2010. okt. 30.

Isten Szolgája Bogdánffy Szilárd boldoggá avatása október 30-án


       2010. október 30-án 11 órakor a nagyváradi székesegyházban boldoggá avatják Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. A szentmisét Erdő Péter biboros-prímás, esztergom-budapesti érsek pontifikálja. A boldoggá avatási dekrétumot Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa fogja felolvasni.
       Ahogy arra a nagyváradi Reggeli Újság emlékezteti olvasóit, 1992 márciusában Tempfli József akkori váradi megyéspüspök kérelmezte a vértanú püspök boldoggá avatását.
       Bogdánffy Szilárd 1911. február 11-én született a Torontál megyei Feketetó községben, amely ma Szerbiában található. 1920 és 1929 között tanult a temesvári piarista gimnáziumban.  A nyomtatott iskolai évkönyvek szerint hetedikes korában a Mária Kongregáció könyvtárosa, majd prefektusa volt (utóbbi a diákelnöknek felelt meg), és az évkönyv szerint ugyanebben az időben elsősegély-tanfolyamot is tartott. A gimnáziumot követően Budapesten a Központi Papnevelő Intézet növendékeként hittudományi doktorátust szerzett, majd a nagyváradi egyházmegye papja lett.
       Egyénisége, lelkisége, nevelési módszere, a szegényekről való gondoskodása, a betegek látogatása maradandó hatást gyakorolt tanítványaira és híveire. Védte az üldözötteket, ezért a román csendőrség sokat zaklatta. Szálka volt a nyilas hatalom szemében is, mivel zsidókat rejtett el és mentett meg a deportálástól. A Merici Szent Angéla orsolyita harmadrend alapításával a keresztény családokat kívánta erősíteni. Tevékenyen részt vett a szatmári-nagyváradi egyházmegye vezetésében. Az egyházüldözések várható fejleményeit látva Róma engedélyezte a püspökök titokban való felszentelését, így Bogdánffy Szilárdot a bukaresti nuncius 1949 februárjában szentelhette püspökké.
       Elismerten nagy tudású teológiai professzor és különleges pedagógiai képességekkel megáldott hittantanár volt. Amikor a kommunista hatóságok a katolikus egyházat román nemzeti egyházzá akarták alakítani, szembefordult az erre törekvő mozgalommal. Az elsők között tartóztatták le; négy évet töltött az ország legkegyetlenebb börtöneiben és a Capul Midia-i haláltáborban, ahol sokat kínozták. A börtönben rabtársai vigasza volt, fogságban sem hanyagolta küldetését, az elesettek vigasztalását, az Evangélium hirdetését. Ellenállása miatt a hatóságok hazaárulással vádolva tizenkét évi kényszermunkára ítélték. Tüdőgyulladást kapott, de a börtönorvos nem adott neki gyógyszereket, így kezelés hiányában 1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben meghalt. Az egyházhoz való hűségéért szenvedett. Halála vértelen vértanúság volt.
       Tavaly decemberben Böcskei László nagyváradi katolikus püspök kihallgatást kért és kapott Rómában Angelo Amato érsektől, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusától, akinek támogatását kérte Bogdánffy boldogáavatásához. Ez év január 12-én ült össze a héttagú bíborosi kollégium, aminek pozitív döntését követően az ügy a Szentatya elé kerülhetett. Március 27-én XVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato érseket. Az audiencián a Szentatya 16. dekrétum kihirdetését engedélyezte. Ezzel a döntéssel XVI. Benedek pápa a titokban felszentelt nagyváradi püspök, Isten Szolgája Dr. Bogdánffy Szilárd vértanúságára vonatkozó dekrétumot is jóváhagyta.
       Nagyváradon 1192. február 2-án volt hasonló horderejű egyházi esemény, amikor a városalapító László királyt avatták szentté. 

Forrás:

Nincsenek megjegyzések: