Megjelent a Kármel újság idei első száma

Online olvasható az alábbi linken:

Kármel XXXIII évfolyam 1. szám. 

TARTALOM 

 3   Beköszöntő 

 5   Szent József, a Kármel védőszentje 

12   A család a társadalom és az egyház alapsejtje 

       – Interjú a Pongrácz házaspárral 

21   Kunszentmárton kármelita apostola, 

       Halász Imre Bertold OCDS levelei II. rész 

34   Testének, az egyháznak javára... 

       – Interjú Johanna Andrea nővérrel 

40   A történelem az élet tanítómestere XII. Szeghy Ernő atya II. rész 

49   Örömünknek oka 

58   Megemlékezés a közelmúltban elhunyt testvérekről

      Idézek az O.Carm. és az O.C.D. Általános Elöljárójának leveléből a kármelita családhoz abból az alkalomból, hogy 150 éve nyilvánították Szent Józsefet a Katolikus Egyház védőszentjévé. 

SZENT TERÉZ ÉS SZENT JÓZSEF 

        Jézusról nevezett Szent Teréz, mint az intenzív Szent József-tisztelet örököse a Kármelben, nagy haszonnal fogja tovább gyarapítani ezt a hagyományt az egész Kármel és az Egyház javára. Tagadhatatlan, hogy Jézusról nevezett Teréz bárki másnál többet tett azért, hogy a Szent József-tiszteletből a Kármel lelkiségének egyik jellemző eleme legyen. A Szent Józseffel való találkozására élete egyik legnehezebb időszakában került sor. Teréz úgy 25 éves, sokat szenvedett egy hosszú, fájdalmas betegségben, amelynél az orvosok által kipróbált gyógymódok nemcsak hatástalannak, de károsnak is bizonyultak. A betegség következtében lebénult, testileg-lelkileg tönkrement. Úgy érzi, nincs hatásos segítség az oldalán. Ebben a pillanatban, belső sugallattól indíttatva odafordul Szent Józsefhez, akit „atyjának és urának” nevez (Vita 6,6; 33,12). S valóban, ő ilyennek fog mutatkozni Teréz egész hátralevő életében. Nem lesz olyan veszedelem, amelyből ki ne szabadítaná, miközben őrzője és védelmezője lesz Teréz személyének és művének. A Szent József iránti áhítat magántapasztalatból a terézi reform megkülönböztető jegyévé válik, amelynek középpontjában a Jézus Krisztussal való barátság áll. Ahogy József őrködött Mária és Jézus közötti kapcsolat felett, megvédve Máriát a külső veszélyektől és őrizve a hajlékát, ugyanúgy őrködik a Kármel házai felett, melyek a názáreti család példájára olyan hely akarnak lenni, ahol összegyűlik Jézus népe, és csak vele és érte él. Ezért Szent József nemcsak pártfogója, hanem a mestere is azoknak, akik a belső imát gyakorolják (Vita 6,8), mert senki sem tudja nála jobban, hogyan lehet bensőséges kapcsolatban élni Jézussal és Máriával, miután annyi évet töltött velük és eltartotta a názáreti családot. Ezért nem meglepő, hogy a tizenöt kolostor közül, melyet közvetlenül Teréz alapított, tíznek Szent József a neve. 

         A szent annyira jelen van Teréz alapító tevékenységében (aki utazásai során mindig magával visz egy Szent József szobrot), hogy elnyeri a terézi Kármel „alapítója” címet. Nyilvánvalóan ez a kifejezés abban az értelemben értendő, hogy Szent József segítette Terézt a reformált Kármel megalapításában. Bizonyos azonban, hogy Illés hagyományos alakja mellé most odakerül József, s ez némi bizonytalanságot teremtett arra vonatkozóan, hogy a kettő közül melyiket kell tekinteni a fő patrónusnak és alapítónak Szűz Mária után . 

         Sokatmondó, hogy Teréz Gracián atyának írott egyik levelében (annak kapcsán, hogy milyen nevet adjanak a sarutlan kármeliták a Salamancában alapítandó kollégiumnak) így fogalmaz: „Kitűnő gondolat, hogy ezt a kollégiumot Szent Józsefről nevezik el” (levél 1578. május 22-én), a kollégium mégis Szent Illésről lesz elnevezve. A következő évben, 1579-ben, Keresztes Szent János Szent Józsefről nevezi el a baezai alapítást. A baezai kollégium volt tehát az első férfi kármelita alapítás, amely Szent Józsefnek lett szentelve. Ám a titulus csak két évig tartott. 1581 márciusától a kollégium a neves egyházdoktor, Szent Bazil neve alatt jelenik meg. Nyilvánvalóan még sok bizonytalanság uralkodott a tekintetben, milyen szerepet tulajdonítsanak a Rendben a názáreti ácsnak. Egy negyed évszázaddal később ez a bizonytalanság véglegesen megoldódni látszik: Jézus Máriáról nevezett János atya újoncoknak szóló könyvében (1605) Szent József tiszteletét csak Szűz Mária tisztelete előzi meg, és ez után következik Illés és Elizeus próféta, „Rendünk alapítói” iránti áhítat (Útmutató újoncoknak, III, cap. 4, 29-30).

* * *

További bejegyzések Szent Józsefről, imák, stb. ezen a linken!

A Három Üdvözlégy Mária

 

       A „Három Üdvözlégy Mária” imádság igen hatásos ájtatossági gyakorlat.

         Naponta három Üdvözlégy Máriát kell elimádkozni, majd a következő röpimát is hozzátesszük: „Ó, Édesanyám, őrizz meg engem a mai napon (illetve ezen az éjszakán) a halálos bűntől!” vagy Liguori Szent Alfonz imáját: „A te tiszta, szeplőtelen fogantatásod kedvéért, ó Mária, tartsd tisztán testemet és mentsd meg lelkemet!” 

         Hackeborn-i Szent Mechtildnek, egy 13. században élt bencés apácának (†1299), nyilatkoztatta ki a Szűzanya a Három Üdvözlégy Mária imádságot.

         Szent Mechtild élete vége felé félelemmel telve gondolt a szent arra a nagy pillanatra, amikor lelke elhagyja majd testét, hogy az örökkévalóságba menjen. Ezért Isten Anyjának irgalmas segítségét kérte élete utolsó órájára. A Szűzanya, aki hűséges szolgálóleányának korábban már több ízben is megjelent, meghallgatta a könyörgést, majd ezt mondta: 

         „Igen, biztosan teljesítem kérésedet, leányom, de ennek fejében azt kérem tőled, hogy kedvemért naponta imádkozzál három Üdvözlégy Máriát: 

1. Az elsőt az Atya tiszteletére, aki csodálatos teljhatalmában lelkemet úgy kitüntette, hogyIsten után én vagyok a leghatalmasabb az égen és a földön.
2. A másodikat a Fiú tiszteletére, aki az Ő kifürkészhetetlen bölcsességének nagyságában engem a tudomány és a bölcsesség akkora ajándékával ékesített fel és töltött el engem, hogy minden más szentnél bensőségesebbena legszentebb Szentháromságot. Ezen felül olyan fénnyel árasztott el, hogy sugárzó napként világítom meg az egész mennyországot. 
3. A harmadikat a Szentlélek tiszteletére, aki szeretetének édes teljességét öntötte szívembe, és engem olyan jónak és irgalmasnak teremtett, hogy Isten én vagyok a legszelídebb és legjóságosabb lény.” 

         Az ígéretek, melyeket a legszentebb Szűz a Három Üdvözlégy Mária imádsághoz kötött

• „Melletted leszek halálod óráján, vigasztalni foglak és az ördög minden hatalmát távol fogom tőled tartani. Beléd öntöm a hit és a felismerés minden fényét, hogy hitedet a tudatlanság vagy tévtan ne kísérthesse meg. Halálod óráján a közeledben leszek és lelkedet elárasztatom az Isten szeretetének gyönyörével, hogy mindenekfelett álló hatalma által minden halál minden félelme és keserűsége a szeretet által boldogsággá változzon.”

          Ez az imaforma tehát nem emberi akaratból és igyekezetből keletkezett, hanem Mária egyik kifejezett kinyilatkoztatásának gyümölcse volt, és ezért olyan vigasztaló ígéreteket tartalmaz, melyeket csak a mennyország királynője adhatott. És a Szűz állja a szavát. Anyai, láthatatlan jelenlétét a Három Üdvözlégy Mária  hűséges imádkozóinak halálos órájukban érezhetővé teszi. 

         Sőt, néhány szentnek és jámbor léleknek még látható alakban is megjelent. 

         A nagy csodatevő egyháztanító, Páduai Szent Antal (1195-1231) már a Szent Mechtildnek adott kinyilatkoztatás előtt ismerte és gyakorolta a háromszoros szűz Istenanya tiszteletére a Három Üdvözlégy Máriát. Ezen kegyelmi eszköz által akarta saját lelke, szíve és teste háromszoros szűziességét megőrizni. 

         Porto Maurizio-i Leonardo, a vezeklést hirdető szent pap a 18. század első felében, jól beszélni tudó ferences pap járta Itália útjait. A hit tavaszát lobbantotta fel mindenütt, tömegeket térített meg és csodákat művelt. Miben állt apostoli sikereinek titka? Buzgó Mária-tisztelő volt. Missziós útjain elsősorban Mária-prédikációkat tartott, mivel ettől remélte a legnagyobb eredményt. Szinte apostola volt a Három Üdvözlégy Mária imádságnak. Egy nap az erkölcstelenség vétkéről prédikált és eközben példaként a következő történetet mesélte el: Egy fiatal római férfinak, aki ennek a csúnya véteknek hódolt, gyóntatóatyja, egy jezsuita parancsára a Három Üdvözlégy Máriát kellett elimádkoznia. Gyóntatója az e bűnbe való későbbi visszaeséseinél mindig ezt a jóvátételt írta elő számára. Egyszer nagy veszély fenyegetett: a fiatalember világkörüli utazásra szánta el magát. Gyóntatója, akinek nem tetszett ez a dolog, búcsúzáskor a lelkére kötötte, hogy soha ne mulassza el a Három Üdvözlégy Mária imát, és minden visszaesésékor a bűnbánatot, a vezeklést és az erős fogadás felkeltését. Így múlt el néhány év. A világutazó visszatért Rómába és meglátogatta a papot. Ekkor kiderült, hogy a javíthatatlan bűnös egészen más emberré vált. A korábbi szorongattatásoknak nyoma sem maradt. A meglepett gyóntatónak a fiatalember ezt mesélte el: „Nem emlékszik, páter, azokra a szép ajánlásokra, melyeket útravalónak adott nekem? Minden reggel és este Három Üdvözlégy Máriát kellett imádkoznom a Szeplőtelen tiszteletére. Nos, ennek a jámbor ájtatosságnak a kedvéért a legszentebb Szűz végül megmentett engem.” Erről a nagy kegyelmi csodáról a páter természetesen kellő óvatossággal prédikált. Hallgatói között volt egy tiszt, aki évek óta nem-megengedett kapcsolatot tartott fenn egy nővel. Úgy gondolta, hogy ezzel az imával ő is alkalmas szert talált ahhoz, hogy végre tisztázza dolgát. Ezért ő is gyakorolni kezdte ezt az imádsági formát, mire néhány hónap múlva jó elhatározását teljesíteni tudta. Nem sokkal ezután újabb csábító alkalom kínálkozott a régi bűnbe való visszaesésre. De a Szűzanya megerősítette a feddhetetlen élet utáni vágyát, és így segített neki, hogy imádkozását folytathassa. Porto Maurizio-i Szent Leonardo azok közé a szentek közé tartozott, akik különös módon hozzájárultak a Három Üdvözlégy Mária imádság elterjedéséhez. A hadseregben szolgáló papoknak is figyelmébe ajánlotta a katonák lelki ápolására. Legbensőbb meggyőződéssel nyilatkozott így egy vallási oktatáskor: „Ah, kedveseim, barátkozzatok meg mindannyian ezzel az oly szép és oly jámbor ájtatossággal, és életetek végéig gyakoroljátok. Igen, én még a gyóntatókat is felszólítom arra, hogy ezt az imát elégtételként adják, mivel ez egyedül több gyümölcsöt hoz, mint minden más elégtétel.” 

         Liguori Szent Alfonz, aki ugyanabban az évszázadban élt, a máriás apostolság szükségességéről és hatásosságáról ugyanezen a véleményen volt. Prédikálóként, gyóntatóként és íróként fáradhatatlanul síkra szállt a Három Üdvözlégy Mária szép imagyakorlat terjedéséért. Mindenkit meg akart nyerni: papokat, szerzeteseket, bűnösöket és igazakat, gyermekeket, felnőtteket és öregeket. Ez az ájtatosság volt misszióinak fő témája, és műveiben több mint húszszor tért ki rá. Más szerzőkkel együtt azon a véleményen volt, hogy sokan vannak, akik egyedül a Három Üdvözlégy Mária állhatatos imádkozása miatt menekültek meg. 

         

         Róma 18. századi apostola, Szent Giovanni Battista de Rossi, ezen imagyakorlat révén számos megtérést ért el. Ha megátalkodott, állandó és valódi javulásra látszólag képtelen bűnös jött gyóntatószékébe, nem talált alaposabb üdveszközt megtérítéséhez, mint a legszentebb Szűz tiszteletét, különösen a Három Üdvözlégy Mária reggeli és esti áhítatos elimádkozását. Egy jámbor lélek 11 éve volt a leghevesebb érzéki kísértéseknek kitéve. E kísértéseknek többször áldozatul is esett, mivel olyan állandó izgalmi állapotban volt, mely teljesen lehetetlenné tette számára, hogy nyomorúságától saját erejéből megszabaduljon. Ekkor elhatározta, hogy de Rossi kanonokhoz megy el gyónni. A szent szívélyesen hallgatta meg bűnvallomását és utána ezt mondta: „Isten megbízásából ellenállásra szólítom Önt fel eme kísértéssel szemben, különben nem fog Isten büntető karjától megszabadulni. Imádkozzon ezért minden este a legtisztább és legszentebb Szűzhöz, és én biztosítom Önt, hogy megszabadul a bűntől. Ettől fogva személyesen fogok Önért imádkozni. Őrizkedjen azonban attól, hogy a jövőben beleegyezzen a bűnbe, ahogy ezt a múltban tette.” Ettől a naptól fogva ez a gyónó nemcsak a visszaesésektől lett mentes, hanem a szokásos kísértésektől sem szenvedett többé, és ezután nagy lelki nyugalomban élt. A szent saját magán is megtapasztalta a Három Üdvözlégy Mária hatásosságát. Mivel gyakran kellett egyetlen napon előkészület nélkül öt-hat prédikációt tartania, nagyon rövid belső koncentrálással kellett megelégednie. Eközben a Szentlélekhez fohászkodott és elimádkozta a szokásos Három Üdvözlégy Máriát. Éppen ezek a prédikációi sikerültek olyan jól, hogy mindenki azt hitte, hogy alaposan betanulta őket. 

         Lelkes Mária-tisztelők közé tartozik, akik a Három Üdvözlégy Máriát terjesztették, az Ars-i szent plébános, a Fájdalmas Szűzről nevezett Szent Gábor, Szent Julien Eymard (az Eucharisztia-rend megalapítója), Szent Claret, Bosco Szent János és Galgani Szent Gemma. 

         Bosco Szent János tette fel egyszer a kérdést egy klerikusnak, aki bár sok éve szerzetes volt, életvitelével megcsúfolta hivatását: 

         - Hagyjuk most a teológiát, a morálist, a misztikát és az aszkézist, azt mondd meg nekem teljes őszinteséggel: Mária-tisztelő vagy-e?

         - Nyíltan bevallom - felelte a szerzetes Don Bosco beszámolója szerint, - erre soha nem gondoltam komolyan.

         - Akkor imádkozz el reggel és este három Üdvözlégy Máriát, és tedd hozáá gyakran, különösen ha veszélyben vagy, ezt a röpimát: Mária, Keresztények segítsége, könyörögj értem!

         Ezt meg is ígéret nekem, mielőtt elváltunk volna - számol be Don Bosco. Egy év után véletlenül találkoztunk, és ez az ember ennél a viszontlátásnál csak úgy sugárzott az örömtől. Elárulta nekem, hogy utolsó beszélgetésünk óta már nyugodt a lelkiismerete, és hozzátette: - Ön egy csodálatos gyógyszerrel rendelkezik! Ajánlja csak mindenkinek a Mária-tiszteletet! Különösen azoknak kell a lelkére kötni, akik kezdők a lelki életben, hogy ajánlják fel magukat Máriának, nehogy veszélybe kerüljenek. (Terrone, Lo spirito di San Giovanni Bosco, 41. oldal, Turin, 1934.)

         Galgani Szent Gemma minden este mélyen meghajolva imádkozta a Három Üdvözlégy Máriát a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére. Egyszer nagynénje, Elsa meglepte, és szemrehányóan mondta neki:

         - Mit művelsz itt Gemma? Nem tudod, hogy árt a gyomornak, ha így összegörnyedsz?

         - Ezt a nagymamám tanította nekem - válaszolta Gemma. Azt mondta, hogy a Szűzanya semmiféle bűnt nem enged meg a szent tisztaság ellen, ha valaki ilyen alázatosan imádkozza a Három Üdvözlégy Máriát.

         A redemptoristák minden szentje és boldoga különleges vonzódást örökölt eme jámbor ájtatossági forma iránt rendalapítójuktól, Liguori Szent Alfonztól. Közülük is kimagaslott Hofbauer Szent Kelemen Mária és Szent Gerhard Majella. Sőt, Szent Alfonz fiainál ez az imagyakorlat még a rendi szabályzatnak is része lett. 

        A csodálatos terjedésnek és a jó gyümölcsöknek láttán, melyeket a mi üdvös imagyakorlatunk termett, az Egyház hamar kinyilvánította tetszését és megadta az engedélyét, melyet még gazdag kedvezményekkel is ellátott. Sőt, a buzgó Pater Jean Baptiste de Blois apostolkodása még XIII. Leo pápa dicséretét és áldását is elnyerte, aki búcsúkat adományozott ezen imagyakorlathoz, és azt is előírta, hogy minden szentmise után a celebráló papnak a néppel együtt három Üdvözlégy Máriát kell elimádkoznia. XV. Benedek pápa „szívből szívesen” teljesítette az imaközösség egyes támogatóinak kívánságát, és a Blois-ban alapított „a Három Üdvözlégy Mária terjesztésére alakult jámbor testületet” egy apostoli irattal főközösséggé emelte (az egész világon szétszórt fiókegyesületek megalakításának jogával) és gazdag búcsúkkal és privilégiumokkal tüntette ki. Ezenfelül számos bíboros, érsek és püspök támogatta ezt az ájtatosságot, mivel a lelkek jóra való vezetésének nagy segítségét látták benne. 

         Montforti Szent Lajos gondolatai az Üdvözlégy Máriáról: 

• Csak néhány művelt keresztény ismeri értékét, érdemét, kiválóságát és szükségességét. A legszentebb Szűznek magának kellett nagy, megvilágosodott szenteknek többször megjelennie, hogy az Angyali Üdvözlet előnyeire rámutasson. Ők egész könyvsorokat írtak ezen ima csodálatos hatalmáról a lelkek megtérítésében, és prédikációikban mindenkinek tudtára adták, hogy a világ megmentése az Üdvözlégy Máriával kezdődött, és hogy ettől az imától függ minden egyes ember üdve is. Mindig is megállapítható volt, hogy azok, akik az elvetettség jelét viselik, vagyis az eretnekek és istentelenek, a gőgösek és mondénok, gyűlölik és megvetik az Üdvözlégy Máriát. Másfelől a tapasztalat azt mutatta, hogy azok a férfiak és nők, akik láthatólag a mennyre hívatottak, boldogan imádkozták az Üdvözlégy Máriát; igen, minél jobban Istenhez kötöttek voltak, annál jobban szerették ezt az imát. – Óh, ti lelkek, kik egykor a mennybe mentek, ti, Jézus és Mária szeretetből való rabszolgái, tudjátok hát, hogy az Ave Maria a Miatyánk után a legszebb az összes ima közül! Ez a legnagyobb bók, amit mi a Boldogságos Szűznek mondhatunk, hiszen arkangyala által Isten maga adta meg neki ezt a tiszteletet, hogy ezzel megnyerje szívét, és titkos vonzerejével valóban elérje, hogy Mária mély alázata ellenére hozzájárulását adja az isteni Ige megtestesüléséhez. Ha ti Máriát ugyanezzel a dicsérettel köszöntitek mély tisztelettel, kétségen kívül ti is megnyeritek szívét. 

         A helyesen, figyelmesen, ájtatosan és alázatosan imádkozott Üdvözlégy Mária a szentek véleménye szerint az ördög győzelmes ellenfele, ez az ima az a kalapács, mely szétzúzza a sátánt, ez az ima a lelkek üdvözítője, az angyalok öröme, a kiválasztottak éneke, az új szövetség himnusza, Mária öröme és a Legszentebb Szentháromság dicsőítése. Az Üdvözlégy Mária mennyei harmat, mely a lelket megtermékenyíti, szűzi, gyengéd csók, melyet Máriának ajándékozunk, piros rózsa, drága gyöngy, mennyei étek, melyet neki nyújtunk... ezek a hasonlatok mind szentektől származnak. 

         A Három Üdvözlégy Máriát mások megtéréséért, testi-lelki gyógyulásáért is lehet imádkozni, akár napjában többször is, hatásos!

         Megéri hűségesek lenni ehhez az imágyakorlathoz, kezdetben, ha egy nap elfelejtjük, másnap folytassuk.  Leesdi Isten kegyelmét és áldását, és a Szűzanya kölönleges segítsége velünk lesz halálunk óráján. A Skapuláré búcsú-ima végén három Üdvözlégy Máriát és Dicsőséget imádkozunk, megtehetjük a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére is, hálából az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.

Keresztelő Szent János-ereklyét kapott a marosvásárhelyi templom

       

Az ereklye leleplezésének pillanata.
Fotó: Molnár Miklós Csaba

 Rendhagyó eseménnyel egybekötve ünnepelte a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia közössége az idei templombúcsúját: a névadó szent csontereklyéjének leleplezésével. Eddig ugyanis nem őriztek a templomban Keresztelő Szent János-ereklyét. 

          Oláh Dénes főesperes elmesélte az ereklye ideérkezésének gondviselésszerű előzményeit. 2019 decemberében házszentelés alkalmával találkozott az egyik családnál az ott vendégeskedő budapesti dr. Tóthpál Tamással, a Szent György Lovagrend lovagjával, aki érdeklődött a templomról és az itteni közösségről. Az is érdekelte, hogy van-e a templomnak Keresztelő Szent János vértanútól ereklyéje, majd felajánlotta szolgálatát egy csontereklye ideszállításában. 

          A templomnak adományozott ereklye eredetét Varga Lajos váci segédpüspök hitelesíti: Keresztelő Szent János vértanú csontjaiból vett hiteles ereklyéből választották le ezt a részecskét, majd aranyozott fémtokba helyezték, üveggel lezárták, pecséttel megjelöltek. Az ereklyét a templom délkeleti mellékkápolnájának falán helyezték el, a latin nyelvű hitelesítő irat, valamint annak magyar fordítása kíséretében. 

         A búcsús szentmise szónoka, György István szőkefalvi plébános Keresztelő Szent Jánost mint igazi világító embert ajánlotta a hívek számára példaképnek. A keresztelő mindvégig tudta és érezte, hogy ő Isten által kiválasztott ember, ez pedig lelkesítette, erősítette és sürgette arra, hogy utat készítsen az eljövendő Krisztusnak. Nekünk, mai keresztényeknek is ezt a sürgetést kell éreznünk. Sürgetést arra, hogy tanúságot tegyünk a hitünkről, és hogy bármily kicsiny fényforrásként is, de világítsunk a környezetünkben. 

          A szentmise végén Oláh Dénes főesperes a plébánia egykori káplánjai közül a legidősebbet és a legfiatalabbat kérte fel az ünnepélyes leleplezésre. Így Csíki Dénes kanonok, jelenlegi nyárádköszvényei plébános és Balla Imre helybeli segédlelkész fedték fel a kihelyezett ereklyét. A hívek a szentmise végén a csontereklye felnagyított fényképét tartalmazó emlékképet vihettek magukkal. 

Molnár Izabella 

Fotók: Molnár Miklós Csaba

Forrás: ROMKAT.RO

Dr. Jakubinyi György érsek: Szent József tisztelete

         

      Forrás: Szent József tisztelete, Dr. Jakubinyi György érsek, Gyulafehérvár 1999.

         Az Előszó és Isten Szolgája, Márton Áron püspök 1955. április 21.-én kelt körlevele itt olvasható.

        Szent József az Úr Jézus nevelőapja, a Szentcsalád feje csak későn lépett ki a homályból, hogy csöndes, biztonságot nyújtó, szótlan jelenléte beragyogja keresztény hitünket. 

         Biztosat csak annyit tudunk róla, amennyit a SZENTÍRÁS KÖZÖL. Az ún. gyermekségi evangéliumokban szerepel (Mt 1-2 és Lk 1-2), összesen 12-szer: Mt 1,16.18.19.20.24.; Lk 1,27; 2,4.16; 3,23; 4,22. Mellékesen megemlíti még Jn 1,45 és 6,42 (Jézus, József fia). Ezekből a szentírási helyekből életének következő mozzanatait ismerjük meg. 

1. József, Mária jegyese, Ádám-Ábrahám-Dávid leszármazottja. Mt 1,16. 
2. József „Igaz ember” volt (az ószövetségi törvények tökéletes megtartója) Mt 1,19.
3. Józsefnek kijár a „Dávid fia” messiási cím (és ezt ő adja át Jézusnak örökbefogadással) Mt 1,20.24. 
4. József ácsmester volt, valószínűleg vándor mester, aki alkalmi munkákból élt. Mesterségére megtanította nevelt fiát, Jézust is. Mt 13,55; Mk 6,3. 
5. József hisz Mária szüzességében. Ezért titokban akarja elbocsátani gyermekét váró jegyesét. Álmában felvilágosítást kap, hogy a Gyermek a Szentlélektől van. Vállalja a nevelőapaságot. Mt 1,18-25. 
6. József Dávid családjából származik. Ezért Betlehembe megy a népszámlálásra gyermekét váró jegyesével. Lk 2,4. 
7. József átéli a karácsonyt Betlehemben. Fogadja a pásztorokat. Lk 2,16. 
8. József Máriával bemutatja a Gyermeket a a jeruzsálemi templomban. Bemutatják az előírt tisztulási áldozatot. Az agg Simeon és Anna prófétaasszony köszöntik Jézust. Lk 2,33. 
9. A napkeleti bölcsek látogatása után József álomban intést kap. A Szentcsalád Egyiptomba menekül. Mt 2,13-15. 
10. Heródes halála után József álomban intést kap. A Szentcsalád visszatér Egyiptomból. Názáretben letelepednek. Mt 2,19-23. Lk 2,39-40. 
11. A Szentcsalád Jeruzsálembe zarándokol húsvétra, amikor Jézus tizenkét éves. Lk 2,48. 
12. Jézus nyilvános működése alatt nem szerepel Szent József. Tehát ekkor már halott. Néha emlegetik, mint Jézus „atyját”. Lk 3,23; 4,22; Jn 1,45; 6,42. 

         Egyetlen SZAVÁT sem jegyzi fel a Szentírás. 

         Az Úr Jézus nyilvános működésénél már nem szerepel, tehát előbb halt meg. Így lett A JÓ HALÁL védszentje is, mert kedvenc imánk szerint: “ott látlak kimúlni a legáldottabb halállal, amint Jézus isteni karja alátámasztja tisztes fejedet, és megtört tekinteted még utoljára találkozik a szeplőtelen Szűzanya bánatos tekintetével”. 

         Később az APOKRIFEK bővítették A Szent Józsefre vonatkozó ismereteinket is, de ezek a szentírási igénnyel fellépő könyveket többnyire eretnekek írták, az Egyház elvetette azokat. Nagyon kevés esélye van annak, hogy az apokrifek Szentírásban nem szereplő hiteles hagyományt is őriznek. Ezért ezekkel itt nem foglalkozunk. 

         A SZENTFÖLDÖN is őrzik Szent József emlékét. A hagyomány szerint Szent József, a fiatal názáreti ács és a Boldogságos Szűz Mária, Szent Joakim és Szent Anna öregkori egyetlen leánya egy utcában laktak. Az angyali üdvözlet (Gyümölcsoltó Boldogasszony) helye Szent Joakim lakása volt, amely fölé épült a Szentföld legnagyobb keresztény temploma, az Annuntiatio (angyali üdvözlet) bazilikája (teljesen újjáépítve 1960-1969). Mellette épült 1930 körül a hatalmas Terra Sancta (Szentföld) ferences rendház, amely összeköti a bazilikát a Szent József templommal. Ez 1914-ben újjáépült azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent József lakott és ácsműhelyt vezetett a templom alatt levő barlanglakásban. A tudósok szerint a keresztény nazarénus felekezet székhelye volt itt a VIII. századig. Ebben a lakásban élt a Szentcsalád, gyakorolta mesterségét Szent József és nevelt fia, az Úr Jézus, és itt halt meg Szent József az Úr Jézus nyilvános fellépése előtt. 

         Názáretben a francia-libanoni Názáret Nővérek zarándokszállója alatt 1889-ben Heródes kori sírokat találtak, köztük egy jeles sírt, amelyet a helyi hagyomány „az Igaz sírjának” nevezett. Mivel Szent Józsefet Mt 1,19 „igaz embernek” nevezi, nagyon valószínű, hogy ez Szent József sírja. 

          A katakombákban ritka SZENT JÓZSEF ÁBRÁZOLÁSA. Első képei ifjú ácsmesterként ábrázolják. Csak később jelenik meg a szakállas öregember, hogy jobban kiemeljék a Szentcsalád örök szüzességét. Szent József a Szentcsalád tagjaként jelenik meg a képeken, a betlehemekben. Legelterjedtebb képe viszont a Szűzanya nélkül ábrázolja, a tisztaság liliomával, karján a Kis Jézussal. A Keleti Egyházban a szigorú ikonográfiai előírások szerint sohasem ábrázolják Szent Józsefet egyedül. De mindig szerepel az Úr Jézus dávidi ősatyái sorában, az Úr és a Boldogságos Szűzanya ünnepei ikonjain. Hosszú volna felsorolni a festészet és a szobrászat Szent Józsefet ábrázoló remekműveit. A költészet, az irodalom és a zene is mesterművekkel hódolt az Egyház Védőszentjének. Csak a nálunk is ismert nagysikerű Szent József „életregényt” említem a meg a lengyel katolikus író tollából: Jan Dobraczynski, József, az ács, Ecclesia Budapest 1980. 

        TISZTELETE a XIV. századtól kezd terjedni. Nagy szerepe volt benne Avilai Nagy Szent Teréznek (1515-1582), aki a Szent József kolostorban vezette be a karmelita rend reformját. Szent Józsefet kinevezte a rend vagyonkezelőjének. Ettől kezdve lesz gyakori a József keresztnév. Például az Árpádházban még nem szerepel József nevű tag, míg a Habsburgoknál két József királyunk is volt. (I. 1705-1711, II. 1780-1790). 

         Szent József Csehország (1654), Bajorország (1663), Ausztria (1675), Kanada stb. egyik védszentje. Foglalkozások és betegségek patrónusa is: a jó halál, a házasság és a család, az Egyház, az árvák, famunkások (favágók, ácsok, asztalosok, koporsókészítők), a munkások, a proletáriátus stb. pártfogója. 

         Szent József hivatalos LITURGIKUS ÜNNEPEI az egyháztörténelme folyamán későn jelentkeznek. A keresztesek a Szentföldön a XII. században Názáretben templomot emelnek Szent József tiszteletére. A ferencesek terjesztik tiszteletét a XV. századtól, főleg Szienai Szent Bernardin (+1444). Mivel a pogány rómaiak Quinquatria nevű ünnepet tartottak a kézművesek tiszteletére március 19-től öt napig, a késői kereszténység erre a napra tette Szent József ünnepét. A Szentszék fokozatosan terjesztette Szent József tiszteletét. A ferences pápa, IV. Szixtus (Sükösd 1471-1484) Szent József ünnepét „simplex” (egyszerű) ünnepként írta elő 1479-ben. Ekkor került be Római Breviáriumba is. 1621-ben XV. Gergely pápa kötelező ünneppé tette. Bálint Sándor, Ünnepi Kalendárium I. Bp 1977, 259 írja: „Lipót (I. császár 1657-1705) Szent József oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává választotta (1675). Később Bécs (1683), majd Buda (1686), illetőleg hazánk felszabadulását részben József mennyei közbenjárásának tulajdonította... Az uralkodó ezért arra kérte a pápát, hogy Mária és József eljegyzésének ünnepét egész birodalma megülhesse. Boldog XI. Ince ezt meg is engedte.” A zsolozsma három himnuszának a szerzője 1714-ből Juan Escalar spanyol karmelita (1624-1700). IX. Piusz pápa Szent Józsefet az Egyetemes Egyház védőszentjévé nyilvánította 1870-ben. Az 1917-es egyházjogi Kódex Szent József ünnepét a parancsolt ünnepek között sorolta fel (1247. kánon). Az új misekönyvben 1920-ban szerepel először Szent József saját prefációja. 

         Szent József oltalma ünnep (Patrocinium S. Ioseph) a Húsvét utáni III. vasárnap előtti szerdára esett. Habár a 1680. óta a kármeliták megtartották, az egyetemes egyházi naptárba csak 1809-ben került be, majd 1847-ben egyetemes ünnep lett. 1956-ban eltörölték. 

         Szent József, a munkás ünnepét (S. Ioseph Opifex) május 1-én XII. Piusz pápa vezette be 1955-ben, hogy ellensúlyozza a szocialista-kommunista május elsejét. Először 1956-ban tartották meg. A zsinati reform ezt az ünnepet a „tetszés szerinti” emléknapok közé sorolta. 

         A II. VATIKÁNI ZSINAT NAPTRÁBAN a következő Szent József ünnepek szerepelnek: 

- Március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz jegyese, főünnep. Az új Egyházi Törvénykönyv 1246. kánonja szerint kötelező ünnep (szentmisén való részvétel, munkaszünet). A magyar nyelvterületen egy 1753-ban kiadott apostoli pápai felmentés alapján Mária Terézia kérésére az ünnep nem kötelező. Ez a kiváltság átvészelte az impériumváltozásokat. Tehát a négy erdélyi egyházmegyében ma sem kötelező ünnep! 

- Május 1. Szent József, a munkás, tetszés szerinti emléknap. 

        

        Meg kell említeni, hogy a Zsinat elgondolása az volt, hogy hasonló tárgyú ünnepeket egybevonjanak. Ezért a Szentek között csak a Boldogságos Szűzanyának, Szent Józsefnek, Keresztelő Szent Jánosnak és az Apostolfejedelmeknek van több ünnepe. 

         A március 19-re tett főünnep miatt egész MÁRCIUS HÓNAPOT Szent József tiszteletére szentelték. (Június Jézus Szentséges Szíve, júliust Jézus Drágalátos Vére, májust és októbert pedig a Boldogságos Szűzanya tiszteletére szentelték.) A márciusi mindennapi Szent József áhítatosság a XIX. században terjedt el, de nem szorítja ki az ugyanakkor végzendő nagyböjti gyakorlatokat. Az Egyház mindig búcsúval látta el a Szent József áhítatosságot. A búcsúfegyelem 1968-as reformja óta a Szent József litánia és a Szent József márciusi ima részleges búcsúval jár. 

         Szent József márciusi főünnepe előtt kilenc napi előkészítő áhítatosságot (novéna, KILENCED) végeznek. Ezt a szokást IX. Piusz pápa 1876-ban nyilvánossá tette és búcsúval látta el. Helyenként szokásban van kilenc szerdán át tartott állhatatossággal készülni Szent József ünnepére. 

         A hét napjai közül SZERDA a Szent Józsefé. Ez a szokás a XVII. századtól terjedt el Spanyolországból, de nem világos a megindoklás (pl. kedd a Szent Antalé és az őrangyaloké, csütörtök az Oltáriszentségé, péntek Jézus Szentséges Szívéé, szombat a Szűzanyáé, stb.). 

         Nagy szerepe volt Szent József tiszteletében a József keresztnevű PÁPÁKnak, akik meg akarták tisztelni Védszentjüket. X. Szent Piusz pápa (Giuseppe Sarto) maga szerkesztette és írta elő nyilvános használatra Szent József litániáját 1909-ben. XXIII. János pápa (Angelo Giuseppe Roncalli) a római misekánonba is felvette Szent József nevét 1961-ben. 

         A század pápái körleveleket is adtak ki Szent Józsefről. II. János Pál pápa Redemptoris Custos (A Megváltó őre) kezdetű apostoli buzdítása 1989. augusztus 15-én jelent meg. Alcíme: Szent Józsefről, valamint Krisztus és az Egyház életében kifejtett tevékenységéről (SzIT Bp év nélkül). A pápa ezzel akart megemlékeznie száz év előtt megjelent Quamquam pluries kezdetű Szent Józsefről szóló pápai körlevélről, amelyet XIII. Leó pápa adott ki. 

         Megj.: Ferenc pápa 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján XXIII. János pápával együtt szentté avatta II. János Pál pápát. 

         Szent József tiszteletére a legnagyobb templomot Boldog András kapus testvér építette a kanadai MONTRÉALban. Előbb szerény kápolnát emelt 1904-ben. Majd a sok csoda miatt bővíteni kellett. Végül hatalmas templomot emeltek a hegyen, bazilikát, amelyre 283 lépcsőn kell felmenni. A bazilika “oratórium” 1924-167-ig épült. 1954-ben mutatták be az első ünnepélyes szentmisét. Napjainkban évente két millió ember látogatja meg. A hatalmas bazilika előtt Szent József szobra áll latin felirattal: „Ite ad Joseph” (Menjetek Józsefhez! - Ter 41,55). A bazilikában levő Szent József szobor olajmécséből a világ minden részébe szállított olaj már sok csodás gyógyulást okozott. Vitatják, hogy ebből mennyi Boldog András testvér érdeme, mert ő jár közbe Szent Józsefnél, hogy hallgassa meg a Hozzá folyamodók imáját. 

         BOLDOG ANDRÁS TESTVÉR, Alfred Bessete néven született a kanadai Montréal melletti Saint Grégoire d'Iberville faluban 1845. augusztus 9-én. Tíz testvér között a nyolcadik volt. Apja Szent József ácsmesterségét folytatta. 1870 őszén lép be a Szent Kereszt Kongregációba (szerzetesrendbe), ahol dolgozó testvér lett. Negyven éven át kapus testvérként dolgozott. Gyermekkorától nagy tisztelője volt Szent Józsefnek. Mindenkit hozzá küldött, mindenkinek a bajét Szent Józsefnek ajánlotta. Századunk legnagyobb csodatevője lett. Ez az egyszerű kapus testvér álmodta meg a világ legnagyobb Szent József bazilikáját és fel is építette, habár az építkezést csak Jóval 1937. január 6-án bekövetkezett halála után fejezték be. II. János Pál pápa vatta boldoggá Rómában1982. május 23-án. Boldog András testvér egész életét Szent József tisztelete terjesztésének szentelte. Rengeteg imameghallgatás történt Szent József közbenjárására a montréali szentélyben, de a csodák jutalmazottjai úgy tudják, hogy Szent József a Boldog András imáját hallgatta meg. 

        Megj.: 2010-ben XVI. Benedek szentté avatta, Szent André Bessette a Keresztes Kongregáció első szentje. 

         EGYHÁZMEGYÉINKBEN is épültek TEMPLOMOK, kápolnák Szent József tiszteletére. A tisztelete késői elterjedésével magyarázható, hogy csak újkori Szent József templomaink vannak. Tágabb értelemben idesorolhatnánk a Szentcsalád tiszteletére épített templomokat is, mert Szent József a Szentcsalád feje. Felsorolom egyházmegyénként a plébániatemplomokat és a jelentősebb kápolnákat, amelyeket Szent József tiszteletére építettek: 

Gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye: 

• CSÍKBORZSOVA ( Bârzava), Hargita megye, Szent József. 1930-ban a régi kápolnát modern templommal cserélik fel. 
• KOLOZSVÁR (Klausenburg, Cluj-Napoca), Kolozs megye, írisztelepi helyi lelkészség kápolnával. 
• SEGESVÁR (Schässburg, Sighişoara), Maros megye, plébániatemplom. A domokos apácák volt templomát a ferencesek veszik át és 1725-ben Szent József tiszteletére szentelik fel. 1887-től az egyházmegye veszi át és a lebontott templom helyére a mai új Szent József templomot építik. 
• SEPSISZENTGYÖRGY (Sankt Georgen, Sfântu Gheorghe) I. sz. plébániatemplom 1786-ban épült, helyébe 1835-ben nagyobb templom emelkedett, amelyet 1902-ben teljesen megújítanak. 
• SZÉKPATAK (Secu), hargita megye, Maroshévíz filiája, Szent József a munkás védszent. 
• ZETEVÁRALJA (Subcetate), Hargita megye, Szent József, a munkás védszent.
• CSÍKSZEREDA (Seklerburg, Miercurea-Ciuc), Hargita megye, 1985-1990-ben épült, 1997-től püspöki kápolna. 

Temesvári egyházmegye (a volt csanádi része): 

• AGA (Brestovăț), Temes megye 1889. 
• CSERMŐ (Cermei), Arad megye 1854. 
• NÉMETREMETE (Königshof, Remetea Mică), Temes megye 1831. NYERŐ (Nerau, Nerău), Temes megye 1871. 
• TEMESGYARMAT (Jahrmarkt, Giarmata), Temes megye 1772. 
• TEMESVÁR (Temeschwar, Timişoara), Temes megye, az irgalmasok temploma 1757. 
• ÚJJÓZSEFFALVA (Iosifalău), Temes megye 1888. 
• ÚJSZENTPÉTER (Neusanktpeter, Sânpetru Nou, ma: Sânpetru Mare), Temes megye 1887. 

Nagyváradi egyházmegye: 

• DÓLYA (Dolea), Bihar megye, új templom 1990-ben Szent József, a munkás tiszteletére. 
• HEGYKÖZTÓTTELEK (Tăutelec), Bihar megye, 1788-tól plébánia, új temploma 1834-ből. 
• NAGYVÁRAD (Grosswardein, Oradea), Bihar megye, Szent József telep kápolna 1928, 1989-től plébániatemplom. 
• SELYMESILOSVA (Ilişua), Szilágy megye, temploma 1882-ből, búcsú újabban május 1-én. 

Szatmári egyházmegye:

• BATIZ (Botiz), Szatmár megye. Új templom épült 1995-ben. 
• HALMI (Halmeu), Szatmár megye, 1874-ben temploma Jézus Neve tiszteletére, de újabban május 1. búcsúval. 
• NAGYBÁNYA (Frauenbach, Neustadt, Baia Mare), Máramaros megye, IV. sz. plébánia. Az új templomot és plébániát 1999-ben szentelték fel. 
• NAGYPELESKE (Peleş), Szatmár megye, Lázári filiája. Új kápolna.
• PUSZTADARÓC (Dorolț), Szatmár megye, Szamosdara filiája. Szent József, a munkás. Kápolna. 
• SZATMÁR (Sathmar, Satu Mare), kis zárdatemplom (volt Irsik árvaház), 1913. 

         A ZSIDÓSÁG ÉS AZ ISZLÁM nem ismeri Szent Józsefet, mert „újszövetségi” szent, habár üdvtörténeti szempontból az Ószövetséghez tartozik, mert nagypéntek előtt halt meg. Szent József az utolsó „pátriárka” az Ádámmal és Ábrahámmal kezdődő ősatya-sorozatban. Üdvtörténeti nagyságát is az adja meg, hogy Dávid fia messiási címet ő adja át az Úr Jézusnak. Ezt a címet nem lehetett női ágon örökölni, de az örökbefogadás egyenrangú a nemzéssel bibliai jogi szemléletben. 

         Szent József tisztelői már azt is javasolták, hogy a HITTUDOMÁNYBAN külön szakág foglakozzék Szent József üdvtörténeti szerepével (JOSEPHOLOGIA), amint a mariológia a Szűzanya szerepét tárja fel. Eddigi szokás szerint Szent Józsefről a hittudomány a krisztológiában és a mariológiában tárgyal. A josephologiai kutatásokat egy montréali és egy madridi folyóirat közli. 

         A II. VATIKÁNI ZSINAT 16 dokumentuma a Szűzanyának sem szentelt külön dokumentumot, mert az Egyházról szóló dogmatikai konstitúcióban külön fejezetben (Lumen Gentium 8. fejezete) foglakozik vele. Szent Józsefet csak egyszer említik a zsinati dokumentumok: „Az eukarisztikus áldozat bemutatása pedig minden másnál jobban összekapcsol bennünket a mennyei egyház liturgiájával, amikor a szentek közösségében tisztelettel emlékezünk meg elsősorban a dicsőséges, mindenkor Szűz Máriáról, valamint Szent Józsefről, a szent apostolokról, vértanúkról és minden szentről.” (LG 50). A zsinati hivatalos dokumentumokon kívül zsinati megnyitó stb. beszédekben a pápák még hétszer idézik Szent Józsefet és kérik közbenjárását a Zsinat sikeréért. 

         A KATOLIKUS EGYHÁZ LATEKIZMUSA (1993, 1997) hat cikkelyben emlékezik meg Szent József üdvtörténeti szerepéről (437, 497, 532, 1014, 1846, 2177). 

         A JÓZSEF NÉV EREDETÉT megmagyarázza a Biblia: „Isten megemlékezett Ráchelről. Isten meghallgatta és megnyitotta méhét. Fogant és fiát szült. Így szólt: Isten elvette gyalázatomat. Ezért Józsefnek nevezte s közben ezt mondta: Az Úr adjon még egy fiút hozzá.” (Ter 30,22-24). A József név ugyanis héberül Jószéf, jelentése pedig hozzá ad. A név arab alakja nagyon népszerű a muzulmán világban: Juszuf, hiszen az egyiptomi Józsefről a muzulmánok szent könyvében, a Koránban külön fejezet van (12. szúra, József). A magyar József is csak európai elterjedésével tűnik fel a XVI-XVII, században. A statisztika szerint Magyarországon 1990-ben 5086 fiúgyermeket anyakönyveztek József néven, csak négy leánygyermeket Jozefa néven. Ide kell venni még a József név magyar férfi és női változatait a becenevekkel: Dódi, Jócó, Jóka, Jósa, Jóska, Jozó, Józsa, Józsi, Pepi, Szepi, rokon név: Izsó. Női alakok: Jozefa, Jozefina, Józsa. A román nyelvben is csak 1500 után tűnik fel: Iosif és változatai. A német Joseph annyira népszerű lett a XVII. század óta, hogy egy időben a katolikus püspökök tekintélyes része József nevű volt. Becéző alakja Sepp, Seppi is nagyon gyakori. A József név legfontosabb nyelvi alakjai: angol Joseph (ejtsd: Dzsouzif); arab, török Jószuf; bolgár, orosz, ukrán Jószif, Oszip; cseh, szlovák Josef; dán Joseph; eszperantó Jozefo; francia Joseph (Zsozéf); görög Jószif; jiddis Jaszi, Joszölö; latin Iosephus, Ioseph; lengyel Józef; olasz Giuseppe (Dzsuzeppe), Peppino; örmény Hovszep; portugál José (Zsuzé); spanyol Jósé (Hoszé); svéd Josef; szerbhorvát Jósif; szír Jauszif. 

         Nem térek ki arra, hogy hány híres ember hordta a József nevet. De Szent József miatt hadd említsem meg SZENT NÉVROKONAIT. A teljes SZENTÍRÁSBAN 256-szor fordul elő József neve, ebből 221-szer az Ószövetségben és 35-ször az Újszövetségben. A teljes Szentírás 13 József nevű személyt ismer. A 8 ószövetségi József között a legismertebb „az egyiptomi” József, Jákob 12 fiának (a pátriárkáknak) egyike. Az öt újszövetségi József között a legismertebb a mi Szent Józsefünk, s mellette Arimateai Szent József tanácsos (Mt 27,57-60 és párhuzamos helyek). 

         A nem bibliai SZENT JÓZSEFEK sorában a katolikus szentek és boldogok között kb. 26 József és 4 Jozefa szerepel. A legismertebb a piarista kegyes tanító rend spanyol alapítója, Kalazanci Szent József (1556-1648) és a ferences-minorita Copertinoi Szent József (1603-1663). Kortársaink közül már boldoggá avatott József: Boldog José María Escrivá de Balaguer, az Opus Dei spanyol pap alapítója (1902-1975, boldoggá avatása 1992-ben). A keleti egyházak szünaxarionja (Szentek élete) kb. 30 Szent Józsefet ismer. A Román Ortodox Egyház 42 sjaát szentje között két József van: Partosi Új Szent József, temesvári metropolita (+1656) és Stoică Szent József utolsóelőtti máramarosi püspök (+1711, Szalai báró Sztoyka Zsigmond Antal erdélyi katolikus püspök nagybátyja). 

         Szent József tiszteletét jelzi az a tény is, hogy országok, városok, egyházközségek VÉDŐSZENTJÜKNEK (PATRÓNUSUKNAK) választották az újkorban, Kanadát már említettem, az erdélyi négy magyar római katolikus egyházmegye templomait is. A hivatalos egyházi és népi áhítatban Szent József az Egyház, a családapák, a jegyesek, a munkások, az ácsok és az asztalosok védszentje és őt kérik a jó halál kegyelméért. Nagyon sok férfi és női szerzetesrend választotta védszentül. Az 1998-as Annuario Pontificio (Pápai Évkönyv) a pápai jogú rendek között a 240 férfi rend közül hatot és a 950 női rend között 55 Szent Józsefről elnevezett kongregációt sorol fel. Magyar nyelvterületen nem szerepelnek. A változás óta Pécsett dolgozik egy Szent József nővér családterápiában (Sisters of Saint Joseph of Orange, AEÁ). A Gyulafehérvári főegyházmegyében ide sorolható a Gyulafehérvárt működő egyházmegyei jogú Szent Józsefről nevezett Ursbergi Ferences Nővérek rendháza (ST. Josefskongregation - klösterlicher Dritter Orden des Hl. Franziskus, D-8909 Ursberg). Az előbbin kívül Romániában négy Szent Józsefről nevezett női rend működik, de csak a román nyelvű hívek között.

További bejegyzések Szent Józsefről, imák stb. ezen a linken!

„Csupán eszköz vagyok a Gondviselés kezében” – Szent André Bessette testvér élete

         Alfred Bessette 1845-ben született egy Québec környéki faluban, népes családban. 10 éves korában elveszítette édesapját, majd két év múlva édesanyja is meghalt tüdőbajban. Ekkor nagynénje családja vette gondozásába a törékeny egészségű fiút, aki egész életén át sokat betegeskedett. 18 éves koráig többféle munkát végzett, majd az Egyesült Államokban próbált szerencsét sok honfitársához hasonlóan. 1867-ben visszatért Kanadába, ekkor vette magához először Krisztus testét. Segédkezett a templom körüli munkákban André Provençal helyi papnak. Egyre gyakrabban látták imádkozni a plébánia templom Szent József szobra előtt. 

         1870-ben André atya megérezte, hogy hiteles hivatásról van szó, ezért azt tanácsolta a 25 éves Alfrédnak, hogy lépjen be a Szent Kereszt Kongregációba. A fiatalember törékeny egészsége először akadályt jelentett, végül mégis letehette fogadalmát, mint a Szent Kereszt Kongregáció világi testvére. 1874-ben felvette az André szerzetesi nevet. A rend novícius mestere megjegyezte: „Ha ez a fiatalember képtelen lesz a munkára, legalább megtanít bennünket arra, hogy hogyan kell imádkozni”. 

         A Szent Kereszt Kongregáció legtöbb tagja pap vagy tanár volt. A világi testvérek kétkezi munkával segítették az oktatási intézmények tevékenységét. André testvért csaknem 40 éven át egy Montréal közelében lévő Notre-Dame kollégium portásaként alkalmazták. 

         Buzgón takarított, ellátta a postai szolgálatot, a diákoknak pedig borbélyként is szolgált. Arra buzdított mindenkit, hogy bizalommal és kitartással imádkozzon, elfogadva Isten akaratát. Hamarosan elterjedt a híre, hogy azok a betegek, akik vele együtt imádkoztak, meggyógyultak. „Nem vagyok más, mint eszköz a Gondviselés kezében” – hangoztatta André testvér. 

         Amikor a hozzá járuló betegek száma túlságosan megnőtt, el kellett hagynia a kollégiumot és egy közeli villamos megállóban folytathatta gyógyító tevékenységét. Hamarosan vitatott személyiséggé vált: sokan támogatták, mások viszont szembe szálltak vele, mondván, hogy árt az iskola jó hírének. André testvér 1900-ban engedélyt kapott, hogy pénzt gyűjtsön egy Szent József kegyhely építésére. 1909-ben kinevezték a Szent József oratórium gondnokává. Most már itt fogadta a betegeket napközben, este pedig azokat látogatta meg, akik nem tudták felkeresni a kegyhelyet. 1920-ra az oratórium évente több mint egy millió zarándokot fogadott és több száz gyógyulást tulajdonítottak André testvér közbenjárásának. André testvér 1937. január 6-án hunyt el Montréalban. Halálát követő napon becslések szerint több mint egy millióan járultak ravatalához. 

         II. János Pál pápa 1982. május 23-án avatta boldoggá. Boldog André Bessette testvér az első kanadai születésű férfi, aki most, 2010 október 17-én a szentek sorába lépett. 

         A szentté avatásához szükséges csoda 1999-ben történt. Egy 9 éves kisfiú súlyos autóbaleset következtében, agysérüléssel visszafordíthatatlan kómába esett. Hozzátartozói Boldog André testvér közbenjárásáért imádkoztak, aminek következtében a kisfiú orvosilag megmagyarázhatatlan módon meggyógyult. 

         Boldog André Bessette tanúságtétele prófétai, látható és ma is hatékony. A hit és spiritualitás óriása volt, akinek lelki kisugárzása napjainkban is érezhető Montréalban és egész Kanadában. Azt bizonyítja, hogy mit érhetünk el a hit és a szeretet révén. Az egyszerű és alázatos portás ezt így fejezte ki saját szavaival: „A művész a legkisebb ecsetekkel festi meg legcsodálatosabb képeit.” 

Forrás:

(vm)