Ima az Aranyrózsás Csíksomlyói Segítő Szűzanyához

•          Hálát adunk Neked Édesanyánk, hogy összegyűjtöttél bennünket magyarokat, vendégeinkkel együtt azon a két halmon, ahol Eléd térdelhettünk és kérlelhettünk. Köszönjük az esőt és a ködöt, még a sarat is, mert ennek ellenére is ott voltunk Előtted, ezer és ezer keresztalja, a közeli székely falvakból és távoli városokból is. Áldd meg azokat a testvéreinket is, akik képernyőn át és a rádiók hangján keresztül lehettek jelen. Mindannyian a gyermekeid vagyunk, nem vagyunk árvák, mert Te velünk vagy és vigyázol ránk. Róma püspöke arra bíztatott, hogy őrizzük meg Erdély örökségét, mely számunkra először Te vagy. Ígérjük gyermeki szeretettel, hogy Hozzád, Csíksomlyói Szűzanyánk és Szent Fiadhoz, Urunkhoz, Jézus Krisztushoz hűségesek maradunk. Ámen! 

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Forrás:

Vatican News

         Az arany rózsa a pápák különleges adománya, amelyet manapság a különböző Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak, e gesztussal a Szűzanya iránti tiszteletet fejezik ki. Ezt a kitüntetést hozza el Ferenc pápa Csíksomlyóra, Mária-tisztelete jeléül, egyben kiemelkedő gesztus ez a segítő, csodatevő Szűzanya csíksomlyói szobra és a vidék népének hite iránti elismerés jeleként.

II. Pius pápa által 1459-ben a sziénai köztársaságnak adományozott aranyrózsa.
Alinari fényképe nyomán.

VI. Pál pápa által 1965-ben adományozott aranyrózsa a fatimai Szűzanyának.
Fotó: AP

         Az aranyrózsa (Rosa d’Oro), avagy erényrózsa egy ma is létező pápai kitüntetés: aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa, amelyet nagyböjt IV. vasárnapján, Laetare vasárnap – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – áldott meg a pápa. Hagyomány lett, hogy az arany rózsa megáldásának szertartásán a pápa a rózsa színével egyező – rózsaszínű – miseruhát viselt. A szokás elterjedt az egész világegyházban, és mivel advent III. vasárnapja – Gaudete-vasárnap – kezdőéneke is az örömmel kapcsolatos, e két alkalommal szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.
         Miután az aranyból készített rózsát a pápa megáldotta, és kitüntetésként adományozta az egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rövid szertartás kezdetben az aznapi stációs templomban, vagyis a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában, a későbbiekben pedig a pápai palotában zajlott. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet, majd a rózsaszálból egész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.
         A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta. Később királyok kapták, a 14. századtól testületek. A 15. századtól az arany rózsa megáldásának külön áldó formulája volt. 1348­-ban Nagy Lajos király VI. Kelementől kapott ilyet, a 19. században a királyi családok nőtagjai kapták erényeikért és egyházszolgálatukért: Ferenc József felesége, Erzsébet királyné is kapott arany rózsát. Az utolsó kitüntetést 1923-ban a a spanyol királyné kapta. A kitüntetésnek a címzetthez történő eljuttatása a VI. Pál-féle Kúria-reform előtt külön pápai követ, az ún. „Arany Rózsa vivője” feladata volt.

         Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a rózsa a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon az arany rózsa adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba, jegyzi meg Érszegi Márk Aurél Magyarország Vatikáni Nagykövetségének blogján.
          A történelem során a szokás módosult, XII. Piusz Xavéri Szent Ferenc sírjára küldött arany rózsát 1953-ban, 1963-ban VI. Pál pápa a betlehemi születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban a guadalupei kegyhelynek adományozott arany rózsa kitüntetést. II. János Pál 1979-ben a czestochowai, 1995-ben a loretói, 2004-ben pedig a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki vele. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste ezeket (köztük volt Aparecida és Mariazell 2007-ben, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria, a pompei Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting 2008-ban, valamint L’Aquila-i Madonna di Roio 2009-ben. Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei Mária-kegyhelyeknek adományozott arany rózsát.

•  A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának adandó rózsa ezüstből készült, a rózsa szára és a címer 24 karátos arany bevonatú. Az alapja rózsaszín márvány, amelyen egy ezüstözött váza áll a pápai címerrel, benne két szál természethű rózsa, leveleik ezüstből készültek. A rózsa kb. 84 cm magas, súlya 1200 g. A Kárpát-medencében eddig nem őriztek egyetlen pápai arany rózsát sem, bár a történelem folyamán nem egy magyar jelesség részesült e kitüntetésben, a már említett Nagy Lajos király mellett 1435-ben Luxemburgi Zsigmond császár és több Habsburg uralkodó felesége.

Forrás:

ROMKAT.RO

Jakubinyi György érsekünk köszönetet mondott Ferenc pápának és megajándékozták egymást

         Miután Ferenc pápa elhelyezte az ajándékul hozott aranyrózsát a csíksomlyói kegyszobor lábánál, Jakubinyi György érsek e szavakkal mondott köszönetet, magyarul, majd románul:

•  „Szentatya! Húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa látogatta meg először ezt az országot, de csak a fővárosra, Bukarestre szorítkozhatott. Nagyon sajnálta, hogy nem látogathatta meg Erdélyt, ahol hívei többsége lakik, de megígérte, hogy ha még egyszer jön, mindenképpen eljön hozzánk. Húsz év múlva most Ferenc szentatya teljesítette ezt az ígéretet. Szentatya! Itt köszöntjük a négy erdélyi római katolikus egyházmegye magyar székely többségű hívei és püspökei: Gyulafehérvár, Nagyvárad, Szatmár és Temesvár. Kérjük, Szentatya, segítsen, hogy bekapcsolódjunk az egyetemes Egyház vérfolyásába. Köszönjük, Szentatya, hogy eljött velünk együtt imádkozni, a szentmiseáldozatot bemutatni, kérni a Csíksomlyói Segítő Máriát, hogy áldjon meg minket a fogadalmi kereszt felirata szerint: »Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben«.”

         A köszönő szavak után a pápa és az érsek megajándékozták egymást: Jakubinyi György Xantus Gábor Ég és föld között című festményét ajándékozta Ferenc pápának, a Szentatya pedig egy kelyhet adott át a gyulafehérvári főpásztornak.

Forrás:
Krónika.ro

Xantus Gábor: Ég és föld között

A képről bővebben itt:

https://hargitanepe.eu/ajandek-a-szentatyanak/

Ferenc pápa miseruhája és homíliája Csíksomlyón (ez a zarándoklat Erdély öröksége)

         A Szentatya Csíksomlyón elhangzott homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:

         Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk. Az Egyház voltaképpen tábori kórházhoz hasonlít. Ennek mintegy „szentségi” helyei, a kegyhelyek, a hívő nép emlékezetét őrzik. Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. A kegyhelyek az ünnep és az ünneplés, a könnyek és az esdeklések helyei. Édesanyánk lábához járulunk, szinte szavak nélkül, hogy így az ő szemével láthassuk magunkat, és hogy tekintetével elvezessen Ahhoz, aki «az Út, az Igazság és az Élet» (Jn 14,6).
          Ezt azonban nem akárhogyan tesszük: zarándokok vagyunk. Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg. A testvériség jele, hogy ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek. Az idei zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele. Ugyanakkor felhívás az életté vált hit és a reménnyé lett élet bizonyosságának helyreállítására. Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép, amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány; Isten hívő szent Népe, amely Máriával együtt zarándokol az Úr irgalmát énekelve. Ha a Galileai Kánában Mária közbenjárt Jézusnál, hogy megtegye első csodáját, akkor minden kegyhelyen ő virraszt és ő jár közben. Nem csak szent Fiánál, hanem mindannyiunknál, hogy ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést.
         Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében. Azt jelenti: elszakadni a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egy új földi életnek a keresésében, amelyet az Úr nekünk akar ajándékozni. A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a kissé kaotikus tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat. Így, egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építésének érdekében (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 87). Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el. Zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van, előmozdítva és ösztönözve a szolidaritást, a testvériséget, a jó utáni vágyat, az igazságot és az igazságosságot (vö. uo., 71). Jelenti a küzdelemre való elköteleződést is, hogy azok, akik a tegnap lemaradtak, a holnap főszereplői lehessenek, viszont a ma főszereplői holnap se maradjanak hátra. Ez pedig a jövő szálainak kézműves összefonását teszi szükségessé. Íme, ezért vagyunk itt, hogy közösen mondjuk: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt.
         Ez a zarándoklat tekintetünket Máriára és az Isten általi kiválasztottság titkára irányítja. Mária, ez a Názáretből, Galilea egyik kis településéről, a Római Birodalom és Izrael perifériájáról származó lány igenjével képes volt elindítani a gyöngédség forradalmát (vö. uo., 88). Az Isten általi kiválasztottság titka ez, amely tekintetét a gyenge felé fordítja, hogy összezavarja az erőseket, és arra ösztönöz, bátorít minket, hogy mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit.
          Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével.
Forrás:
ROMKAT.RO

      A június elsejei szentmise előtt egy héttel elkészült miseruha elülső oldala a csíksomlyói Mária-kegyszobrot és a kegytemplomot ábrázolja, míg a hátoldalán helyezte el a művész a romániai pápalátogatás logóját a Járjunk együtt! magyar nyelvű mottóval, amelyen ugyancsak magyarul szerepelt a Ferenc pápa Romániában, 2019. május 31.-június 2. felirat is. A pápa biztonságáért felelős állami szerv felszílította a csíksomlyói tartományfőnököt, hogy a miseruhán ne szerepeljen a magyar felirat. Ezt követően született az a megoldás – amelynek szükségességéről a román biztonsági szervek a Vatikánt is meggyőzték –, hogy a miseruha hátoldalán szereplő logó aljára rávarrtak egy sávot, amely így eltakarta a feliratot.

 Forrás: Krónika.ro 
Itt olvasható a teljes cikk:
Szúrta a román kormányőrség illetékeseinek szemét Ferenc pápa csíksomlyói miseruháján a magyar felirat

Virágkarnevál és Szent László király ereklyéje Csíkszeredában

         Csíkszeredai Millenniumi templomtéren Ferenc pápa Csíksomlyói látogatásának tiszteletére Virágkarnevál-kiállítás fogadja a zarándokokat: A  Korona és ahogyan Szent László király üldözi a leányrabló kun vitézt - a debreceniek alkotása.
         Ugyanakkor a Milleniumi templomban az oltárnál található Szent László király ereklyéje, lehet kérni erős közbenjárását Erdélyért, népünkért:

Gyönyörű:

További néhány kép itt található.

Ferenc pápa Csíksomlyón - 2019. június 1

         Reggel fél 7-kor indultunk a csíkszeredai Milleniumi-templomtérről, a keresztaljával. Rá egy félórára elkezdett esni az eső, egész úton zuhogott. Kiértünk a Hármashalom-oltárhoz, elfoglaltuk a nekünk kijelölt szektort.
         Azt tartják, hogy amikor egyházi ünnepnap esik az eső, az Isten áldását jelenti. Minket egy adott pillanatban a felhők is beborítottak, alig lehetett látni az oltárt. Feltűnő módon mindenki jókedvű volt. Voltak köztünk kisgyerekes családok is, a gyerekek hangosan nevettek, és senki sem érezte fáradságot.

         Negyed 12-kor megérkezett a pápa, és tett egy körutat a zarándokok között. Lengtek a zászlók, hangos ovációval fogadtuk, és tőlünk két lépésnyire haladt el, és sikerült lefényképeznem!

         Elkezdődött a szentmise, az eső is elállt. Csodálatos élmény volt. Mindenki nagy figyelemmel hallgatott...

         Amikor a Szentatya elhelyezte a kegyszobor lábánál az ajándékba hozott aranyrózsát, néhány pillanatra mozdulatlan maradt – sokunknak ekkor eredtek el a könnyeink. A kegyelem erőteljesen áradt, és mindenkit megérintett.

      Amikor elkezdődött az áldoztatás, a papok körbejártak, magunkhoz vehettük a szentségi Jézust.

           A pápai áldás után, s amikor már a himnuszainkat is elénekeltük, vége volt... nekem nagyon rövidnek tűnt, mintha csak 10 percig tartott volna.

        Elindultunk hazafelé. Kiderült, sokkal nehezebb, mint kifelé menet. Inkább Nagysomlyó felé kerültünk egy jó nagyot, mi is meg ne csússzunk–fürödjünk a sártengerben. Ahol hirtelen megtört a hegyoldal, valóságos kis szökőkutak keletkeztek, mindenhol folyt, bugyborékolt a víz. Megható volt látni a fiatalok és a csendőrök segítségét.

        A nap is kisütött, mire hazaértünk a ruháink és a hátizsákjaink megszáradtak.

         Hálát adok Istennek és a Csíksomlyó-i Szűzanyának, hogy ott lehettem.

További bejegyzések a pápaplátogatásról:

Ferenc pápa homíliája és miseruhája

Jakubinyi György érsekünk köszönete és ajándéka 

Ima az aranyrózsás csíksomlyói Szűzanyához és az aranyrózsa története

Ferenc pápa Csíksomlyói látogatásának tiszteletére Virágkarnevál-kiállítás + Szent László király ereklyéje a Makovecz-tervezte Milleniumi templomban.

2019 június 6-án megérkezett a Fatimai Szűzanya egyik vándorszobra, a távoli Fülöp-szigetekről, a Két Szent Szív szerzeteseinek a kiséretében.

A csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában pünkösdi Mária-kiállítás nyílt, tíz napig volt látogatható.

A Magyar Kurír portálról:

Ez már Böjte Csabának is sok volt – Választ írt a csíksomlyói pápalátogatást ért támadásra

Mit ebédelt Ferenc pápa Csíksomlyón?

Ferenc pápa homíliája Balázsfalván

A püspökökről, akiket Ferenc pápa boldoggá avatott Balázsfalván

Ferenc pápa megindító búcsúmondata a hazaúton – Keresztülutaztam egész Erdélyen: lenyűgöző szépség!

 A Főtér portálról:

Rácsodálkozott az erdélyiek civilizáltságára a bukaresti sajtó, egy gramm szemét nem maradt utánunk.

Szelíden sírsz, sírva is ujjongasz

Pazzi Szent Magdolna,
Maulbertsch festményének másolata
a Bory-várban

         A Szentlélek ajándékairól

         Látlak téged, Isten, Ige és Lélek, és értem, hogy végtelen bölcsességgel, örök jósággal teremtményedet keresed, mintha nem volna semmi más dicsőséged, semmi más örömed, mint a te – gyakran oly hitvány – teremtményed. Ez a Lélek a te horgod, amellyel meg akarod ragadni, a Lelket befogadó szív pedig az a csipkebokor, amely Mózes előtt lángolt, de el nem égett. Tiszta vágyban ég, hogy téged ne érjen semmi sértés, és elég a vágytól, hogy hódoljanak előtted...
         Ó Ige..., édes szelídséggel közeledsz mindenkihez, azon fáradozol, hogy mindenki készségesen fogadja a Szentlélek ajándékát. Fülbemászó dallamot énekelsz, szelíden sírsz, sírva is ujjongasz, és azt kutatod, hogyan készíts fel mindenkit a Lélek ajándékának befogadására...
         Ó Lélek, aki az Atyától és az Igétől származol, te oly édes szelídséggel áradsz a lélekbe, hogy nagyságát csak kevesen sejtik meg és értékelik; te öntöd a lélekbe az Atya hatalmát és Fiacskája bölcsességét. Az így hatalmassá és bölccsé vált lélek már alkalmas arra, hogy téged magában hordozzon..., és úgy éljen, hogy kedve találd benn, és többé el ne hagyd őt.

Pazzi Szent Magdolna, Revelatione e intelligentie Op. 4,64 

         Krisztus titokzatos Testéről

         Ó szeretett Jegyesem és szerelmes Ige, valami oly módon, amit csak te ismersz, életet adsz az Egyház testének... Véreddel táplálod azt a jól szervezett testet, amelynek te vagy a Feje; szépségében gyönyörködnek az angyalok, csodálják a Főangyalok, belé szretnek a Szeráfok, ámulva szemlélik az összes Angyali szellemek, és ebből táplálkozik a mennyei haza minden boldog lakója. És magától értetődően kedve telik benne a Szentháromságnak.

Pazzi Szent Magdolna, I colloqui Op. 3, 124-125

         Pazzi Szent Mária Magdolna (Firenze, 1566. április 2. +Firenze, 1607. május 25) 16. század nagy misztikusai közé tartozik, liturgikus ünnepe május 25,-én van.
         A külvilág szeme elől rejtetten, látszólag minden eredmény nélkül élt, de a kegyelem a nagy kármelita reformátorok és védőszentje, Sziénai Szent Katalin lelki testvérévé tette őt. Misztikus élményei leginkább ez utóbbival mutatnak rokonságot.
         Pontos följegyzések maradtak a következőkről: 1585. március 24-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony vigíliáján Szent Ágoston megjelent neki, és a szívébe írta e szavakat: „Verbum caro factum est!” Április 15-én lelkébe kapta a stigmákat, 28-án misztikus eljegyzése volt: Krisztus gyűrűt húzott az ujjára; május 21-én kapta a parancsot, hogy böjtöljön, és csak öt órát aludjon naponta. Június 8-án egy nyolc napig tartó elragadtatás-sorozat kezdődött. Minden nap a tercia idején eljött hozzá a Szentlélek tűz, víz, galamb vagy oszlop alakjában. 16-án, Szentháromság vasárnapján kezdődött az ötéves próbatétel, amelyet Magdolna „az oroszlánok barlangjának” nevezett. 1590 húsvétján az Úr arra kérte, nyújtsa meg a nagyböjtöt pünkösdig, s ennek végeztével kapta vissza az érzékelhető vigasztalásokat.
         Az Egyház iránti szeretet volt számára a Krisztus iránti misztikus szerelem földi kifejezési formája. A megváltó Vért, amelyet Krisztus egész testéből ontott az Egyházért, ajánlja föl Magdolna is, hogy megújuljon az Egyház: hogy a papok ismét a világ világossága legyenek, hogy a nővérek ne az ostoba szüzek közé tartozzanak, hogy a hitetlenek térjenek meg az egy akolba, s hogy a hívőket egészen átitathassa a megváltó vér.

Bővebben az élete itt olvasható:
PAZZI SZENT MÁRIA MAGDOLNA

Ima ellenségeinkért

• Bizony mondom, egy lélek, aki szívből könyörög Hozzám, erősebb, mint egy egész hadsereg ördög! Mert Én vagyok az ereje, és eléje sietek seregeimmel. Ti nem imádkoztok ellenségeitekért, ezért vagytok az ő önkényüknek kiszolgáltatva… De Én azt mondom, imádkozzatok értük, hogy kiárasszam rájuk Atyai Szeretetemet, és Én meg fogom azt tenni! Könyörögjetek hozzám Akaratom szerint, akkor ellenségeitek tehetetlenek lesznek veletek szemben. Én szabaddá tettelek titeket, és ezáltal egészen a Kezembe vettelek Benneteket.

           Az ausztriai Klagenfrutban élő Lamberger Antóniának mondta ezt a Mennyei Atya. Ugyanakkor a Szűzanya a Szentséges Vér Királynőjeként azt mondta Lamberger Antóniának 1972-ben, hogy vegyük körül otthonainkat, hazánkat a Szentséges Vér koszorújával, és természetesen naponta imádkozzuk a rózsafüzért.

         Rákerestem a neten, és egyelőre még nem született döntés az osztrák egyház részéről a jelenésekről. Német nyelvű oldalakon több információ található, angolul itt az áll: 1972- Antonia Lamberger - No decision.

         Az osztrákok rózsafüzér imája szabadította meg országukat a szovjet uralomtól:

• Fatimában a hatodik jelenéskor 1917. október 13-án a Szűzanya a legszentebb Rózsafüzér Királynőjeként jelent meg. „Imádkozzátok naponta a rózsafüzért” – kérte. Csak kevesen figyeltek rá és két évtized múlva elkezdődött a II. világháború. A világháború végén a szövetséges csapatok a katolikus Ausztriát az oroszok uralma alá rendelték. Az osztrákok három évig elviselték az orosz uralmat, de ennyi elég is volt. Azt akarták, hogy a szovjet csapatok hagyják el az országot. Egy pap, Petrus atya rózsafüzér hadjáratot hirdetett a szovjetek ellen. Kérte, hogy az osztrákok 10%-a, 700.000 ember naponta imádkozza a rózsafüzért azért, hogy a szovjetek hagyják el az országot. 700.000 ember jelentkezett. Az osztrákok hét éven át kitartóan imádkozták a rózsafüzért, 1955. május 13-án a fatimai jelenés évfordulóján a szovjet csapatok elhagyták az országot. Katonai szakértők és történészek mind a mai napig értetlenül állnak az eset előtt. Miért vonultak ki a kommunisták Nyugat kapujából? Neumann Teréz azt mondta: „az osztrákok rózsafüzér imája volt az oka ennek.”

         Újabb veszély fenyegette Ausztria szabadságát. Csehszlovákiában 1968-ban az újonnan megválasztott kommunista főtitkár - Alexander Dubček - haladéktalanul nekilátott, hogy a párt és a rendszer demokratizálásának, „emberarcú szocializmust” akart, ez a kísérlet „Prágai tavasz” néven vonult be a történelembe. És 1968. augusztus 20-án a Varsói Szerződés tagállamai – köztük Magyarország – összehangolt támadást indítottak Csehszlovákia ellen. Összesen 27 hadosztály csaknem félmillió katonája, ezer repülőgép és hat-hétezer tank lépte át az ország határát. Magyarország 12 500 katonával, 200 löveggel, 155 harckocsival és 2000 egyéb harci járművel járult hozzá az akcióhoz. Bővebben minderről itt lehet olvasni:

Emberarcú szocializmust ígértek, szovjet tankokat kaptak

         Létrejött Európa-szerte egy '68-as fiatalos forradalmi csoportosulás, közösség. A rádió és a televízió világszerte folyamatosan tudósított az underground mozgalomról. Akiket abban az időben nem tartóztattak le, azoknak egyetlen kapcsolatuk volt a Nyugattal, s ez az ORF volt.
         ORF: vagyis az Osztrák Rádió és Televízió (németül Österreichischer Rundfunk, ORF) osztrákállami közszolgálati műsorszolgáltató, a legnagyobb elektronikus tömegmédia Ausztriában; székhelye Bécs.

         A katolikus Ausztria függtelensége tehát újra veszélybe került 1968 után, és ekkor adta ezeket az imákat a Mennyei atya Lamberger Antóniának.

        „A prágai tavasz”-ról 2008-ban film is készült, és nem véletlen, hogy az ORF történész- és filmstábja készítette el ezt a komoly kordokumentációt.

         Ma is nagyon aktuális ez az ima ellenségeinkért, és Szent Vér oltalmának kérése. Templomainkat felgyújtják, a keresztényeket gyilkolják, üldözik. Napjainkban még a csapon is kulturális moslék, ezotérikus, erkölcstelen, okkult tanítás folyik.

Álljon itt tehát az üzenet és Lamberger Antóniának adott imák:

 

       Ti, a végső idők emberei sok támadásnak vagytok kitéve. Ezek még növekedni fognak oly módon (mértékben), hogy segítségem nélkül csaknem reményvesztettek lennétek. Ez okból egy tanítást akarok adni nektek, hogy hogyan tudjátok mindezeket a támadásokat az Én kegyelmemmel könnyen elhárítani. Halljátok: Aki ellenségeiért imádkozik az elveszi a lehetőséget tőlük, hogy ártsanak neki. De lélekben és igazságban kell értük imádkozni.  Csak az ilyen imának van hatalma legyőzni a sötétséget. Így imádkozzatok: 

Mennyei Atya, küldd le szeretett Fiaddal, Jézus Krisztussal, a mi Megváltónkkal és Boldogságunkkal szent atyai szeretetedet a sötétség minden terjesztőjére, hogy általa megtérjenek vagy saját területükön maradjanak. 
Atyánk küldd le atyai szeretetedet, hogy mindazt, aki üldözni akar minket, vagy elárulni, vagy más rosszat forral ellenünk, jelenléted megakadályozza, terve véghezvitelében. 
Küldd le szeretet-tüzedet minden hazugra, rágalmazóra, képmutatóra, hogy helyesen ismerjük fel őket és meg tudjuk védeni magunkat velük szemben. 
Atyánk, áraszd ki szeretetedet minden bűnözőre, az erőszak, a gyilkosság, a vad hatalomvágy eszközeire, hogy ne tudjanak nekünk és az emberiségnek ártani.
Atyánk bocsásd le szent szeretet-erődet, mint villámot a földre, ha gyilkosok vonulnak majd át a világon, és rosszat akarnak tenni minden népnek. Atyánk légy akkor velünk, légy a mi védelmezőnk, a mi vezetőnk. Légy a mi oltalmunk, erőnk és erősségünk. 
Atyánk áraszd szent atyai szeretetedet minden népre! Töltsd el őket szent tüzeddel, hogy felismerjék az idő veszedelmét, melyet az ősi kígyó ravaszsága okozott. Atyánk, légy mindenütt az igaz parancsoló. Parancsolj a sötétségnek, hogy távozzék és kerülje az embereket. 
Atyánk, Te legjobb Atya, tedd amit atyai szereteted jónak, igaznak és üdvösnek talál. Ámen 

A Szűzanya a Szentséges Vér Királynőjeként mondta Lamberger Antóniának:
„Vegyétek körül házatokat a Szentséges Vér koszorújával!Ezen nem tud áthatolni a gonosz, sem az oroszok. Gyakran mondjátok, ha lehet, óránként: 

• „Örök Atya! Felajánlom Neked Jézus Krisztus drága Szent Vérét és Sebeit, Szűz Mária fájdalmas és Szeplőtelen Szíve által, hogy a Szűzanya a sátán hatalmát megtörje, Szent Mihály Arkangyal és az összes angyalok segítségével a gonosz szellemeket elűzze, műveiket és terveiket megsemmisítse – különösen most, ebben az órában és hazánkban. Ámen.”

         Szintén Lamberger Antóniának mondta a Mennyei Atya:
        Gyermekeim! El tudjátok képzelni ezeknek a szavaknak a hatalmát, ha tiszta, odaadó, szerető lélekből száll Hozzám? Bizony mondom, egy lélek, aki szívből könyörög Hozzám, erősebb, mint egy egész hadsereg ördög! Mert Én vagyok az ereje, és eléje sietek seregeimmel. Ti nem imádkoztok ellenségeitekért, ezért vagytok az ő önkényüknek kiszolgáltatva… De Én azt mondom, imádkozzatok értük, hogy kiárasszam rájuk Atyai Szeretetemet, és Én meg fogom azt tenni! Könyörögjetek hozzám Akaratom szerint, akkor ellenségeitek tehetetlenek lesznek veletek szemben. Én szabaddá tettelek titeket, és ezáltal egészen a Kezembe vettelek Benneteket. Legyen ez az ima számotokra egy mentőhorgony az eljövendő bajok idején.