Szüzeknek szent Szüze

Isten Anyja, a szemlélődés ikonja

Szeghy Ernő kármelita atya (1872-1952) elmélkedései a lorettói litániáról: 

3. elmélkedés 

Szüzeknek szent Szüze 

Sancta Virgo Virginum 

     Tekintsünk fel drága Szűzanyánkra, s nagy áhítattal rebegjük hozzá ezt a gyönyörű megszólítást! Kérjük, esdje ki számunkra Isten kegyelmét ehhez az elmélkedéshez. 

      Jegyezzük meg először, hogy ez a kifejezés: Szüzeknek Szüze, a zsidó nyelv szelleméből folyik, amely ilyen fokozással fejezi ki, amikor valami igen kiváló dologról, vagy személyről beszél. Énekek éneke például annyit tesz, hogy a legszebb ének. A Szüzeknek szent Szüze tehát a legtökéletesebb, legszűziesebb Szűz, aki magasan fölötte áll az összes többi szüzeknek. Elmélkedjünk tehát arról, hogy mit dicsőítsünk a Boldogságosban, amikor e szavakat intézzük hozzá! Hogy ezt megérthessük, tiszta fogalommal kell bírnunk a szüzességről. E célból menjünk vissza az ősszülőkhöz. 

      Az embert, éspedig úgy Ádámot, mint Évát, az Úristen szűzi tisztának teremtette, hiszen annyira ártatlanok voltak, hogy nem is szégyellték mezítelenségüket, pedig teljesen fel voltak világosítva a beléjük öntött tudomány által arról, hogy miként értendők az Úristennek hozzájuk intézett szavai: „Szaporodjatok és töltsétek be a földet” (Ter 1,28). Azonban az eredeti bűn után ez a helyzet teljesen megváltozott. Az emberben feltámadtak az addig teljesen az akarat hatalma alatt álló szenvedélyek, s mélyen a paradicsomi színvonal alá süllyesztették. A test ólomsúllyal kezdte őt lefelé húzni, az állatok közé. Csúnya lett az embernek létrejövetele, s azért a sértetlen szüzesség vakító fehéren ragyogott ki a sötét háttérből. Elvesztéséért csakis az anyaság tudott kárpótolni. 

      Sohasem volt még nemesen érző nép, akár pogány, akár keresztény, amely a leánynak szüzességét nagyra ne becsülte volna. Csakis a perverzitás, a feslett romlottság képes e tekintetben másképp gondolkodni. Azt a lelki fehérséget, amely egy tiszta szűz - akár férfi, ákár nő - szeméből ragyog, semmi sem tudja pótolni. Ilyen nagy érték a szüzesség - értve a teljesen ártatlan, lelki-testi szüzességet - pusztán a természetes élet szempontjából. Már így is igen magas polcra emeli az embert, s tiszteletet biztosít számára mindenki részéről. 

      Azonban tekintsük a szüzességet a természetfölötti lelki élet szempontjából, amely még sokkal szebbé, összehasonlíthatatlanul magasabb értékűvé teszi azt. „A nem házas asszony és a szűz arra gondol, ami az Úré, hogy testben és lélekben szent legyen, míg a férjes nőt világi dolgok kötik le: hogyan járjon férje kedvében” - mondja a népek apostola (1Kor 7,34). Igen, a szűz, ha ráadásul még hűségesen szolgál Istennek, akkor az ő legszentebb teremtményei közé tartozik. Ez áll úgy a nőre, mint a férfira, s itt csak azért beszélünk különösebben az előbbiről, mert a Boldogságossal akarjuk vonatkozásba hozni. A tiszta fehér karrarai márvány szép akkor is, ha valami, tisztességes, világi tárgyú szobrot faragnak belőle. De mennyivel szebb, ha a Szűzanya szobrát vési ki belőle művész! A szép kő szép a palotában, de sokkal szebb, ha templomnak szolgál anyagául. Ilyen gyönyörű, vakítóan fehér anyagból épült templom a szűztiszta ember. Az ég összes angyalai gyönyörködve szemlélik őt. Ezek fölött a gyönyörű lények fölött áll szédítő magasságban a mi Szűzanyánk, a szüzeknek szent Szüze. 

      Azt kérdezhetnénk, hogyan lehetséges ez? Hiszen ha valaki teljesen tiszta szűz, mint például Szent Ágnes, vagy Szent Alajos, akkor annál hogyan lehetne másvalaki szüzebb? Szentebb igen, de szüzebb? Pedig, de mennyire lehet! Szolgáljon magyarázatul a következő hasonlat. Képzeljünk két várat, amelyeknek erődítményei egyenlő erősek, s ugyanolyan hatalmas ágyúkkal vannak fölszerelve, s a védősereg száma is egyenlő bennük. Igen ám, de az egyik ezen felül száz kilométer körzetben lövészárkokkal van körülvéve, s fölötte a levegőben hatalmas légiflotta kering, amely képes minden légi támadást elhárítani. Ugyebár ez mégiscsak sokkal erősebb a másiknál. - Így viszonylik a Szűzanya szüzessége a többi szüzekéhez. Illetve még ez a hasonlat is sántít, mert a Szűzanya szüzessége teljesen megtámadhatatlan: azt maga a mindenható Úristen bástyázza körül. A kísértés nála nem csak tényleg nincs meg, hanem még csak nem is lehetséges. Azonban ez az éremnek csak az egyik oldala. Mondottuk, hogy a szüzességet a természetfölötti lelki élet koronázza meg. Márpedig ki ne látná be, hogy e tekintetben a Szűzanya mérhetetlen magasságban van minden más közönséges szűz fölött. 

      Tehát nincs abban semmi túlzás, ha az Anyaszentegyház őt ezzel a gyönyörű címmel tiszteli meg, hogy Szüzeknek Szent Szüze. S ő, a Boldogságos, aki annyira szereti a szüzességet, szívesen hallja részünkről ezt a megszólítást.

_______________
A teljes elmélkedés-sorozat itt olvasható:
http://tiszta-szivvel.blogspot.ro/p/oromunk-oka.html