Az ünnepe: november 21.
Szent Anna és Joachim, Mária szülei
Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta, hogy amikor a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, egy Iszakár nevű pap visszautasította azzal, hogy bűnös kézből nem fogad el ajándékot – Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta.
Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé.
És így is tett, de nem sokkal később megjelent neki Isten angyala, és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazolására azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt, Joachim és Anna találkoztak az Aranykapunál, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek visszatértek otthonukba, Názáretbe.
Anna az ígéret szerint fogant, és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el, és megfogadták, hogy Istennek ajánlják fel.
Szűz Mária Bemutatása a templomban
Egy apokrif iratban, a Jakab ősevangéliumban olvashatunk arról, hogy Máriát három éves korában a templomba vitték, és ott élt nyolc évig. Josephus Flavius zsidó történetíró szerint ez a templomi szolgálat egyben szüzességi fogadalmat is jelentett.
Életének legismertebb misztikus jelensége - bilokáció - az 1620 és 1625 közötti időszakhoz kötődik. A korabeli spanyol misszionáriusok döbbenten tapasztalták, hogy amikor Új-Mexikó és Texas területén a jumano indiánokhoz érkeztek, az őslakosok már ismerték a kereszténység alapjait, és egy Kék Köpenyes hölgyről beszéltek, aki a saját nyelvükön tanította őket. Mária vallomása szerint elragadtatásaiban Isten elragadta őt az óceánon túlra, miközben teste soha nem hagyta el spanyolországi celláját. A ferences papok 1629-ben, mikor megérkeztek a jumano indiánok közé, megdöbbenve tapasztalták, hogy az indiánok ezen törzse már ismerte a katolikus hitet, kérték a megkeresztelkedést és a szentségek kiszolgáltatását. Az indiánok kezében rózsafüzérek voltak!
I. Jusztinianosz császár a Szűzanya születésének feltételezett helyén templomot építtetett az ószövetségi templom közelében. Ezt az Új Mária-templomot, a bemutatás templomát 543. november 21-én szentelték fel Jeruzsálemben. A templomot ugyan lerombolta a történelem vihara, az emléknap fennmaradt. Konstantinápolyban a VIII. századtól ünneplik.
A Pray-kódex már 1200 táján ismeri az ünnepet, ugyanakkor Itáliában csak 1371 táján tűnt fel. XI. Gergely pápa az avignoni udvarban vezette be a XIV. században.
1585-ben V. Sixtus pápa az egész római Egyház számára előírta. Ez az ünnep a bencés obláták főünnepe, mivel Mária is obláta, vagyis Istennek ajánlott lett.
A magyar Mária-tisztelet részeként a nyugati kereszténységet megelőzve már a XII. század vége óta ünnepeljük e napot, mert III. Béla királyunk Bizáncban nevelkedett és onnan magával hozta a Boldogságos Szűz bemutatásának ünneplését.
![]() |
| Giotto: Szűz Mária bemutatása |
Szűz Mária bemutatása Ágredai Mária látomásai alapján
(Isten misztikus városa c. művében)
- Mária körülbelül hároméves és három hónapos volt, amikor szülei teljesítették fogadalmukat. A látomás szerint angyalok kísérték, és Mária már ekkor mély isteni megvilágosodással és a Megváltó eljöveteléért való vágyakozással rendelkezett.
- A szülők ünnepélyes menetben érkeztek Jeruzsálembe. A papok megvizsgálták a kislány érettségét és szellemi felkészültségét, majd átvették a felajánlását.
- Ágredai Mária kiemeli, hogy a külső szertartás mellett a gyermek Mária már tudatosan és maradéktalanul Istennek szentelte magát, elkötelezve magát a tisztaság és az engedelmesség mellett.
- Ágredai Mária szerint a hároméves Mária nem a szüleitől értesült arról, hogy a templomba viszik, hanem maga Isten szólította meg a lelkében, és mutatta meg neki az előtte álló út célját.
- Bár Mária már ekkor teljes szellemi és lelki érettséggel bírt, egyáltalán nem éreztette szüleivel, hogy többet tud náluk. Teljes gyermeki engedelmességgel és alázattal várta, hogy Joachim és Anna közöljék vele szándékukat, mintegy tőlük kapva meg az engedélyt Isten akaratának teljesítésére.
- Távozás előtt Mária letérdelt a szülői házban, hálát adott Istennek az ott töltött évekért, majd megkérte szüleit, hogy áldják meg őt. Ágredai Mária leírásában ez a búcsú mélyen megrendítette Joachimot és Annát, akik sírva, de szent áhítattal engedték el gyermeküket.
- A názáreti otthonból Jeruzsálembe vezető többnapos út során Isten ezer őrzőangyalt rendelt Mária mellé, akik látható alakban – ragyogó, ifjú zarándokokként vagy égi lényekként – vették körül a gyermeket, bár ezt csak Mária és a látomásban részesülő misztikus érzékelte teljes valójában.
- A leírás szerint amerre a kis Mária elhaladt, az egész természet – a szél, a növények és a fény – szelíden meghajolt előtte, jelezve, hogy a Teremtő jövendőbeli Édesanyja lépked a földön. Mária az út minden pillanatát szakadatlan szemlélődésben és dicsőítésben töltötte.
- Amikor a család megérkezett a jeruzsálemi templomhoz, Mária azonnal felismerte a szent hely méltóságát. A látomásban külön kiemelt szerepet kap Simeon és Zakariás pap, akik fogadták őket.
- A papok szokás szerint kikérdezték a gyermeket, hogy megbizonyosodjanak arról, nem kényszerből, hanem saját akaratából lép-e be a templomi közösségbe. A kis Mária válaszai olyan mély isteni bölcsességről, tiszteletről és lelki érettségről tanúskodtak, hogy a jelenlévő papok és írástudók megrendülve és csodálkozva hallgatták.
- Miközben a papok elvégezték a külső felajánlási szertartást és az áldozatokat, Mária lelke misztikus elragadtatásban Isten trónja elé emelkedett. Ebben a belső térben ünnepélyes, örök fogadalmat tett a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre – Ágredai Mária szerint ő volt az első teremtmény a történelemben, aki ilyen tudatos és teljes önátadással szentelte magát Istennek.
- Mária látomásban a Szentháromság előtt állt, Isten különleges fénnyel és kegyelemmel árasztotta el a gyermek lelkét, megerősítve őt kiválasztottságában, miközben Mária mélységes alázatában „pornak és hamunak” vallotta magát Isten előtt.
- A szertartás után Máriát a templom melletti nevelőházba vezették, ahol a szent életű asszonyok és szüzek gondjaira bízták.
- Bár a kis Mária minden tanítójánál bölcsebb volt, soha nem hivalkodott tudásával: alázatosan tanulta a kézimunkát, a Szentírás olvasását és a templomi szolgálatokat, miközben éjszakáit titokban imádsággal és angyalokkal való társalgással töltötte.
Tiszteletreméltó Ágredai Mária
Polgári nevén María Coronel y Arana, (1602–1665) a 17. századi spanyol misztika egyik legrejtélyesebb alakja: egy zárt klauzúrában élő apáca, akiről feljegyezték, hogy egyszerre volt jelen spanyolországi kolostorában és Észak-Amerika őslakosai között, és aki kétszer is elégette fő művét, mielőtt harmadszorra újra megírta volna.
Mária a spanyolországi Ágreda városában született mélyen vallásos családban. Amikor tizenhat éves lett, édesanyja látomására az egész család a szerzetesi életet választotta: apja és fiútestvérei ferences szerzetesek lettek, ő pedig édesanyjával és lánytestvérével saját családi házukat alakította át a Szeplőtelen Fogantatásról nevezett ferences apácák kolostorává. Huszonöt éves korától szinte haláláig a kolostor apátnője volt.
Életének legismertebb misztikus jelensége - bilokáció - az 1620 és 1625 közötti időszakhoz kötődik. A korabeli spanyol misszionáriusok döbbenten tapasztalták, hogy amikor Új-Mexikó és Texas területén a jumano indiánokhoz érkeztek, az őslakosok már ismerték a kereszténység alapjait, és egy Kék Köpenyes hölgyről beszéltek, aki a saját nyelvükön tanította őket. Mária vallomása szerint elragadtatásaiban Isten elragadta őt az óceánon túlra, miközben teste soha nem hagyta el spanyolországi celláját. A ferences papok 1629-ben, mikor megérkeztek a jumano indiánok közé, megdöbbenve tapasztalták, hogy az indiánok ezen törzse már ismerte a katolikus hitet, kérték a megkeresztelkedést és a szentségek kiszolgáltatását. Az indiánok kezében rózsafüzérek voltak!
Bár soha nem lépett ki a kolostor falai közül, 1643-tól haláláig több mint hatszáz levelet váltott IV. Fülöp spanyol királlyal, aki lelki és politikai válságaiban is rendszeresen kikérte a véleményét.
1665-ben pünkösd napján hunyt el. Sírját évszázadokkal később (többek között 1909-ben és 1989-ben is) felnyitották, és testét – a korabeli orvosi jegyzőkönyvek szerint – romlatlan állapotban találták.
Az „Isten misztikus városa” keletkezésének kalandos története
Belső parancs és az első kézirat (1637).
Ágredai Mária állítása szerint tizennyolc éves korától kapott látomásokat a Szűzanya életéről, és maga Szűz Mária kérte meg arra, hogy írja le ezeket. Tíz évnyi belső vívódás után, 1637-ben kezdte el írni a művet. Amikor rendes gyóntatója elutazott, egy ideiglenes helyettesítő gyóntató vette át a kolostor lelki vezetését. Ő szigorúan megtiltotta a nőknek a teológiai írást, és az engedelmesség próbájaként megparancsolta Máriának, hogy égesse el az összes addigi jegyzetét. Mária zokszó nélkül tűzre vetette a több száz oldalas kéziratot.
Újraírás és második megsemmisítés.
Évekkel később állandó gyóntatója és elöljárói parancsára újra nekilátott a munkának, ám egy újabb egyházi vizsgálat és félelem hatására ismét megsemmisült a szöveg egy része, így a monumentális, nyolc könyvből álló művet végül harmadszorra írta meg teljesen (1655 és 1660 között fejezte be).
Inkvizíció, tiltólista és pápai jóváhagyás.
A mű csak öt évvel a halála után, 1670-ben jelent meg Madridban. Rendkívüli népszerűsége mellett heves teológiai vitákat is kiváltott (például a szeplőtelen fogantatásról szóló tanításai miatt [1], amely akkor még nem volt dogma). A párizsi Sorbonne egyetem és a római inkvizíció rövid időre tiltólistára (Indexre) tette, ám XI. Ince pápa 1686-ban feloldotta a tilalmat, és engedélyezte a mű olvasását.
Ágredai Máriát az Egyház a Tiszteletreméltó címmel ruházta fel, boldoggá avatási eljárása pedig ma is folyamatban van.
Megjegyzés:
[1]A szeplőtelen fogantatás (latinul: conceptio immaculata) a katolikus egyház dogmája, amely szerint Szűz Mária fogantatásának első pillanatától fogva, a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és kiváltságából, Jézus Krisztusnak, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel mentes volt az eredeti vagy áteredő bűn minden szennyétől.
Az áteredő bűn a katolikus teológiában nem személyes bűntettet jelent, hanem azt a kegyelemhiányos, Istentől elszakadt és bűnre hajló állapotot, amelybe az emberiség az első bűn következményeként születik.
A hittételt IX. Piusz pápa hirdette ki ünnepélyesen 1854. december 8-án az Ineffabilis Deus kezdetű bullában (189 évvel Ágredai Mária halála után!)
Ágredai Mária Isten misztikus városa c. műve letölthető angol nyelven, ingyenesen, az alábbi linken:
Tiszteletreméltó Ágredai Mária teste ma is ép, az Ágredai Kolostorban található (Spanyolország):













