„Ha ismernéd Isten ajándékát...” (Jn 4,10)

(„Isten jelenlétében” - 5.

Lelkigyakorlat a Feltámadásról nev. Lőrinc testvérrel)

3. fejezet

Hogyan imádjuk Istent lélekben és igazságban?

      12. Három dolog van ebben a kérdésben, amelyre válaszolnunk kell. Azt mondom, imádni Istent lélekben és igazságban, vagyis imádni Istent, amint imádnunk kell: Isten lélek, tehát lélekben és igazságban kell imádnunk, vagyis alázatos és valódi lelki imádással, lelkünk mélyén és középpontjában. Egyedül Isten láthatja ezt az imádást, amelyet olyan gyakran ismételhetünk, hogy végül mintegy természetes lesz számunkra, mintha Isten egy lenne lelkünkkel, és lelkünk egy lenne Istennel: aki gyakorolja ezt, meg fogja látni.

      13. Igazságban imádni Istent annyit tesz, hogy elismerjük őt annak, aki és magunkat is annak, amik vagyunk. Igazságban imádni Istent annyit tesz, hogy valóban, ténylegesen és lélekben elismerjük, hogy Isten az, aki - azaz végtelenül tökéletes, végtelenül imádatra méltó, végtelenül távol áll a rossztól, és így tovább, minden isteni tulajdonságról. Melyik ember volna olyan együgyű, hogy ne tisztelné és imádná minden erejéből ezt a hatalmas Istent?

      14. Igazságban imádni Istent még azt is jelenti, hogy megvalljuk, hogy neki teljesen az ellentétei vagyunk, és hogy Ő kész magához hasonlóvá alakítani bennünket, ha akarjuk. Ki volna olyan óvatlan hogy csak egy pillanatra is elforduljon a neki járó tisztellettől, szeretettől, szolgálattól és szüntelen imádástól?

 „Az Isten lélek, ezért akik imádják,

azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.” (Jn 4,24)

      Nem könnyű, és te tudod Uram, hogy sokszor elbotlom. Vigasztalást és erőt adnak az út folytatásához nem csak Lőrinc testvér szavai, hanem maga Szent Terézia is, aki szüntelenül az Ő jelenlétében élt, valóban lélekben és igazságban imádta Istent. Én is kérek ebből az elő vízből, adj innom, Uram Jézus, hogy tudjalak lélekben és igazságban imádni. Jézusom, bízom Benned.

      Így azután megesik, hogy ha sok küzdelem és pedig nagyon is sok küzdelem árán legyőzték az első ellenséget, sőt a másodikat is, a harmadik előtt leteszik a fegyvert s inkább meghalnak szomjan, ahelyett, hogy tovább harcolnának azért a vízért, amelynek megszerzése oly sokba kerül. Kifogytak az erőből, elhagyta őket a bátorság, s ha egyeseknél volt is belőle annyi, hogy leverjék még a második ellenséget is, akkor azután kimerültek, pedig talán két lépésnyire sem voltak már az élet vizétől, amelyről az Úr azt mondta a szamariai asszonynak, hogy ha valaki iszik belőle, nem fog többé megszomjazni. És mennyire bölcs és igazmondás ez, amelyet maga az Igazság jelentett ki saját szájával, mert csakugyan, ez élet javai után nem fog többé szomjazni, bár az örök élet kincseire úgy megnövekszik a szomjúsága, hogy azt el sem tudja képzelni az olyan ember, aki csak a természetes szomjúságot ismeri. S azután mennyire szomjazik a lélek erre a szomjúságra. Megérti ugyanis, hogy mekkora annak az értéke. S ez a szomjúság bár nagyon kínos és gyötrő, épp olyan élvezetes amíg tart, mint amikor kielégítést nyer. Ez a szomjúság ugyanis nem öl meg mást, mint a földi dolgok iránti érzéket, egyébként pedig ő maga is kielégíti az embert. Úgy, hogy ha Isten megitatja az ilyen lelket - s ez egyike az Ő legnagyobb kegyelmeinek - épp oly szomjasan hagyja, mint volt, vagy még szomjasabban s mindig vissza-visszakívánkozik ez ital után. (Avilai Szent Teréz: A tökéletesség útja, XIX. fejezet)

Ima:

Tiéd vagyok;
Érted születtem, 
mit kívánsz tenni velem? 
Fenséges Méltóság,
Örök Bölcsesség,
Jóság, amely elárad
lelkemben.
Isten, fenség, egyedüli Létező,
Irgalmasság,
Lásd, milyen hitvány az a lény
aki ma
ezekkel a szavakkal hirdeti szeretetedet: 
Mit kívánsz tőlem, Uram? 
Tiéd vagyok,
mivel Te teremtettél,
Tiéd, mivel megváltottál,
Tiéd, mivel elviselsz,
Tiéd, mivel hívtál,
Tiéd, mivel vártál,
Tiéd, mivel nem vesztem el. 
Mit kívánsz tőlem? 
Tiéd vagyok, neked születtem, hogyan rendelkezel velem?
Adj nekem gazdagságot, vagy szegénységet,
adj nekem vigasztalást, vagy szorongattatást,
adj nekem újjongó örömet, vagy gyászt,
édes életet, felhőtlen napot!
Mivel teljesen neked adtam magam, hogyan rendelkezel velem?

Avilai Szent Teréz verse

________________________________

Itt: - ki volt a Feltámadásról nevezett Lőrinc testvér,

és nemzetközi kisugárzása a lelki életre.

_________________________________

Forrás, az ima kivételével:

Conrad de Meester: Isten jelenlétében, Magyarszék, 2005