A kinyilatkoztatásból ismerjük, hogy Isten a megváltás rendjében az Istenszülő Szűz Máriát különös feladatra kiválasztotta, alkalmassá tette és megdicsőítette. Jézus Krisztus teljes megismerésének igénye magával hozta a vele kapcsolatos személyek jobb megismerését is. Szűz Máriát, egyedülálló üdvtörténeti rangja, Istenanyasága miatt megkülönböztetett tiszteletben részesítjük, az efezusi (III. egyetemes) zsinat 431-ben megfogalmazta igaz tanítás szerint. Az efezusi nép, amikor tudomást szerzett a zsinat határozatairól, örömujjongással fogadta a Mária Istenanyaságával kapcsolatos döntést, és a 160 püspököt fáklyás menettel kísérte szállására, ezt imádkozva: „Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért.” Már azt megelőzően a II. századból ránk maradt a Mária oltalmát kérő imádság, az Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője. Egyházunk azóta is ünnepekkel, a művészet eszközeivel és névadással is hirdeti Szűz Mária Istenanyaságát.
Szent István király 1038. augusztus 15-én, koronáját népét és országát a Boldogságos Szűzanyára hagyta. A világ első uralkodója volt, aki népét Máriára bízta, ezzel az indokkal, hogy jobbra nem bízhatja, mint akire a mennyei Atya egyszülött Fiát bízta.
Szent István végrendeletével Magyarország Szűz Mária országa lett új küldetéssel és feladattal. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták át nemzedékről nemzedékre, és veszély idején Szűz Mária különös anyai pártfogását kérték. Szűz Mária palástja alatt így maradtunk meg ezer éven át, akinek első szent királyunk ajánlott. A Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletét.
Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú jelmondata volt „Mária által Jézushoz!” Ez mintegy előre vetítette számunkra, hogy népünk sorsáért felelősek vagyunk, és ahhoz hogy jó döntéseket hozhassunk járuljunk Mária által Jézushoz. Napjainkban, amikor az állam részéről az erdélyi magyarság sorsát számos veszély fenyegeti, mivel nincsenek tekintettel évszázados hagyományainkra, jogainkra, és élethelyünk szétdarabolásával meg akarnak osztani. Éppen a csíksomlyói búcsú jeligéje alapján híveimmel közösen kezdeményezzük, hogy kilenc napon át őseink hitével és bizalmával folyamodjunk újra Nagyasszonyunkhoz, a csíksomlyói Máriához. Kérjük az Ő közbenjárását, hogy esdje ki népünknek és képviselőinknek a kellő bölcsességet és erőt, hogy együtt maradhassunk és munkálkodhassunk; a közhatalom gyakorlóinak pedig igazságérzetet és méltóságot, hogy igazságosságban és szeretetben szolgálják az ország polgárainak boldogulását és békéjét.
A történelemben számtalanszor beigazolódott XII. Pius pápa mondása: „Nagy a hatalma annak a hadseregnek, amelyik a kard helyett a rózsafüzért tartja kezében.”
Imádkozó nép vagyunk, ezért a Boldogságos Szűz Mária vezetésével június 24-től július 2-ig, első szombat estig, nevezetesen a csíksomlyói Mária-köszöntőig naponta imádkozzunk minden helységben a rózsafüzért vagy az Úr imáját, hogy sorsunk jobbra forduljon és a mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelmével, az Atyaisten szeretetével és a Szentlélek egyesítő erejében tudjunk élni.
A kilenced elindítására főpásztorunk áldását adta.
DKJ,
Esperes-plébános
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése