2010. márc. 19.

Szent Paszkál [3]

III. Nap
„Sohasem várom be egészen az ellenséget. Ha érzem, hogy közelít, magam megyek elébe. Letörök egy jó tüskés gallyat a legközelebbi bokorról és addig verem vele magamat, amíg a szenvedély át nem változik szenvedéssé.”
(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés
      Mennyi bölcsesség rejlik Szent Paszkál tanácsában!
      Nem is szabad soha bevárni, amíg a lázadozó ösztön hatalmába nem keríti testünket és eltompítja gondolkozásunkat, mert a legyöngült akarat akkor már nem tud ellenállni a bűnös kívánságnak.
      Azért, ha kísértésbe esünk és érezzük, hogy a rosszat már nem is látjuk annyira rossznak, inkább kívánatosnak, csábítónak, ne várjuk be a szenvedély elhatalmasodását. Ilyenkor azonnal teljes szigorral lépjünk fel a szenvedéllyel szemben és lelkiatyánk tanácsa szerint büntessük meg magunkat valamivel, ami kellemetlen és fájdalmas.
      Ha egyszer-kétszer sikerül legyőznünk rossz hajlamainkat, harmadszorra már könnyebb dolgunk lesz. Minél több szenvedélyünktől szabadulunk meg, annál szebbnek, értékesebbnek látjuk majd az életet, és annál derűsebb, kiegyensúlyozottabb és csodálatraméltóbb lesz a lelkünk.

Ima
      Tisztalelkű Paszkál testvér! Könyörögve kérlek, segíts meg szenvedélyeimmel vívott harcomban. Eszközöld ki számomra azt a kegyelmet, hogy legyen erőm felcserélni bűnös hajlamaimat az Istennek tetsző szenvedéssel és a te tisztult tekinteteddel nézhessek a világba.
      Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség.


_________________________________________________
Baylon Szent Paszkál élete:

Nincsenek megjegyzések: