Kájoni-kódex

P. Kájoni János (latinosítva Johannes Caioni) (* kb. 1629 Kolozs megye – † 1687. április 25., Gyergyószárhegy, ott is nyugszik a templomkertben, jeltelen sírban.) Erdélyi születésű, román családból származó ferences szerzetes. (Maga is írja: „Natus valachus sum”) Ő a híres Kájoni-kódex alkotója, amely Erdély korabeli zenei gyűjteménye. Orgonista, orgonaépítő, énekszerző- és fordító is volt.

Iskoláit a kolozsvári jezsuita atyáknál kezdte és Csíksomlyón folytatta. 1647-ben lépett be a csíksomlyói kolostorba. Tanulmányaiban való tökéletesedésre Nagyszombatba küldték, ahol tényleg a tudományokban, különösen a zene- és énekszerzésben nagy haladásra tett szert. Utána, 1655-ben pappá szentelték. A csíksomlyói rendházban kezdte papi működését, de Mikházán, Szárhegyen is teljesített szolgálatot, ahol éppen szükség volt rá.

1675-ben nyomdát alapít Csíksomlyón. Egyrészt, hogy saját műveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catolicum (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható) című egyházi énekeskönyvének előszavában: “Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent”. Népszerűsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalet a somlyói nyomdában: 1719-, 1805- és 1806-ban.

Ez a sajtó fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. Nyomdájában először a “Cantionale catholicum” című énekeskönyvet nyomtatja ki 1676-ban. Majd 1678-ban engedélyt kap arra, hogy tankönyveket is előállítson. Egy lengyelországi főpap mond dicsérő köszönetet jeles tankönyveiért. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható).

Legfőbb irodalmi műve a Kájoni Kódex, népies táncdallamokkal és egyházi gyűjteménye.

Története igen színes: Egyik tanárától – valószínűleg Seregély Mátyástól – kapta ajándékba mint jó tanuló diák. Az eredeti szerző már elkezdte a kódex írását. Kájoni folytatta tovább. Idők folyamán mások is dolgoztak bele. (A képen a Kódex egy lapja látható)

A csíkszeredai Role zenakar úttörő munkájának köszönhetően ma már sokunk számára ismert a "Kájoni Mise":

A videóban : Kájoni Mise 2.+3. ének (Bűnbánatra + Uram, irgalmazz!), Role zenakar & Árvácska együttes: archív feldolgozás a csíksomlyói Cantionale Catolicum alapján.

P. Kájoni János kéziratos, vagy nyomtatott könyvkiadványai:

- Cantus Catolici – egyházi énekek gyűjteménye az év minden időszakára és különféle alkalmakra (1676)

- Organo Missale – misék, litániák, antifonák és más szertartáshoz való énekek

- Sacri Concentus – „Egyházi énekgyüjtemény,” melyet különféle szerzők, de különösen Viadana Lajos írt

- Himnarium – latin és magyar nyelven lejegyzett vallásos versek gyűjteménye

- Magyar herbárium – Függelék egy latin nyelvű Ortus Sanitatis, Venetiis 1511 című növénytani munkához. Magyarul Fűvészkönyvnek nevezzük. (Leírja a gyógynövények gyógyászati hatását is.)

- Régi mód szerint való székely ÁBC – régi székely róvásírás (elveszett)

- A Custódia története – korabeli feljegyzések

- Aranyos ház – ima és énekeskönyv a hívek számára

- Hortulus Devotionis 1669 – imakönyv, sajátkezű írással

+ és még sok más liturgikus írás, szentbeszéd, jegyzet.