Szent Rita rózsája

Roccaporena-i kert

Ima türelemért a betegségben

         Szent Rita, a türelem példaképe! A szenvedő Jézus iránti szereteted által, amelynek következtében oly nagy türelemmel viselted el fájdalmaidat, könyörögd ki nekem a kegyelmet, hogy Isten ajándékaként fogadjam és mindvégig szakadatlan türelemmel viseljem szenvedéseimet. Szeretném fájdalmait a legnagyobb türelemmel viselni; szeretnélek Téged, Türelem Tükre, hűségesen követni. Ámen.

* * * 

         Szent Rita már nagybeteg volt, amikor meglátogatta unokahúga. Megkérdezte Ritától, hogy mivel szerezhetne neki örömet, szentünk azt kérte, hogy szüleinek Roccaporena-i kertjéből vigyen neki rózsát! Ez lehetetlen kérés volt januárban. Az unokahúg úgy gondolta, hogy a beteg félrebeszél. Ennek ellenére felment Ritáék hegyoldali kertjébe, és csodálkozva fedezte fel, hogy a hóban rózsabokor virít, rajta egy szál vörös rózsával. Azonnal visszagyalogolt a casciai kolostorba és átadta Ritának, aki hálát adott Isten szeretetének e jeléért!

Roccaporena-i kert napjainkban

Szent Rita ünnepén (május 22.), a katolikus hívek piros rózsával mennek templomba, melyet a szentmise végén a pap megáld. Van aki több rózsát is megáldat és elviszi a betegekhez a kórházba, vagy az otthonukba. A rózsa beteg és a hozzátartozók alázatos imáját jelképezi Szent Rita közbenjárását kérve. Megtörtént, hogy a megáldott rózsa átadásakor csodálatosan elkezdődött a beteg gyógyulása.

A rózsák megáldása:

         Istenünk, te mindig az ősi, mégis mindig új szépség vagy. Bölcsességed kormányozza, jóságod ékessé teszi a világot. Téged dicsérnek az egyetlen intésednek is mindig engedelmeskedő angyali karok. Rólad zengenek az összes csillagok, amikor állandó mozgásuk közben is mindig megtartják parancsodat. Neked zengenek az ég madarai, téged dicsérnek a virágok. Minden megváltott ember egy szóval szentnek magasztal, és szívvel, ajakkal, élettel, boldog
örömmel téged ünnepel. De mi is, a te szent néped, akik örömmel gyűltünk össze templomodban, megünnepelni Szent Fiad misztériumát. Most ebbe a nagy kórusba kívánunk bekapcsolódni hangunkkal és a Szent Rita tiszteletére hozott rózsákkal. Neked ajánljuk ezt az áldásra váró rózsákat, hogy szépségükkel és illatukkal összhangban, a mi életünket is az Úr Jézus iránti szenvedélyes szeretet táplálja, olyan élet, amely nem roppan össze a szenvedés súlya alatt, és amely mindenhol terjeszti Krisztus ismeretének jó illatát. Áldd meg + ezeket a rózsákat, Szent Rita szeretetének jeleit, hogy akik hozták és akik kapják, mindazok élete olyan legyen, mint az a rózsa, amely kihajtott szentünk halálát megelőző télen, és hirdessék mindenhol a soha meg nem csalatkozó reménységet, és a halált legyőző életet. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

A beteg imája, amikor Szent Rita rózsáját megkapja

         Kedves Szent Rita, a szenvedők nagy vigasztalója! Amikor kezembe veszem a Te tiszteletedre szentelt rózsát, hálás szívvel magasztalom az Istent, és kérem, dicsőítse meg szent életedet hatalmának újabb csodás jelével. Erősen hiszem, hogy az Úr érdemeidért meghallgatja kérésemet. - Szabadíts meg engem jelenlegi szenvedéseimtől, és segíts, hogy Isten szent akaratát mindenkor alázatosan teljesítsem! Ámen.

Forrás:

15 csütörtöki ájtatosság Szent Rita tiszteletére [15]

         Halála előtt Szent Rita 15 éven át viselte homlokán Krisztus töviskoronájának egyik sebét. Erre emlékezve, megdicsőülésének ünnepe (május 22) előtt 15 csütörtökön át elmélkedünk életének egy-egy kiemelkedő eseményéről. Először magunk elé állítjuk erényeit, majd példáját követve igyekszünk azokat a magunk mindennapi életében megvalósítani. Az elmélkedést ájtatosságok és imák fejezik be.

15. csütörtök 

A keresztény halál: az élet kezdete

 Gondolatok az elmélkedéshez 

         A halál olyan esemény, mely az egész embert érinti, mint természetében, mind személyében. Az ember értelmetlenül áll a halál kikerülhetetlen ténye előtt. Csak a hit ad eligazítást, amikor a halált az emberiség erkölcsi katasztrófájából vezeti le. A halált úgy is fel lehet fogni, mint amiben az ember testi mivolta az anyagvilágba olvad, mert a lélek nem őrzi többé testi alakját. A halál keresztény tanítás szerint nem az ember létének vége, nem pusztán átmenet egyik létformából a másikba, hanem az örökkévalóság kezdete. Az ember minél tudatosabban választja a halált, annál “tevékenyebb” lesz annak passzivitásában, azaz segítheti végleges beteljesedését. Az Isten kezéből várt és elfogadott halál tehát termékeny, az élet eredményeit megőrző kibontakozás is lehet. Személyünk teljes birtokbavétele, Isten iránti odaadásunk végső, döntő és nagylelkű megnyilatkozása. A halál vállalása és elfogadása az utolsó “tett”, amely felett az ember szabadon rendelkezik, mert maga a halál ténye már akaratától függetlenül következik be. A keresztény szemlélet alapján ezt a földi életet előkészületként is felfogjuk. Az igazi, végleges születés a halállal valósul meg, ahogy azt az egyházi szóhasználat is igazolja. Hiszen az Egyház a szentek halála napját égi születésnapnak tekinti, s hacsak lehet, ezen a napon emlékezik meg róluk. Jézus Krisztus küldetésének csúcspontja éppen az, hogy feloldja a mulandóság átkát, és tanúságot tesz az örökkévalóságról. Benne és általa az ember istenivé válik, miután az Isten emberré lett. A halál megfoszt mindattól, ami valójában lényegtelen, hogy Isten megadhassa nekünk, ami valójában lényeges. Csak üres és csupasz létünket töltheti meg önmagával, szeretetével. Így, amit magunknak szereztünk, azt elhagyni kényszerülünk, amit másoknak adtunk vagy tettünk, az lesz valójában a miénk. “Cselekedeteik pedig követik őket.” Az igazi keresztény ember nem retteg a haláltól és az ítélettől. Hiszen ekkor nyilvánul meg bennünk Jézus Krisztus műve. Teljes tehetetlenségünkben és árvaságunkban fölragyog majd Krisztus minket szerető jósága és mindaz, amit nevében és kegyelméből tettünk. Minden szépség és szolgálat, amit Általa, Vele és Érte tettünk, ott ragyog lelkünkön. Krisztusban majd megérthetjük szegény, de mégis boldog életünket.
         Így már könnyen elképzelhetjük, milyen boldog lehetett Rita halála, aki élete folyamán mindent Krisztusért és Krisztussal egyesülve tett. Minden vágyát, tettét, örömét és szenvedését Érte és Vele vállalta.

Könyörgés
         Mindenható, irgalmas Istenünk, te nagy irgalmasságodban a halál rendelésével az örök élet kapuját tártad ki nekünk. Add meg nekünk azt a nagy kegyelmet, hogy szent Fiad szenvedésével egyesülve, és az Ő Vérével megjelölve, megtisztult lélekkel jelenhessünk meg Előtted. Krisztus Urunk által. Ámen.

Forrás:

Egyéb imák Szent Rita tiszteletére itt.

15 csütörtöki ájtatosság Szent Rita tiszteletére [14]

         Halála előtt Szent Rita 15 éven át viselte homlokán Krisztus töviskoronájának egyik sebét. Erre emlékezve, megdicsőülésének ünnepe (május 22) előtt 15 csütörtökön át elmélkedünk életének egy-egy kiemelkedő eseményéről. Először magunk elé állítjuk erényeit, majd példáját követve igyekszünk azokat a magunk mindennapi életében megvalósítani. Az elmélkedést ájtatosságok és imák fejezik be. 

14. csütörtök 

 „Egy test vagytok sokan!” 

Gondolatok az elmélkedéshez

         „Az Egyház azért van, hogy Krisztus országát az Atyaisten dicsőségére a föld végső határáig elterjessze, és így minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben.” (II.Vatikáni Zsinat, A világiak apostolkodása 2.)
         Ezt a feladatot az egész Egyháznak vállalnia kell, tehát nemcsak azoknak, akik különleges elhivatottságuk által erre rendeltettek. A világiaknak is, mert minden hívő részesedik az általános papságban, Krisztus papi, prófétai és királyi méltóságában. A teljes értékű egyház-tagságból következik, hogy minden hívőnek részt kell vennie Egyházának minden tevékenységében, így az apostolkodásban is. Az Egyház az apostolok munkáját folytatja, mégpedig valamennyi tagja által. Hiszen a keresztény hivatás, természete szerint, felszólítás az apostoli munkára. Ehhez minden katolikus keresztény két szentségben: a keresztségben és a bérmálásban kap küldetést. A keresztség Krisztus Titokzatos Testébe iktat minket. Minden élő tagnak együtt kell munkálkodnia a kegyelem erejével a Test növekedéséért, Isten Országa terjedéséért. Ezt a hivatástudatot erősíti lelkünkben a bérmálás szentsége. A világiak részvétele az Egyház apostoli munkálataiban azért olyan fontos, mert apostoli tevékenységüknek sajátos területe van, ahol csak ők munkálkodhatnak. Az Egyház ugyanis nemcsak az örök életre készít fel bennünket, hanem az is feladata, hogy “az evangélium szellemével átitassa és tökéletesítse a mulandó javak rendjét.” Ezeknek a világi javaknak rendjét, nehézségeit azok jobban ismerik, akik a világban élnek, mint a papok és a szerzetesek. Az Egyháznak a mai világ problémáira is felelnie kell az igaz hit fényében. Tehát a világiak saját szakterületükön, hivatásukban és foglalkozásukban arra törekedjenek, hogy ott a krisztusi evangélium minden ember javát szolgáló elvei érvényesüljenek, és ezeknek az örök javaknak a megvalósulásán embertársaikkal együtt közösen munkálkodjanak. Mindezeket az igazságokat a II. Vatikáni Zsinat fejtegetéseiből vettük, amely külön, határozottan foglalkozik a világiak apostoli feladataival. Ez nem jelenti azt, hogy a Zsinat előtt a világiaknak nem lett volna szerepük az Egyházban. A tanbeli alapot és a közel 2000 éves gyakorlatot fogalmazta meg a tanítóhivatal.
         Szent Rita, amíg a világiak életét élte, mint hitves, mint édesanya, mint özvegy, mindent megtett, hogy az evangélium szellemét, amely a megbocsátó szeretet szelleme, érvényre juttassa mindazokban, akikkel kapcsolatban állt. Krisztus szeretete sürgette, hogy Krisztus békéjét mások is megtapasztalják.

Könyörgés
         Urunk Jézus Krisztus, Te a Szentlélek kegyelmével híveid szívébe apostoli buzgóságot öntesz. Add meg nekünk, Szent Rita közbenjárására, hogy a lelkek üdvösségéért, a krisztusi szellem érvényesüléséért imáinkkal, jó példánkkal és tevékenységünkkel mi is sokat tehessünk. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Forrás:

Egyéb imák Szent Rita tiszteletére itt. 

15 csütörtöki ájtatosság Szent Rita tiszteletére [13]

         Halála előtt Szent Rita 15 éven át viselte homlokán Krisztus töviskoronájának egyik sebét. Erre emlékezve, megdicsőülésének ünnepe (május 22) előtt 15 csütörtökön át elmélkedünk életének egy-egy kiemelkedő eseményéről. Először magunk elé állítjuk erényeit, majd példáját követve igyekszünk azokat a magunk mindennapi életében megvalósítani. Az elmélkedést ájtatosságok és imák fejezik be. 

13. csütörtök 

Fogadj el engem, Uram! 

Gondolatok az elmélkedéshez 

         A buzgó, vallásos emberek általában úgy szokták, hogy főleg reggeli imájukban , vagy esetleg más alkalmas időben felajánlják minden imájukat, munkájukat, örömüket és szenvedéseiket az Úr Jézus szentséges Szívének. XI Piusz pápa szerint ez a felajánlás a legnagyobb tisztelet, amit a Szent Szívnek adhatunk. A felajánlás tehát istentisztelet, mégpedig hódolat, s ez nem más, mint imádság. Három mozzanat található benne: imádás, megtérés és önátadás. Imádás: vagyis teljes elismerése annak, hogy egyedül Isten a legfőbb jó, Akitől minden jó származik, Akitől minden jót várhatok és remélhetek. Imádom Őt, mert Teremtőm, Megváltóm. Tőle van eredetem, és Ő a beteljesülésem. Amikor felajánlom magam, akkor hitet teszek Istenről, és Fiáról Jézus Krisztusról. Hogy felajánlásunk őszinte legyen, szorosan kapcsolódnia kell hozzá a megtérésnek. Vagyis el kell fordulni a bűntől és teljesen odafordulni Istenhez. Az evangéliumban az Úr Jézus első felhívása ez: „Térjetek meg, mert elközelgett az Isten országa!” Így magamat, múltamat, jelenemet és jövőmet mindenestül Istennek adom, reá hagyatkozom. Tegyük meg ezt önként, szeretetből. Hiszen ez csak viszontszeretet, Isten előbb szeretett minket. Az Atya a Fiát adta értem szeretetből. Ugyan mit adhatok viszonzásképpen ezért a szeretetért? Önmagamat, minden képességemet odaadom a felajánlásban annak az Istennek, Aki engem teremtett, drága vérén megváltott, örök boldogságra rendelt. Ezért a jóságos Istenért mindent szívesen el kell fogadni. A jót, a figyelmet, a jó egészséget, a munkánk eredményességét örömmel el is fogadjuk, de a jó Isten iránti szeretetből alázattal el kell fogadni a nehézségeket is, a fájdalmakat, a veszteségeket, a betegségeket is. Így lesz az én felajánlásom igazi és tökéletes önátadássá, amely oly sok kegyelem forrása lehet számomra, de másoknak is.
         Szent Rita mindent felajánlott Istennek. Szerzetbe akart lépni, de szülei betegsége miatt nem mehetett. „Fogadd el, Uram!” – mondta. Szüntelenül imádkozott férje megtéréséért, fiaiért, akik bosszút forraltak. Egy szentbeszéd hatására feltárta szíve vágyát: „Tedd velem, Uram, ami neked tetszik!" Nem kért sok szenvedést, csak egy tövist. Ez az egy is sok fájdalmat okozott neki. Mégis ez volt a legnagyobb vigasza is.

Könyörgés 
        Urunk Jézus Krisztus, te a kereszten haldokolva a mennyei Atyának áldoztad fel magadat. Szenvedésed és dicsőséges feltámadásod érdemeiért fogadd el szívünket, hogy átalakuljon Szent Szíved szerint. Aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké, Ámen.

Forrás: 

 Egyéb imák Szent Rita tiszteletére itt.

15 csütörtöki ájtatosság Szent Rita tiszteletére [12]

         Halála előtt Szent Rita 15 éven át viselte homlokán Krisztus töviskoronájának egyik sebét. Erre emlékezve, megdicsőülésének ünnepe (május 22) előtt 15 csütörtökön át elmélkedünk életének egy-egy kiemelkedő eseményéről. Először magunk elé állítjuk erényeit, majd példáját követve igyekszünk azokat a magunk mindennapi életében megvalósítani. Az elmélkedést ájtatosságok és imák fejezik be. 

12. csütörtök 

Mindennapi feladatunk: az imádság 

Gondolatok az elmélkedéshez 

         Az ima vallásos életünk egyszerű és természetes gyakorlata. Isten fölségét és az ember teremtett voltát ismerjük el általa. Az imádság az Egyháznak Jézustól kapott feladata. Tőle, mint alapítójától kapta imádságának alaptémáját a Miatyánkban. Az ima lényegéből következik, hogy alaphangulata a hálaadás. A hálaadó imádságból fakad Isten dicsőítése, Aki oly jó hozzánk, Aki jótéteményeivel szüntelenül elhalmozza teremtményeit. Minél tisztább, átéltebb fogalma van valakinek a Jó Istenről, annál természetesebbnek érzi, hogy azt a jóságos és végtelenül tökéletes Lényt megismerheti és dicsőítheti. A kérő ima sajátos formája a dicsőítésnek. Az Egyház eleve bízik Jézus végérvényes ígéretében, amely a világ beteljesítésére, és minden emberi kérés meghallgatására vonatkozik.
        Az Egyház tanítása szerint van nyilvános (liturgikus) ima, és magánima. A keresztény embernek mindkettőre szüksége van. A hívő ember imája minden alkalommal, még ha magánima is, mindig az Egyházban hangzik el, és mindig hatékony, amikor a bűnbocsánatért, az elhunytakért, vagy saját üdvösségünkért imádkozunk. Jóllehet az ember önmagáért érzett aggodalmában kérheti saját üdvösségét, mégis a helyes ima a hit, remény és szeretet gyakorlása, Isten iránti szeretetünk kifejezése, és az Isten akaratával való tökéletesebb egyesülést segíti. Az ima egyedülálló előnye, hogy mindig gyakorolható, ahogyan azt az Úr Jézus példáján is láthatjuk. Nemcsak Atyja házában, nemcsak a pusztai magányban, vagy az éjszaka csendjében tudott imádkozni, hanem haláltusájában és a kereszten is. Istennek tetsző, Isten felé törekvő élet elképzelhetetlen átélt, rendszeresen végzett, hitből fakadó és alázatos imaélet nélkül. Ezt az igazságot a szentek élete egyértelműen igazolja.

Könyörgés 
         Urunk Jézus Krisztus, Te azt mondottad: kérjünk és kapunk, keressünk és találunk, zörgessünk és ajtót nyitnak nekünk. Szent Rita közbenjárására add meg nekünk a buzgó imádság ajándékát, hogy szent akaratodat keressük, és meg is találjuk. Aki élsz és uralkodol mindörökké, Ámen!

Forrás: 

Egyéb imák Szent Rita tiszteletére itt.

15 csütörtöki ájtatosság Szent Rita tiszteletére [11]

         Halála előtt Szent Rita 15 éven át viselte homlokán Krisztus töviskoronájának egyik sebét. Erre emlékezve, megdicsőülésének ünnepe (május 22) előtt 15 csütörtökön át elmélkedünk életének egy-egy kiemelkedő eseményéről. Először magunk elé állítjuk erényeit, majd példáját követve igyekszünk azokat a magunk mindennapi életében megvalósítani. Az elmélkedést ájtatosságok és imák fejezik be. 

11. csütörtök

Erőforrásaink: a szentségek 

Gondolatok az elmélkedéshez 

         A szentség eredeti jelentése: hűségeskü, beavatás. Létrehozója az a szó, amelyet az Egyházban az Isten nevében és Jézus Krisztus megbízásából mondanak ki. Így eszközli ki, amit jelöl: Isten kegyelmét. Az alapszentség maga az Egyház, ő annak az üdvözítő Igének a hordozója, amelyben Isten önmagát ígéri a világnak. Ez a történelemben megjelenő és továbbélő jel nem önmagában hozza létre a megszentelődést, hanem Isten kegyelmi akarata által. Mivel érvényessége Isten akaratától függ, hatékonyságát nem gátolhatja meg a szentséget kiszolgáltató személy méltatlansága. A hatékonyság feltétele inkább a kegyelmet igénylő és befogadni szándékozó személy készségétől függ. Isten boldogító ígéretének szent beteljesülése minden szentség. Az a rendeltetésük, hogy bennünk az isteni életet elültessék, éltessék, növeljék és védelmezzék annak teljes kivirágzásáig. Minden szentségben Jézus jár körül, hogy jót cselekedjék, hogy emberszerető jóságában magához ölelje a lelket (keresztség), megerősítse az életszentségben és igazságban (bérmálás), saját szent Testével és Vérével táplálja (Oltáriszentség), jó pásztori Szívének irgalmával visszavezesse a helyes útra (szentgyónás, azaz a bűnbánat szentsége), és ha beteg, gyenge és erőtlen, irgalmasan segítségére siessen (utolsó kenet, vagyis betegek szentsége). Az ún. közösségi szentségekkel pedig az Úr népének közösségéről akart gondoskodni a papszentelés és a házasság által. A szentségnek, amely fontos ismertetőjele az Egyháznak -, mint Jézus ígéretei hordozójának, közösségben kell létrejönnie. Ezért nem nélkülözhet bizonyos szertartást. A szertartás meghatározott szavakból áll, amelyek kimondásakor jelképes értelmű anyaghoz (víz, olaj, kenyér, bor stb.) kötött liturgikus cselekményt végzünk. A szentségek rangsorában az első Jézus búcsúvacsorájának ünneplése: a szentmise. Ennek állandó gyümölcse az Úr megdicsőült Teste és Vére, amit táplálékul nyújt. Mindezekből az következik, hogy valódi krisztusi életvitel tartósan el sem képzelhető átélt szentségi élet nélkül, amelyet Isten Egyháza, legalábbis minimális fokon szabályozni kíván (vasárnapi szentmisék, évi szentáldozás, gyónás). Azok, akik Isten kegyelméből felelni tudtak a Szentlélek hívására, a maguk részéről mindig mindent meg is tettek, hogy a szentségekben nyújtott kegyelmeket elnyerjék.
         A szentek – Szent Rita is – szívesen és gyakran járultak a bűnbánat szentségéhez, részt vettek a szentmise-áldozaton, és boldogan járultak az önmagát ajándékozó Úr asztalához.

Könyörgés
         Urunk Jézus Krisztus, te a keresztfán szerzett végtelen érdemedből leginkább szentségeid által osztod kegyelmeidet. Add meg híveidnek, hogy a szentségekhez mindig szívesen és örömmel járuljanak, és így elnyerjék a végső áhítatosság kegyelmét. Aki élsz és uralkodol, mindörökké. Ámen.

Forrás:

Egyéb imák Szent Rita tiszteletére itt.

15 csütörtöki ájtatosság Szent Rita tiszteletére [10]

         Halála előtt Szent Rita 15 éven át viselte homlokán Krisztus töviskoronájának egyik sebét. Erre emlékezve, megdicsőülésének ünnepe (május 22) előtt 15 csütörtökön át elmélkedünk életének egy-egy kiemelkedő eseményéről. Először magunk elé állítjuk erényeit, majd példáját követve igyekszünk azokat a magunk mindennapi életében megvalósítani. Az elmélkedést ájtatosságok és imák fejezik be.

10. csütörtök 

A keskeny úton, Krisztus nyomában 

Gondolatok az elmélkedéshez 

         Szent Rita életrajzírói feljegyezték, hogy már egészen kicsi korában a tökéletesebb életre vágyott. Amikor nagyobbacska lett, kieszközölte szüleitől, hogy ne kelljen a többi gyermek közé mennie, és egész életén keresztül valóságos remeteéletet élt. Amikor férje és gyermekei halála után szabaddá vált, régi vágyát követve, sok ellenállást és akadályt legyőzve végre elérte célját: szegényen, tisztán és engedelmességben élve teljességgel az Úr Jézus követésére adhatta magát.

• „Az evangéliumi tanácsokat, az Istennek szentelt szegénységet, tisztaságot és engedelmességet isteni ajándékként kapta urától az Egyház, hiszen az Úr szavain és példáján alapulnak.” – így jellemzi a szerzetesi állapotot a II. Vatikáni Zsinat (Egyház 43.) 

         Meggyőződésünk, hogy a jó Isten mindig megőrzi Egyházában ezt a kegyelmet. Elkötelezettség ez, mely által a kegyelemtől érintett személy mindenestül a mindenekfelett szeretett Isten tulajdonává lesz. Aki a szerzetesi életre vállalkozik, az szabaddá lesz mindattól, ami a jó Isten iránti teljes elkötelezettséget akadályozná és gátolná abban, hogy szívvel-lélekkel Krisztusnak és Egyházának szentelje magát. A szerzetesi élet nemcsak annak útját teszi könnyűvé az örök haza felé, aki vállalkozik rá, hanem minden keresztény számára figyelmeztető jel és hathatós ösztönzés, hogy ki-ki lankadatlanul teljesítse keresztény hivatásának kötelességeit. Hiszen mindenkinek törekednie kell a lelki szegénységre, azaz az anyagi javaktól való belső függetlenségre. Mindenkinek az állapotának megfelelő tisztaságban kell élnie. Mindenkinek el kell fogadnia a Krisztus-alapította Egyház előírásait és irányítását. A szerzetesi állapot ezenkívül szorosabban utánozza és fenntartja azt az életformát, amit Isten Fia vett magára, hogy megtegye Isten akaratát és bemutassa az Istennek tetsző élet mintáját. Nem véletlen tehát, hogy a szerzetesi életet vállalók közül került ki az Egyház nagy tudósainak, vezetőinek és szentjeinek jelentős része és jórészt szerzetesek valósították meg az Egyház dinamizmusát, lelki elmélyítését és új lelkeket Krisztusnak megnyerő tevékenységét. A szerzetesség virágzása vagy hanyatlása mindig fokmérője volt és maradt az egyes kultúrák keresztény szellemmel való telítettségének. – Kérjük Szent Ritát és vele együtt valamennyi szentet, hogy könyörögjenek ki a mai világ számára is sok olyan férfit és nőt, akik meghallják a Szentlélek szavát és mindenestül elszánják magukat arra, hogy az evangéliumi tanácsok útján Jézus nyomán, megváltói művének szenteljék magukat.

Könyörgés 
         Urunk Jézus Krisztus, te jóságodban és irgalmadban sokakat az evangéliumi tanácsok vállalása útján szorosabb követésedre hívtál, és arra késztettél, hogy maguk és felebarátaik megszentelésével országod terjesztésén fáradozzanak. Adj korunkban is sok értékes szerzetesi hivatást, hogy sokan tanúskodhassanak arról a boldog életről, amit azoknak adsz meg, akik hűségesen követnek téged. Aki élsz és uralkodol, mindörökké. Ámen.

Forrás:

Egyéb imák Szent Rita tiszteletére itt.