2010. márc. 24.

Szent Paszkál [8]

VIII. nap
„Vágyom az Istennek tetsző engedelmesség után, hogy ne kelljen nekem azzal törődnöm: jó-e, amit teszek. Nincs nagyobb jó, mint a vak engedelmesség, amelyben úgy él az ember, mint az újszülött anyja karjai közt.”
(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés
      Az engedelmesség krisztusi örökség. A Megváltó emberi természete borzongott és vért izzadott, mert előrelátta a borzalmas kereszthalált. De Jézus ezt is örömmel vállalta, mert tudta, hogy ez mennyei Atyjának akarata. Önmagának teljes feláldozásával akart tanítást adni az emberiségnek, hogy nem az annyira áhított szabadságban van a boldogság, hanem a szereteten alapuló engedelmességben. Engedelmeskedem, mert szeretek! Aki egyszer megízlelte, milyen édes és megnyugtató érzés tölti el egész valónkat akkor, amidőn fenntartás nélkül, testestül-lelkestül átadjuk magunkat Jézus irányításának, akit szeretünk, az nem is vágyódik többé a világ szabadsága után!
      A hívő ember számára az engedelmesség: béke és felszabadulás a bűnök igája alól.

Ima
      Engedelmes Paszkál testvér, légy közbenjáróm Istennél és eszközöld ki számomra a kegyelmet, hogy belássam a világ szabadságának terhét, felelősségét és hidegségét, és hogy rendeljen számomra a Gondviselés jó és bölcs vezetőket, akiknek szavára szeretetedből hallgassak.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.

_________________________________________________
Baylon Szent Paszkál élete:

2010. márc. 23.

Tantum Ergo Sacramentum


2010 március 21, Feketevasárnap


Magyarul:

1. Azért ezt a nagy Szentséget,/Leborulva imádjuk/
Teste s Vére a Krisztusnak,/Mert itt vagyon jól tudjuk/
Bár elménkkel meg nem fogjuk,/Hitünkkel megfoghatjuk/.

2. Az Atyának és Fiúnak,/Dicséret és tisztesség/
Szentlélekkel egyetemben,/Áldás örök dicsőség/
Háromságban egy Szent Isten,/Áldjon minden nemzetség!/
Amen

Latinul:

1. Tantum ergo Sacramentum/Veneremur cernui:
Et antiquum documentum/Novo cedat ritui:
Praestet fides supplementum/Sensuum defectui.

2. Genitori, Genitoque/Laus et jubilatio,
Salus, honor, virtus quoque/Sit et benedictio:
Procedenti ab utroque/Compar sit laudatio.
Amen.

Szent Paszkál [7]

VII. nap
„A buzgó lélek legfőbb segítsége az elmélkedés. De elmélkedni csak összeszedett lélekkel és nagy csendben lehet, amikor elhagyjuk a külvilágot és Istent hallgatva üdvös elhatározásokra jutunk.”
(Szent Paszkál szavai)

Elmélkedés
      Csendben és nyugalomban érik a lelki gyümölcs. Csak akkor tudunk fölemelkedni Istenhez az elmélkedés létráján, ha a világ képét, lármáját, gondját elvetjük magunktól, mint ahogy azt Szent Paszkál is tette.
      Az elmélkedés Isten órája, amikor az Úr szerető, atyai szívvel fogad bennünket és meghallgatja mondanivalónkat. Látogatás a jóságos Mesternél, Aki lehajol hozzánk, magához emeli szívünket-lelkünket és megtölti örökkévalóságának fényével és mindenhatóságának legyőzhetetlen erejével.
      És én...? Elmélkedem-e néha ? Igyekszem-e kiszabadulni a földies légkörből és Istenhez meghitten simulni? Csak így erősítik meg lelkemet ezek a látogatások.

Ima
      Jó Paszkál testvér, melegszívű szent, az ima és elmélkedés hőse, esdve kérlek, eszközöld ki számomra a lélek összeszedettségét. Segíts meg, hogy a magány és a csend óráiban kikapcsolhassam gondolataimat a földi érdekekből és üdvös tanításokat meríthessek Isten bizalmas társaságában.
      Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.


_________________________________________________
Baylon Szent Paszkál élete:

2010. márc. 22.

Szent Paszkál [6]

VI. nap
„Testvéreim, ne feledjétek el, hogy ezekben a nehéz időkben a mi ferences zárdáink a katolikus Egyház szent várai, ahol Krisztus katonái készülődnek, hogy harcba szállhassanak az eretnekek ellen.”
(Szent Paszkál szavai)

Elmélkedés
      Paszkál testvér szavai napjainkra is ráillenek. A ferences rend és mindazok, akiket a szeretet szálai fűznek hozzá, Krisztus szent seregének katonái az Egyház támaszai, mint egykor Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, az eretnekek kalapácsa.
      A terciáriusok és Szent Paszkál tisztelői is katonái ennek a hadseregnek, akik készségesen fognak fegyvert és harcolnak az Egyház ellenségei ellen. Legfőbb vezérük Krisztus és a ferences szentek diadalmas serege, akikkel együtt derűs lelkülettel indulnak a biztos győzelemre.
      Ha pedig úgy érzik, hogy erejük lankad, visszavonulnak váraikba, a ferences zárdákba, megtöltekeznek az assziszibeli Szegényke édes szellemével, és újult erővel veszik fel a küzdelmet, hogy az embereket a hitben és a szeretetben egyesítsék.
Ima
      Bátorlelkű Paszkál testvér, szavaid erőt öntenek szívembe. Ha eddig nem lettem volna hűséges katonája a ferences váraknak, légy segítségemre, hogy ezután kíméletlenül fölvegyem a harcot az ellenséggel, és olyan áldozatkész lélekkel járjam az Egyház küzdőtereit, amilyennel te jártad az eretnekek kegyetlenkedéseitől veszélyeztetett francia vidéket.
      Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.


_________________________________________________
Baylon Szent Paszkál élete:

2010. márc. 21.

Szent Paszkál [5]

V. nap
„Krisztus szeretete a mi végtelen gazdagságunk. Az a szeretet, amellyel érettünk kereszthalált szenvedett, hogy kiengesztelje az Atyát, Akitől minden szeretet jön... Az Atya szeretete hozta Krisztust is a földre, nemcsak azért, hogy a világot megváltsa, hanem hogy megismerhesse mindazt a szenvedést, ami embert érhet”.
(Szent Paszkál mondása.)

Elmélkedés
      Krisztus szeretete a mi kincsünk, gazdagságunk, mert ez a szeretet visz bennünket az örök dicsőségbe és teszi elviselhetővé a földi életet.
      Ennek a szeretetnek beláthatatlan mélységéről csak akkor tudunk némi fogalmat alkotni, ha megértjük Krisztus szenvedéseinek nagyságát, a Betlehemtől a Kálváriáig haladó élet megszámlálhatatlan szenvedését és kínját. Nincs az a baj, keserűség, fájdalom, amelyet Krisztus ne érzett volna... Éhezett, fázott, kifáradt, üldözték, ostorozták, félreismerték, gyalázták, rágalmazták, megfeszítették. Ismerte a szomorúságot, a bánatot, a könnyeket, a hálátlanságot, a halálfélelmet.
      Szenvedhet-e ember ennél többet? És szerethet-e ember jobban annál, aki ennyi tenger szenvedést vállalt magára?

Ima
      Csodálatos Paszkál testvér, te aki annyira össze tudtad kapcsolni életedet Krisztus szenvedéseivel, légy segítségemre, hogy megismerjem Krisztus végtelen szeretetét és eltörpüljenek mellette az én mindennapi apró keresztjeim.
      Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.



_________________________________________________
Baylon Szent Paszkál élete:

2010. márc. 20.

Tiszta, egyszerű, szép ...

... Gyimesfelsőlokon is várják a tavaszt:

Szent Paszkál [4]

IV. Nap
„Aki veled érdem szerint akar bánni, bátran kiszúrhatja a szemedet, kiszakíthatja füledet, levághatja tested minden részét, mert nincsen egy érzéked sem, amellyel ne vétkeztél volna és ne érdemelted volna ki vele az örök kárhozatot.”
(Szent Paszkál mondása)

Elmélkedés
      Kegyetlen szavak! Első pillanatban fellázad ellenük egész lényem! Ez túlzás! Ezt nem érdemlem meg!
      De lassanként megszólal a lelkiismeret és minden vádja úgy zúdul rám, mint a pörölycsapás.
      Kiszúrni a szemedet ? - mondja szigorúan. Mered-e mondani Isten színe előtt, hogy szemeddel sohasem vétkeztél? Gyermekkorodban, amikor már tudtad, mi a bűn?... Ifjúságodban? ... Érett korodban? ... Úgy-e pirulsz és szégyenkezve vallod be, hogy ha megvalósulnának a Szent szavai, már rég vak lennél.
      Kiszakítani füledet? Szörnyű mondás, de felelj, kérlek, hányszor hallgattál bűnös beszédet? Hányszor voltál süket, ha jót kellett volna tenned?
      És hányszor használtad nyelvedet felebarátaid rágalmazására, gyalázására, könnyelmű, bűnös szavak kiejtésére?

Ima
      Igazságos Paszkál testvér, ne vesd meg gyöngeségemet! Eszközöld ki számomra a kegyelmet, hogy ezentúl világosan lássam bűneimet és átérezzem, mennyire kiérdemeltem velük a kárhozatot. Térjen szívembe alázatosság és engesztelésül viseljek békén minden megbántást és szenvedést.
      Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.



_________________________________________________
Baylon Szent Paszkál élete: