Az idén nedves búcsújárás volt Csíksomlyón, és mintha a gyónó is több lett volna, mint más években. Kimenet szép idő volt, a templomkertben gyóntattak, és beálltam a sorba ehhez az atyához:
A sor igen hosszú volt, megkértem a hátam mögött levő idősebb férfit (közben kiderült: New Yorkból jött, és miskolci származású), hogy tartsa a sorom, amíg néhány fényképet készítek a kápolnában. Kijövet megkérdeztem az egyik ferences barátot: Kinek a tiszteletére van szentelve a kápolna? - Szent János tiszteletére. - Melyik Szent János? - Az evangélista.
Mikor aztán sorra kerültem, a gyóntató atya kétszer is gratulált, hogy milyen szépen mosolygok, egészen megvidámodott tőlem. Csak hát én a bűneimet soroltam – erre már menetközben felkészültem szerencsére -, és nem mondtam el neki, hogy a kápolna oltárképén egyik szereplő sem hasonlít Szent János evangélistához, de ha a barát azt állítja, akkor valahol ott van, csak én nem tudom felismerni, innen ez a nagy derű:)))
 |
| Oltárkép |
 |
| Képrészlet |
A többi fotók a búcsúról megtekinthetők itt.
Hosszú az út kifelé... volt időm imádkozni érted is kedves blogolvasóm, legyél ismerős vagy ismeretlen, barát vagy ellenség, kértem számodra a Szentlélek megtapasztalását.
4 megjegyzés:
Felüdített ez a beszámoló! Lehet, hogy az a bácsi az ajtóban Szent Erzsébet mögött, Ő a Szent János :)
A virágcsokor miatt nem lehetett rendesen fotózni, máskor meg zárva van a kápolna. Nagyon vidámak a ferencesek, máskülönben ugyanez a barát vezette fütyörészve azt a bizonyos dubát, amikor is megtanultam vészhelyzetben imádkozni:))))
http://tiszta-szivvel.blogspot.com/2010/02/volt-lelkivezetom.html
Tetszenek a képek a kis és nagy zarándokokról :) Öröm nézni titeket :)
Köszönöm:)))
Megjegyzés küldése