Napi bevezető imádság lelki világosságért:
Világosíts meg engem, ó áldott Jézus, a belső fényesség világával, és űzz el minden sötétséget szívemnek hajlékából.
Tartsd féken elkalandozó gondolataimat, légy úrrá a rám támadó kísértéseken.
Harcolj keményen értem, és győzd le a fenevadakat, vagyis az ingerlő érzéki vágyakat, hogy hatalmadból békesség szülessen, és szent udvarodban, vagyis tiszta lelkiismeretemben bőségesen visszhangozzék a te dicséreted.
Parancsolj a szeleknek és a viharoknak, mondd a tengernek: csöndesedjél, és az északi szélnek: nyugodj el, és nagy csöndesség támad.
Áraszd ki világosságodat és igazságodat, hogy fényeskedjenek a földön, mert terméketlen és puszta föld vagyok, míg meg nem világosítasz.
Hullasd onnan fölülről kegyelmedet, frissítsd meg szívemet mennyei harmattal, add az áhítatosság vizét, hogy megöntözze a földet, s az jó és hasznos gyümölcsöt teremjen.
Egyenesítsd föl bűnök alatt görnyedő lelkemet, és minden vágyódásomat irányítsd a mennyei javakra, hogy miután megkóstoltam már az örök boldogság édességét, ne essék jól a földiekkel való foglalkozás.
Ragadj magadhoz engem, és szabadíts meg a teremtmények minden múlandó vigasztalásától, mert semmi teremtett valóság kívánságomat egészen el nem nyugtathatja, teljesen meg nem vigasztalhat.
Kapcsolj magadhoz engem, szerelmednek elválhatatlan kötelékével, mert egyedül te elégíted ki a téged szeretőt, és nélküled minden üres.
(Kempis Tamás, Krisztus követése, III./23)
http://juandelacruz-ocd.blogspot.com/ |
Negyedik nap
A puszta, meztelen igazságok értelmi felfogása, (kinyilatkoztatások, ismeretek), csak olyan lélekkel történnek meg, amelyik elérte az Istennel való egyesülést, mert hiszen ezek maguk képezik az egyesülést.
5. Ezek ugyanis abban állnak, hogy a lélek bizonyos értelemben megérinti az istenséget s úgy érzi Istent, mint aki ott van közvetlen mellette. Élvezi tehát Istent, ha nem is világosan és kézzelfoghatóan, mint az örök dicsőségben fogja tenni, de ezért ez az érintés oly magasztos ismeretet közöl vele, s oly élvezethez juttatja, hogy ez az érzelem egészen a lélek mélyéig hatol. Az ördög pedig nem avatkozhat bele s nem képes azt utánozni, mert hiszen nem létezik semmi, ami ahhoz hasonló volna.
6. (...) Vannak ugyanis ezek között egyes olyan ismeretek és érintések, amelyek közül, midőn a lélek mélyén előidézi őket, egyetlenegy is annyira meggazdagítja a lelket, hogy nem csak a tökéletlenségekből gyógyítja ki – olykor olyanokból is, amelyek ellen egy életen át hiába küzdött – hanem még meg is tölti erényekkel és isteni javakkal.
7. A lélek pedig oly örömet és mélységes élvezetet merít ebből az érintésekből, hogy ha csak egyetlenegy ilyenben részesülne is, úgy érezné, bőségesen meg van jutalmazva mindazon szenvedésekért s legyenek bármi nagyok, amelyek élete folyamán sújtották; s hozzá nagy bátorságot merít és kedvet ahhoz, hogy minél többet szenvedhessen Istenért. Az ilyen kegyelem után valósággal kínszenvedés reá nézve, ha nincs alkalma sokat szenvedni. (Keresztes Szent János és vele az összes szentek életfilozófiájának alapelve).
Az emlékezet kiüresítése természetes, képzeleti és természetfölötti ismeretektől, annál nagyobb legyen bennünk a remény.
7. (...) Minél inkább egyesül az emlékezet Istennel, annál inkább veszti el a részletes ismereteket, s midőn végre az egyesülés teljesen befejeződött, akkor már tökéletesen el is felejti azokat. (...) Ekkor már cselekvései nem önállók, hanem azt, amit a lélek tesz, Isten teszi. Isteni cselekvések tehát, mert hiszen, aki Istennel egyesül, az Szent Pál apostol szavai szerint egy szellemmé lesz Ővele. „Qui autem adhaeret, unus Spiritus est.”
10. Tegyük fel például, hogy az ilyen állapotban levő személyt egy másik arra kéri, ajánlja őt Isten kegyelmébe... Isten maga fogja akaratát ilyen irányba befolyásolni és arra indítani, hogy imádkozzék érte. Ellenben, ha Istennek nem kell az imádság, akármennyire erőltetné is a dolgot, nem lesz képes reá s nem lesz kedve hozzá, hogy azért a másikért imádkozzék. Viszont máskor Isten maga fogja arra indítani, hogy imádkozzék olyanokért, akiket sohasem látott s akikről sohasem hallott.
Ilyen volt példának okáért Istennek dicsőséges Szűzanyja, aki létének kezdete óta föl volt emelve a tökéletesség eme magas fokára. Az ő lelkébe sohasem nyomódott semmiféle teremtménynek képe, amely figyelmét Istenről elfordíthatta volna, s ő nem is indult soha az ilyenek után. Minden cselekvését a Szentlélek irányította.
Hűséges Édesanyám, rád bízom értelmem és emlékezetem, imádkozz velem: mentsünk lelkeket Jézusnak és kérjünk Tőle engedelmes és buzgó papokat, akik folytatják a megváltás munkáját és áldozatát.
(15 perc elcsendesedés. Mint Szent János, a szeretett tanítvány, Jézus keblére hajtom a fejem. Hallgatom Szent Szívének dobbanásait ... és panaszait. Ó elutasított Szeretet! Mennyei Atyám, irgalmazz nekünk!)
Te egészen az enyém vagy s én egészen a Tied vagyok... Uram, szenvedek, hogy annyira tehetetlen vagyok, hogy nem tudok mindenkit megnyerni Neked. Istenem, több szeretetet kérek Tőled, Érted és a lelkekért.
Édes Jézusom, add meg nekem, hogy azt akarjam, amit te akarsz, és ne akarjam azt, amit Te nem akarsz, tedd szívemet egyszerűvé és tisztává. Amen.
5. Ezek ugyanis abban állnak, hogy a lélek bizonyos értelemben megérinti az istenséget s úgy érzi Istent, mint aki ott van közvetlen mellette. Élvezi tehát Istent, ha nem is világosan és kézzelfoghatóan, mint az örök dicsőségben fogja tenni, de ezért ez az érintés oly magasztos ismeretet közöl vele, s oly élvezethez juttatja, hogy ez az érzelem egészen a lélek mélyéig hatol. Az ördög pedig nem avatkozhat bele s nem képes azt utánozni, mert hiszen nem létezik semmi, ami ahhoz hasonló volna.
6. (...) Vannak ugyanis ezek között egyes olyan ismeretek és érintések, amelyek közül, midőn a lélek mélyén előidézi őket, egyetlenegy is annyira meggazdagítja a lelket, hogy nem csak a tökéletlenségekből gyógyítja ki – olykor olyanokból is, amelyek ellen egy életen át hiába küzdött – hanem még meg is tölti erényekkel és isteni javakkal.
7. A lélek pedig oly örömet és mélységes élvezetet merít ebből az érintésekből, hogy ha csak egyetlenegy ilyenben részesülne is, úgy érezné, bőségesen meg van jutalmazva mindazon szenvedésekért s legyenek bármi nagyok, amelyek élete folyamán sújtották; s hozzá nagy bátorságot merít és kedvet ahhoz, hogy minél többet szenvedhessen Istenért. Az ilyen kegyelem után valósággal kínszenvedés reá nézve, ha nincs alkalma sokat szenvedni. (Keresztes Szent János és vele az összes szentek életfilozófiájának alapelve).
(Keresztes Szent János művei, I. Kötet, A Kármelhegy útja, III.Könyv, II. Fej., 285 o.)
Az emlékezet kiüresítése természetes, képzeleti és természetfölötti ismeretektől, annál nagyobb legyen bennünk a remény.
7. (...) Minél inkább egyesül az emlékezet Istennel, annál inkább veszti el a részletes ismereteket, s midőn végre az egyesülés teljesen befejeződött, akkor már tökéletesen el is felejti azokat. (...) Ekkor már cselekvései nem önállók, hanem azt, amit a lélek tesz, Isten teszi. Isteni cselekvések tehát, mert hiszen, aki Istennel egyesül, az Szent Pál apostol szavai szerint egy szellemmé lesz Ővele. „Qui autem adhaeret, unus Spiritus est.”
10. Tegyük fel például, hogy az ilyen állapotban levő személyt egy másik arra kéri, ajánlja őt Isten kegyelmébe... Isten maga fogja akaratát ilyen irányba befolyásolni és arra indítani, hogy imádkozzék érte. Ellenben, ha Istennek nem kell az imádság, akármennyire erőltetné is a dolgot, nem lesz képes reá s nem lesz kedve hozzá, hogy azért a másikért imádkozzék. Viszont máskor Isten maga fogja arra indítani, hogy imádkozzék olyanokért, akiket sohasem látott s akikről sohasem hallott.
Ilyen volt példának okáért Istennek dicsőséges Szűzanyja, aki létének kezdete óta föl volt emelve a tökéletesség eme magas fokára. Az ő lelkébe sohasem nyomódott semmiféle teremtménynek képe, amely figyelmét Istenről elfordíthatta volna, s ő nem is indult soha az ilyenek után. Minden cselekvését a Szentlélek irányította.
(Keresztes Szent János művei, I. Kötet, A Kármelhegy útja, III.Könyv, II. Fej., 285 o.)
***
Ima
Jézusom, gazdag voltál, de értünk szegénnyé lettél. Hozzánk lettél hasonló, a bűnt kivéve. Minden nyomorúságom ellenére bízom Benned és vágyom arra, hogy egészen az enyém legyél. Uram, hogy Te vagy az én osztályrészem, ezért remélek Benned. Az irgalom és áldás tekintetével látsz engem Uram... az én imám is ilyen tekintet legyen minden ember iránt. Az imában virrasztva, reményem újjáéled és örvendezek. Igen Jézusom, Te képessé tettél engem a szeretetre, zsenge koromtól kiválasztottál a kereszthordozásra, engem, a hűtlent és bűnöst... szeretlek Jézus. Hűséges Édesanyám, rád bízom értelmem és emlékezetem, imádkozz velem: mentsünk lelkeket Jézusnak és kérjünk Tőle engedelmes és buzgó papokat, akik folytatják a megváltás munkáját és áldozatát.
(15 perc elcsendesedés. Mint Szent János, a szeretett tanítvány, Jézus keblére hajtom a fejem. Hallgatom Szent Szívének dobbanásait ... és panaszait. Ó elutasított Szeretet! Mennyei Atyám, irgalmazz nekünk!)
Te egészen az enyém vagy s én egészen a Tied vagyok... Uram, szenvedek, hogy annyira tehetetlen vagyok, hogy nem tudok mindenkit megnyerni Neked. Istenem, több szeretetet kérek Tőled, Érted és a lelkekért.
Édes Jézusom, add meg nekem, hogy azt akarjam, amit te akarsz, és ne akarjam azt, amit Te nem akarsz, tedd szívemet egyszerűvé és tisztává. Amen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése