2019. jún. 11.

Boldog Taigi Anna Mária és a titokzatos napkorong

          Boldog Taigi Anna Mária házasságkötése után teljesen elfordult a világtól, és 1790-ben egy napon a feszület előtt földre borulva már hosszabb ideje imádkozott a bűnösökért és korbácsolta magát, a látósíkja fölött két arasznyira hirtelen egy naphoz hasonló világító korong jelent meg, amelynek tündöklését mintha fátyol homályosította volna el. A korongot töviskorona vette körül. Annának úgy rémlett, hogy a fénykorongban egy fenséges, pompásan öltözött nő ül, szemét elragadtatásában az ég felé emelve, homlokából - Mózeséhez hasonlóan - két fénysugár lövell a magasba, lábait pedig a korong bal szélén pihenteti.
         A nap középpontja a földi eredetű árnyak és jelképek számára megközelíthetetlen volt; úgy látszott, mintha legyőzhetetlen erő taszított volna vissza minden sötétséget. A korong látszólagos nagysága megegyezett a természetes napéval, fényének erőssége azonban néha a hétszeresét is elérte. Ez a különös jelenség élete végéig, azaz 47 éven keresztül volt kísérője.
         A feltételezések szerint a titokzatos nap az Egyházat jelenítette meg, melyben az isteni bölcsesség székel és trónol. Anna Mária, aki ismerte a jelkép értelmét, a magyarázattal egyetérteni látszott. Don Natali, Anna bizalmasa, a jelenségről a következőket tudta:

  • „Isten szolgálója egy egészen rendkívüli kegyelmi adományban részesült. Ahogy mi fénynél látjuk a földi tárgyakat, úgy neki azt engedte meg az Isten, hogy annak a titokzatos napnak a fényében a dolgokat természetfölötti és csodálatos módon szemlélje. Ez a titokzatos nap, melyet megtérésétől kezdve egészen haláláig látott, akkor jelent meg neki először fátyollal borított, bágyadt színben, mikor magát hálóhelyiségében korbácsolta. Amilyen mértékben Anna az erényekben előrehaladt, oly mértékben vált világosabbá a nap, és rövid időn belül - saját állítása szerint - fénye meghétszereződött. Úgy észlelte, hogy ez a fénykorong éppolyan nagy, mint a mi természetes napunk. Éjjel és nappal, a házban, az utcán és a templomban, állandóan a feje felett lebegett.”

         Gyóntatója, P Filippo ezekhez a következőket fűzte:

  • „Két külön sugár, melyhez hasonló Mózes homlokát ragyogta be (Kiv 34, 29-35), s olyan üdvös félelmet keltett, hogy Izrael népének legöregebbjei sem mertek arcára tekinteni, Isten szolgálóját is megrettentette. Maga mondja el, hogy a titokzatos napkorongja, mely mindig teljes fényben tündökölt, szent ijedtséget és belső izgalmat okozott neki, hogy csak a legnagyobb óvatossággal és tartózkodással nézett rá, amikor az engedelmesség vagy a felebaráti szeretet megparancsolta. Az Úr ezen adományának kettős célja volt: Anna Mária, mint egy különleges tükörben, állandóan láthatta benne saját lelkiállapotát, így előmozdította tökéletessé válását, másrészt segítette küldetése teljesítésében.”

          Küldetése, hogy a küzdő és a szenvedő Egyház segítségére legyen.
         Titokzatos napját még akkor is megerőltetés nélkül szemlélhette, mikor már majdnem tejesen megvakult. A képek, melyek a jelen és jövőbeli életét jelenítették meg számára, részben a valóságot tükrözték, részben pedig jelképek voltak. A jelképeket olykor megmagyarázta neki az Úr, máskor nem. Azt azonban megkívánta Anna Máriától, hogy a számára felfoghatatlan jelképeket is jegyeztesse fel. Ez a csalásnak és a szuggesztiónak a leghalványabb gyanúját is kizárta, hiszen - mint később megállapították - a jövendölések egész sora vált valóra. Anna Mária csak akkor vetette pillantását a napra, ha erre ösztönzést kapott, akkor is borzongató félelemben. Mivel napja a legkisebb tökéletlenségét is megmutatta, mint például a tanítványaihoz való túlzott ragszkodását, nagy szükségét érzi annak, hogy mindig Isten jelenlétét keresse, minél jobban felismerje önmaga alacsony voltát és semmiségét, minél bölcsebb legyen tetteiben és buzgóbb a felebaráti szeretet gyakorlásában.
         A képek sohasem a töviskorona keretezte fénykorong közepén jelentek meg, hanem csak a napot övező sugarakban. Egy alkalommal rémülten látta, hogy a nap megnyílt, és vér folyik belőle, egy másik kép meg azt mutatta, hogy a Szent Szűz a felfüggesztett fenyítések elhárításáért jár közben. Ez jelképe volt azoknak a nagy válságoknak, melyek által Isten az egyházat meg akarta tisztítani. Anna Máriának úgy rémlett, mintha borzasztó forró szélvész lenne kibontakozóban: az ég lángokban áll, a föld reng, járványok, forradalmak, öldöklések, vérfürdők, csaták váltják egymást, fekete léggömbök száguldanak az égen, tüzet zúdítanak a földre, majd sötétséggel árasztják el.
         Olyan pontos részletekben képzett meg szeme előtt az egész világ, ahogy előttünk egy tüzetesen szemlélt ház homlokzata; de míg nekünk a részletek megfigyeléséhez többször is szemügyre kell vennünk a házat, addig ő egyetlen pillantással fogta át a dolgokat. Titokzatos napja segítségével a föltett kérdésekre azonnal határozott és pontos válaszokat tudott adni. Előre látott bekövetkező eseményeket, kifürkészte a szívek titkait, sőt még a legelrejtettebb és legtitkosabb dolgokat is.

Megjegyzés:
Boldog Taigi Anna Mária csak két évig járt a római Kegyes Tanítónők Iskolájába, mert tanulmányait himlőjárvány miatt meg kellett szakítania, utána pedig édesanyjának volt rá szüksége a segítségére a háztartásban. Míg Anna Máriáról köteteteket írtak, addig ő nevét is alig tudta leírni. Csodálatos tudósításait, a kapott kinyilatkoztatásokat és az elmélkedéseit mind tollba mondta lelki titkárának, msgr. Natalinak.

Forrás: 
Klemm Nándor,
Boldog Taigi Anna Mária

További bejegyzések Boldog Taigi Anna Máriáról:
   - rövid életrajza
   - különleges adottságai
   - a háromnapos sötétség
   - az Egyház védőbástyája, és Napóleon, a nagy ellenfél
   - család és gyermeknevelés

Nincsenek megjegyzések: