„Csupán eszköz vagyok a Gondviselés kezében” – Szent André Bessette testvér élete

         Alfred Bessette 1845-ben született egy Québec környéki faluban, népes családban. 10 éves korában elveszítette édesapját, majd két év múlva édesanyja is meghalt tüdőbajban. Ekkor nagynénje családja vette gondozásába a törékeny egészségű fiút, aki egész életén át sokat betegeskedett. 18 éves koráig többféle munkát végzett, majd az Egyesült Államokban próbált szerencsét sok honfitársához hasonlóan. 1867-ben visszatért Kanadába, ekkor vette magához először Krisztus testét. Segédkezett a templom körüli munkákban André Provençal helyi papnak. Egyre gyakrabban látták imádkozni a plébánia templom Szent József szobra előtt. 

         1870-ben André atya megérezte, hogy hiteles hivatásról van szó, ezért azt tanácsolta a 25 éves Alfrédnak, hogy lépjen be a Szent Kereszt Kongregációba. A fiatalember törékeny egészsége először akadályt jelentett, végül mégis letehette fogadalmát, mint a Szent Kereszt Kongregáció világi testvére. 1874-ben felvette az André szerzetesi nevet. A rend novícius mestere megjegyezte: „Ha ez a fiatalember képtelen lesz a munkára, legalább megtanít bennünket arra, hogy hogyan kell imádkozni”. 

         A Szent Kereszt Kongregáció legtöbb tagja pap vagy tanár volt. A világi testvérek kétkezi munkával segítették az oktatási intézmények tevékenységét. André testvért csaknem 40 éven át egy Montréal közelében lévő Notre-Dame kollégium portásaként alkalmazták. 

         Buzgón takarított, ellátta a postai szolgálatot, a diákoknak pedig borbélyként is szolgált. Arra buzdított mindenkit, hogy bizalommal és kitartással imádkozzon, elfogadva Isten akaratát. Hamarosan elterjedt a híre, hogy azok a betegek, akik vele együtt imádkoztak, meggyógyultak. „Nem vagyok más, mint eszköz a Gondviselés kezében” – hangoztatta André testvér. 

         Amikor a hozzá járuló betegek száma túlságosan megnőtt, el kellett hagynia a kollégiumot és egy közeli villamos megállóban folytathatta gyógyító tevékenységét. Hamarosan vitatott személyiséggé vált: sokan támogatták, mások viszont szembe szálltak vele, mondván, hogy árt az iskola jó hírének. André testvér 1900-ban engedélyt kapott, hogy pénzt gyűjtsön egy Szent József kegyhely építésére. 1909-ben kinevezték a Szent József oratórium gondnokává. Most már itt fogadta a betegeket napközben, este pedig azokat látogatta meg, akik nem tudták felkeresni a kegyhelyet. 1920-ra az oratórium évente több mint egy millió zarándokot fogadott és több száz gyógyulást tulajdonítottak André testvér közbenjárásának. André testvér 1937. január 6-án hunyt el Montréalban. Halálát követő napon becslések szerint több mint egy millióan járultak ravatalához. 

         II. János Pál pápa 1982. május 23-án avatta boldoggá. Boldog André Bessette testvér az első kanadai születésű férfi, aki most, 2010 október 17-én a szentek sorába lépett. 

         A szentté avatásához szükséges csoda 1999-ben történt. Egy 9 éves kisfiú súlyos autóbaleset következtében, agysérüléssel visszafordíthatatlan kómába esett. Hozzátartozói Boldog André testvér közbenjárásáért imádkoztak, aminek következtében a kisfiú orvosilag megmagyarázhatatlan módon meggyógyult. 

         Boldog André Bessette tanúságtétele prófétai, látható és ma is hatékony. A hit és spiritualitás óriása volt, akinek lelki kisugárzása napjainkban is érezhető Montréalban és egész Kanadában. Azt bizonyítja, hogy mit érhetünk el a hit és a szeretet révén. Az egyszerű és alázatos portás ezt így fejezte ki saját szavaival: „A művész a legkisebb ecsetekkel festi meg legcsodálatosabb képeit.” 

Forrás:

(vm)