Betlehemi Szent Mirjam részletes életrajza [2] - A vértanúság; a Boldogságos Szűz Mária megmenti

 

               Három hónapig tartott már ez a megalázó állapot, midőn Miriamban felébredt a vágy, hogy viszontláthassa Palesztinában maradt fivérét. Íratott tehát egy levelet, s mivel éppen akkor volt indulóban arra felé nagybátyjának egy elbocsátott mohamedán, török szolgája, annak akarta azt a kezébe adni. Ez a szomszédban lakott feleségével és anyjával, kiket Miriam jól ismert. Így hát nem volt abban semmi különös, hogy egy este átment hozzájuk a levéllel. A török átvette a levelet, de azután az egész család arra kérte Miriamot, hogy maradjon náluk vacsorára, s ez utóbbi végre is elfogadta a meghívást. Vacsora alatt a török megbotránkozva beszélt arról, hogy milyen méltatlan bánásmódban részesül Miriam rokonai részéről, de azután meglepő hirtelenséggel elkezdte szidni magát a keresztény vallást is. „Miriam, hogyan tudsz te megmaradni olyan valláson, melynek követői így viselkednek. Gyere át inkább hozzánk. …Soha! — kiáltott fel Miriam lelkesen, — én a római, katholikus, apostoli Anyaszentegyháznak vagyok a gyermeke, s az is maradok életem végéig, mert ez az egyedüli igaz vallás.” A töröknek sem kellett több; fanatikus düh ébredt benne; egy rúgással földre terítette a leányt, rávetette magát, s kirántva hosszú kését, elvágta a nyakát. Ezután felesége és anyja segítségével a leányt annak bő szűzi fátyolába csavarta be, kivitte, s a sötétben egy rejtett zugba dobta.

          ​Így végződött volna Miriam pályafutása életének 13. évében, 1858 szeptember 7-én, s talán soha senki sem tudta volna meg, hogy a mennyország egy vértanúval lett gazdagabb. ​

         Igen ám, de ott volt a Boldogságos Szűz Mária. 

          A gyilkos merénylet után Miriam lelke elragadtatásba esett. A mennyországban látta magát a Szentháromság trónja előtt. Ott volt Jézus Krisztus, szentséges emberi alakjában. Kimondhatatlan boldogságot élvezett, mikor egyszerre csak odalép hozzá valaki és így szól: „Igaz, szűz vagy, de könyved még nincs befejezve.” Alig hangzottak el ezek a szavak, Miriam felébredt, s egy magányos barlangban találta magát, szegényes ágyon fekve. Mellette egy apáca, aki bevarrta nyakán a sebet, s azután a legnagyobb szeretettel ápolta őt. Soha sem látta őt a hosszú idő alatt sem enni, sem aludni. Mindig ott állt a párnája mellett, s hallgatott. Égszínkék, áttetsző, moárészerű szövetből volt a felsőruhája, s ugyanolyan a fátyola is. Miriam sem azelőtt, sem azután nem látott soha ehhez hasonló szerzetesruhát. Körülbelül egy hónapig feküdt Miriam a barlangban, s az egész idő alatt semmit sem evett, sem nem ivott. Olykor-olykor, hosszabb időközökben az apáca egy hófehér spongyával megnedvesítette a betegnek ajkait. Különben is gondja volt rá, hogy Miriam ezen egész idő alatt majdnem folyton aludjék. 

           Az utolsó napon az apáca egy tányér levest adott neki, olyan jót amilyent Miriam életében nem evett. Mikor készen volt vele, még kért belőle, s ekkor az apáca először szólt hozzá: „Miriam, ez mostanra elég; később majd újra adok neked belőle. Jusson mindig eszedbe, hogy nem szabad úgy tenned, mint azok, akiknek soha semmi sem elég. Mond mindig: ez elég, s az Úristen, aki mindent lát, majd mindenben gondoskodik rólad. Légy mindig elégedett, bármit kelljen is az Úristen, aki jó, elküldi neked azt, amire szükséged van. Ne hallgass soha a sátánra: őrizkedjél tőle, mert ravasz. Ha valamit kérsz az Úristentől, esetleg nem adja meg neked azonnal, mert próbára akar tenni, s látni akarja, vajjon mindig egyenlően szereted-e Őt. Később azonban megadja, feltéve, hogy mindig meg vagy elégedve és szereted Őt. Miriam, Miriam, ne feledd soha azokat a kegyelmeket, melyekben az Úr részesített. Ha valami kellemetlenség ér, gondolj mindig arra, hogy Isten akarta így. Légy mindig szeretetteljes embertársaid iránt; szeresd őket jobban, mint tenmagadat. Nem fogod többé viszontlátni családodat; Franciaországba fogsz menni, s ott szerzetbe lépsz. Először Szent Józsefnek leszesz a gyermeke, s azután Szent Teréziáé. Az egyik zárdában fel fogod venni a Kármel ruháját; egy másikban le fogod tenni a fogadalmat, s egy harmadikban, Betlehemben, fogsz meghalni.” 

         „Rokonaid kutatni fognak utánad; neked magadnak is meglesz a kísértésed arra, hogy megismertesd magadat. Ezt ne tedd valahogy, mert különben nem kapsz többé levest.” 

          „Sokat fogsz szenvedni életed folyamán. Ellentmondásnak leszel a céltáblája.”  

Betlehemi Szent Mirjam részletes életrajza 1934-ből, 

forrás:

Megjegyzés: 

- Szent II. János Pál pápa 1983. november 13-án Rómában boldoggá avatta, 

- 2015. május 17-én Ferenc pápa szentté avatta. 

- Ünnepe augusztus 25.-én van.

 

Előző rész: 

 - [1]  Gyermekkora