Jézusról nevezett Szent Teréz, (Avila, 1515. március 28.- Alba de Tormes, 1582. okt. 4.), második megtérése után, 1562-ben alapította az első megreformált női kolostort, majd öt év múlva megindul, és 1567– től haláláig úton van, egyik kolostort a másik után alapítja.
1582. szeptember 15.-én Valladolidból Medinába érkezik. Rá négy napra (19.-én) az éppen Medinában tartózkodó Antonio de Heredia, az akkori avilai prior, késedelem nélkül Alba de Tormes-be küldi a súlyos beteg Terézt, hogy az a jelenlétével biztosítsa a hercegnő unokájának szerencsés megszületését. (Antonio de Heredia és Keresztes János voltak az elsők, akik 1567-ben Duruelóban Teréz hatására áttértek a reformált karmelita életvitelre. Állandó ima és a környék lelkipásztori szolgálata alkotta életkeretüket). A medinai főnöknő, Alberta Bautista, akit Teréznek figyelmeztetnie kellett egy hiba miatt, annyira haragszik rá, hogy víz és élelem nélkül engedi útra. Teréz már gyenge, útközben elájul.
Szeptember 20.-án Teréz megérkezik Albába, de addigra megszületik a hercegi unoka, úgyhogy már nincs rá szükség. Kénytelen ágyba feküdni. A perjelnő kérésére azonban másnap felkel, és részt vesz a közös tevékenységekben.
De október elsejétől Teréz már nem képes többé felkelni az ágyból. Isten közli vele, hogy hamarosan magához veszi. Október 3.-án meggyón és felveszi a betegek szentségét, ez számára az utolsó kenet. Másnap reggel Teréz elmerül az imában, és már nem jön vissza belőle, nyoma sincs haláltusának (Szeghy Ernő atya mindezt oly szemléletesen megírta). Elragadtatásba esik, és este kilenckor Isten magához veszi.
Rá tíz hónapra, 1583. július 4.-én kinyitják Teréz koporsóját, hogy a testét Avilába szállíthassák, és íme, a testét romlatlannak találták. Pápai rendelkezésre 1586. augusztus 23.-án visszaszállítják Teréz testét Albába, azóta is ott van.
Itt pedig egy rövid virtuális látogatás tehetünk az albai sarutlan kármelita kolostorban, ahol Teréz meghalt, látható a sírja, a szívereklyéje...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése