A kereszt üzenetének tartalma [1]
Eddig azt vettük fontolóra, hogy milyen utakon juthatott el Jánoshoz a kereszt üzenete. A következő részben azt akarjuk megmutatni, hogy ez az üzenet hogyan hatott Keresztes Szent János tanítására és életére. Szükséges, hogy az üzenetnek a tartalmát egy előzetes, tömör vázlatban világosan lássuk, úgy, ahogyan ezt a kereszt tudománya mesterétől megtanulhatjuk.
Milyen „szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet, kevesen vannak, akik megtalálják” (Mt 7,14). Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ennél a szentírási helynél, hogy mennyire hangsúlyozza a „milyen” szócskát. Nyomatékosan azt akarja mondani, hogy valóban nagyon keskeny az, keskenyebb, mint hinnétek... A tökéletesség magas hegyére vezető útra csak azok a vándorok léphetnek, akiknek már semmi terhük sincs, ami lefelé húzná őket... És minthogy egyedül Isten lehet a Cél, akit keresnünk kell, ezért az embernek csak Istent szabad keresnie és érte érdemes küzdenie.
Az Úr ezt az utat akarta megmutatni nekünk. Elénk tárta csodálatos tanítását, amelyet a szellemi lelkek is - szinte felfoghatatlan módon - annál kevésbé követnek, minél nagyobb szükségük volna rá... - ,,Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszti. Aki elveszti értem és az evangéliumért... az megmenti életét” (Mk 8,34kk). Bárcsak helyesen tudnánk fölfogni ezt a nagyszerű tanítást, megvalósítanunk és megízlelnünk... Megfosztottság az Istentől kapott minden édességtől, ... szárazság, undor és fáradtság... Ez az igazi lelki kereszt, a szegénység kifosztottsága Krisztus szellemében... A helyes lelkületű ember inkább azt keresi Istenben, ami nem ínyére való, mintsem a kellemeset; inkább hajlandó a szenvedésre, mint a vigasztalásra; inkább lemond Isten kedvéért minden jóról, minthogy azokat megszerezze. A szárazság és a szorongattatás kedvesebb az ilyen embernek, mint a boldog érintkezés Istennel, hiszen tudja, hogy ebben a lemondásban áll Krisztus követése és az önmegtagadás -, míg a másik, boldogságkeresés semmi más, mint önmagunk keresése Istenben... Istent Istenben keresni annyit jelent, hogy Krisztus kedvéért készek legyünk elfogadni Istentől és a világtól mindazt, ami kellemetlen.
Az Üdvözítő akarata szerinti lemondásban haljon meg és semmisüljön meg mindaz, amit az emberi akarat nagyra tart, - akár az időleges és természetes, akár pedig szellemi értelemben. - Aki ilyen módon viseli a keresztet, az megtapasztalja, hogy az édes iga és könnyű teher (vö. Mt 11,30), mert minden dologban nagy megkönnyebbülést és édességet fog találni. Csak akkor jön létre igazi lelki egyesülés Istennel,... ha a lélek a legmélyebb megaláztatásban szinte teljesen semmivé vált... „Ez az egyesülés annyi, ... mint élő testben, érzékiekben és szellemiekben, külsőleg és belsőleg keresztre feszíttetni.”
Nem történhet másként, mivel Isten csodálatos üdvösségi terve szerint Krisztus a lelket ugyanazzal az eszközzel váltja meg és jegyzi el magával, mint amelyik az emberi természetet romlásba vitte. Amint a paradicsomban a tiltott fa gyümölcsének élvezete juttatta romlásra és pusztulásra az emberi természetet, azonképpen Krisztus a kereszt fáján váltotta meg és állította helyre az emberiséget. Aki részesedni akar Krisztus életében, Vele együtt kell átmennie a kereszthalálon, Hozzá hasonlóan keresztre kell feszítenie természetét az önlegyőzés és önmegtagadás életével és így kell kiszolgáltatnia magát a szenvedésre, a megfeszítésre és a halálra, amint azt Isten elrendeli vagy megengedi. Minél tökéletesebb ez az aktív egyesülés és a passzív keresztre feszítés, annál bensőségesebbé válik az ember egyesülése a Megfeszítettel és annál bőségesebb lesz részesedése az isteni életben. Így szólaltattuk meg a kereszt tudományának a főbb motívumait.
Edith Stein: A Kereszt felmagasztalása
1939.09.14
Ave Crux, Spes unica! Üdvözlégy szent Kereszt, egyetlen reményünk! így mondatja velünk az Anyaszentegyház a Passió idején, amely Jézus Krisztusnak, a mi Üdvözítőnk keserű szenvedéseinek szemlélésére szentelt idő. Húsvétkor az Alleluja ujjongása csendbe fordul, a kereszt súlyos éneke hangzik, de ez az ének, amellyel üdvösségünk jelét köszöntjük, visszatér a húsvéti idő alatt, májusban, mikor megemlékezünk a Kereszt megtalálásáról [2], és végül a Szent Szív főünnepén. Most, hogy a liturgikus év a végéhez ér, felmagasztaltatik előttünk a Kereszt, s folyamatosan magához vonja tekintetünk, míg végül is az új Húsvéti Alleluja meghív minket arra, hogy elfelejtsük egy kis időre azt, ami földi, és örüljünk a Bárány menyegzőjének.
A mi Szent Rendünk Regulája meghív minket, hogy az előírt böjtöt a Kereszt Felmagasztalásának napján kezdjük. Ugyanezen a napon vezetnek oda bennünket a Kereszthez, hogy megújítsuk szent fogadalmainkat. A Megfeszített ránk szegezi pillantását és megkérdez bennünket, hogy határozottak vagyunk-e még annak hűséges megtartásában amit ígértünk neki, a kegyelemnek egy órájában. S nem motívum nélkül kérdez minket. Ma, jobban mint valaha, a Kereszt az ellentmondás jelévé vált. Az antikrisztus követői súlyosabban támadják, mint amennyire tették azt a perzsák, amikor elrabolták. Meggyalázva a Megfeszítettet, elkövetnek mindent, hogy kitépjék a keresztet a keresztények szívéből és túl gyakran sikerül szándékuk velünk szemben is, akik egy nap fogadalmat tettünk, hogy Krisztust követjük, elfogadva az ő Keresztjét. Ezért az Úr kutatja tekintetével mindegyikünket és faggat minket: meg akarod tartani hitedet a Megfeszítettben? Gondolkozz el rajta! Lángokban áll a világ: Krisztus és az antikrisztus közötti harca nyíltan kirobbant, ezért, ha te Krisztus mellett döntesz, elkérhetik az életed feláldozását is. Gondold meg jól, amit ma megígérsz. Fogadalmat tenni és megújítani azokat rettentően komoly dolog. Az ég és föld Urának teszel fogadalmat. Ha nem kötelezed el magad egész akaratoddal, hogy megtartsd ígéreted, az élő Isten kezébe esel. Szemléld az Urat, aki ott függ előtted a fán, mert engedelmes volt egészen a kereszthalálig. Ő nem azért jött a világba, hogy a saját akaratát tegye, hanem hogy az Atyáét. Ha akarsz a Megfeszített jegyese lenni tökéletesen le kell mondanod akaratodról s ne legyen más törekvésed, mint hogy az Isten akaratát teljesítsd. Ő beszél neked Rendünk Regulája és Konstitúciói által, beszél neked szíved bensejében a Szentlélek gyöngéd fuvallata által. Ha hűséges akarsz maradni az engedelmesség fogadalmához, ezt a hangot kell hallgatnod éjjel és nappal és követni sugallatait. Ez azt jelenti, keresztre feszíteni az akaratot és az önszeretetet minden nap és minden órában.
Veled szemben ott függ a Keresztről Megváltod ruháitól fosztottan, meztelenül, mert a szegénységet választotta. Aki követni akarja le kell mondjon minden földi birtoklásról. Nem elég, hogy te egyszer elhagytál mindent és beléptél a kolostorba, most is el kell kötelezned magad, komolyan: hálásan elfogadni mindazt, amit az isteni Gondviselés küld neked; hiányt szenvedni valamiben, ha valamiről való lemondásra kérnek; nem gondolni sem a testedre, kis szükségleteidre és előnyeidre, hanem totálisan ráhagyatkozni annak gondoskodására, akinek az a feladata, hogy foglalkozzon veled, odafigyeljen rád, anélkül, hogy a holnapért aggódnál.
Ott vagy az Úr előtt, aki megnyitott szívvel függ a Keresztről, ő kiontotta szívének vérét, hogy megnyerje a tiédet. Hogy követhesd őt szent tisztaságban, szívednek szabadnak kell lennie, minden földi vágyakozástól; a keresztre feszített Jézus kell, hogy tárgya legyen minden epedésednek, minden óhajodnak, minden gondolatodnak.
Most megijedsz a követelményektől, amelyeket a szent fogadalmak kérnek tőled? Természetesen a fogadalmak amelyekkel te elkötelezted magad, felülmúlják a te gyenge emberi erődet, de nem múlják felül a Mindenható erejét; és a tieddé válik, ha egészen bízol benne amikor ő megkapja a te hűségesküdet, azt az esküt, amelyet elfogadott szent fogadalomtételed napján, s amelyet ma újra elfogad. Megváltód szerető Szíve az, amely meghív téged követésére és kéri engedelmességedet. Az emberi akarat gyenge és vak s csak akkor válik képessé arra, hogy az igaz utat magáévá tegye, ha teljesen az isteni akaratra hagyatkozik. A Megfeszített szegénységet kér tőled, mert kezednek a föld minden javától üresnek kell lennie, hogy elfogadhasd az égi javakat. Kéri tőled a tisztaságot, mert csak minden földi érzéstől való elszakadáson keresztül, válik szíved szabaddá Isten szeretetére. Karjai ki vannak tárva, hogy Szívére szorítson téged. Ő kéri a te életedet, hogy neked adhassa az övét.
A világ lángokban áll: a tűzvész felgyújthatná a mi házunkat is, de minden láng fölött felemelkedik a Kereszt, amelyet nem lehet elégetni. A Kereszt az út, amely a földről az Égbe vezet. Aki ezt átöleli hittel, reménnyel és szeretettel, a magasba ragadtatik, egészen a Szentháromság keblére.
A világ lángokban áll: szeretnéd eloltani? Szemléld a Keresztet: a nyitott Szívből kiomlik a Megváltó vére, vér amely képes a pokol lángjait is eloltani. Fogadalmaid hűséges megélése által szabaddá és nyitottá teszed a szíved; akkor kiáradhatnak abban az isteni szeretet hullámai, túlárad, kicsordul, s termékennyé teszi egészen a föld végső határáig.
Hallod az északi és keleti harctér (frontok, csataterek) sebeinek nyöszörgését? Nem vagy orvos vagy ápolónő, nem tudod bekötözni sebeiket, be vagy zárva a szobádba, s nem tudsz eljutni hozzájuk. [3] Hallod a haldoklók aggodalommal teli kiáltását? Szeretnél pap lenni, hogy lehess mellettük és ellásd őket. Megindít az árvák és özvegyek könnye? Vágysz arra, hogy vigasztaló angyal legyél, s segíts nekik. Szemléld a Megfeszítettet: te az ő jegyese vagy. Szorítsd őt magadhoz a szent fogadalmak megtartásával, s az ő drága vére a tieddé válik, vele egyesülve te is, mint ő, mindenütt jelenvalóvá leszel. Nem leszel korlátozva, hogy itt vagy ott segíts, mint orvos, ápolónő, pap, hanem a Kereszt hatalmán keresztül, minden fronton jelen tudsz lenni, a szenvedés minden helyén, bárhová elvisz együtt érző szereteted. Az a szeretet, amely az isteni Szívből merít, s amely képessé tesz téged arra, hogy mindenhová odahintsd az ő drága Vérét, hogy enyhíts, megments, gyógyíts, megválts.
A Megfeszített szemei rajtad függenek faggatva téged, kérdezve téged. Akarod újra, teljes komolysággal, szorosra fűzni Vele a szövetséget? Mi lesz a válaszod? “Uram, hová mennénk? Az örök élet igéi egyedül nálad vannak.” Ave Crux, Spes unica!
_______________________________________________
[1] Forrás: Edith Stein: A kereszt tudománya, SZIT 1981.
[2] Ez az ünnep a II. Vatikáni Zsinat liturgikus megújulásával megszűnt.
[3] Edith Stein az első világháborúban mint ápolónő szolgált!
A mi Szent Rendünk Regulája meghív minket, hogy az előírt böjtöt a Kereszt Felmagasztalásának napján kezdjük. Ugyanezen a napon vezetnek oda bennünket a Kereszthez, hogy megújítsuk szent fogadalmainkat. A Megfeszített ránk szegezi pillantását és megkérdez bennünket, hogy határozottak vagyunk-e még annak hűséges megtartásában amit ígértünk neki, a kegyelemnek egy órájában. S nem motívum nélkül kérdez minket. Ma, jobban mint valaha, a Kereszt az ellentmondás jelévé vált. Az antikrisztus követői súlyosabban támadják, mint amennyire tették azt a perzsák, amikor elrabolták. Meggyalázva a Megfeszítettet, elkövetnek mindent, hogy kitépjék a keresztet a keresztények szívéből és túl gyakran sikerül szándékuk velünk szemben is, akik egy nap fogadalmat tettünk, hogy Krisztust követjük, elfogadva az ő Keresztjét. Ezért az Úr kutatja tekintetével mindegyikünket és faggat minket: meg akarod tartani hitedet a Megfeszítettben? Gondolkozz el rajta! Lángokban áll a világ: Krisztus és az antikrisztus közötti harca nyíltan kirobbant, ezért, ha te Krisztus mellett döntesz, elkérhetik az életed feláldozását is. Gondold meg jól, amit ma megígérsz. Fogadalmat tenni és megújítani azokat rettentően komoly dolog. Az ég és föld Urának teszel fogadalmat. Ha nem kötelezed el magad egész akaratoddal, hogy megtartsd ígéreted, az élő Isten kezébe esel. Szemléld az Urat, aki ott függ előtted a fán, mert engedelmes volt egészen a kereszthalálig. Ő nem azért jött a világba, hogy a saját akaratát tegye, hanem hogy az Atyáét. Ha akarsz a Megfeszített jegyese lenni tökéletesen le kell mondanod akaratodról s ne legyen más törekvésed, mint hogy az Isten akaratát teljesítsd. Ő beszél neked Rendünk Regulája és Konstitúciói által, beszél neked szíved bensejében a Szentlélek gyöngéd fuvallata által. Ha hűséges akarsz maradni az engedelmesség fogadalmához, ezt a hangot kell hallgatnod éjjel és nappal és követni sugallatait. Ez azt jelenti, keresztre feszíteni az akaratot és az önszeretetet minden nap és minden órában.
Jézus nem ígért sem gazdagságot, sem világi sikereket, sem nyugalmas és fájdalom nélküli életet az őt követőknek. Vannak, akiket "tudtuk nélkül" megpróbál. Alighogy betöltöttem az ötévet, meghalt a nagytatám. Mindenki feketébe öltözött, nagy volt a sürgés-forgás, számomra ismeretlen emberekkel telt meg a ház, szabadjára voltam engedve, fel sem fogtam mi történik. Majd lejárt minden, és ketten maradtunk nagymamámmal. Esténként összebújtunk, imádkoztunk és sok érdekes dolgot mesélt, hiszen két világháborút is megért. Csak azt nem értettem, hol van nagytatám, egyre vártam, hogy felbukkan. Amikor újra kimentünk a temetőbe, a hagyomány szerint rá hat hétre, akkor döbbentem rá, hogy meghalt, eltemették, nincs és nem is lesz, édesanyám is el van temetve - de hiszen nekem nincs édesanyám se! Attól perctől tudtam mi a gyász, mi a halál, mi a kereszt. Velem volt, de nem tudtam róla. Majd hetekig sírtam, amíg elfogadtam, hogy van élet a halál után, van feltámadás. Akkor szökött szárba a kicsiny lelkemben a Fájdalmas Szűzanya szeretete. És mint gyermek, megtapasztaltam, hogy a Szűzanya az én Édesanyám. Mint felnőtt elcsodálkoztam, hogy ez csak nekem természetes, másnak nem voltak lelki, szinte kézzelfogható tapasztalatai a Szűzanyával. Majd egyre sorjáztak a keresztek, és megrendült a hitem, a reményem. De Mária nem hagyott el, ő az én Édesanyám. A keresztutamon végig ott velem, csak nem akartam tudni róla. Megismertem az ő keresztútját is, végül megmutatta nekem Jézust, a Fájdalmak Férfiát.
Önmegváltás nincs, és mégis ki akartam érdemelni Isten végtelen szeretetét. Nekivágtam bátran az útnak, mert tudtam a célt, bíztam Isten irgalmában és szeretetében: böjtöltem és imádkoztam, szentségekhez jártam, a Szentírásból imádkoztam, és tettem a jót. Ez a keresztény élet velejárója valóban, visszatekintve látom, hogy a lelkem mélyén mintha béres lettem volna, de erről nekem fogalmam se volt. 
