Ma a déli búcsús szentmisén rengeteg pap és hívő volt jelen. A szentbeszédet P. Ruppert József piarista generális-helyettes mondta. A bevezetőben Szent Péter apostol második levelét idézte:
„Urunk türelmét tartsátok üdvösségnek, ahogy szeretett testvérünk, Pál írta nektek ajándékul kapott bölcsességében minden olyan levélben, amelyben ezekről a dolgokról beszél. Vannak bennük nehezen érthető dolgok.” (2Pét 3,-16). Tehát még Szent Péter is megjegyzi, hogy néhány dolog nehezen érthető. Egy ilyen nehezen érthető idézet Szent Pálnak a kolosszeiknek írt leveléből ez a rész: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára.” (Kol 1,24) Ez volt a prédikációjának a vezérfonala, és érthetővé tette számunkra, rengeteg életképpel alátámasztva. Néhány igen rövid gondolat a prédikációból:
Az Úr Jézus Krisztus már nem bírta a keresztjét a véres keresztúton, a római katonák attól féltek, hogy meghal még mielőtt a keresztre feszítenék, ezért „az egyik arra menő embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét.” (Mk 15.21)
Nem önszántából segített, igyekezett haza a családjához, fáradt is lehetett, de talán még ostorral is megfenyegették, hogy segítsen Jézusnak. Nagyon megható, hogy Jézus elfogadja ezt a kikényszerített segítséget, és hálás érte. Cirenei Simon később felismerte, hogy a Megváltó keresztjét cipelte és megtért, a fiaival együtt méltó tagja lett az ősegyháznak, Márk evangélista fel is jegyzi a fiainak is a nevét.
A kereszt jelentése: szenvedés. Szenvednek a betegek, szenvednek az idősek. Ők is hordozzák a keresztet, ha nem is Jézus Keresztjét, mint Cirenei Simon. Akinek nincs hite, annak a szenvedés rettenetes, ezért lesznek egyesek öngyilkosok.
Szent Pállal megmagyarázta Szent Pál bevezető idézetét: „sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, (Róm 12.5) „ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele. (...) Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai.” (1Kor 12,26-27) Nagy kegyelem: Jézus Krisztusban egyek vagyunk, és „Ő a testnek, az Egyháznak a feje.” (Kol 1.18) Az Úr Jézus Krisztus az egész emberi nem megváltásáért szenvedett, mi tagok pedig egymásért. A szenvedés értelmet nyert, minden szenvedő részt vesz Krisztus megváltó művében, mintegy kiegészítve és folytatva azt, és elmondhatja: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára.” (Kol 1,24) Mi a templomban vagyunk, és ha el tudtunk jönni a szentmisére, akkor elmondhatjuk: mi jól vagyunk. Egyesülünk a szentáldozásban Jézussal, de ugyanakkor minden otthoni betegágy, a kórházak, az öregotthonok templommá válnak, mert Krisztusban egy test vagyunk velük, ők értünk szenvednek, ők nem tudtak eljönni a templomba.
Köszönjük a szentbeszédet Ruppert József atya, csodálatos volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése