2026. nov. 20.

Szűz Mária bemutatása a templomban Ágredai Mária látomásai alapján

Az ünnepe: november 21.

Szent Anna és Joachim, Mária szülei

           A legenda szerint Joachim Názáretben vette feleségül a hozzá hasonlóan Júda nemzetségéből és Dávid házából származott Annát. Már húsz éve éltek együtt, de gyermekük nem született. Ekkor három részre osztották a vagyonukat: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között. 
          Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta, hogy amikor a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, egy Iszakár nevű pap visszautasította azzal, hogy bűnös kézből nem fogad el ajándékot – Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta. Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. 
          És így is tett, de nem sokkal később megjelent neki Isten angyala, és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazolására azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt, Joachim és Anna találkoztak az Aranykapunál, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek visszatértek otthonukba, Názáretbe. Anna az ígéret szerint fogant, és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el, és megfogadták, hogy Istennek ajánlják fel.

Szűz Mária Bemutatása a templomban

           Egy apokrif iratban, a Jakab ősevangéliumban olvashatunk arról, hogy Máriát három éves korában a templomba vitték, és ott élt nyolc évig. Josephus Flavius zsidó történetíró szerint ez a templomi szolgálat egyben szüzességi fogadalmat is jelentett. 
           I. Jusztinianosz császár a Szűzanya születésének feltételezett helyén templomot építtetett az ószövetségi templom közelében. Ezt az Új Mária-templomot, a bemutatás templomát 543. november 21-én szentelték fel Jeruzsálemben. A templomot ugyan lerombolta a történelem vihara, az emléknap fennmaradt. Konstantinápolyban a VIII. századtól ünneplik. 
           A Pray-kódex már 1200 táján ismeri az ünnepet, ugyanakkor Itáliában csak 1371 táján tűnt fel. XI. Gergely pápa az avignoni udvarban vezette be a XIV. században. 
          1585-ben V. Sixtus pápa az egész római Egyház számára előírta. Ez az ünnep a bencés obláták főünnepe, mivel Mária is obláta, vagyis Istennek ajánlott lett. 
          A magyar Mária-tisztelet részeként a nyugati kereszténységet megelőzve már a XII. század vége óta ünnepeljük e napot, mert III. Béla királyunk Bizáncban nevelkedett és onnan magával hozta a Boldogságos Szűz bemutatásának ünneplését. 

Giotto: Szűz Mária bemutatása


Szűz Mária bemutatása Ágredai Mária látomásai alapján 
(Isten misztikus városa c. művében) 

  • Mária körülbelül hároméves és három hónapos volt, amikor szülei teljesítették fogadalmukat. A látomás szerint angyalok kísérték, és Mária már ekkor mély isteni megvilágosodással és a Megváltó eljöveteléért való vágyakozással rendelkezett. 
  • A szülők ünnepélyes menetben érkeztek Jeruzsálembe. A papok megvizsgálták a kislány érettségét és szellemi felkészültségét, majd átvették a felajánlását.   
  • Ágredai Mária kiemeli, hogy a külső szertartás mellett a gyermek Mária már tudatosan és maradéktalanul Istennek szentelte magát, elkötelezve magát a tisztaság és az engedelmesség mellett. 
  • Ágredai Mária szerint a hároméves Mária nem a szüleitől értesült arról, hogy a templomba viszik, hanem maga Isten szólította meg a lelkében, és mutatta meg neki az előtte álló út célját.  
  • Bár Mária már ekkor teljes szellemi és lelki érettséggel bírt, egyáltalán nem éreztette szüleivel, hogy többet tud náluk. Teljes gyermeki engedelmességgel és alázattal várta, hogy Joachim és Anna közöljék vele szándékukat, mintegy tőlük kapva meg az engedélyt Isten akaratának teljesítésére.  
  • Távozás előtt Mária letérdelt a szülői házban, hálát adott Istennek az ott töltött évekért, majd megkérte szüleit, hogy áldják meg őt. Ágredai Mária leírásában ez a búcsú mélyen megrendítette Joachimot és Annát, akik sírva, de szent áhítattal engedték el gyermeküket.  
  • A názáreti otthonból Jeruzsálembe vezető többnapos út során Isten ezer őrzőangyalt rendelt Mária mellé, akik látható alakban – ragyogó, ifjú zarándokokként vagy égi lényekként – vették körül a gyermeket, bár ezt csak Mária és a látomásban részesülő misztikus érzékelte teljes valójában.  
  • A leírás szerint amerre a kis Mária elhaladt, az egész természet – a szél, a növények és a fény – szelíden meghajolt előtte, jelezve, hogy a Teremtő jövendőbeli Édesanyja lépked a földön. Mária az út minden pillanatát szakadatlan szemlélődésben és dicsőítésben töltötte.  
  • Amikor a család megérkezett a jeruzsálemi templomhoz, Mária azonnal felismerte a szent hely méltóságát. A látomásban külön kiemelt szerepet kap Simeon és Zakariás pap, akik fogadták őket.  
  • A papok szokás szerint kikérdezték a gyermeket, hogy megbizonyosodjanak arról, nem kényszerből, hanem saját akaratából lép-e be a templomi közösségbe. A kis Mária válaszai olyan mély isteni bölcsességről, tiszteletről és lelki érettségről tanúskodtak, hogy a jelenlévő papok és írástudók megrendülve és csodálkozva hallgatták.  
  • Miközben a papok elvégezték a külső felajánlási szertartást és az áldozatokat, Mária lelke misztikus elragadtatásban Isten trónja elé emelkedett. Ebben a belső térben ünnepélyes, örök fogadalmat tett a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre – Ágredai Mária szerint ő volt az első teremtmény a történelemben, aki ilyen tudatos és teljes önátadással szentelte magát Istennek.  
  • Mária látomásban a Szentháromság előtt állt, Isten különleges fénnyel és kegyelemmel árasztotta el a gyermek lelkét, megerősítve őt kiválasztottságában, miközben Mária mélységes alázatában „pornak és hamunak” vallotta magát Isten előtt.  
  • A szertartás után Máriát a templom melletti nevelőházba vezették, ahol a szent életű asszonyok és szüzek gondjaira bízták.  
  • Bár a kis Mária minden tanítójánál bölcsebb volt, soha nem hivalkodott tudásával: alázatosan tanulta a kézimunkát, a Szentírás olvasását és a templomi szolgálatokat, miközben éjszakáit titokban imádsággal és angyalokkal való társalgással töltötte. 

Tiszteletreméltó Ágredai Mária 

           Polgári nevén María Coronel y Arana, (1602–1665) a 17. századi spanyol misztika egyik legrejtélyesebb alakja: egy zárt klauzúrában élő apáca, akiről feljegyezték, hogy egyszerre volt jelen spanyolországi kolostorában és Észak-Amerika őslakosai között, és aki kétszer is elégette fő művét, mielőtt harmadszorra újra megírta volna.   
          Mária a spanyolországi Ágreda városában született mélyen vallásos családban. Amikor tizenhat éves lett, édesanyja látomására az egész család a szerzetesi életet választotta: apja és fiútestvérei ferences szerzetesek lettek, ő pedig édesanyjával és lánytestvérével saját családi házukat alakította át a Szeplőtelen Fogantatásról nevezett ferences apácák kolostorává. Huszonöt éves korától szinte haláláig a kolostor apátnője volt.   
           

           Életének legismertebb misztikus jelensége - bilokáció - az 1620 és 1625 közötti időszakhoz kötődik. A korabeli spanyol misszionáriusok döbbenten tapasztalták, hogy amikor Új-Mexikó és Texas területén a jumano indiánokhoz érkeztek, az őslakosok már ismerték a kereszténység alapjait, és egy Kék Köpenyes hölgyről beszéltek, aki a saját nyelvükön tanította őket. Mária vallomása szerint elragadtatásaiban Isten elragadta őt az óceánon túlra, miközben teste soha nem hagyta el spanyolországi celláját. A ferences papok 1629-ben, mikor megérkeztek a jumano indiánok közé, megdöbbenve tapasztalták, hogy az indiánok ezen törzse már ismerte a katolikus hitet, kérték a megkeresztelkedést és a szentségek kiszolgáltatását. Az indiánok kezében rózsafüzérek voltak!​
           Bár soha nem lépett ki a kolostor falai közül, 1643-tól haláláig több mint hatszáz levelet váltott IV. Fülöp spanyol királlyal, aki lelki és politikai válságaiban is rendszeresen kikérte a véleményét.
          1665-ben pünkösd napján hunyt el. Sírját évszázadokkal később (többek között 1909-ben és 1989-ben is) felnyitották, és testét – a korabeli orvosi jegyzőkönyvek szerint – romlatlan állapotban találták. 

Az „Isten misztikus városa” keletkezésének kalandos története 

           Belső parancs és az első kézirat (1637). 
           Ágredai Mária állítása szerint tizennyolc éves korától kapott látomásokat a Szűzanya életéről, és maga Szűz Mária kérte meg arra, hogy írja le ezeket. Tíz évnyi belső vívódás után, 1637-ben kezdte el írni a művet. Amikor rendes gyóntatója elutazott, egy ideiglenes helyettesítő gyóntató vette át a kolostor lelki vezetését. Ő szigorúan megtiltotta a nőknek a teológiai írást, és az engedelmesség próbájaként megparancsolta Máriának, hogy égesse el az összes addigi jegyzetét. Mária zokszó nélkül tűzre vetette a több száz oldalas kéziratot. 
          Újraírás és második megsemmisítés. 
          Évekkel később állandó gyóntatója és elöljárói parancsára újra nekilátott a munkának, ám egy újabb egyházi vizsgálat és félelem hatására ismét megsemmisült a szöveg egy része, így a monumentális, nyolc könyvből álló művet végül harmadszorra írta meg teljesen (1655 és 1660 között fejezte be).
          Inkvizíció, tiltólista és pápai jóváhagyás. 
          A mű csak öt évvel a halála után, 1670-ben jelent meg Madridban. Rendkívüli népszerűsége mellett heves teológiai vitákat is kiváltott (például a szeplőtelen fogantatásról szóló tanításai miatt [1], amely akkor még nem volt dogma). A párizsi Sorbonne egyetem és a római inkvizíció rövid időre tiltólistára (Indexre) tette, ám XI. Ince pápa 1686-ban feloldotta a tilalmat, és engedélyezte a mű olvasását. 
          Ágredai Máriát az Egyház a Tiszteletreméltó címmel ruházta fel, boldoggá avatási eljárása pedig ma is folyamatban van.

Megjegyzés: 
           [1]A szeplőtelen fogantatás (latinul: conceptio immaculata) a katolikus egyház dogmája, amely szerint Szűz Mária fogantatásának első pillanatától fogva, a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és kiváltságából, Jézus Krisztusnak, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel mentes volt az eredeti vagy áteredő bűn minden szennyétől. 
          Az áteredő bűn a katolikus teológiában nem személyes bűntettet jelent, hanem azt a kegyelemhiányos, Istentől elszakadt és bűnre hajló állapotot, amelybe az emberiség az első bűn következményeként születik. 
          A hittételt IX. Piusz pápa hirdette ki ünnepélyesen 1854. december 8-án az Ineffabilis Deus kezdetű bullában (189 évvel Ágredai Mária halála után!)

           Ágredai Mária Isten misztikus városa c. műve letölthető angol nyelven, ingyenesen, az alábbi linken:


Tiszteletreméltó Ágredai Mária teste ma is ép, az Ágredai Kolostorban található (Spanyolország):

2026. nov. 19.

Betlehemi Istenszülő csodatevő ikonja

 
        A betlehemi Születés Templomának [1] egyik nagyra becsült ékessége a Betlehemi Istenszülő csodatevő ikonja  egy gyönyörű oltárkép, Urunk Jézus Krisztus születésének barlangjához vezető lépcső jobb oldalán található. Szentföld egyik legismertebb csodatevő ikonja. Nincsenek pontos adatok az eredetéről, hogy vajon ki festette és mikor.
           Egyedi vonásai alapján könnyen felismerhető:

Az Istenszülő mosolya:
  • Ez az egyetlen olyan ortodox ikon a világon, amelyen a Szűzanya szelíden mosolyog, kifejezve Szent Fiának, a Megváltónak születése feletti örömöt.
A gyermek Jézus testtartása: 
  • Jézus az Istenszülő bal karján ül; jobb kezével áldást oszt, bal kezében pedig a királyi hatalmat jelképező országalmát tartja.
Gazdag díszítés: 
  • Több másolat is létezik, de az eredeti ikon – amelyet tehát a betlehemi Születés templomában, a Születés barlangjának bejárata mellett őriznek – drágakövekkel és igazgyöngyökkel gazdagon kirakott arany- és ezüstborítást visel. A hagyomány szerint ezt a díszes „ruhát” II. Katalin orosz cárnő (1729 - 1796) ajándékozta az Istenszülőnek - az ikonnak - hálából, miután az előtte mondott imák hatására felgyógyult egy súlyos betegségből. Még személyes ékszereit is felajánlotta, hogy helyezzék az ikonba, és úgy döntött, hogy a jövőben a cárnők nem viselhetnek rubint, így Isten Anyja kizárólagos kiváltsága maradt. 
Ünnepnapja: 
  • Különösen december 26-án, Karácsony másnapján (az Istenszülő ünnepén) tisztelik.  
          A betlehemi ikonon a Szent Istenszülő arca szeretetteljes és békés mosolya felvidítja a zarándokok lelkét. Sok nő, miután hittel imádkoztak az Istenszülőhöz gyermekáldásért, kérésük teljesült. 

 Imádság Betlehemi Istenszülőhöz
(az ikon előtt):
  • Ó, Legszentebb Úrnőnk, Istenszülő Szűz, aki a betlehemi barlangban világra hoztad a mi Üdvözítőnket, a Krisztus Istent, és szelíd mosolyoddal megörvendeztetted a világot! Tekints le kegyesen miránk, alázatos szolgáidra, akik hittel és szeretettel borulunk le a te csodatevő képmásod előtt. Könyörögj Fiadhoz, a mi Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, hogy bocsássa meg minden vétkünket, adjon békességet otthonainkba, és töltse el szívünket mennyei örömmel. Oltalmazd meg gyermekeinket, áldd meg a családokat, gyógyítsd meg a betegeket, és vigasztald meg a szomorkodókat. Légy nekünk erős oltalmunk és közbenjárónk életünk minden napján, hogy a te segítségeddel dicsőíthessük az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, most és mindenkor, és örökkön-örökké. Ámen.
                Oldal  más ikonokról itt:
                   Ikonográfia

[1]        A betlehemi Születés Temploma a világ egyik legrégebbi keresztény temploma. Heléné császárnő, Nagy Konstantin felesége 326-ban építette az első bazilikát a barlang fölé. 
          Szent Jeromos 382-383-ban itt fordította le latin nyelvre a Bibliát (Vulgata). 
          Kolostorok veszik körül az épületet, jobbról örmények és görögök, balról a ferencesek épülete áll. Az 1881-ben épített ferences templom, a Szent Katalin templom az egyik leghíresebb katolikus templom, hiszen innen közvetítik évről évre a december 24-i éjféli misét. 
          1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a görög ortodoxok birtokába került. Ma három felekezet tulajdona, az örmény és görög ortodoxok, valamint a római katolikusok osztoznak rajta. 
          A betlehemi Születés Temploma 2012-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára, rögtön a a veszélyeztetett örökségek közé.

2026. nov. 16.

Szent József, a gonosz szellemek réme (Bartolo Longo)


A Szent József - litániában imádkozzuk: 
Szent József, gonosz szellemek réme, könyörögj érettünk! 

          Szent Bartolo Longo mély tisztelettel viseltetett Szent József iránt, és egy teljes elmélkedő- és imakönyvet is szentelt neki a márciusi hónapra „Il mese di marzo in onore di san Giuseppe” (magyarul: „Márciusi hónap Szent József tiszteletére”), amely harmincegy napi elmélkedést, példát és imádságot tartalmaz. Március - különösen március 19., Szent József főünnepe miatt – könyvét Jézus nevelőatyjának szenteli . Írásaiban Szent Józsefet elsősorban a gonosz erők legyőzőjeként, a Szentlélek hűséges eszközeként és mindannyiunk gondviselő édesatyjaként mutatta be. 
             Szent Bartolo Longo (akit 2025 októberében avattak szentté) korábban maga is okkult és sátánista körökben mozgott, megtérése után különösen nagy hangsúlyt fektetett Szent Józsefnek mint a „gonosz szellemek rémének” (Terror Daemonum) a tiszteletére. 
          Írásaiban hangsúlyozta, hogy nem a látványos hatalom, hanem Szent József csendes szentsége, tisztasága, engedelmessége és alázata taszítja el a gonoszt. Arra buzdította a híveket, hogy bizalommal mondják ki Jézus, Mária és József nevét, mert ezek békét és védelmet hoznak, miközben megfutamítják a gonosz szellemeket. Bartolo Longo Szent Józsefről:

A Szentlélek helytartója

          Egyik ismert imájában Szent Józsefet a „Szentlélek helytartójának”  nevezi a Máriával kötött csodálatos házasságának teljesítésében.  

Imádság a Szentlélek helytartójához 
  • Szent József, a Szentlélek helytartója a Máriával kötött csodálatos házasságod kötelességeinek teljesítésében, vezesd be a Szentlelket az én akaratomba, hogy lángra lobbantsa azt Isten szent szeretetével. Mutasd be akaratomat a Legszentebb Szentháromságnak, hogy vágyaim mindig Isten rendelkezésére álljanak. Ajánld fel szívemet Istennek, hogy úgy lakozzon benne, mint a szeretet és az irgalmasság trónusán. Vidd Isten elé lelkem minden rezdülését és szívem minden vonzalmát, hogy közbenjárásod által mindig hűséges maradjak a Szentlélek kegyelméhez és sugalmazásaihoz. Ámen.

Lelki édesatyánk

          Elmélkedéseiben kiemelte, hogy mivel Jézus Krisztus a testvérünkké vált és Józsefet apjának nevezte, nekünk is jogunk van atyai szívének jóságához. 
Imádság lelki édesatyánkhoz 
  • Lábaid elé borulva, ó, nagy szent, úgy tisztellek téged, mint az én Uramnak és Istenemnek atyját. Te vagy a Szent Család feje, és a Szentháromság öröme és gyönyörűsége. Micsoda dicsőség számodra, hogy olyan Fiúnak vagy az atyja, aki Isten Egyszülötte! Micsoda áldás tudni azt, hogy nekünk is atyánk vagy, és mi a te gyermekeid vagyunk. Igen, a gyermekeid vagyunk, mert Jézus Krisztus testvérei vagyunk, aki a te Fiadnak akart neveztetni. Gyermekeidként jogunk van atyai szíved gyengédségéhez és jóságához. Fogadj be tehát minket! Végy minket oltalmad alá! Taníts meg minket szeretni a türelmet, az okosságot, a jóságot, a szerénységet és a tisztaságot. Ámen. 
Személyes példakép a józsef-házasságban
          Saját életében is követte példáját, amikor feleségével, Marianna Farnararo De Fusco grófnővel úgynevezett „józsef-házasságra” (szűzi-házasságra) lépett. Ezzel a lépéssel a korabeli pletykákat elkerülve, közösen és zavartalanul tudták folytatni a pompeji szegények és árvák megsegítését.

 A híres Bartolo Longo „A gonosz szellemek réme” litániája 
           Ez a litánia Szent József erényeit felsoroló fohászsorozat tizenegy rövid, elmélkedő tételből áll. Mivel ez nem a hivatalos liturgikus litánia (ahol a „könyörögj érettünk” válasz ismétlődik), érdemes minden sor után néhány másodperc elmélkedő csendet tartani. 
  1. Szent József atyasága megrémíti az ördögöt. 
  2. Szent József alázata megrémíti az ördögöt. 
  3. Szent József szeretete megrémíti az ördögöt. 
  4. Szent József szegénysége megrémíti az ördögöt. 
  5. Szent József tisztasága megrémíti az ördögöt. 
  6. Szent József engedelmessége megrémíti az ördögöt. 
  7. Szent József hallgatása megrémíti az ördögöt. 
  8. Szent József szenvedése megrémíti az ördögöt. 
  9. Szent József imádsága megrémíti az ördögöt. 
  10. Szent József neve megrémíti az ördögöt. 
  11. Szent József álma megrémíti az ördögöt. 
          Bartolo Longo e sorok után gyakran hozzátette: 
  • „Nagy áldás a lelkeknek annak a szentnek az oltalma alatt állni, akinek a neve megremegteti és megfutamítja a gonosz szellemeket.” 
          Kiegészítésként a végén elmondható a hagyományos, egyházilag jóváhagyott Szent József-litánia is. 

          Néhány gondolat Szent Bartolo Longo az „Il mese di marzo in onore di san Giuseppe” című kötete nyomán:  

1. A csendes erő diadala a gőg felett 
          A pokol fejedelme a lázadás és a gőg miatt bukott el, ezért semmitől sem retteg jobban, mint a tökéletes alázattól és engedelmességtől. Szent József egész élete egyetlen néma igen volt Isten akaratára. Amikor a gonosz lélek megpróbálja megzavarni a lelkünket, Szent József csendes jelenléte megtöri a sötétség erejét, mert a gonosz szellemek nem bírják elviselni annak a férfinak a tisztaságát, aki soha nem keresett semmit önmagának. 
2. Az Isteni Gyermek őrzője 
          Szent József nem karddal vagy földi seregekkel védte meg a kis Jézust Heródes és a sötétség hatalma elől, hanem éber szeretetével és azonnali engedelmességével. Amikor éjszaka útnak indult Egyiptomba, valójában a pokol terveit hiúsította meg. Aki hozzá menekül a kísértések idején, ugyanazt az atyai oltalmat kapja meg, amely egykor a Megváltót és Édesanyját is körülvette. 
3. A név, amely megfutamítja a sötétséget
          Szent Bartolo Longo, aki megtérése előtt maga is megtapasztalta a gonosz lélek megtévesztéseit, így tanított erről: „Nagy áldás a lelkeknek annak a szentnek az oltalma alatt állni, akinek a neve megremegteti és megfutamítja a gonosz szellemeket.” Ahogyan az apai hang rendet teremt a családban, úgy hoz békét Szent József segítségül hívása a zaklatott lélekbe is.
4. Szent József csendje, amely megrémíti az ördögöt
          A gonosz lélek a zűrzavar, a kapkodás és a felesleges szavak mestere. Mindig arra törekszik, hogy belső zajt keltsen a lélekben, mert a nyugtalanságban nem halljuk meg Isten hangját. Szent József azonban egyetlen kimondott szó nélkül szerepel az evangéliumokban. Az ő csendje nem üresség, hanem teljes figyelem Istenre. Ahol ilyen mély belső béke uralkodik, ott a sötétség nem talál kapaszkodót. 
5. A cselekedetekre váltott csend 
          József nem vitatkozott az angyallal, és nem kérdezett vissza, amikor nehéz feladatot kapott. Csendben felkelt, fogta a Gyermeket és Édesanyját, és megtette, amit Isten kért tőle. Bartolo Longo szerint a gonosz szellemek azért rettegnek Szent József hallgatásától, mert az azonnali, zúgolódás nélküli engedelmesség megtöri a lázadás szellemét. A csendes hűség többet ér minden hangos fogadkozásnál. 
6. Menedék a lélek viharaiban 
          Názáret csendes műhelyében József nap mint nap az örök Igét, Jézust szemlélte. Aki megtanul vele együtt elcsendesedni, az megízleli Isten jelenlétét. Amikor a kísértések vagy az aggodalmak vihara tombol bennünk, Szent József csendje olyan biztos menedék, ahol a lélek újra megnyugodhat. 

Napi lelki elhatározás és fohász 

Elhatározás
  • Ma tudatosan visszafogom a felesleges vagy türelmetlen szavakat, és tartok néhány perc teljes csendet, hogy Szent Józseffel együtt Istenre figyeljek. Minden nyugtalanító gondolat vagy kísértés pillanatában kimondom csendben Szent József nevét, és rábízom a lelkem békéjét.  
Fohász 
  • Szent József, a gonosz szellemek réme, vess szigorú tekintetet a gonosz lélekre és minden cselvetésére, és védelmezz minket hatalmas pártfogásoddal! Aki az éjszaka leple alatt megmentetted a Gyermeket, őrizd meg ma is a mi lelkünket, családunkat és otthonunkat minden ártalomtól! Ámen. 

Esti hálaadó ima 
  • Szent József, az Isteni Gyermek hűséges őrzője és a gonosz szellemek réme, hálát adok neked a mai nap minden kegyelméért és csendes oltalmáért! Köszönöm, hogy ma is mellettem álltál a munkában, a küzdelmekben és a kísértések idején, és megőrizted a lelkem békéjét a világ zajában. Te, aki álmodban is Isten akaratára figyeltél, és az éjszaka sötétjében is biztonságban vezetted a Szent Családot, őrizd meg most az én álmomat, otthonomat és szeretteimet is! Tartsd távol tőlünk a gonosz lélek minden nyugtalanító gondolatát és cselvetését, hogy testben és lélekben megújulva, tiszta szívvel ébredjünk a holnapi napra! Szent József, a csend és a belső béke mestere, könyörögj érettünk! Ámen.  

  •            Tagadhatatlan, hogy Jézusról nevezett Teréz bárki másnál többet tett azért, hogy a Szent József-tiszteletből a Kármel lelkiségének egyik jellemző eleme legyen. A Szent Józseffel való találkozására élete egyik legnehezebb időszakában került sor. Teréz úgy 25 éves, sokat szenvedett egy hosszú, fájdalmas betegségben, amelynél az orvosok által kipróbált gyógymódok nemcsak hatástalannak, de károsnak is bizonyultak. A betegség következtében lebénult, testileg-lelkileg tönkrement. Úgy érzi, nincs hatásos segítség az oldalán. Ebben a pillanatban, belső sugallattól indíttatva odafordul Szent Józsefhez, akit „atyjának és urának” nevez. S valóban, ő ilyennek fog mutatkozni Teréz egész hátralevő életében. Nem lesz olyan veszedelem, amelyből ki ne szabadítaná, miközben őrzője és védelmezője lesz Teréz személyének és művének.
A teljes bejegyés itt olvasható:


Szent József imák, elmélkedések ezen az oldalon:


Az 54 napos pompeji rózsafüzér-kilenced

 

        Az 54 napos rózsafüzér kilenced eredete egy fiatal nápolyi lány - Fortuna Agrelli - csodálatos gyógyulásához kapcsolódik.

           Fortuna Agrelli egy nápolyi parancsnok fiatal lánya volt, aki 1884-ben súlyos, az orvosok által gyógyíthatatlannak nyilvánított betegségekben szenvedett. A látomásában megjelenő Szűzanya tanította meg neki az 54 napos imasorozat pontos menetét, amelynek nyomán a lány teljesen felépült.

Súlyos szenvedései
          A fiatal lány tizenhárom hónapon át szörnyű fájdalmakkal és görcsökkel küzdött, amelyeket három különböző, gyógyíthatatlannak tartott betegség okozott. A korabeli legkiválóbb orvosok is lemondtak róla, és semmilyen enyhülést nem tudtak hozni számára. 

Az első kilenced és a Szűzanya megjelenése 
         1884. február 16-án Fortuna és családja elkezdett egy rózsafüzér-kilencedet a pompeji Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Március 3-án a Szűzanya megjelent a betegágyánál, és a következő szavakat intézte hozzá: 
  • „Különböző neveken szólítottál engem, és mindig elnyerted a kéréseidet. Most, hogy a pompeji Rózsafüzér Királynője néven szólítottál, amely nekem a legkedvesebb, nem tagadhatom meg tőled a kegyelmet, amit kérsz. Imádkozz el három kérő kilencedet a rózsafüzérből, és mindent megkapsz.”  
A hálaadás kérése. 
          Fortuna azonnal megkezdte a három kilencedet, és csodálatos módon teljesen meggyógyult, visszanyerve testi erejét. Nem sokkal később a Szűzanya ismét megjelent neki, és így szólt: 
  • „Aki kegyelmeket akar nyerni tőlem, végezzen el három kérő kilencedet a rózsafüzérből, és utána három hálaadó kilencedet.” 

Hatása az Egyházra
         A csodás gyógyulás híre gyorsan elterjedt Nápolyban és egész Olaszországban. Amikor Szent Bartolo Longo tudomást szerzett az esetről, lejegyezte a történetet, megírta hozzá a hivatalos kérő és hálaadó imádságokat, és világszerte elterjesztette a pompeji 54 napos kilenced gyakorlatát, amelyet XIII. Leó pápa is mélyen megrendülve olvasott és áldásával látott el. 

* * *

           A hagyományos kilencnapos kilenceddel ellentétben az 54 napos rózsafüzér kilenced hat egymást követő, egyenként kilencnapos kilencedből áll. Az első 27 napot a könyörgésnek szentelik, amelynek során a hívek megosztják szándékaikat Szűz Máriával. A következő 27 napot a hálaadásra szentelik, amely során hálával folytatják a rózsafüzér imádkozását, bízva Mária közbenjárásában és Isten tökéletes akaratában.  

1. Kezdjük a kereszt jelével: 
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Szánj egy percet arra, hogy Isten jelenlétébe helyezd magad. Csendesítsd el a szíved, és készülj fel az imádkozásra hittel és odaadással. 
2. lépés: Mondd ki a szándékodat 
Mielőtt elkezdenéd imádkozni a rózsafüzért, vidd Isten elé a szándékodat a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására. Imádkozhatsz gyógyulásért, egy családtag megtéréséért, otthoni békéért, útmutatásért egy nehéz döntésben, segítségért anyagi nehézségek idején, vagy más komoly szükségletért. A szándékodat kimondhatod hangosan vagy csendben. Hasznos lehet, ha leírod az 54 napos áhítat kezdetén, hogy emlékezhess arra a szándékra, amelyért imádkozol. 

Kérő kilenced imája 
Emlékezzél, ó, irgalmas Szűz Mária, Pompeji Rózsafüzér Királynője, hogy soha nem lehetett olyat hallani, hogy elhagyatott lett volna az, aki tisztel téged és a rózsafüzérrel kéri a segítségedet. Ne vesd meg szavaimat, örök Ige Anyja, hanem hallgass meg kegyesen, és hallgasd meg rózsafüzér imámat a pompeji templomod iránti szeretetedért. Ámen. 

Hálaadó kilenced imája
Mit adhatnék neked, szeretettel teljes Királynő? Egész életemet rád bízom. Pompeji Rózsafüzér Királynője, terjeszteni fogom dicséretedet, amennyire csak erőmből telik, mert a segítségedet kértem, és Isten megsegített engem. Mindenhol tanúságot fogok tenni irgalmadról. Terjeszteni fogom a rózsafüzér ájtatosságát, amennyire csak bírom, és mindenkinek elmondom irántam való jóságodat, hogy a hozzám hasonló méltatlan bűnösök is hozzád jöjjenek. Ha tudná a világ, hogy milyen jóságos vagy és irgalmas a szenvedőkhöz, minden teremtmény hozzád menekülne. Ámen. 

Mindennap el kell imádkozni egy öttizedes rózsafüzért.  
  • Első nap az örvendetes titkokkal, 
  • második nap a fájdalmas titkokkal,
  • harmadik nap a dicsőséges titkokkal. 
Majd elölről 54 napon át: negyedik nap az örvendetes olvasó, ötödik nap a fájdalmas olvasó... és így tovább.

          Szent II. János Pál pápa 2002 októberében Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levelében öt új titkot javasolt a rózsafüzérhez – a világosság titkait –, amelyek Krisztus nyilvános életét járják végig a megkeresztelkedésétől az Eucharisztia alapításáig.

Az 54 napos kilenced imádkozása a világosság titkaival: 
  • Első nap az örvendetes titkokkal, 
  • második nap a világosság titkaival,
  • harmadik nap a fájdalmas titkokkal,
  • negyedik nap a dicsőséges titkokkal.
Majd kezdjük elölről 54 napon át: 
          ötödik nap az örvendetes olvasó, hatodik nap a világosság olvasója... és így tovább.

A Szűzanya többször hangsúlyozta, hogy az Úr nem szereti, ha sietve vagy gépiesen imádkozzák a rózsafüzért, kérte, hogy a tizedek előtt a titokhoz kapcsolódó részeket olvassanak el a Bibliából, és elmélkedjenek azokon minden titok előtt, hogy átültethessék Isten igéjét a gyakorlatba.
.
Ebben a bejegyzésben:

Kilencedek:

Oldal a rózsafüzérről:


2026. nov. 15.

Szent Bartolo Longo és a rózsafüzér


          Az Egyház október 5-én emlékezik Bartolo Longóra. II. János Pál pápa, amikor 1980-ban boldoggá avatta, „Mária emberének” nevezte őt. Az olasz férfi ötven évig dolgozott – ahogyan ő mondta – „a Hölgyéért”. Ám nagyon nagy utat járt be addig, amíg Rózsafüzér Királynője tiszteletének terjesztőjévé vált. XIV. Leó pápa 2025. október 19-én, a rózsafüzér hónapjában a szentek közé iktatta őt. 
          Bartolo Longo jómódú polgári családba született a dél-olaszországi Latianóban 1841. február 11-én. Édesapja orvos volt, ugyanakkor a művészetek nagy kedvelője. Édesanyja keresztény szellemben nevelte a gyerekeket. Bartolo eleven, öntudatos és intelligens fiú volt. Tízéves korában meghalt az édesanyja, ezután lassan eltávolodott a hittől. 
          Magántanárnál tanult, majd a nápolyi egyetem jogi karára járt, ahol 1864-ben szerzett diplomát. Barátaival egyre jobban belemerült a kor világnézeti vitáiba – antiklerikális tüntetéseken és spiritiszta szeánszokon vettek részt. Bartolo idővel elkötelezte magát egy sátánista szekta mellett, és a közösség beavatott papjává vált. 
          Az elkövetkezendő években rítusok bemutatásával és egyházellenes tevékenységgel gyakorolta hivatalát, és sokakra volt hatással. A szertartások megkövetelték a teljes böjtölést és komoly pszichés megterhelést is jelentettek. Bartolo végül fizikailag és lelkileg is megbetegedett. Ráadásul egy nézeteit valló barátja, aki súlyos depresszióba esett, öngyilkos lett. Ez nagyon megviselte Bartolót. Meghasonlott, és egy rémálmokkal telt éjszaka után végül segítséget kért: elment családja régi barátjához, Vincenzo Pepe professzorhoz, aki bemutatta őt egy jól képzett domonkos szerzetesnek, Alberto Radentének. 
        A pap vállalta, hogy katekézist tart neki. A domonkos rend lelkiségében fontos szerepe van a rózsafüzérnek, így Bartolo újra felfedezte az imádság erejét. Sok tanulás, illetve bűnbánat után ismét magához vehette a szentségeket. 1871. március 25-én belépett a domonkos harmadrendbe. A mindennapi kedves imája után a Rózsafüzér testvér nevet kapta. Később a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendnek is tagja lett. 
          Egy lelkigyakorlat során egyértelművé vált számára, hogy jóvá kell tennie azt a kárt, amit sátánistaként mások lelkében, hitében okozott. Egyéni tisztasági fogadalmat tett, és csatlakozott egy jámbor közösséghez, melynek tagjai a szegényekkel és betegekkel foglalkoztak. 
          Mindeközben jogi praxisát is folytatta – megbízást kapott az özvegy Marianna di Fusco bárónétól, hogy gyűjtse össze a Pompeji környékén lévő birtokainak bérleti díjait. Bartolo 1872-ben érkezett meg Pompeji völgyébe. Megdöbbent az ott élő egyszerű emberek elhagyatottságán, tanulatlanságán, hitetlenségén, babonásságán és szegénységén. 

          A környéken utazva sok ideje volt gondolkodni. 
  • „Egy napon egy Pompeji melletti mezőn, amit Arpaiának hívtak, eszembe jutott az az idő, amikor sátánista papnak készültem – írta le később. – Alberto atya sokszor mondta, hogy soha többé ne gondoljak erre, ne gondolkodjam róla, de akkor arra gondoltam, hogy ha a Krisztus papsága örökre szól, talán a sátán papsága is örökre szól. Bűnbánatom és gyónásom ellenére átjárt az érzés, hogy még mindig a sátán rabszolgája és tulajdona vagyok, és vár rám a pokolban. Ekkor meghallottam Alberto atya hangját a fülemben, amint a Boldogságos Szűz szavait ismétli: »Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül«. Ezek a szavak villámcsapásként oszlatták szét kétségbeesésemet. Térdre borultam, és felkiáltottam: »Elérhetem az üdvösséget, mert nem hagyom el ezt a vidéket anélkül, hogy ne válnék rózsafüzéred szószólójává!« Ez az eset pecsét lett végső elhatározásomon.” 
          Bartolo ezután többször is visszatért Pompeji völgyébe – két célja volt, hogy támogatást nyújtson a szegényeknek és hogy megújítsa a hitéletet. 1873-ban megrendezte az első „rózsafüzér ünnepet”, 1875-ben pedig plébániai missziót szervezett. Megfestette a Rózsafüzér Királynőjének képét, és odaajándékozta a városnak. Missziója olyan sokakat vonzott, hogy a helyi püspök azt javasolta, építsenek egy új templomot. Bartolo Marianna di Fusco báróné segítségével gyűjtésbe kezdett, de kevés sikerrel. Egy nyilvános rózsafüzér ájtatosság alkalmával azonban csodás gyógyulás történt, és ettől kezdve mind több adomány érkezett. 

          Felépült az új templom, körülötte pedig egy új Pompeji. Szociális lakások és munkásszállók épültek, kórház, árvaház nyílt, bevezették a távírót, és egy geodinamikai állomást is építettek, amely a Vezúv tevékenységét figyelte. Iskolát nyitottak a szegény lányok, illetve fiúk, valamint a börtönbüntetésre ítéltek gyermekei számára – ez abban az időben egészen különleges volt, mivel a bűnözők gyermekeit kizárták az oktatásból. Bartolo könyvet írt a rózsafüzérről, kilencedet, illetve imakönyvet szerkesztett és kiadott egy katolikus folyóiratot is. 
          Idővel pletyka kelt szárnyra arról, hogy felelőtlenül kezeli a pénzeket, és szerelmi kapcsolat fűzi az özvegy bárónéhoz. XIII. Leo pápa, aki támogatta Bartolo munkáját, ezt tanácsolta nekik: „Jogász, te szabad vagy, bárónő, te özvegy vagy, házasodjatok össze, és senki nem szólhat egy szót sem ellenetek.” 1885-ben össze is házasodtak, de mivel Bartolo tisztasági fogadalmat tett, józsefházasságban éltek. 1906-ban Bartolo minden általa kezelt tulajdont, beleértve a sajátjait is, a Szentszékre bízta. Majd a városvezetés új adminisztrációs rendszerének kialakításában segédkezett mint egyszerű alkalmazott. Nyolcvanöt éves koráig dolgozott, mindig ajánlva és terjesztve a rózsafüzért, bárhova is ment. 
          1926. október 5-én hunyt el Pompejiben. II. János Pál pápa avatta boldoggá 1980. október 26-án Rómában.

Forrás: Magyar Kurír

Megj.: Szent Bartolo Longo a Jeruzsálemi Szent Sir Lovagrend tagja volt.

Szent Bartolo Longo által írt rózsafüzér kilencedek az alábbi bejegyzésekben tekinthetők meg:

- Esdeklő rózsafüzér kilenced pompeji Királynőjéhez 
- Hálaadó kilenced a rózsafüzér pompeji Királynőjéhez
 




2026. nov. 14.

Mi az ima? Hogyan imádkozzunk?


Virasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül. 
(Lk 21,36). 

           Mi az ima? Hogyan imádkozzunk? - Istent keresve Jézus Krisztusban!
             Avilai Szent Teréz egyházdoktorrá való avatása óta (VI. Pál pápa, 1970.szept.27) - nemcsak a Kármel lelkiségében élők, hanem valamennyi keresztény számára is - hiteles tanító az Egyházban, az ima nagymestere ő. Szent Teréz élte és tanította: 
  • A imádság Istennel való beszélgetés (TU 127). 
  • Bensőnkben van valami, ami összehasonlíthatatlanul értékesebb mindannál, amit látunk (TU 158): a lélek. 
  • Ne úgy képzeljük a lelket, mintha valami csekélyke, szűk dolog volna, hanem úgy, mint egy egész belső világot, amelyben annyi pazar fénnyel berendezett lakás van. Ez nem is lehet másképpen, hiszen ott, a lélek bensejében van Istennek lakása is (BV 450). 
  • A lelki várkastély belsejébe csak egy kapu vezet, és ez az imádság és elmélkedés (BV 253). 
  • Mindig nagy hasznunkra van, ha rágondolunk arra a jó Barátra, aki bensőnkben lakik (TU 162). 
  • Nagyon fontos, hogy megértsétek: az Úr bennünk lakik, bensőnkben együtt vagyunk ővele (TU 155).
  • Ha valaki ima közben nem figyel arra, hogy kivel beszél, ha nem gondolja meg, hogy kicsoda az, akihez kérését intézi, és hogy kicsoda ő maga: az ilyesmit nem nevezem imádságnak, bármennyire is mozgassa száját az illető (BV 253). 
  • Ne engedd, Uram, hogy bárki is megengedhetőnek tartsa azt, hogy csupán szájával beszéljen Hozzád! Hogy gondolkozhat így egy keresztény? (TU 128). 
  • Amennyire csak tudtam, azon voltam, hogy amikor imádkozom, bensőmben érezzem a mi jó Urunknak, Jézus Krisztusnak jelenlétét. Ha életének valamelyik részletéről elmélkedtem, úgy képzeltem magam elé, mintha bensőmben folynék le (Ö 39). 
  • Nézetem szerint a belső ima nem egyéb, mint benső barátság Istennel, amennyiben gyakran maradunk négyszemközt Ővele, tudván azt, hogy szeret bennünket (Ö 79). 
  • A lélek beszéljen Hozzá, mint édesatyjához; adja elő kéréseit, mint tenné édesatyjával, mondja el Neki bajait, kérje támogatását. (...) Bánjatok Istennel úgy, mint édesatyátokkal, mint testvéretekkel, mint Uratokkal, mint Jegyesetekkel (TU 154). 
  • Aki igazán szeret, az mindenütt szeret, és mindig Kedvesére gondol. Szomorú dolog volna, ha csupán félreeső zúgokban volna lehetséges a belső ima (Al 53). 
  • A belső ima egész épülete az alázatosság talapzatán nyugszik, és minél mélyebbre alázza magát a lélek a belső imában, annál magasabbra emeli az Úr (Ö 225).
           Részemről csak három pontra akarom felhívni a figyelmeteket. Ezek megtartása biztosítja nekünk a legjobban azt a belső békességet, amelyet az Úr annyira a lelkünkre kötött. 
  1. Az első a kölcsönös szeretet egymás között. 
  2. A második a szakítás minden teremtménnyel.
  3. A harmadik az igazi alázat, amelyet ugyan az utolsó helyen említek, de azért, a legeslegfőbb, mert a többit mind magában foglalja (TU 31).  

Rövidítések:
Ö - Önéletrajz
TU - A tökéletesség útja
BV - Belső várkastély
Al - Alapítások könyve



2026. nov. 12.

Szent Charbel csodái (20 perces dokumentumfilm)

 
        Szent Charbel csodái. The Miracles of Saint Charbel.   
        Angol és magyar felirattal 20 perces dokumentumfilm Szent Charbel, a libanoni maronita szerzetesről és legutóbbi csodáiról. 
        Szent Charbel filmjeit a Tele Lumiere és a Noursat TV publikálja.

         A film megtekintehtő ezen a linken:

          Gloria TV




További bejegyzések:

Kilenced Szent Charbel közbenjárásáért:

Szent Charbel rózsafüzér:

Szent Charbel rövid életrajza és néhány csoda:

Szent Charbel élete, arab film magyar felirattal (103 perc)

Néhány beszámoló Szent Charbel újabb csodáiról: