Felajánlás az Irgalmas Szeretetnek
J. M. J. T.
Magam felajánlása
Egészen Elégő Áldozatnak
a Jó Isten Irgalmas Szeretete számára
Ó, én Istenem! Boldog Szentháromság, vágyom arra, hogy téged Szeresselek és Szerettesselek, hogy az Anyaszentegyház megdicsőítésén dolgozzam azzal, hogy megmentem azokat a lelkeket, akik a földön vannak és kiszabadítom azokat, akik a tisztítótűzben szenvednek. Vágyom arra, hogy tökéletesen teljesítsem akaratodat, s hogy elérkezzem a dicsőségnek arra a fokára, melyet országodban készítettél nekem, egyszóval, vágyom arra, hogy Szent legyek, de érzem tehetetlenségemet, és azt kérem tőled, ó, én Istenem! hogy te magad légy az én Életszentségem.
Miután úgy szerettél, hogy nekem adtad Fiadat, hogy Megváltóm és Jegyesem legyen, enyémek az Ő érdemeinek végtelen kincsei, melyeket boldogan ajánlok fel neked, könyörögve, hogy csak Jézus Arcán át és csak az ő Szeretettől égő Szívében tekints reám.
Felajánlom még neked (az Égben és a földön lévő) Szentek minden érdemét, az ő Szeretetüket és a Szent Angyalokét; s végül, ó, Boldog Szentháromság! felajánlom neked a Szent Szűznek, az én drága Anyámnak a Szeretetét és az érdemeit, reá bízom azt, amit felajánlok, kérve, hogy mutassa be neked. Az ő Isteni Fia, az én Szerelmem és Jegyesem, halandó élete napjaiban ezt mondta: „Mindazt, amit az én nevemben kértek az Atyától, megadja nektek!” Tehát bizonyos vagyok abban, hogy teljesíted a vágyaimat: tudom, ó Istenem! hogy minél többet akarsz adni, annál több vágyat keltesz. Hatalmas vágyakat érzek a szívemben és bizalommal kérlek, jöjj és vedd birtokodba lelkemet. Ó, nem tudom az Oltáriszentséget oly gyakran magamhoz venni, mint szeretném, de Uram, nem vagy-e Mindenható?...
Maradj énbennem, mint tabernákulumban, ne távolodj el soha a te kis ostyádtól... Szeretném, ha vigaszt nyújthatnék neked, amiért hálátlanok a bűnösök és könyörgöm, vedd el azt a szabadságomat, hogy megbánthassalak s ha gyöngeségből néha elesem, tisztítsa meg mindjárt a lelkemet a te Isteni Tekinteted s égesse fel minden hibámat, úgy mint a tűz, amely mindent önmagává alakít...
Köszönöm, ó én Istenem! minden kegyelmedet, különösen azt, hogy átbocsátottál a szenvedés tűzpróbáján. Kezemben a Kereszt jogarával örömmel emelem rád tekintetemet az utolsó napon; mivel oly kegyes voltál, hogy ezt a drága Keresztet adtad osztályrészemül, remélem, hogy hasonlítani fogok hozzád és megdicsőült testemen ott ragyognak majd Szenvedésed szent sebhelyei...
Remélem, a földi száműzetés után a Hazában örvendezni fogok Neked, de nem akarok érdemeket gyűjteni a Mennyországra, egyedül Szeretetedért akarok dolgozni, azzal az egyetlen céllal, hogy neked örömet szerezzek, hogy vigasztaljam Szent Szívedet és lelkeket mentsek, akik majd mindörökre szeretnek téged.
Életem alkonyán üres kezekkel jelenek meg színed előtt, mert nem kérem tőled Uram, hogy számba vedd a műveimet. A mi igazvoltunk csupa folt Teelőtted. Én tehát a te Igazvoltodba akarok felöltözni és Szeretetedtől akarom megkapni azt, hogy mindörökre bírjalak Téged. Más Trón és más Korona, mint Te, nem kell nekem, ó én Édesem!...
A te szemedben semmi az idő, egy nap ugyanannyi, mint ezer év, tehát egy szempillantás alatt olyanná tudsz tenni engem, hogy megjelenhessek a színed előtt...
S hogy benne élhessek a tökéletes Szeretetben, FELAJÁNLOM MAGAMAT MINT A TE IRGALMAS SZERETETED EGÉSZEN ELÉGŐ áldozatát, könyörögve, hogy égess engem szüntelenül, hogy lepjék el lelkemet a benned felgyülemlett végtelen gyöngédség hullámai s hogy én így Szereteted Vértanúja legyek, ó, én Istenem!...
S ha már felkészített ez a Vértanúság arra, hogy megjelenhessek előtted, hadd haljak meg tőle, hogy azonnal belevethesse magát a lelkem a Te Irgalmas Szereteted örök ölelésébe...
Ó, én Édesem, minden szívdobbanásommal és számtalanszor meg akarom újítani ezt a felajánlásomat, mindaddig, amíg el nem tűnnek az árnyak s én Színed Örökkévaló Látásában mondhatom mindig újra és újra, hogy Szeretlek!...
Miután úgy szerettél, hogy nekem adtad Fiadat, hogy Megváltóm és Jegyesem legyen, enyémek az Ő érdemeinek végtelen kincsei, melyeket boldogan ajánlok fel neked, könyörögve, hogy csak Jézus Arcán át és csak az ő Szeretettől égő Szívében tekints reám.
Felajánlom még neked (az Égben és a földön lévő) Szentek minden érdemét, az ő Szeretetüket és a Szent Angyalokét; s végül, ó, Boldog Szentháromság! felajánlom neked a Szent Szűznek, az én drága Anyámnak a Szeretetét és az érdemeit, reá bízom azt, amit felajánlok, kérve, hogy mutassa be neked. Az ő Isteni Fia, az én Szerelmem és Jegyesem, halandó élete napjaiban ezt mondta: „Mindazt, amit az én nevemben kértek az Atyától, megadja nektek!” Tehát bizonyos vagyok abban, hogy teljesíted a vágyaimat: tudom, ó Istenem! hogy minél többet akarsz adni, annál több vágyat keltesz. Hatalmas vágyakat érzek a szívemben és bizalommal kérlek, jöjj és vedd birtokodba lelkemet. Ó, nem tudom az Oltáriszentséget oly gyakran magamhoz venni, mint szeretném, de Uram, nem vagy-e Mindenható?...
Maradj énbennem, mint tabernákulumban, ne távolodj el soha a te kis ostyádtól... Szeretném, ha vigaszt nyújthatnék neked, amiért hálátlanok a bűnösök és könyörgöm, vedd el azt a szabadságomat, hogy megbánthassalak s ha gyöngeségből néha elesem, tisztítsa meg mindjárt a lelkemet a te Isteni Tekinteted s égesse fel minden hibámat, úgy mint a tűz, amely mindent önmagává alakít...
Köszönöm, ó én Istenem! minden kegyelmedet, különösen azt, hogy átbocsátottál a szenvedés tűzpróbáján. Kezemben a Kereszt jogarával örömmel emelem rád tekintetemet az utolsó napon; mivel oly kegyes voltál, hogy ezt a drága Keresztet adtad osztályrészemül, remélem, hogy hasonlítani fogok hozzád és megdicsőült testemen ott ragyognak majd Szenvedésed szent sebhelyei...
Remélem, a földi száműzetés után a Hazában örvendezni fogok Neked, de nem akarok érdemeket gyűjteni a Mennyországra, egyedül Szeretetedért akarok dolgozni, azzal az egyetlen céllal, hogy neked örömet szerezzek, hogy vigasztaljam Szent Szívedet és lelkeket mentsek, akik majd mindörökre szeretnek téged.
Életem alkonyán üres kezekkel jelenek meg színed előtt, mert nem kérem tőled Uram, hogy számba vedd a műveimet. A mi igazvoltunk csupa folt Teelőtted. Én tehát a te Igazvoltodba akarok felöltözni és Szeretetedtől akarom megkapni azt, hogy mindörökre bírjalak Téged. Más Trón és más Korona, mint Te, nem kell nekem, ó én Édesem!...
A te szemedben semmi az idő, egy nap ugyanannyi, mint ezer év, tehát egy szempillantás alatt olyanná tudsz tenni engem, hogy megjelenhessek a színed előtt...
S hogy benne élhessek a tökéletes Szeretetben, FELAJÁNLOM MAGAMAT MINT A TE IRGALMAS SZERETETED EGÉSZEN ELÉGŐ áldozatát, könyörögve, hogy égess engem szüntelenül, hogy lepjék el lelkemet a benned felgyülemlett végtelen gyöngédség hullámai s hogy én így Szereteted Vértanúja legyek, ó, én Istenem!...
S ha már felkészített ez a Vértanúság arra, hogy megjelenhessek előtted, hadd haljak meg tőle, hogy azonnal belevethesse magát a lelkem a Te Irgalmas Szereteted örök ölelésébe...
Ó, én Édesem, minden szívdobbanásommal és számtalanszor meg akarom újítani ezt a felajánlásomat, mindaddig, amíg el nem tűnnek az árnyak s én Színed Örökkévaló Látásában mondhatom mindig újra és újra, hogy Szeretlek!...
A Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Teréz,
Franciska Mária rel. carm. ind.
A Szentháromság ünnepén.
A kegyelem évében, 1895-ben, június 9-én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése