműves összefonását teszi szükségessé. Íme, ezért vagyunk itt, hogy közösen mondjuk: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt.
         Ez a zarándoklat tekintetünket Máriára és az Isten általi kiválasztottság titkára irányítja. Mária, ez a Názáretből, Galilea egyik kis településéről, a Római Birodalom és Izrael perifériájáról származó lány igenjével képes volt elindítani a gyöngédség forradalmát (vö. uo., 88). Az Isten általi kiválasztottság titka ez, amely tekintetét a gyenge felé fordítja, hogy összezavarja az erőseket, és arra ösztönöz, bátorít minket, hogy mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit.
          Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével.
Forrás:
ROMKAT.RO

      A június elsejei szentmise előtt egy héttel elkészült miseruha elülső oldala a csíksomlyói Mária-kegyszobrot és a kegytemplomot ábrázolja, míg a hátoldalán helyezte el a művész a romániai pápalátogatás logóját a Járjunk együtt! magyar nyelvű mottóval, amelyen ugyancsak magyarul szerepelt a Ferenc pápa Romániában, 2019. május 31.-június 2. felirat is. A pápa biztonságáért felelős állami szerv felszílította a csíksomlyói tartományfőnököt, hogy a miseruhán ne szerepeljen a magyar felirat. Ezt követően született az a megoldás – amelynek szükségességéről a román biztonsági szervek a Vatikánt is meggyőzték –, hogy a miseruha hátoldalán szereplő logó aljára rávarrtak egy sávot, amely így eltakarta a feliratot.

 Forrás: Krónika.ro 
Itt olvasható a teljes cikk:
Szúrta a román kormányőrség illetékeseinek szemét Ferenc pápa csíksomlyói miseruháján a magyar felirat

Ferenc pápa Csíksomlyón - 2019. június 1

         Reggel fél 7-kor indultunk a csíkszeredai Milleniumi-templomtérről, a keresztaljával. Rá egy félórára elkezdett esni az eső, egész úton zuhogott. Kiértünk a Hármashalom-oltárhoz, elfoglaltuk a nekünk kijelölt szektort.
         Azt tartják, hogy amikor egyházi ünnepnap esik az eső, az Isten áldását jelenti. Minket egy adott pillanatban a felhők is beborítottak, alig lehetett látni az oltárt. Feltűnő módon mindenki jókedvű volt. Voltak köztünk kisgyerekes családok is, a gyerekek hangosan nevettek, és senki sem érezte fáradságot.

         Negyed 12-kor megérkezett a pápa, és tett egy körutat a zarándokok között. Lengtek a zászlók, hangos ovációval fogadtuk, és tőlünk két lépésnyire haladt el, és sikerült lefényképeznem!

         Elkezdődött a szentmise, az eső is elállt. Csodálatos élmény volt. Mindenki nagy figyelemmel hallgatott...

         Amikor a Szentatya elhelyezte a kegyszobor lábánál az ajándékba hozott aranyrózsát, néhány pillanatra mozdulatlan maradt – sokunknak ekkor eredtek el a könnyeink. A kegyelem erőteljesen áradt, és mindenkit megérintett.

      Amikor elkezdődött az áldoztatás, a papok körbejártak, magunkhoz vehettük a szentségi Jézust.

           A pápai áldás után, s amikor már a himnuszainkat is elénekeltük, vége volt... nekem nagyon rövidnek tűnt, mintha csak 10 percig tartott volna.

        Elindultunk hazafelé. Kiderült, sokkal nehezebb, mint kifelé menet. Inkább Nagysomlyó felé kerültünk egy jó nagyot, mi is meg ne csússzunk–fürödjünk a sártengerben. Ahol hirtelen megtört a hegyoldal, valóságos kis szökőkutak keletkeztek, mindenhol folyt, bugyborékolt a víz. Megható volt látni a fiatalok és a csendőrök segítségét.

        A nap is kisütött, mire hazaértünk a ruháink és a hátizsákjaink megszáradtak.

         Hálát adok Istennek és a Csíksomlyó-i Szűzanyának, hogy ott lehettem.

További bejegyzések a pápaplátogatásról:

Ferenc pápa homíliája és miseruhája

Jakubinyi György érsekünk köszönete és ajándéka 

Ima az aranyrózsás csíksomlyói Szűzanyához és az aranyrózsa története

Ferenc pápa Csíksomlyói látogatásának tiszteletére Virágkarnevál-kiállítás + Szent László király ereklyéje a Makovecz-tervezte Milleniumi templomban.

2019 június 6-án megérkezett a Fatimai Szűzanya egyik vándorszobra, a távoli Fülöp-szigetekről, a Két Szent Szív szerzeteseinek a kiséretében.

A csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában pünkösdi Mária-kiállítás nyílt, tíz napig volt látogatható.

A Magyar Kurír portálról:

Ez már Böjte Csabának is sok volt – Választ írt a csíksomlyói pápalátogatást ért támadásra

Mit ebédelt Ferenc pápa Csíksomlyón?

Ferenc pápa homíliája Balázsfalván

A püspökökről, akiket Ferenc pápa boldoggá avatott Balázsfalván

Ferenc pápa megindító búcsúmondata a hazaúton – Keresztülutaztam egész Erdélyen: lenyűgöző szépség!

 A Főtér portálról:

Rácsodálkozott az erdélyiek civilizáltságára a bukaresti sajtó, egy gramm szemét nem maradt utánunk.

Iskolai hitoktatással kapcsolatos érseki felhívás

     

Románia Alkotmánybírósága 669/12.11.2014-es döntésében alkotmányellenesnek minősítette a Tanügyi törvény 18. paragrafusa 2. bekezdésének első tételét, mely szerint a szülő/nagykorú diák írásos kérése alapján a diáknak nem kell hittanórára járnia. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a fent említett döntésében megerősítette a Tanügyi törvény 18. paragrafusának 1. bekezdését, mely szerint a vallás tantárgy (Religie) az iskolai törzsanyag (kötelezően tanítandó tantárgyak) része; az államilag elismert felekezetekhez tartozó gyerekek számára, létszámuktól függetlenül biztosított alkotmányos joguk, hogy részt vegyenek a saját felekezetük hittanóráin. A Tanügyminisztérium 29703/16.02.2015-ös körlevelében utasította a megyei tanfelügyelőségeket, hogy folyó év március 6-ig minden iskolában a szülők (vagy a nagykorú – 18 évet iskolakezdés előtt betöltött – diákok) töltsenek ki egy típusnyomtatványt, amennyiben szeretnék, hogy gyerekeik vallásuk szerinti hitoktatásban részesüljenek. 

      Jelen körlevelünkhöz csatoljuk a megyei tanfelügyelőségek számára elküldött minisztériumi iratot, amelyben megtalálható az említett típusnyomtatvány is. 

      Arra kérem Tisztelendő Paptesvéreimet és a Hittanárokat, hogy mind a vasárnapi szentmisék hirdetés rovatában, mind az iskolai hittanórákon, és az esetlegesen sorra kerülő családlátogatásokon és szülői értekezleteken hívják fel a szülők figyelmét az iskolai magyar nyelvű római katolikus hitoktatás fontosságára és az ezt igénylő típuskérések időben történő leadásának szükségességére. A fentiek népszerűsítése kapcsán kérem Tisztelendő Paptestvéreimet, hozzák híveink tudomására az alábbiakat: 

      a) A vallás tantárgy továbbra is az állami törzsanyag (azaz a kötelezően tanítandó tantárgyak) része. Amennyiben a szülő/nagykorú (18 évet iskolakezdés előtt betöltött) diák írásban nem kérelmezi a római katolikus hittanórákon való részvételt 2015. március 6-ig, abban az esetben a diák lezáratlan marad vallás tantárgyból. 

      b) A hittanórákon való részvétel nem kérvényezése nem azt jelenti, hogy a diák más opcionális (tetszés szerint) tantárgyat választhat, hanem azt, hogy eggyel kevesebb tantárgyból lesz lezárva. (A hittanórán részt nem vevő tanulók felügyeletét az iskola köteles megoldani.) 

      c) Ide kívánkozik Szent Ágoston másfél évezreddel ezelőtti buzdítása, mely – az adott körülmények közt – fölöttébb időszerű, s melynek értelme: …hogy neveljük gyermekeinket Istennek, mert akkor magunknak neveljük! 

      d) Egyházunk minden római katolikus gyermek számára biztosítja a szakképzett hitoktatót, aki az iskolai hittanórák keretében – az alapvető vallási ismeretek átadása mellett – a gyermekek hitbeli és erkölcsi nevelésére is nagy hangsúlyt fektet. 

      e) Szülők, keresztszülők és bérmaszülők felelőssége, hogy a szentségkiszolgáltatásoknál vállalt kötelezettséget, az iskolai hitoktatás és vallásos nevelés igénylésével is teljesítsék. 

      Bízok T. Paptestvéreim és Hitoktatóink lelkes és felelősségteljes együttműködésében – az iskolák Igazgatóságaival karöltve – közös ügyünk, az iskolai hitoktatás további biztosításában. 

      Életükre és munkájukra Isten áldását kérve, főpásztori köszöntéssel –

      Gyulafehérvár, 2015. február 20. 

      †György s. k. érsek 

(II./2015. Körlevél)
http://www.romkat.ro/hu/content/iskolai-hitoktatassal-kapcsolatos-felhivas

Menjetek, küldetésetek van!

Dr. Jakubinyi György érsek atyánk körlevele: 

D. a J. Kr.!
Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

    Keresztény hitünk alapvető foglalata az apostoli hitvallás, a „rövid” Hiszekegy. Ha még rövidebbre akarjuk fogni a tizenkét ágazatot, akkor az Egyházak Világtanácsának döntése alapján két hittétel elfogadása szükséges ahhoz, hogy valakit kereszténynek tekinthessünk: a Szentháromság titka és a Megtestesülés. A Karácsony, Megváltónk születésének főünnepe ezt a főtitkot idézi fel.

    A második Isteni Személy, a Fiú térben és időben érettünk emberré lett. Hitvallásunk szerint „igaz Isten és igaz Ember”. A hittudomány nyelvén az isteni és emberi természet „személyes egységéről” (unio hypostatica) beszélünk: Jézus Krisztus egy személy, de két természete van. Ezért igaz Isten és igaz Ember.

    A Karácsony titkának hatása világformáló. Amióta a második Isteni Személy érettünk emberré lett, nem kerülhetjük meg embertársainkat. Nem mondhatjuk, hogy elintézem lelkem ügyeit négyszemközt a jó Istennel, nincs szükségem Egyházra, papokra, embertársakra. Az Úr Jézus azonosította önmagát – elsősorban szenvedő – embertársainkkal. „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). Szent János apostol írta le a legcsodálatosabb mondatot: „Az Isten szeretet” (1Jn 4,16). Ott ült az Utolsó Vacsorán az Úr Jézus balján, hallgathatta Szentséges Szíve dobogását, szűz volt, akire az Úr Jézus haldokolva a kereszten legdrágább kincsét, Szűz Anyját bízta, személyében pedig – az Egyházra! Ezért lett Szent János a szeretet „szakértője”. Első levélében még fejtegeti is: „Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát”(1Jn 4,20).

    Az Ószövetség 613 parancsolatot számolt össze Mózes öt könyvében. Vitatták, melyik a legnagyobb, a legfontosabb... Amikor az Úr Jézushoz fordultak, ő így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat”(Mt 22,38-40). Mivel személyében egyesült az isteni és emberi természet, egyesíthette a két parancsot, és megtehette főparancsnak. Nem két parancs, csak egy, amint az éremnek két oldala van, de mégis egy érem.  Az Utolsó Vacsorán a szeretet parancsát új parancsnak nevezte (Jn 13,34). Milyen címen, hiszen a 613 ószövetségi parancsból ragadta ki? Két szempontból is új ez a parancs: 1.) Egyenrangúnak nevezi az Isten- és a felebaráti szeretetet. Isten iránti szeretetünket csak úgy fejezhetjük ki, ha Istent felebarátainkban szeretjük.  2.) Új mértéket adott az új parancsnak. „Szeresd embertársadat úgy, mint magadat” (Lev 19,18) volt a régi mérce. Most pedig: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13,34). „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).

    Ez a szeretet a misszió alapja. Főegyházmegyénk Pasztorális Terve alapján Advent I. vasárnapjától ebben a liturgikus évben a „misszió” évét tartjuk. (Misszió: latin eredetű szó, küldetést jelent.) Minden keresztény a keresztség által küldetést kap, hogy megvigye az örömhírt másoknak is. Egyszerű hasonlat: – Ha felfedezem a hegycsúcsra vezető legjobb, legrövidebb és legkönnyebb utat, akkor szeretetből ismertetem ezt másokkal! Így vagyunk keresztény hitünkkel is. Ha keresztény hitemben és annak gyakorlásában rátaláltam életem céljára, értelmére, a földön lehetséges boldogságra – amely elővételezi az örök mennyeit –, akkor szeretetből másokkal is megosztom felfedezésem. Ez a misszió. Mennybemenetelkor adta meg az Úr Jézus apostolainak a missziós küldetést: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet!” (Mt 28,19a). És ez a főegyházmegyei missziós évünknek a jelmondata is.

    A misszió a példaadó keresztény élettel kezdődik. Első a tett, utána kell szóban is kifejezni tetteink alapját. „Legyetek mindig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek” (1Pét 3,15).

A misszió a családban kezdődik. Szentatyánk gyakran ismétli: „Csak ott marad együtt a család, ahol együtt imádkoznak.” Éljük meg hitünket, a szeretet nagy parancsát elsősorban a családban, és akkor családi tűzhelyünk kisugározza melegét a rokonságra, szomszédokra, sőt a társadalomra is.

    De ne maradjunk meg családunk szűk keretében. Vegyünk részt egyházközségünk életében. Mindenki a maga adottsága szerint része az egyházközségnek. Egyháztanács, plébániai Caritas, lelkiségi csoportok felnőttek és fiatalok részére, különböző plébániai kezdeményezések stb. A missziót itt is folytatni kell. Munkahelyünkön a keresztény magatartás, a szociális érzék és mindenekelőtt a keresztény szeretet tanúságtétel Krisztus mellett, aki maga a Szeretet. Fiatalok ugyanezt kell tegyék az iskolákban. „Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!” (Mt 5,16).

    Akinek a jó Isten közéleti szerepet ad, az maradjon hű keresztény elkötelezettségéhez. A községi és a városi tanácsban, különböző világi szervezetekben – mindenütt – meg kell vallani hitünket. Döntéseinket, szavazatainkat hassa át keresztény meggyőződésünk.

    Mindenki nemzeti színezetben éli meg katolikus, „mindenkinek való” keresztény hitét. Ezért hitünk megvallása együtt jár nemzetünk megvallásával, hitünk ápolása nemzeti jelleggel erősíti keresztény és népi öntudatunkat.

    A régi latin szentmise így fejeződött be: Ite, missa est! Menjetek, elbocsátás van! De a missa szó a misszió családjából van. Ezért ma így is értelmezik, és ezzel elköszönök: Menjetek, küldetésetek van!

    Ezekkel a gondolatokkal kívánok kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog, új esztendőt Tisztelendő Testvéreimnek, kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek!

    Gyulafehérvár, 2011. Karácsonyán, Urunk Születése főünnepén

† György s. k.
      érsek

Forrás:
http://www.romkat.ro/?q=node/3118

Találkozások

       A fiam egyszer csak nyolcadikos lett, jött a gimnáziumi felvételi! Neki az volt a dolga, hogy tanuljon, én meg sűrűn aggódtam, Istenem, mi lesz ebből a gyerekből. Közben továbbra is szinte napi ministráns volt, és járt a Psallite ének-zene csoportba, a próbák minden csütörtökön délután 6 és 8 óra között voltak. A Psallitesok énekeltek-zenéltek az ifjúsági szentmiséken.

       Február elején voltunk, még kemény tél van és hamar sötétedik. Várom, hogy érkezzen a csütörtöki próbáról, mindig időben szokott hazajönni. Elmúlik 8 óra, majd el szépen 9 óra is, ez a gyerek sehol. Elsétálok a plébániáig, a hittanterem ablakai sötétek, tehát nincsenek ott. Tíz órakor még mindig nem érkezik! Vezetékes telefonunk nem volt, a mobilnak még híre-hamva sem volt akkoriban. Egy félóra múlva elsétálok egy ismerős orvoscsalád ablaka alatt, de nem ég a villany, pedig be jó lett volna, megkértem volna, telefonáljanak be a sürgősségire, hátha odakerült az én  drága kisfiam. Este 11-kor már meg voltam győződve, valami nagyobb legények megverték, leütötték... 

      Éjfél előtt egy félórával megint a teraszról pásztázom nyugtalanul a várost, és hát a túlsó járdán egy göndör hajú magas legényke egy nála alacsonyabbal nagy vidáman beszélget. De hiszen ez az én fiam, és íme tekereg!!!!

      Lezúgtam a második emeletről.

      Odalépek hozzájuk vészjóslóan:

      - Szervusztok Fiúk, ti tudjátok-e hány óra van?

      Mire a fiam, megszeppenés helyett, angol hidegvérrel így szól:

      - Édesanyám, bemutatom neked Valamilyen Istvánkát.

      Istvánka is alázatosan megszólal:

      - Jó estét, elnézést kérek, én tartoztattam fel a fiát.

       Ketyegtem... a családnevét nem jegyeztem meg, csak annyit, hogy ennek a kis sápadt fiúnak a neve Istvánka.

      - Na figyelj ide Pistike, anyád tudja-e, hogy te most az utcákon csavarogsz?

      - Nem tudja...

      - Apád tudja-e?

      - Ő sem tudja...

      - Ez igazán derék dolog részedről, holnap korán reggel iskolába kell menjetek, most takarodj haza te is, és ha még egyszer megtudom, hogy ilyen késő este az utcákon csavarogsz, megtudom én kik a szüleid, és meg fogom mondani nekik! Hát miféle dolog ez, jön a felvételi, tanulni kell, így még utcaseprő sem lesz belőletek, sem birkapásztor, oda is kérik az érettségit!

      Hazadohogtam, és közben mondtam a magamét. A fiam pisszenés nélkül követett, aztán az egészről többet egy szó nem esett.

Kiskorától így mosolyog a fiam:-)

      Vasárnap délelőtt elmegyünk az ifjúsági szentmisére. Bevonul az asszisztencia, a fiam kimagaslik a sok ministráns közt. Megkezdődik a szentmise, elérkezik a prédikáció ideje, és azt mondja a Borbély Gábor főesperes úr:

      - Kedves híveim, jó szokás szerint a homíliát a szabadéves kispapunk fogja tartani, a héten érkezett, fogadják nagy szeretettel, bemutatom Önöknek Szénégető István tisztelendő urat!

      És a mikrofonhoz lép egy papírlappal a kezében.... „Pistike”. Ránéztem a fiamra: valósággal jubilált, mind a 32 fogával mosolygott rám. Megtréfált ez a gyerek, de nem baj, amúgy is tréfáskedvű család vagyunk. 

      Vártam, vártam, hogy a föld megnyíljon alattam, de nem tette meg nekem ezt a szívességet. A szentmise után sűrű bocsánatkérések közt visszatértünk a magázódásra, és a fiam legjobb barátja lett. Jó két év múlva Istvánka tisztelendőt felszentelték papnak, és kihelyezték Marosvásárhelyre, a belvárosi Keresztelő Szent János templomba, oda, ahol engem kereszteltek, ahol elsőáldozó voltam, ahol boldogemlékű Márton Áron püspökünk megbérmált... Ó hányszor hallottam erről az oltárról: „Íme az Isten Báránya, íme aki elveszi a világ bűneit!”

Mvhely, Keresztelő Szt. János belvárosi kat. templom

      A templommal szemben laktak Édesapámék, aki rákos beteg volt, az orvosok 4-6 hónapot adtak neki, de nem akart sem Istenről sem papról hallani 40 éve - mert miután hirtelen meghalt Édesanyám, Istennel szépen „összeveszett”. Megkerestük Istvánka tisztelendőt, és megkértük, hogy ha lenne annyi ideje, hogy meglátogassa Apámat, hátha meggyónna és kibékülne Istennel. Egy jó két hét múlva ismét hazamegyünk Édesapámékhoz, és azzal fogad: „Leánka, miért nem mondtad, hogy az unokám barátja egy katolikus pap? Eljött hozzánk, egy jót beszélgettünk, megkínáltuk mindenfélével, de nem fogadta el, és csak mikor ment ki az ajtón, akkor mondta meg nekünk, hogy pap. Szerencsére semmi illetlent nem mondtam neki.” Hát ilyen rendkívüli pap ez az Istvánka tisztelendő úr. Rá néhány hónapra, December 25-én, Édesapám halála előtt 2 órával papot hívatott, és a szent színekkel az ajkán hunyt el, teljesen öntudatánál volt.
      Később Istvánka atyát kiküldték Rómába családpasztorációt tanulni 2000 augusztusában, 2002-ben szintén Marosvásárhelyre került.
      Most nem csak a Főegyházmegye Családpasztorációs felelőse,

http://csalad.ro

hanem templomot is épít, amely a Szent Család templom és plébánia elnevezést fogja viselni, egy újabb szent hely az eucharisztikus Jézusunknak és a híveknek:

http://www.remeteszeg.ro/04_00_roviden.php

Ma így néz ki az épülő templom: 

http://www.szenegetoistvan.blogspot.com/

Istvánka atyának sok a felelőssége, rengeteg a munkája,

segítsük őt legalább imáinkkal!

Ima a templomépítésért

Urunk Jézus Krisztus, megígérted, hogy Mennyei Atyánk úgy

gondoskodik rólunk, mint a mezok liliomairól,

vagy az ég madarairól.

Téged kérünk, aki számára Betlehemben nem akadt szállás,

és akinek nem volt hely, ahová megfáradt fejedet pihenésre

hajthattad volna.

Most légy velünk, hogy méltó hajlékot emeljünk

a Te dicsőségedre, a Szent Család tiszteletére,

és az emberi lelkek javára.

Taníts meg bízni gondviselésedben,

hogy ne feledjük el: Te mindig velünk vagy.

Köszönjük, hogy semmilyen erőfeszítésben nem vagyunk magunkra.

Segíts, hogy átadjuk magunkat neked,

s akaratod eszközévé váljunk.

Segíts, hogy szent hajlékod, mielőbb felépüljön!

Amen.

Jézus, Mária, József - Könyörögjetek érettünk !