Kis Szent Teréz a legutolsó, a végső vágya az volt, hogy halála után jót tehessen a földön. Utolsó színdarabjában, melyet lengyel származású nővére, a betegápoló nővér aranyfogadalmára írt, 1897. február 8-ra Kosztka Szent Szaniszló címmel, Teréz sok kedves témája mellett
kifejezetten beszélt erről a vágyáról is. Erre a szándékre 1897 március 4. és 12. között elvégezte Xavéri Szent Ferenchez ezt a kilencedet, amelyet a
kegyelem kilencedének neveznek, és az a hit kötődik hozzá, hogy ez mindig meghallgatásra talál. Teréz ezt az imát még Szent Józsefhez intézett imával is kiegészítette erre a szándékra.
A kegyelem kilencede Xavéri Szent Ferenccel
Az Egyház mindig együtt örvendezik a „tanúk nagy felhőjével”, a szentekkel. Ezek a nők és férfiak nemzedékeken át és mindenfelé a világban megmutatták hogyan kell keresztényként élni, sokszor odáig is elmenve, hogy vértanúk lettek. Ugyan földi életük véget ért, de a mennyben tovább imádkoznak.
Az Egyház régóta hiszi, hogy a szentek közbenjárnak értünk, kérik Istent azokért a kegyelmekért és áldásokért, amit mi akár el is felejtünk kérni vagy nincs időnk imádkozni érte: „Az ő közbenjárásuk a legmagasztosabb szolgálat Isten tervében. Kérnünk kell és lehet az ő közbenjárásukat önmagunkért és az egész világért”.
A Xavéri Szent Ferenc közbenjárását kérő imádság századokon át népszerű volt, hiszen feltüzeli a lelkesedésünket hősies utazásaival, amivel távoli népekhez és földrészekre jutott el.
Ezzel a kilenceddel Xavéri Szent Ferenc társai leszünk a levelein keresztül. Mint jezsuita elvégezte és aztán másokat is segített elvégezni Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatait.
Írásai reflexiók a Lelkigyakorlatok lelki intuícióra és gondolataira. Imádkozunk, hogy jobban megismerjük magunkat, megtaláljuk Isten akaratát a mindennapi életünk sűrűjében, meghalljuk és nagylelkűen válaszoljunk Krisztus hívására, amivel megszólít bennünket, bármi legyen is az ára, és hogy megértsük, hogy minden Isten ajándéka, amit érdemtelenül kapunk, és úgy árasztja ránk, „mint a Nap a sugarait vagy a forrás a vizét.”
E kilenced jelenlegi formáját Marcello Mastrilli jezusita atya készítette a 17. században. Amikor Nápolyban dolgozott egy balesetben súlyos fejsérülést szenvedett, és amikor Xavéri Szent Ferenchez imádkozott, Mastrilli atya csodásan felgyógyult. Imádsága közben kapta azt az ígéretet, hogy bárki, aki elvégzi ezt a kilencedet, megtapasztalja Szent Ferenc közbenjárását és remélheti Isten kegyelmét saját javára és Isten dicsőségére. Mastrilli atya volt az, aki megtalálta Xavéri Szent Ferenc testét Kína partjainál egy szigeten és onnan Goába vitte, ahol mindmáig nyugszik.
Mastrilli atya aztán Nagaszakiban lett vértanú 1637. október 17-én.
A kegyelem kilencedét hagyományosan március 4 és 12. (ezen a napon avatták szentté Xavéri Szent Ferencet 1622-ben) között imádkozzuk vagy november 25 és december 3. (Xavéri Szent Ferenc ünnepe) között.
1. nap
„Az Úr adjon néked hosszú életet itt a földön, és engedje e jelen életben érezned szent akaratát, s a lelki erőt annak teljesítésére, tehát hogy megtedd és betöltsed mindazt, amit majd halálod óráján bevégzettnek tudni óhajtasz.”
Levél III. János portugál királyhoz 1549. június 23-án a malajziai Malaccából.
Reflexió
- Mely dolgokra vagyok életemben a legbüszkébb?
- Ezek közül mit fogok legszívesebben az Úr lába elé tenni halálom napján?
- Miből kell többnek, vagy éppen kevesebbnek lennem, hogy a legjobb önmagamat ajándékozhassam majd Istenemnek?
Imádság
Uram, Te minden nap új élettel, új kegyelmekkel ajándékozol meg, s engeded, hogy érezzem jelenléted. Add meg a figyelmesség ajándékát, hogy felismerjelek Téged a körülöttem élő emberekben és teremtett műveidben, s ezáltal hitem, reményem és szeretetem növekedhessék. Ámen.
2. nap
„Kérem Urunkat, Istenünket, adja megismernünk és tapasztalnunk az ő legszentebb akaratát, s ha megtapasztaltuk, juttasson nekünk erőt és sok kegyelmet, hogy szeretettel tudjuk azt betölteni földi életünkben.”
Levél a római jezsuitáknak az indiai Cochinból, 1545 január 27-én.
Reflexió
- Mit kér tőlem Isten a mindennapi életemben?
- Kérnem kell őt, hogy adjon erőt akarata szerint élnem.
- Ki vagy mi iránt fordulok jóindulattal legkevésbé, kit vagy mit a legnehezebb szeretnem?
Imádság
Atyám, Te minden nap a szülő gyermeke iránti szeretetével fordulsz felém: szemmel tartod minden lépésem, aggódva figyeled növekedésem.
Boldogságom Téged is örömmel tölt el, s Te vigasztalsz bánatomban.
Állandó szereteted, mellyel körülveszel, adja meg a bizalmat, hogy ugyanezzel a szeretettel tekintsek barátaimra és ellenségeimre, családtagjaimra s az ismeretlenekre egyaránt. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
3. nap
„Isten, a mi Urunk adja meg alkalmas időben felismerni az ő szent akaratát. Ő azt kívánja, hogy mindig készek legyünk teljesíteni, bármikor is adja tudtunkra és engedi érezni lelkünkben. Ahhoz, hogy neki tetszően éljünk, zarándokoknak kell lennünk, készen arra, hogy oda menjünk, ahol Urunkat és Istenünket teljesebben szolgálhatjuk.”
A Mansilhas Ferenc jezsuita atyának írt levélből. Negapatam, India, 1545. április 7.
Reflexió
- Keresem-e Isten akaratának jeleit? Mit mond számomra az imádságban, a csendben és mások szava által?
- Kész vagyok oda menni, ahová Isten vezet?
- Vagy csak a megszokásaim irányítanak mindenben?
Imádság
Atyám, Te a csend által és életem betöltetlen területein szólsz hozzám. Adj halló fület, hogy felismerjem hangod a nyugalomban és a lágy szellőben; látó szemet, hogy észrevegyem jelenléted a számomra mégoly jelentéktelen dolgokban is.
Szabadíts meg a mindennapi élet sodró zűrzavarától, megkötözöttségeimtől, melyek megfosztanak szabadságomtól, hogy feleljek hívásodra.
Engedd, hogy Xavéri Szent Ferenchez hasonlóan én is zarándok lehessek, s járhassam az általad készített utat, bármerre is vezessen; s mindig bizton tudjam: a láthatatlan Krisztus szüntelen mellettem halad ösvényemen. Ámen.
4. nap
„Úgy döntöttem, a Moro-szigetekre utazom, hogy lelki ügyekben a keresztények segítségére legyek. Bár a halál minden veszedelmének teszem ki magam, mégis minden bizodalmam és reményem az Úristenbe vetem. Erőm törékenységét és gyengeségét nem feledve kívánok megfelelni Megváltó Krisztusunk tanításának, aki azt mondta: „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki azonban elveszíti énérettem életét, megmenti azt.” (Mk8,35).”
Levél az európai jezsuitáknak az indiai Amboinából, 1546. május 10-én.
Reflexió
- Van-e olyan tevékenységem, hobbim, szokásom és emberi kapcsolatom, amit nem vagyok képes kellőképpen uralni?
- Ezek között van-e, amely akadályoz a Istennel való kapcsolatban?
- Mit kell magam mögött hagynom, hogy egészen szabad valómmal követhessem Isten hívását?
Imádság
Uram, mielőtt létre jöttem, Te már ismertél és szerettél engem. Te szőttél olyanná, amilyen vagyok és Te adtál nekem életet, derűt, barátokat. Te veszel körül kedves ismeretlenekkel, és neked köszönhetem ezt a csodálatos világot, amely még annyi mindent tartogat számomra. Ajándékozz meg szabadsággal és bátorsággal, hogy minden nap újból felfedezzelek Téged embertársaimban és környezetemben, s mindabban amit hallok és látok. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
5. nap
„Isten, a mi Urunk, mindenkinek elegendő kegyelmet juttat, hogy kitartson szolgálatában és őrizkedjen a bűntől... e kegyelem jó vagy rossz felhasználásából fakad belőlünk minden jó vagy gonosz dolog. Igen vigasztaló a tudat, hogy az Úristen szeme előtt tartja szándékainkat és kívánságainkat, melyek arra indítanak, hogy Japánba menjünk.”
Az európai jezsuitáknak írt levélből. Malacca, Malajzia, 1549. június 22.
Reflexió
- Tekints mindazon jellembéli erősségeidre, melyekkel Isten megáldott.
- Hogyan fordítod ezeket a jó szolgálatára?
- Hogyan használod néha olyanra is, ami gonosz?
Imádság
Uram, Jézus! Te kísértést szenvedtél a pusztában, s látod, én is mily könnyedén esem kísértésbe, hogy rossz döntéseket hozzak pillanatnyi haszonért vagy élvezetért; hogy bőkezűséged nagyszerű adományait méltatlan és önző célokra fordítsam.
Add meg minden nap a lelki erősség ugyanazon Szentlelkét, mellyel legyőzted a hatalom, jólét és dicsőség kísértését a pusztában.
Engedd, hogy minden gondolatom, szavam és tettem mindig Uram és Istenem nagyobb dicsőségét szolgálja. Ámen.
6. nap
„Este, mielőtt nyugovóra térnél, vonulj vissza egy csendes helyre és alapos lelkiismeret-vizsgálatban gondolj át mindent, ami aznap veled történt: gondolataidat, szavaidat és tetteidet. Végül imádkozzál egy Miatyánkot és Üdvözlégyet. Ha befejezted, feküdj le ágyadba és csak az lebegjen előtted, hogy másnap miben tudnál még inkább megjavulni.”
A João Bravo jezsuita újoncnak írott levélből. Malacca, Malajzia, 1549. június 23.
Reflexió
- Szánj néhány percet arra, hogy visszatekints az elmúlt napra.
- Mely gondolataidra, szavaidra és tetteidre vagy legbüszkébb?
- Történt olyasmi, amit megbántál?
Imádság
Atyám, ha visszatekintek mai napomra, látom, mennyi kavargó gondolat, fecsegés és átgondolatlan cselekedet homályosítja el szelíd jelenléted személését minden ügyes-bajos dolgomban. Mutasd meg magad ma is és életem minden napján. Ámen.
7. nap
„Végtelen dicséretet és hálát kell mondanom Istennek egy király láttán, aki Isten ügye iránt annyira kegyesen és oly mértékben meghajolt, hogy magam sem hinném el, ha nem lettem volna szemtanúja mindannak, ami benne végbement.”
A Loyolai Ignác atyához írt levélből. Lisszabon, Portugália, 1541. március 18.
Reflexió
- Keresem-e a jóságot embertársaimban?
- Észreveszem és utánozom-e a mások által mutatott jó példát?
Imádság
Istenem, Atyám, hálát adok neked! Annyi jó ember vesz körül, csak időt kellene rászánnom, hogy észrevegyem mindazokat, akik a te gyengéd és együttérző szavadat hirdetik; akik jó földbe hullott magokként tetteikkel valóra váltják igazságod és kiengesztelődésed.
Add meg nekem is, hogy Szentlelkedben élve a Te jelenlétedet sugározzam azok felé, akikkel napról napra találkozom.
Ámen.
8. nap
„Ó Istenem, mindenható és irgalmas Atyám, mindenek Teremtője! Szilárdan hiszek Benned, Istenemben és Uramban, ki teljes Jóság vagy nekem. Szeretetből Te alkottál engem, Tőled kaptam testemet, lelkemet, s mindenemet, amim csak van. Hála legyen érte, Istenem, néked!”
Xavéri Szent Ferenc atyának az indiai Goa népéhez írott Rövid Katekizmusából. 1542. májusa
Reflexió
- Szánj időt arra, hogy átgondold, mennyi ajándékot juttatott neked Isten.
- Vedd számba mindazt az áldást, mellyel ma és életed egész folyamán elhalmoz.
- Adj hálát érte!
Imádság
Atyám, te vagy a legfőbb jó, és számomra is te vagy a teljes Jóság.
Mindenek alkotója, ki a világot értem is fenntartod, adj nekem beléd és Teremtésedbe vetett hitet! Ámen.
9. nap
„Ezennel arra kérlek titeket: mindent, amit csak tesztek, egyedül Istenre építsétek és ne bízzatok saját képességeitekben, tudásotokban és elismertségetekben! Így tudhatom, hogy készen álltok mindama szellemi és fizikai megpróbáltatásokra, melyek meggyötörhetnek benneteket. Istenért, ki felemeli és támogatja a kicsinyeket, különösen azokat, akik, mintha tiszta tükörben látnák önmagukat, apró és jelentéktelen ügyekben is felismerik gyengeségüket, és képesek azt legyőzni.”
A Goán élő jezsuitákhoz írt levélből. Kagosima, Japán, 1549. november 5.
Reflexió
- Jobban bízol-e saját készségeidben és ítélőképességedben, mint Istenben?
- Felismered-e, hogy Istentől jön életed növekedése és Ő támogat téged?
- Ha egy tiszta tükörben rátekintesz önmagadra, személyiségedre, látod-e azt az embert, akit Isten szeret, akinek megbocsát és akit elfogad?
Imádság
Istenünk és Atyánk! Amint Xavéri Szent Ferenc Krisztus szeretetétől lelkesítve és az evangélium tüzétől hevítve eljutott a föld határaira, add meg nekem is a kegyelmet és bizalmat, hogy életemet egészen Rád építsem annak biztos tudatában, hogy te felemeled a kicsinyeket és betöltöd őket minden jótéteményeddel. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Forrás:
Az Ulma családot Włodzimierz Leś, a Kék Rendőrség tagja jelentette fel, aki 1944 tavaszán birtokba vette a Szall (Szali) család Łańcutban lévő ingatlanát, és meg akart szabadulni annak jogos tulajdonosaitól. 1944. március 24-én a hajnali órákban Łańcutból Eilert Dieken hadnagy vezetésével a német rendőrség körülvette az Ulma család házát - a délkelet-lengyelországi Markowa falu szélén laktak -, és elfogták mind a nyolc, a Szali és Goldman családhoz tartozó zsidót. Edward Nawojski szemtanú és mások szerint tarkón lőtték őket. Majd a német csendőrök megölték a várandós Wiktoriát (a kilencedik hónapban volt) és a férjét, hogy a falubeliek lássák, milyen büntetés vár ayokra, akik zsidókat rejtegetnek. Amikor a gyerekek sikoltozni kezdtek meggyilkolt szüleik láttán, a nácik őket is lelőtték: Stanisławát (8 éves), Barbarát (7 éves), Władysławot (6 éves), Franciszeket (4 éves), Antonit (3 éves ) és Mariát (2 éves).
Rajtuk kívül még három-négy lengyel gyereket is lelőttek, majd néhány percen belül még 17 embert. Valószínűleg a tömeges kivégzés során Wiktoria vajúdni kezdett, mert exhumálásának szemtanúja azt vallotta, hogy egy újszülött fejét látta a lábai között. 
