Hebron

      Hebron arabul „Al-Khalil”, jelentése „Isten Barátja”. Az ősidőkben, már Ábrahám idejében „Mamré”-nak vagyis „Kirjath Arba”-nak nevezték, jelentése „Négyek-helye”, mivel négy dombon helyezkedik el. Hebron a pátriárkák városa, az ősök városa, itt van a Mamréi-jelenés tölgyfája is.

Hebron, Ábrahám tölgyfája

      Ábrám 75 éves koráig éldegélt feleségével, Sáraival, bőségben és békében, de nem volt gyermekük, mert Sárai meddő maradt. (vö. Ter 11,29-30). Az Úr egy szép napon így szólt Ábrámhoz:

• „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel. Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.”

      Ábrám elindult Háránból, vele tartott Lót is. (vö. Ter 11,29-30). Isten szavára otthagyta biztonságos, megszokott életterét, mily nagy volt a bizalma Istenben!

      Később vita támadt Ábrám és Lót között, szétváltak. Ábrám sátortábora hosszú időn át Hebron közelében állt. „Felszedte sátrait Ábrahám, eljött és letelepült Mamré terebintusainál, amely Hebronban van, s ott oltárt épített az Örökkévalónak” (Ter 13, 18).

      Bevonultak tehát Kánaán földjére. Már ott laktak 10 éve, mikor Sárai azt javasolta Ábrámnak, hogy menjen be Hágár nevű egyiptomi szolgálójához, hátha általa gyermekhez jutnak. Ábrám megfogadta Sárai tanácsát, és Hágár gyermeket fogant, de rögtön ezáltal „az úrnője kicsinek tűnt szemében”. Sárai elpanaszolta Ábrámnak, mire ő teljesen a feleségére bízta a döntést, szabad kezet adott neki.

      Sárai olyan keményen bánt Hágárral, hogy az megszökött tőle. Isten angyala egy vízforrásnál talált rá a pusztában, és megszólította: „Hágár, Sárai szolgálója, honnan jössz és hová mégy?” „Úrnőm, Sárai elől menekülök” - válaszolta. Isten angyala ezt mondta neki: „Térj vissza újra úrnődhöz és hajolj meg hatalma előtt.” Az Úr angyala még ezt mondta: „Utódaidat oly számossá teszem, hogy sokaságuk miatt megszámlálni sem tudják őket.” Aztán még így szólt: „Nézd, fogantál és fiút fogsz szülni. Nevezd majd Izmaelnek, mert Isten meghallgatott szükségedben. Olyan ember lesz, mint a vadszamár: keze mindenki ellen és mindenki keze őellene. Összes testvérével szemben telepszik majd le.”. (vö. Ter 16,1-16). Van valami ebben a „vadszamár” dologban:-)

      Amikor Ábrám már 99 éves volt, az Úr ismét megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá:

• „Én El Shaddái vagyok: járj előttem, és légy tökéletes. Szövetséget hozok létre köztem és közted, s megsokasítlak, szerfölött megsokasítlak.” [1]

Ábrahám és Izsák - mozaik, 6. század, Ravenna-i San Vitale bazilika

      Mindig az Úr a kezdeményező. „Te népek sokaságának atyja leszel, Ábrahám legyen a neved, Sárainak pedig Sára” A szövetség jele Istennel a körülmetélés volt, amit Ábrahámnak és utódainak be kell tartani minden nemzedéken át. Ábrahám „az első héber”. Izmael 13 éves volt, őt is körülmetélték Ábrahám egész háza népével együtt. „De szövetségemet Izsákkal kötöm meg, akit Sára a jövő évben ez idő tájt szül” „Szövetségemet örök szövetséggé teszem vele, én pedig az ő és őutána leszármazottainak Istene leszek. – mondta az Úr.”... majd az Örökkévaló elindul Szodoma és Gomorra felé, és elkezdődik egy gyönyörű közbenjáró párbeszéd Isten és Ábrahám között. (vö. Ter 17)

      Majd az Úr megjelent (most már) Ábrahámnak, Mamré terebintjénél, „fölemelte szemét és íme, három férfi állt előtte.” (Ter 18,1-2).[2] Ábrahám először csak mint embereket fogadta az idegeneket, a természetfölöttiség csak lassan bontakozott ki, hárman vannak,[3] de csak egy beszél: Isten, és megismétli az ígéretét, egy esztendőre rá fia fog születni, akit majd Izsáknak fog nevezni.

      Ábrahám és Sára először csak nevettek magukban, mert már idősek voltak, de úgy lett, ahogy az Úr mondta, megszületett Izsák.[4] Amikor Sára észrevette, hogy Izmael játszik Izsákkal, rászólt Ábrahámra, hogy kergesse el Hágárt a fiával, ne örököljön Izsákkal együtt. Ábrahámnak nem tetszett ez a beszéd a fia miatt, de végül is eltávolította őket. Hágár és Izmael majdnem meghaltak Beerseba pusztájában, de az Úr angyala megmentette őket. (vö. Ter 21,11-20) [5] Ha mindez ma történne meg, a pszichológusok a nagy lendülettel elemeznék Izmaelt, a  mai trendi mozgalmak meg rávennék szegény fejét, hogy állítsa fel és gyógyíttassa a családfáját: Ábrahámot... Ádámot és Évát.

      Később az Úr próbára teszi Ábrahámot: azt kéri tőle, hogy áldozza fel szeretett  fiát, Izsákot. De az Úr angyala megakadályozta az utolsó pillanatban, helyette egy kost áldozott fel. (vö. Ter 22,1-17) A zsidó hagyomány úgy véli, hogy ezalatt Sára Hebronban maradt, hősiesen uralkodva szíve nagy fájdalmán, de amint értesült a fia megmeneküléséről, a váratlan örömtől megszakadt a szíve. Ábrahám a gyászszertartás és a siratás után alkuba kezd a hettiták tanácsával egy sírhely vásárlására, az alku csodálatos, „Isten főemberének” nevezik, érdemes elolvasni ezt a részt (is). Majd „Ábrahám eltemette a feleségét, Sárát a barlangban, a machpelai telken, Mamrétól keletre, Kánaán földjén.” (vö. Ter 23). [6]

      Kié is lett Hebron a Biblia szerint: Az Egyiptomból való kivonuláskor Mózes kémeket küld Kánaán földjének kikémlelésére, eljutnak egészen Hebronig, és a kémek közül egyedül Káleb az, aki nem ijedt meg az ott lakó népektől, hanem Józsuéval együtt biztatja a népet, hogy az Úr ígérete szerint foglalják csak el. Erre a zsidók fellázadnak, szinte megkövezik őket, és szokás szerint vissza akarnának térni Egyiptomba... Mózes meghal, és miután elfoglalják az Ígéret Földjét Józsué vezetésével, felosztják a törzsek között, Hebron Kálebé lesz: „Józsue megáldotta Kálebet, Jefunne fiát, és neki adta Hebront örökrészül. Így Hebron mind a mai napig a kenizita Jefunne fiának, Kálebnek örökrésze maradt, mert teljesítette az Úrnak, Izrael Istenének akaratát.” (Józs 14,13-14)

__________________________________________

[1]       (Ter 17, 1) El Shaddai a pátriárkák korában gyakori név Isten megjelölésére. Főleg az ún. Papi kódex használja. Általában „mindenható Istennek” fordítják, de eredeti értelme talán ez: a hegyek Istene.

[2]       A jelenés tölgyfája Mamrétől 2-3 km távolságban van; az idők folyamán sokat változott. Heródes a tölgyfát, a kutat és az oltárt körbevette egy 61x46 méteres kőfallal. Hadrianus császár pogány templomot építtetett erre a helyre, a zsidókat pedig eladta rabszolgáknak.

      A IV. században Szent Ilona (Nagy Konstatntin édesanyja), leromboltatta a pogány templomot, és helyébe egy bazilikát építtetett – csak a romjai maradtak fenn, amelyekből Iustinianus császár újat építtetett – azt is lerombolták az arabok, jelenleg egy orosz ortodox bazilika emelkedik a helyén. 1868-ban Antonin Kapustin orosz arhimandrita megvásárolta a kertet amelyben a tölgyfa van, közvetlenül mellette egy kisebb kolostort építettetett – a Szentháromság-kolostort, amely a keresztények zarándokhelye lett. Ez az egyetlen keresztény kultuszhely a tölgyfa kertjében.
  

Ábrahám terebintje, egy régebbi festmény reprodukciója

Kiderült állítólag, hogy ez a fa egy hajtása az eredeti Ábrahám-tölgynek, nem 5500 éves, hanem csak 850 éves.

Orosz ortodox Bazilika - Mamré

Orosz ortodox Bazilika oltára - Mamré

Az ortodox  Szentháromság-kolostor - Mamré

[3]       Andrej Rubljov közismert Szentháromság-ikonjának egy másik jelentése: Mamréi-jelenés.

            http://tiszta-szivvel.blogspot.com/2009/12/szentharomsag-ikon.html

[4]        (Ter 21,5) „Ábrahám százesztendős volt, amikor fia, Izsák megszületett”.

      Ábrahám százéves korát úgy kell venni, mint stílusbeli kifejezésmódot arra, hogy nevezetes esemény történt: teljesedett az isteni ígéret, hogy a pátriárka utódai egész néppé válnak. A hír hallatára Ábrahám és később Sára is nevetett, nevetésük előre utalnak Izsák nevére, de nevetésük inkább a megdöbbenés jele volt, nem a kételkedésé. Izsák teljes alakja Jizchaq-El = Isten rám nevet, Isten mosolyogjon, legyen kegyes, Isten örömet szerez.

Ábrahám és Izsák - mozaik, részlet, 6. század, Ravenna-i San Vitale bazilika

[5]       (Ter 21.8-9) „Ahogy a fiú növekedett, elválasztották. Ábrahám Izsák elválasztása napján nagy lakomát rendezett. Akkor Sára észrevette, hogy az egyiptomi Hágár fia, akit ez Ábrahámnak szült, az ő fiával játszik.” Ha az időrendi adatokat figyelembe vennénk, Izmael már 15 éves lenne, amikor Izsák születik. Itt viszont úgy szerepel, mint kisgyermek, akit anyja még ölében hord. Ezért sem kell időbeli meghatározásnak venni azt az adatot, hogy Izsák születése Ábrahám 100. életévére esik. Hágár eltávolítása erkölcsi szempontból még azt a kort idézi fel, amikor a családfő korlátlan ura hozzátartozóinak. Az isteni kinyilatkoztatás is csak fokról fokra követelte meg a szigorúbb erkölcsi magatartást. Beerseba nevére két hagyományt olvasztanak egybe - jelenthet Eskü-forrást és Hét (bárány) forrását.

[6]       A sírhely ma egy épületegyüttes része. A  zsidók számára, a Siratófal után a legszentebb hely. A sírbarlang fölé az első keresztes hadjárat idején, 1100-ban, egy templomot építettek, a szentágostoniak tartották fenn, majd 1187 Saladin szultán lerombolta és helyébe egy mecsetet építtetett. A zsidó és keresztény zarándokok meglátogathatták a mecset alatti barlangokat, míg aztán Baybars szultán 1266-ban meg nem tiltja. 1320-ban még egy mecsetet építettek ide, közben megengedték, hogy a barlangokat meglátogasság, majd 1490-től megint tilos volt. Későbbi időkben kutatók és híres személyiségek meglátogathatták, de zsidók nem. 1922-ben Hebronban még volt egy 430 személyből álló kis zsidóközösség, de sorozatos arab támadások, majd az 1929-es vérengzés után elmenekültek mind. Majdnem ezer év tiltás után, az első zsidó, aki beléphetett a pátriárkák sírbarlangjába, Shlomo Goren főrabbi volt 1967-ben, és azóta újra van zsidó közösség Hebronban. Machpela héber neve kettős sírkamrát jelent, házaspárok számára alakították ki. Később ide temették Ábrahámot is, még később Izsákot, feleségével, Rebekával együtt. Az Egyiptomban elhunyt és bebalzsamozott Jákob pátriárkát is ide szállították, és felesége, Lea mellé temették el. Az ősök szent sírja ma nem tartozik Izraelhez, még nem adták vissza. A muzulmánok is ősapjuknak tekintik Ábrahámot (Ibrahim).

Forrás:
- Biblia SZIT 1995
-  valamint az internet:
http://orthodoxwiki.org/Oak_of_Mamre
http://www.jewishencyclopedia.com/view.jsp?artid=363&letter=A
http://www.crestinortodox.ro/biserica-lume/stejarul-mamvri-hebron-123825.html
http://www.crestinortodox.ro/biserica-lume/mormintele-patriarhilor-hebron-123812.html