Avilai Szent Teréz születésének 5. centenáriumára (1515- 2015): http://www.iwasbornforyou.com

2015. márc. 19.

A kármelita nővérek köszöntötték a pócsi Szűzanyát


A kármelita nővérek is köszöntötték a pócsi Szűzanyát
2015. március 18., szerda
A máriapócsi Szűzanya kegyképe Pécs felé menet egy kis kitérőt tett Magyarszékre, ahol a kármelita nővérek köszöntötték az ikont.


Forrás:
Hajdúdorogi Egyházmegye http://www.gorogkatolikus.hu

2015. márc. 16.

Felvenni a keresztet

  • „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap és úgy kövessen. Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti.” (Lk 9,23-24) (Mt 16,24; Mk 8,34) 
      Egyedül Lukács evangélista teszi hozzá: minden nap.      

Aki követni akar. 
     Isten kegyelmi hívására vágy támadt a szívemben, hogy kövessem Jézus Krisztust, mintegy válaszként szeretetéért, mindazért, amit értem tett a kereszten, Ő az én Istenem, a jó Pásztorom.


  • „Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk. Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad. Abban teljesedett ki bennünk a szeretet, hogy bizalommal várjuk az ítélet napját, mert ahogyan Ő, úgy vagyunk mi is ezen a világon.” (1Jn 4,16-17) 
      Szeretet az Isten. Az Isten utáni vágy és a szeretet Krisztushoz hasonlóvá tesz, és „ahogyan Ő, úgy vagyunk mi is ezen a világon.” Sokatmondó kijelentés ez, ezen még elmélkedni fogok. 

Tagadja meg magát. 
      Vagyis ne hasonuljak a világhoz, hiszen már Krisztushoz tartozom, áron vétettem meg, nem vagyok a magamé (1Kor 6, 19-20): 
  • „Ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától van, hanem a világból.” (1Jn 2, 15-16) 
      Szent Pál is radikálisan fogalmaz, minden elkötelezett keresztény nevében kimondja: 
  • „Én azonban nem akarok mással dicsekedni, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével. Általa keresztre szegezték nekem a világot, és engem is a világnak.” (Gal 6,14) 
      A Római levélben Szent Pál valósággal könyörög, hogy még gondolataim fölött is őrködjek. Nem mindegy, hogy egész nap mire gondolok, mit olvasok, mire használom a szemem és a fülem, milyen szavakat ejtek ki és hogyan. Mindez önmegtagadás az áldozathozatal is egyben, Isten egészen Önmagának akar engem, nem éri be kevesebbel: 
  • „Testvérek, Isten irgalmára kérlek benneteket: Adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen szellemi hódolatotok. Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes.” (Róm 12,1-2)
      Vagy ahogy Szent Péter mondja, a bűnnel való szakítás igazi önmegtagadás, szenvedés: 
  • „Mivel tehát Krisztus testben szenvedett, ti is ugyanazzal a gondolattal fegyverkezzetek fel, mert aki testben szenvedett, szakított a bűnnel, hogy ne emberi vágyaitokat követve, hanem az Isten akarata szerint éljetek földi életetek hátralevő idejében.” (1Pét 4, 1-2) 

Vegye fel keresztjét (minden nap)
      Számomra ennek a jelentése ez: amikor Isten akarata találkozik (sőt ütközik) az ember lázadó akaratával, az az igazi kereszt az ember számára. De ha az ember nem a saját önző érzelmei-érdekei szerint dönt, ki tudja mondani: „Legyen meg a Te akaratod, Uram!”. Ez nem megy szenvedés nélkül. Krisztus Urunk vérrel verejtékezett, de kimondta és megtette az Atya akaratát. Hazudik, aki azt mondja, hogy nem tudja, számára mi az Isten akarata, és nem hallgat lelkiismerete szavára.

  • „Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá? Majdnem isteni lénnyé tetted, dicsőséggel és fönséggel koronáztad. (Zsolt 8, 5-6) 
      Isten képére és hasonlatosságára van teremtve MINDEN ember, „majdnem isteni lény”, akkor is, ha ez a "lény" a bűnben fetreng. 
      Az embernek szabad akarata van, és az áteredő bűn miatt ez az akarat rosszra hajló, Isten akaratát semmibe veheti, sajnos:
  • „Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát.” (Iz 53,6) 
      Ez a bűn, ez a gonoszság: a „magunk útját járjuk”, Isten nélkül. Nem törődünk Istennel, nem is gondolunk rá, nem adjuk meg Neki az első helyet az életünkben, sőt lázadunk szent akarata ellen. Jézus Krisztus eljött közénk, és kereszthalálával megváltott minket, a Sátán országából átkerültünk Isten Országába. Rajtunk áll a megtérés, a változás vágya: hisszük-e, amit Jézus Krisztus, az élő Isten Fia, meghalt értünk a Kereszten, hisszük-e, hogy feltámadt, felment a mennybe és Ő ma is él! 

Kövessen engem. 
      Krisztus Urunk követése személyre szabott. Ahogyan nincs, nem volt és nem is lesz két egyforma ember világon, úgy nincs két egyforma Istenhez vezető életút sem. Mindenki megkapta a maga talentumait, amivel majd el kell számoljon az ítélet napján. Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet. (Jn 14,6) Ahhoz, hogy járni tudjunk az Úton, Isten elküldte nekünk a Szentlelkét, aki könnyűvé teszi számunkra Krisztus követését, a szeretet megélését, sőt „térképpel” is megajándékozott minket. Mi az Egyház, mi Krisztus Teste vagyunk, „a térkép” pedig mindnyájunk közös tulajdona: az útvonalat megtaláljuk a Szentírásban, az Egyház tanításában, a szentségekben. A célunk Isten, és míg zarándokolunk az úton, Krisztus igazi tanúivá tesz minket a Szentlélek. Velünk zarándokol a Szűzanya, a szent angyalok, és az üdvözültek hatalmas serege. 
       Ez is kemény beszéd: „Szeressétek ellenségeiteket”. Jézusom nem azt mondta, hogy úgy forgolódjam a világban, hogy ne legyenek ellenségeim, hanem hogy szeressem őket. Ezt tette Krisztus Urunk is, szerette ellenségeit és imádkozott értük. Júdást, az áruló csók után „Barátomnak” nevezte. Nehéz az ellenség szeretete, de nem teljesíthetetlen parancs, a Szentlélek megsegít. Sőt, egy barát lehet akadály az életszentség útján, de az ellenség egyenesen Isten karjaiba vet engem.
  •  „Hallottátok a parancsot: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is! Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is! S ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira! Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg! Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. (Mt 5,38-45) 
      Jézus szavai szerint kiválasztott vagyok a többi Krisztus-követővel együtt, a közösségnek megtartó ereje van: 
  • „Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást! Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ.” (Jn 15, 17-19)
  • „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot.” (Jn 16,33)
      Ha a mi Urunk, Jézus Krisztus „új parancsa” szerint valóban szeretnénk egymást mi keresztények, és közös célunk Isten Országa lenne, akkor ennek egyenes következménye a közvetlen környezetünk, „a világ” gyűlölete lenne. De nem gyűlöl minket a világ, hanem köszöni szépen, jól megvan velünk látszat-keresztényekkel, nem zavarjuk felségvizeit.
      Nem „a világban” levő embereket kell gyűlölnöm, hiszen minden ember a láthatatlan Isten képmása, hanem megtagadni e világ szellemét, mert: „tudjuk, hogy mi az Istentől vagyunk, és hogy az egész világ a gonosz hatalmában van.” 1Jn 5,19” 
      Egyre jobban megnyilvánul a világban ennek a gonosz hatalomnak a sötétsége, még az Egyházban is. Jöjj el Urunk Jézus!

2015. márc. 10.

Te, amikor böjtölsz

      Nagyböjtben vagyunk, Anyaszentegyházunk csak két szigorú böjti napot hirdetett meg: Nagyszerdát és Nagypénteket, és a pénteki napokon tilos húst enni. 
      A böjt imával párosulva engesztelés a bűnökért, saját bűneinkért vagy közbenjárás másokért. 

      Jézus elvárja a böjtöt a tanítványaitól, nemcsak Nagyböjtben és Adventben: 
  • „Amikor tehát alamizsnát adsz...” (Mt 6,2) „Te amikor imádkozol...” (Mt 6,6) „Te, amikor böjtölsz...” (Mt 6,17). 
      Az alamizsna, az ima és a böjt nem választható lehetőség, hiszen Jézus úgy is mondhatta volna: ha esetleg kedvetek szottyan adakozni, imádkozni, böjtölni, akkor tartsátok be ezeket a tanácsokat. 
  • „Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. ...és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.” 
      És szerintem lényeges az is, hogy pont ebbe a szövegkörnyezetbe van beágyazva a Miatyánk (Mt 6, 9-13). Mindez nem Istent változtatja meg, hanem bennünket.
      Az apostolok és a hívők az ősegyházban minden fontosabb küldetés előtt vagy üldöztetés miatt, közösen, vagyis egy akaraton böjtöltek.
      Az Egyház által meghirdetett böjti időszakokon kívül is böjtölhetünk bizonyos napokon, vagy 2-3 napig folytonosan, mert vannak kegyelmek amelyek csak ima és böjt által lehet elnyerni Istentől. 

      A Ószövetségben is böjtöltek, egyúttal áldozatot hoztak a bűnökért, vagyis engeszteltek. Az engesztelés fogalma végigvonul az egész Szentíráson, és össze van kötve az engeszteléssel.
      Az „engesztelés tábláját” a frigyláda tetejére tették, ez egy darabból készült. (Kiv 37,8)

  • „Az engesztelés tábláját helyezd a láda tetejére. A ládába pedig tedd be a bizonyságot, amelyet adni fogok neked. Ott fogok veled találkozni, s a törvény ládáján álló két kerub között, az engesztelés táblájáról közlöm veled mindazt, amit általad Izrael fiainak mondani akarok.” (Kiv 25, 21-22) 
      Amikor a bűnökért bikákat, borjúkat, bakokat, bárányokat, gerlét vagy galambokat áldoztak fel az oltár előtt, „engesztelési szertartásnak” nevezték, engesztelés a bűnökért. (Leviták Könyve) 
      Van a zsidóknak egy szigorú böjti napjuk, a Jóm Kippur napja, az Engesztelés Napja, az idén 2015. szeptember 23.-ára esik, egy szerdai napra, csak most nincs Templomuk: 
  • „Ez örök törvény számotokra. A hetedik hónapban, a hónap tizedik napján böjtöljetek, s ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, sem a közületek valók, sem a köztetek élő idegenek. Ezen a napon végezzék el rajtatok az engesztelés szertartását, hogy megtisztuljatok. Tiszták lesztek az Úr előtt minden bűnötöktől. Legyen ez szombati nyugalom számotokra, és böjtöljetek. Örök törvény ez. Az engesztelés szertartását a pap végezze el, akit apja helyett fölkentek és beiktattak a szolgálatba. Öltse magára a vászonruhát, a megszentelt ruhát, végezze el a fölszentelt szentélynek, a megnyilatkozás sátorának és az oltárnak a kiengesztelését. Utána végezze el az engesztelés szertartását a papokon és a nép egész közösségén. Örök törvény legyen ez számotokra. Egy évben egyszer kell elvégezni Izrael fiain az engesztelés szertartását minden bűnükért.” Úgy is tettek, ahogy az Úr Mózesnek meghagyta. (Lev 16, 29-34) 
      
      Amikor egy egész város vagy egy közösség apraja és nagyja böjtölnek és imádkoznak, csodálatos dolgokat tesz Isten, például: Ninive, az erőszakos és bálványimádó város megmenekül (Jónás Könyve).
      Eszter királyné háromnapos szigorú böjttel megmenti a zsidó népet, még vizet sem isznak: 
  • „Menj, és gyűjtsd össze a Szuzában található összes zsidót, s böjtöljetek értem! Három nap és három éjjel semmit se egyetek és ne is igyatok! Magam is ugyanígy böjtölök szolgálólányaimmal. Akkor aztán nem törődve a törvénnyel, bemegyek a királyhoz, s ha el kell pusztulnom, hát elpusztulok.” (Eszt 4,16) 

      A böjtölésben maga Jézusunk járt elől a jó példával a negyvennapos böjttel. Megkeresztelkedése után eltelt Szentlékkel, amikor is maga az Atya szózata tett tanúságot Róla:
  • A Szentlélek galamb alakjában leszállt rá. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” (Lk 3,22) 
  • Majd „Jézus a Szentlélektől eltelve elment a Jordántól, s a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra. Itt megkísértette a sátán. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, de végül is megéhezett.” (Lk 4, 1-2) 
      A böjt a test sanyargatását jelenti, a pusztaságot, szembesülünk saját korlátainkkal, de megéri. 
  • Miután a sátán minden kísértést végbevitt, egy időre elhagyta Jézust. Jézus most a Lélek erejével visszatért Galileába. (Lk 4, 13-14) 
      A Szentlélektől eltelve fogott neki böjtölni Jézusunk, és a Szentlélek erejével tért vissza hirdetni az örömhírt. A böjtnek van egy jó mellékhatása, nem elég eltelni Szentlélekkel, szükséges, hogy a Szentlélek erejével legyünk Krisztus tanúi ebben a romlott korszakban. 

      Mózes is negyven napig böjtölt, ráadásul kétszer: 
  • Ez akkor történt, amikor fölmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, annak a szövetségnek a tábláit, amelyet az Úr veletek kötött: negyven nap és negyven éjjel a hegyen maradtam, sem kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam. (MTörv 9,9)
      Amikor lejött a Hegyről, kiderült, ezalatt aranyborjút öntöttek maguknak a zsidók, azt imádták. 
  • „A szövetség két táblája a két kezemben, a hegy pedig lángokban égett. A két kőtáblát, amely kezemben volt, odavágtam, és a szemetek láttára összetörtem. Ezzel a két kőtáblát, amely kezemben volt, odavágtam, és a szemetek láttára összetörtem. Aztán leborultam az Úr előtt, s mint először, negyven nap és negyven éjjel sem kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam, bűnötök miatt, amit azzal követtetek el, hogy olyat tettetek, ami tetszése ellenére van, s haragra gerjeszti az Urat. (MTörv 9,17-18) 
      Ez tetszik: a Hegy lángokban égett az Úr jelenlététől. 


      Illés próféta is negyven napig szigorú böjtöt tartott, se nem evett, se nem ivott. Illés próféta nagyon aktív volt az Úr szolgálatában. Imádkozott, hogy 3 évig ne legyen eső, majd a Kármel hegyén „párbajra hívta ki” Baal 450 prófétáját, és természetesen az Úr győzött, majd Illés próféta imájára ismét eleredt az eső, menekülni kényszerült. Azt mondhatnák mai pszichológiai szakszóval, hogy Illés prófétát utolérte a „burnout szindróma”: 
  • Ezzel lefeküdt és elaludt. Egyszer csak angyal érintette meg, és így szólt hozzá: „Kelj föl és egyél!” Ahogy odapillantott, lám, a fejénél egy sült cipó meg egy korsó víz volt. Evett is, ivott is, de aztán újra lefeküdt aludni. Ám az Úr angyala másodszor is megjelent, megérintette és azt mondta: „Kelj föl és egyél! Különben túl hosszú lesz neked az út.” Fölkelt, evett, ivott, aztán negyven nap és negyven éjjel vándorolt ennek az ételnek az erejéből, egészen az Isten hegyéig, a Hórebig. (1Kir 19,5-8) 
      Az alamizsnáról mondja az Úr, hogy bűneinktől megtisztít, és meghosszabbítja az életünket: 
  • „Többet ér a böjt imádsággal meg az alamizsna igazságossággal párosulva, mint a nagy vagyon, ha jogtalansággal jár együtt. Jobb alamizsnát adni, mint aranyat gyűjteni. Mert az alamizsna megment a haláltól, és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, azok sokáig élnek.” Tób (12, 8-9)

      A böjt alatt azt értem, hogy naponta háromszor eszünk, egyszer sem lakunk jól, csak kenyeret eszünk és vizet iszunk, szó szerint éhezünk. Másképp is lehet böjtölni, ha hosszabb ideig akarjuk tartani. Például Dániel próféta böjtje is tetszik, három hétig nem evett „jó ételt”, ami neki ízlett volna: 
  •  „Azokban a napokban én, Dániel, három hétig gyászoltam. Jó ételt nem ettem, húst és bort még számba se vettem, olajjal sem kentem meg magamat, míg a háromszor hét nap el nem telt.” (Dán 10, 2-3) 
      De ezelőtt ő is másképp böjtölt, imádkozik és bűnbánatot is tart: 
  • „Istenhez, az Úrhoz fordultam, s böjtölve, szőrzsákban és hamuban buzgón imádkoztam és esdekeltem hozzá. Könyörögtem az Úrhoz, az én Istenemhez és bűnvallomást tettem ezekkel a szavakkal: „Ó Uram, nagy és félelmetes Isten, hozzád könyörgök. Te megtartod szövetségedet, és irgalmat tanúsítasz azok iránt, akik szeretnek és megtartják parancsaidat. Vétkeztünk és gonoszságot műveltünk, gonoszok és lázadók lettünk, megszegtük parancsaidat és törvényeidet.” (Dán 9, 3-5) 
      És íme, az Úr Gábriel arkangyalt küldi Dániel prófétához, ez is nagyon tetszik.
  • „Még mondtam az imádságot, amikor Gábriel, az a férfiú, akit már láttam az előbbi látomásomban, hirtelenül leszállt hozzám az esti áldozat idején.” (Dán 9.21) 
      Ahogy Jézusnak a pusztában angyalok szolgáltak, úgy a mi imáinkat és böjtölésünk azzal jutalmazza, hogy angyalt küld hozzánk (Dán 9,21). Amikor imával, böjttel és alamizsnálkodással harcolunk a Győztes oldalán, a Királyok Királyának a seregében, az angyalok is velünk harcolnak, íme, Isten angyalának a leírása, ők a mi testvéreink, segítőink az üdvösség útján:
  • Amikor körülnéztem, egyszerre egy gyolcsruhába öltözött férfit láttam. Derekát színarany övezte. Teste ragyogott, mint a drágakő, arca, mint a villám, szeme, mint a lobogó tűz, karja és lába, mint a csiszolt érc felülete, szavának hangja meg, mint a tömeg zúgása. De csak én, Dániel, láttam ezt a látomást. A férfiak, akik velem voltak, nem látták a látomást, mert akkora félelem fogta el őket, hogy elfutottak és elrejtőztek. Ahogy így magamra maradtam, s előttem a nagy látomás: minden erőm elhagyott, arcom halálsápadt lett, s csaknem összeestem. Amikor meghallottam a hangját, amint beszélt, szavának hallatára elájultam és elvágódtam arccal a föld felé. Ekkor megérintett egy kéz, s térdemre és tenyeremre segített. (Dan 10, 5- 10)

  •       „Ekkor így szólt hozzám: „Ne félj, Dániel! Mert az első naptól fogva, amikor elhatároztad, hogy az igazság ismeretére törekedve vezekelsz a te Istened színe előtt, könyörgésed meghallgatásra talált. Éppen a könyörgésed miatt kellett hozzád jönnöm. A perzsák országának (angyal) fejedelme huszonegy napon át ellenállt nekem. De Mihály, az egyik legfőbb fejedelem, segítségemre jött. Ott is hagytam, hogy küzdjön meg a perzsák királyával.” (Dán 10,12-13) 


2015. febr. 22.

Iskolai hitoktatással kapcsolatos érseki felhívás

     
Románia Alkotmánybírósága 669/12.11.2014-es döntésében alkotmányellenesnek minősítette a Tanügyi törvény 18. paragrafusa 2. bekezdésének első tételét, mely szerint a szülő/nagykorú diák írásos kérése alapján a diáknak nem kell hittanórára járnia. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a fent említett döntésében megerősítette a Tanügyi törvény 18. paragrafusának 1. bekezdését, mely szerint a vallás tantárgy (Religie) az iskolai törzsanyag (kötelezően tanítandó tantárgyak) része; az államilag elismert felekezetekhez tartozó gyerekek számára, létszámuktól függetlenül biztosított alkotmányos joguk, hogy részt vegyenek a saját felekezetük hittanóráin. A Tanügyminisztérium 29703/16.02.2015-ös körlevelében utasította a megyei tanfelügyelőségeket, hogy folyó év március 6-ig minden iskolában a szülők (vagy a nagykorú – 18 évet iskolakezdés előtt betöltött – diákok) töltsenek ki egy típusnyomtatványt, amennyiben szeretnék, hogy gyerekeik vallásuk szerinti hitoktatásban részesüljenek. 
      Jelen körlevelünkhöz csatoljuk a megyei tanfelügyelőségek számára elküldött minisztériumi iratot, amelyben megtalálható az említett típusnyomtatvány is. 
      Arra kérem Tisztelendő Paptesvéreimet és a Hittanárokat, hogy mind a vasárnapi szentmisék hirdetés rovatában, mind az iskolai hittanórákon, és az esetlegesen sorra kerülő családlátogatásokon és szülői értekezleteken hívják fel a szülők figyelmét az iskolai magyar nyelvű római katolikus hitoktatás fontosságára és az ezt igénylő típuskérések időben történő leadásának szükségességére. A fentiek népszerűsítése kapcsán kérem Tisztelendő Paptestvéreimet, hozzák híveink tudomására az alábbiakat: 
      a) A vallás tantárgy továbbra is az állami törzsanyag (azaz a kötelezően tanítandó tantárgyak) része. Amennyiben a szülő/nagykorú (18 évet iskolakezdés előtt betöltött) diák írásban nem kérelmezi a római katolikus hittanórákon való részvételt 2015. március 6-ig, abban az esetben a diák lezáratlan marad vallás tantárgyból. 
      b) A hittanórákon való részvétel nem kérvényezése nem azt jelenti, hogy a diák más opcionális (tetszés szerint) tantárgyat választhat, hanem azt, hogy eggyel kevesebb tantárgyból lesz lezárva. (A hittanórán részt nem vevő tanulók felügyeletét az iskola köteles megoldani.) 
      c) Ide kívánkozik Szent Ágoston másfél évezreddel ezelőtti buzdítása, mely – az adott körülmények közt – fölöttébb időszerű, s melynek értelme: …hogy neveljük gyermekeinket Istennek, mert akkor magunknak neveljük! 
      d) Egyházunk minden római katolikus gyermek számára biztosítja a szakképzett hitoktatót, aki az iskolai hittanórák keretében – az alapvető vallási ismeretek átadása mellett – a gyermekek hitbeli és erkölcsi nevelésére is nagy hangsúlyt fektet. 
      e) Szülők, keresztszülők és bérmaszülők felelőssége, hogy a szentségkiszolgáltatásoknál vállalt kötelezettséget, az iskolai hitoktatás és vallásos nevelés igénylésével is teljesítsék. 

      Bízok T. Paptestvéreim és Hitoktatóink lelkes és felelősségteljes együttműködésében – az iskolák Igazgatóságaival karöltve – közös ügyünk, az iskolai hitoktatás további biztosításában. 
      Életükre és munkájukra Isten áldását kérve, főpásztori köszöntéssel –

      Gyulafehérvár, 2015. február 20. 
      †György s. k. érsek 

(II./2015. Körlevél)
http://www.romkat.ro/hu/content/iskolai-hitoktatassal-kapcsolatos-felhivas

2014. ápr. 9.

LELKI TÜKÖR (szentgyónáshoz)

Az Egyház által jóváhagyott lelki tükrök szerint 


Az emberi lélek halhatatlan 
      Az ember testből és lélekből áll. Az ember lelkét közvetlenül az Isten teremti. Létezése a fogantatás pillanatától kezdődik. Benső életedet, személyes sorsodat benne birtoklod. Lelked igazi értéke titok marad. Lelkedért az Úr Jézus életét áldozta fel, hogy a Sátán karmaiból megmentsen. Lelked a csodálatos világ legszebb műve. 

 A lélek létezését a Szentírás így írja és bizonyítja: 
  • „Ne féljetek azoktól, akik megölik a lestet, mert a lelket nem tudják megölni.” (Mt 10,28) 
  • „Uram Jézus vedd magadhoz lelkemet.” (ApCsel 7,59) 
  • „Atyám kezedbe ajánlom lelkemet.” Lk 23,46) 
       Az Istentől rendelt megpróbáltatás miatt kell a léleknek végigkísérnie a testet földi élete útján. Az emberi lélek Isten akaratából halhatatlan. A lélek feladata a tökéletesség elérése, a megszentelődés és az örök üdvösség. A lélek a test halála után tovább él: 
  • a mennyországban
  • a pokolban
  • vagy a tisztítótűzben, amíg Isten színe-látására jut. 

Ki jut a mennyországba? 
      Aki szereti Istent, megtartja az Ő parancsait, jót cselekszik felebarátjával, és a jóban kitart egészen haláláig. A mennyországban Istent Örökké látják és szeretik, öröm van szenvedés nélkül egy örökkévalóságon át. 

Ki jut a pokolba? 
      Aki gyűlöli Istent, megveti az Ő parancsait, rosszat cselekszik felebarátjával és halálos bűnben hal meg bűnbánat nélkül. Ők sohasem láthatják már Istent, örökre eltaszítva élnek. A pokolban szenvedés van, öröm nélkül egy örökkévalóságon át. Ki jut a tisztítótűzbe? Akiben kevés az Isten iránti szeretet, kis bűnei vannak vagy ideigtartó büntetéseket kell letörlesztenie. 

Miért van annyi rossz a világban? 
      Azért, mert Isten szabad akaratot adott az embernek, tehát szabadon választhatja a jót vagy a rosszat. Lelkiismeretünkben megmondja nekünk Isten mi a jó és mi a rossz. Lelkiismeretünket Isten törvényeihez kell igazítani. 
      Segítsünk Istennek lelkeket menteni a mennyország számára: imádság, engesztelés, áldozat, rózsafüzér imádság stb. által. 
      Életedet csak egyszer éled le. Csak egyszer halsz meg - vagy Istennel vagy Isten nélkül. Csak egy ítélő Bíró áll fölötted, itt már nem fellebbezhetsz. 
      Az Ő szava elhangzik: „Jöjjetek hozzám.... vagy távozzatok tőlem....” Csak egy Megváltó van Jézus Krisztus. 
      Csak egy Istened van, ha neki nem szolgálsz, akkor a bűnnek, a Sátánnak rabja vagy és elkárhozol. 
      Ezt a világot csak Krisztussal érted meg, és csak vele tudod békével, örömmel elviselni. 
      Aki lelkiismerete szavát követi nem veszhet el. Ha a pogányok is kötelesek követni lelkiismeretük szavát mennyivel inkább a keresztények. Az emberek sok mindenben képezik magukat. Lelkiismeretüket talán nem kell képezni? 
  • Cselekedeteinket a helyes lelkiismeretnek kell irányítani ezért kell képezni és finommá tenni, hogy Isten szavát felismerje és kövesse. A lelkiismeret vizsgálás, a jó szentgyónás ebben segít bennünket. 
      Tehát: 
  • Isten szól hozzánk a teremtett világban. 
  • Isten szól hozzánk a kinyilatkoztatás által. 
  • Isten szól hozzánk a lelkiismeretünk által. 

  • Isten mondja meg nekünk mi a jó és mi a rossz. 
  • Ő mondja meg mi a bűn és mi az erény. 
  • Amit Ő jónak mond azt nekem is jónak kell mondani. 
  • Amit Ő rossznak mond, bűnnek, azt nekem is bűnnek kell tartani. 
  • Az Isten szava mindig igaz, mert Ő az örök igazság. 
  • Ő nem téved és nem hazudik. Neki hiszünk akkor is, ha a szavai felülmúlják emberi értelmünket. 
  • Az embereknek csak akkor hiszünk, ha nem hazudnak és nem tévednek. Lelkiismeretedet Isten akaratához, Isten törvényeihez igazítsd, és ne a rosszra hajló természetedet kövesd. 

Mi a bűn? 
      A bűn lázadás, engedetlenség Istennel szemben, mivel törvényeit semmibe veszi. Ördögi munka, mert Isten ellen irányul és az ördögöt utánozza. 
      A főparancsban így szól Isten: 
  • „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből, és szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” 
      Ez a törvény biztosítja az ember megszentelődését földi élete vándorútján. Aki e törvény ellen cselekszik bűnt követ el. „Aki ismeri és megtartja parancsaimat, az szeret engem.” (Jn 14,21) A jó Isten azt akarja, hogy szeressük Őt, szívesen gondoljunk Rá, és tegyük meg szent akaratát. 

A BŰNBÁNAT SZENTSÉGE 



Hogyan rendelte el Jézus a bűnbánat szentségét? 
      Jézus akkor rendelte el a bűnbánat szentségét, amikor feltámadása után megjelent az apostoloknak, rájuk lehelt és azt mondotta:
  • „Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyert, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn 20, 22-23.) 

Mi a bűnbánat szentsége? 
      A bűnbánat szentsége az a szentség, amelyben a pap Isten helyett megbocsátja bűneinket. 

Kire szállt át az apostoloktól a bűnbocsátó hatalom? 
      A bűnbocsátó hatalom az apostoloktól a püspökökre és a papokra szállt át. 

Mit kell tennünk, hogy jól végezzük el szentgyónásunkat? 
      Hogy jól végezzük el szentgyónásunkat
  • meg kell vizsgálnunk lelkiismeretünket
  • fel kell indítani a bánatunkat (bánat nélkül nincs bocsánat)
  • jó feltételeinkhez ragaszkodunk
  • beismerjük és őszintén meggyónjuk bűneinket. 

Kit hívunk segítségül a szentgyónás előtt? 
      Szentgyónás előtt a Szentlelket hívjuk segítségül. 

Mit jelent megvizsgálni lelkiismeretünket? 
      A lelkiismeretet megvizsgálni annyit jelent, hogy gondosan utánanézünk annak, hogy milyen bűnöket követtünk el, a Tízparancs és a főbűnök alapján./ Tegyük ezt naponta!/ A legfőbb a főparancs! 

Súlyosabb bűnöknél mire kell még gondolnunk? 
      A súlyosabb bűnök számát, körülményeit is figyelembe kell venni. Pl. lopás templomból, vagy szüleink megbántása stb. vagy jelentős kárt okoztam másnak. 

Mi a legfontosabb a jó szentgyónásnál? 
      A jó szentgyónásnál a legfontosabb a bánat, mert bánat nélkül nincs bocsánat. Mikor van bánatunk bűneink felett? Akkor van bánatunk bűneink felett, ha szívből sajnáljuk, hogy a bűnöket elkövettük. A bánat a lélek fájdalma és az elkövetett bűn megvetése. Csak szavakkal elmondott bánatima nem elég.

Mikor természetfeletti a bánatunk? 
      Ha ezért bánjuk meg bűneinket, mert Istent bántottuk és sértettük meg. Aki csak azért bánja meg bűnét, mert anyagi veszteség, vagy szégyen érte az csak természetes bánat, ez Isten előtt értéktelen.
      Tökéletes a bánatod, amikor belátod, hogy Jézus mennyit szenvedett érted és te milyen hálátlan voltál vele szemben. 

Milyen ereje van a tökéletes bánatnak? 
      A tökéletes bánat azonnal eltörli a bűneinket, de meg kell lennie a szándéknak, ha tudok gyónni, szentségekhez járulok. 

Mikor kell a tökéletes bánatot felindítani?
  • halálveszélyben
  • ha súlyos bűnt követtem el 
  • minden este.

Mikor van jóra való elhatározás feltétele bennem? 
      Ha komoly szándékom van a jó utat követni.
  • nem vétkezem többé
  • kerülöm a bűnre vezető alkalmat
  • mindent megteszek, ami javulásomat elősegíti
  • az okozott kárt igyekszem jóvátenni. 

Mi az ideigtartó büntetés? 
      Amit vagy itt a földön, vagy a tisztítótűzben kell elviselni. 

Mi a búcsú? 
      Az ideigtartó büntetések elengedése, melyek a szentgyónás után még fennmaradtak. 

Mi a teljes búcsú és mi a részleges búcsú? 
      A teljes búcsú az összes ideigtartó büntetések elengedését jelenti, míg a részleges búcsú az ideigtartó büntetések egy részét engedi el. 

Mi a gyónási titok? 
      A gyóntató Atya soha, semmiféle körülmények között semmit el nem mondhat senkinek, amit a szentgyónásban hallott. 

Hogyan vádoljuk önmagunkat a gyónásban? 
      Ahogy a jó Isten előtt elkövettem bűneimet, minden szépítés és túlzás nélkül. 

Hogyan gyónjunk? 
      A súlyos bűnöket meg kell gyónnunk, de jól cselekszünk, ha a bocsánatos bűnöket is meggyónjuk.

Hogy szól a bánatima? 
  • Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat kerülöm. 

A LELKIISMERET MEGVIZSGÁLÁSA 

      Csak az eszünkkel nem ismerhetjük fel jól bűneinket, ezért kérnünk kell a Szentlélek Isten világosságát és kegyelmét. 

Hogyan állok Isten előtt? 
      Hogyan állok embertársaim és önmagam előtt? Jól tudjuk, hogy Isten gondolt el engem, Ő teremtett, Ő szeret engem. Istennek mindenkivel terve van. 
  • - Milyen a magatartásom Istennel szemben? Istent meg akartam-e ismerni, szeretni, szolgálni? 
  • - Milyen a magatartásom embertársaimmal szemben? 
  • - Kerestem-e és munkáltam-e embertársaim testi és lelki javát? Tévesen tettem? 
  • - Milyen a magatartásom önmagammal szemben? 
  • - Csak a magam akaratát kerestem? Azon voltam-e, hogy Isten akaratához igazítsam saját akaratomat? Őszintén imádkoztam: Legyen meg a Te akaratod? 
  • - Emberek véleményéhez és csak a mulandó dolgokhoz igazodtam? 
  • - Csak a természetes életet tartottam szem előtt, a természetfeletti, a hit szerinti életet semmibe vettem? Az Úr Jézus szavát semmibe vettem? „Keressétek először az Isten országát és a többi mind hozzáadatik nektek.” 

GYÓNÁS ELŐTT 
      Szállj magadba és hívd segítségül a Szentlélek Úristent! Azután vizsgáld meg lelkiismeretedet! 
      A Szentlélek segítségül hívása: 
  • Jöjj el Szentlélek Úristen, világosítsd meg értelmemet, hogy bűneimet úgy ismerjem meg, amint elkövettem őket; erősítsd meg akaratomat, hogy szívemből megbánjam és őszintén meggyónjam őket, az elégtételt pontosan elvégezzem és minden erőmből törekedjem megjavulni. Ámen. 

LELKI TÜKÖR
- Mikor gyóntam utoljára? 
- Megszenteltem-e a vasárnapot és a kötelező ünnepeket szentmisével, pihenéssel? 
- Megtartottam-e a parancsolt böjtöket és a pénteki bűnbánati napot? 
- Elmulasztottam-e a húsvéti szentgyónást, szentáldozást? 
- Házasságom szentségi házasság-e? 
- Támogatom-e az Egyházat? 
- Hanyagul készültem-e a szentgyónásra? 
- Kihagytam-e szándékosan súlyos bűnt? (ha igen, a gyónás érvénytelen volt, sőt szentségtörés és meg kell ismételni) 
- Elfelejtettem-e akkor meggyónni valami súlyos bűnt? 
- Hanyagul végeztem-e a kapott elégtételt? 

I. parancs: Uradat, Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj! 
      Hit, remény, szeretet, imádság. 
- Hit nélkül éltem, hanyag, könnyelmű voltam hitemmel szemben? 
- Nem törekedtem hitem elmélyítésére? 
- Bíztam-e Istenben, zúgolódtam Isten rendelése, gondviselése ellen? 
- Van-e bennem szeretet, odaadás, hála, engedelmesség Isten iránt? 
- Hitemben kételkedtem-e? 
- Zúgolódtam-e Isten rendelése ellen? 
- Bizakodtam-e vakmerően Istenben? 
- Kételkedtem-e Isten irgalmasságában? 
- Megpróbáltatásokban kislelkű vagy türelmetlen voltam-e? 
- Szentségtörést követtem-e el? 
- Szentségekhez méltatlanul járultam-e? 
- Istennek szentelt helyeket, tárgyakat, személyeket meggyaláztam-e? 
- Hitellenes beszédet szívesen hallgattam-e? 
- Olvastam-e hitellenes könyvet, lapot vagy más írást? Van-e ilyen birtokomban? 
- Beszéltem-e hitem ellen? 
- Szégyellem-e hitemet megvallani? (keresztet vetni templom előtt, kalapot emelni, templomban letérdelni, társalgás közben megtámadott hitemnek védelmére kelni). 

II. parancs: Isten nevét hiába ne vedd! 
- Van-e bennem tisztelet és szeretet Isten és a szentek iránt? 
- Gondolataimban, szavaimban is kifejezésre juttattam ezt? 
- Könnyelműen kimondtam-e Isten vagy a szentek neveit? 
- Káromkodtam-e? Átkozódtam-e? Hamisan esküdöztem-e? 
- Komoly ok nélkül esküdöztem-e? 
- Istennek tett fogadalmamat elmulasztottam-e megtenni? 

III. parancs: Az Úr napját szenteld meg! 
      „Hat nap munkálkodjál, a hetediket szenteld meg!” - mondja az Úr. A vasárnapot akkor szenteljük meg, ha szentmisét hallgatunk és szolgai munkát nem végzünk. 
      Vasárnap kötelező a szentmise hallgatás, a szolgai munka tiltva van. Óvakodjunk a túlzásba vitt munkától és a gondoktól, mert lelkünk kárára van. 
- Mulasztottam-e el szentmisét saját hibámból, komoly ok nélkül? 
- Késtem-e el és áhítat nélkül vettem-e részt? 
- A szentbeszédet semmibe vettem, nem figyeltem oda? 
- Figyelmetlen és tiszteletlen voltam-e a szentmisén? 
- Olyan munkát végeztem, amit hétköznap is elvégezhettem volna? 

IV. parancs: Atyádat és anyádat tiszteld! 
- Szüleimmel, elöljáróimmal szemben tiszteletlen, engedetlen voltam-e? 
- Kívántam-e rosszat nekik? 
- Szégyelltem-e szüleimet? Hálátlan voltam irántuk? 
- Imádkozom-e naponta értük? 
- Megtagadtam-e a segítséget szüleimtől? 
- Testvéremmel szemben gőgös, öntelt, szeretetlen, gyűlölködő voltam-e? 
- Örökösödésnél kijátszottam-e a másikat? Ami nem jogos, megtartottam-e? 
- Gyermekeim testi és lelki neveléséről gondoskodtam-e megfelelően? 
- Gondoskodtam-e családomról? 
- Imádkoztam-e gyermekeimért? Tanítottam-e őket imádkozni? 
- Részesítettem-e gyermekeimet keresztény nevelésben? Rászoktattam-e őket kellő időben a jóra? Éberen őrködtem felettük és bűneikért megbüntettem-e őket? 
- Rossz példát adtam-e káromkodásban, rossz beszédben, részegeskedésben stb? (A bűn nagyságától függően lehetnek ezek súlyos bűnök is.) 
- Küldtem-e gyermekeimet a templomba, vallásoktatásra? 
- Túl szigorú, igazságtalan, türelmetlen, haragos voltam-e gyerekeimmel szemben? 
- Elkényeztettem-e őket? Mindent megengedtem gyermekeimnek? 
- Neveltem-e őket Isten iránti szeretetre, tiszteletre? 
- Alkalmazottaimmal, beosztottjaimmal szemben igazságtalan, követelődző, öntelt, durva voltam-e? Kihasználtam-e őket? 
- Tisztességes munkabért megadtam-e? 

V. parancs: Ne ölj! 
      Harag egészen a gyilkosságig. Isten parancsa, hogy szeretnünk kell ellenségeinket is. 
- Tápláltam-e haragot másokkal szemben? 
- Tápláltam-e magamban a gyűlölet, bosszúállás, irigység érzését? 
- Szidtam, gúnyoltam, gyaláztam-e mást? 
- Kicsúfoltam, rosszat kívántam-e másnak? 
- Okoztam-e másnak botrányt? 
- Mutattam-e másnak rossz példát? 
- Csábítottam-e mást bűnre? 
- Adtam-e másnak tanácsot bűnre? 
- Kerültem-e a közeli bűnalkalmat? 
- Jelenleg élek-e közeli bűnalkalomban? 
- Jogtalanul megütöttem, megsebeztem vagy az életét kioltottam-e valakinek? 
- Tettem-e kárt mások életében? 
- Verekedtem-e? 
- Vétettem-e a gyermekáldás ellen? 
- Vétkeztem-e abortusszal? (Aki ilyet végrehajt, tanácsot ad, az is súlyosan vétkezik.) 

VI. és IX. parancs: Ne paráználkodjál! Felebarátod házastársát ne kívánd! 
      Tisztaság, házassági hűség. 
- Foglalkoztam-e házasságban a hűtlenség gondolatával? Beleegyeztem-e? 
- Elkövettem-e a házasságtörés vétkét? 
- Olvastam-e erkölcstelen regényeket, néztem-e ilyen képeket, filmeket, videókat? 
- Adtam-e tanácsot abortuszra? Végrehajtottam, vagy segítséget nyújtottam-e ebben? 
- Vétkeztem-e szemérmetlen érintéssel magamon, vagy máson? 
- Kezdeményeztem, vagy beleegyeztem-e természetellenes szexuális kapcsolatba? Bűnös minden, ami testünket, a Szentlélek Isten templomát lealacsonyítja és csupán élvezeti eszköznek tekinti. 
- Akarattal kerestem-e a tisztátalan gondolatokat, kívánságokat, vágyakat, tekinteteket, tapintásokat, beszédeket, vicceket, énekeket? 
- Hallgattam-e ilyeneket? 
      Ha szükséges kérjük a gyóntató Atya tanácsát bűneinktől és azoktól való szabadulástól. 

VII. és X. parancs: Ne lopj! Mások tulajdonát ne kívánd!  
  • Lopás - más dolgainak eltulajdonítása, (szent helyről, szentségtörő lopás). 
  • Rablás - erőszakkal, betöréssel 
  • Uzsoráskodás - ha lehetősége van túlzott haszonra törekszik más kárára 
  • Csalás - súly, mérték, élelmiszer stb.-ben megkárosít másokat 
  • Orgazda - aki lopott dolgokat megvesz, az idegen jószágot, dolgot a tulajdonosnak nem adja vissza.
      Mindenkinek meg kell adni, amivel tartozunk. Az okozott kárt meg kell téríteni. 
      Szent Ágoston mondja: „Amit embertársaink igazságtalan megkárosításával szerzünk az csak földi vagyon, pénz, anyagi jó, de amit elveszítünk a károsítás által az a lelkünk nyugalma, az Örök boldogság és maga az Isten. A tolvaj csak a nyereségre gondol.” 
      Vétkezünk, ha idegen jószágot erőszakkal, vagy titokban elveszünk. Aki a lopott dolgot, amit akár erőszakkal, vagy titokban vesz el mástól, ha tudja és mégis megveszi tőle. 
      agy talált dolgot nem adunk vissza a tulajdonosnak, adósságát nem fizeti meg, elpazarolja vagyonát, becsapja, megcsalja felebarátját, (hamis mérleg, hamis súly, rossz áru) vagy az igazságos bérét tartja vissza, aki a könyvelésben csal, nem tart rendet, hamis üzletet köt. 
      Aki hazugsággal megy a bíróságra, vagy meg nem engedett kamatot kér, aki másnak rászorultságából hasznot húz a maga előnyére. 
      Aki bosszúból, haragból árt és kárt okoz szomszédjának, vagy másnak. 
- Rágalmaztam-e és másnak vevőkörét tisztességtelen módon elcsaltam-e? 
- Loptam-e magántulajdont, vagy köztulajdont? 
- Megrongáltam-e más javait szándékosan? 
- Megcsaltam-e adásnál, vételnél mást? 
- Hanyagul kezeltem-e a rámbízott tulajdont? 
- Sikkasztottam-e? 
- Részesedtem-e igazságtalan javakban? 
- Visszaadtam-e a kölcsönkért dolgokat? 
- Megfizettem-e tartozásomat? 
- Pazaroltam-e? 

VIII. parancs: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! 
- Hazudtam-e? (szükségből, könnyelműségből, tréfából, a magam javára, vagy más kárára) 
- Megrágalmaztam-e felebarátomat? 
- Voltam-e képmutató? 
- Kétszínű? Farizeusi lelkületű? 
- Felnagyítottam-e más bűnét? 
- Tettem-e kárt más becsületében? 
- Megszóltam-e mást, amikor mást kibeszéltem? (ha másnak testi vagy lelki életében valamilyen kárt okozunk, azt jóvá kell tenni) 
- Hazugságom által volt-e másnak kára? Jelentős? 
- Rágalmaztam-e? Ráfogtam-e másra valamilyen hibát? Gyanúsítottam-e alaptalanul mást? 
- Kibeszéltem-e ok nélkül másnak titkos hibáját? 
- Tettem-e kárt más becsületében megszólással, gyanúsítással, rágalmazással? Ártottam-e ezzel másnak? 
- Gyaláztam-e másokat? 

FŐBŰNÖK 
1. Kevélység 
„A kevélység minden bűnnek a kezdete.” (Sir 10, 15.) 
A kevélység, büszkeség, gőg, dölyf az alázatosság ellentéte. 
A kevély önimádó, túlbecsüli önmagát mások lebecsülésével. A saját maga képzelt, vagy valós képességeiben bízik. Elhiteti magával, hogy a maga ereje, ügyessége, okossága, ravaszsága, hazugsága, erőszakossága is elégséges élete sikeréhez. 
Korlátlan hatalomra tör. 
A kevélység a helyes önismeret hiánya. A kevélység az angyalokból ördögöket formált. A kevélység okozta az eredeti bűnt. 
- Kevély, büszke, gőgös, öntelt voltam-e? 

2. A fösvénység 
Fösvény az, aki túlságosan szereti az anyagi javakat. Az anyagi javakat célnak és nem eszköznek tekinti. 
A fösvény az anyagi javakat isteníti, bálványozza. Nem törődik lelkével és az örökélettel. Főleg a felebaráti szeretet ellen vétkezik és az igazságtalanság különféle bűneit követi el. 
- Túlzott mértékben ragaszkodtam-e az anyagi javakhoz? 

3. Bujaság, erkölcstelenség, fajtalanság 
„Nem tudjátok, hogy testetek Isten temploma és a Szentlélek Isten lakozik bennetek? Ezért dicsőítsétek meg Istent testetekben.” (1Kor 6,19) 
 Nekünk nem a test vágyaihoz, hanem Isten akaratához kell igazodnunk. Isten a nemi ösztönt a fajfenntartás miatt öntötte az emberbe. Az eredeti bűn után visszaélt az ember a nemi ösztönnel és így terjedt el a bujaság ijesztő módon. 
A bujaság bármilyen formában természetellenes, bűn, mely az ember lelki és testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi, szellemi és anyagi, földi és örök romlását vonja maga után. A bujaság Isten képmását állattá alacsonyítja le. 
A bujaság ellen nemcsak az emberi természet tiltakozik, hanem elsősorban az Isten, aki mindennek teremtője, fenntartója, kormányzója, aki a bujaságot szigorú törvényekkel tiltja. Ezt földi és örök büntetéssel sújtja. 
- Vétkeztem-e ilyen gondolattal, szóval, cselekedettel saját vagy mások teste ellen? 

4. Irigység 
Az irigy szomorkodik, ha a másiknak jól megy, sikerei vannak, de örül, ha az bajba jut. 
Kárörvendő az, aki örül annak, ha másnak rosszul megy. 
Az irigység a szeretet hiányából fakad. 
Legnagyobb foka, ha valaki mástól Isten kegyelmét irigyli. Az irigység bűn a Szentlélek Isten ellen. 
- Irigy voltam-e? Rosszat kívántam-e másnak? 

5. Torkosság 
Torkos az, aki ételben és italban nem tart mértéket. 
- Mértéktelen voltam-e evésben, ivásban? 

6. Harag 
A haragos, ok nélkül haragszik és nem akar megbocsátani, kibékülni. Szülőknél, elöljáróknál lehet jogos harag, mert embertársaik javulását akarják. 
A jogtalan harag bűn, mert bosszúért liheg. A haragos ember elveszti lelki egyensúlyát. Harag indulatában sohase cselekedjünk, mindig várjunk és fontoljuk meg. 
- Haragudtam-e? Megbocsátottam-e? Kibékültem-e? 

7. A jóra való restség 
Az a rest a jóra, aki nem szeret jót tenni, túlzottan szereti a kényelmet, imádja a semmittevést. A lelkiéletet nem szereti a nehézségek miatt. 
- Lusta voltam-e? Elmulasztottam-e a jót megtenni? 
- Kényelemszerető voltam-e? 

      Ne felejtsük el, hogy minden főbűnnek van egy főördöge, aki azon fáradozik, hogy az embereket a bűnök rabjává tegye. Ezért a legfőbb feladatunk, hogy az ezekkel ellentétes erényeket gyakoroljuk.
  1. Alázatosság 
  2. Adakozás 
  3. Tisztaság 
  4. Szeretet 
  5. Mértékletesség 
  6. Béketűrés 
  7. A jóban való buzgóság 

ÉGBEKIÁLTÓ BŰNÖK 

  1. Szándékos gyilkosság 
  2. Szodomai bűn (egyneműek között elkövetett fajtalanság) 
  3. Szegények, árvák, özvegyek nyomorgatása. 
  4. Munkások bérének igazságtalan visszatartása. 

SZENTLÉLEK ELLENI BŰNÖK 


      Szentlélek elleni bűnt az követ el, aki a Szentlélek Isten kegyelmeit megveti, melyek nélkül sem megtérés, sem keresztény élet, sem üdvösség nincs. 
  1. Isten irgalmában való vakmerő bizakodás Vakmerően bizakodik az, aki a bűnt-bűnre halmoz és bűnei ellenére üdvözülni akar. Azt gondolja, hogy Isten végtelenül irgalmas és a bűnöket biztosan megbocsátja. 
  2. Kétségbeesés Kétségbeesik, aki nem él keresztény módon, mert azt gondolja, hogy bűnei miatt Isten végtelen igazságossága miatt úgyis elkárhozik. 
  3. A megismert igazság elleni tusakodás Az tusakodik a megismert igazság ellen, aki sajnálja, hogy megismerte az Istent, az ilyen azt szeretné, hogy ne létezne Isten, mert ha nem ismerte volna meg, akkor lelkiismeret nélkül vétkezhetne. 
  4. Az isteni kegyelmek mástól való irigylése Az irigyli mástól Isten kegyelmét, aki szomorkodik azon, hogy más erényes életet él és örül annak, ha embertársa bűnt követ el, mert ő is szabadabban vétkezhet. 
  5. Megátalkodottság Megátalkodott az, aki minden üdvös intést megvet és ezek ellenére is makacsul vétkezik. 
  6. Aki mindhalálig meg nem bánja bűneit Bűnbánat nélküli az, aki a halálos ágyán sem akar Istenhez térni, tudva és akarva megmarad a bűn állapotában. 

      Minden halálos bűn akadályozza megszentelődésünket, tehát mindenki aki bűnt követ el elsősorban a Szentlélek Isten ellen vétkezik, aki megszentel bennünket. 

IDEGEN BŰNÖK 

      Azokat a bűnöket nevezzük idegen bűnöknek, amelyeket nem mi követtünk el, de részt vettünk azoknak mások által való elkövetésében. 
  1. Aki másnak bűnös cselekedetet parancsol. 
  2. Aki másnak bűnre tanácsot ad. 
  3. Aki másnak a bűnös cselekedetébe beleegyezik. 
  4. Aki másnak bűnös cselekedetét dicséri. 
  5. Aki mást a bűn alkalmával oltalmába fogad. 
  6. Aki mást a bűnben segít. 
  7. Aki másnak a bűnét meghallgatja. 
  8. Aki másnak a bűnét nem akadályozza meg. 
  9. Aki másnak a bűnét nem bünteti meg. 
      Az idegen bűnöket főleg közreműködés, csábítás, vagy botránkoztatás, bűnös hanyagság, mulasztás által követjük el. 
      Az idegen bűn kettős bűn, mert két lelket szennyez és vezet be a kárhozatba. Ezeket a bűnöket főleg elöljárók és vezetők követik el. 
      Az idegen bűn ördögi bűn, mert az ördög nemcsak maga vétkezett, hanem a társait is elszakította Istentől. 

Bánatima 
  • Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a végtelenül jó és szeretetre méltó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat elkerülöm.

2014. jan. 2.

Népirtás, avagy a kereszt botránya

      Hogy mi a holokauszt, arról mindenki tud, és tagadása büntetendő cselekmény. Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a "végső megoldásról" 1942 januárjában határoztak, célul tűzve ki a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése "tűzben elégő áldozat", héber szinonimája soá) mintegy kétszázezer, a nácik által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított cigány, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékosok is áldozatul estek. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések 5 és 6 millió közé teszik. Körülbelül minden tizedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat magyarországi zsidó volt, számuk 500 és 600 ezer fő közöttire tehető.

     
És mi a holodomor? Emléknapja 2006 óta minden november hónap negyedik vasárnapján van. Ez is genocídum, ukrajnai népirtás, közel 7 millió áldozata volt. (Ezt viszont nem tanítják az iskolákban, nem kötelező tudni róla.)
      A népirtásra vonatkozó ENSZ konvenciót 1948. december 9-én fogadtak el, és „A népirtás bűncselekményének megelőzéséről, illetve büntetéséről címet viseli.” A konvenció kitételei olyan cselekményekre vonatkoznak, amelyek valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjainak szándékos, teljes vagy részleges megsemmisítését célozzák. Röviden: a nemzetiségi politika egyik megnyilvánulását jelentik, amely valamely konkrét népcsoport ellen irányul és a célja az adott csoport fizikai megsemmisítése. A népirtás két alappillére: olyan életkörülmények megteremtése egy meghatározott csoport számára, melyek következtében részben vagy teljesen megsemmisül, illetve olyan cselekedetek, amelyekkel megakadályozzák a születéseket az adott csoporton belül. E két ismérv jellemzi az ukrán nép ellen a XX. század 30-as éveiben elkövetett népirtást is. Így cselekedett az orosz birodalom, a vörös Szovjetunió moszkvai központja is, mikor az ukrán nép elleni népirtást végrehajtotta. A központi bizottság minden megyéből begyűjtötte a különféle megtorlásokra vonatkozó adatokat.
      Íme, egy részlet az 1932. december 3-án kelt, „zárt borítékban, titokban nyújtandó át” megjegyzéssel ellátott Koszior táviratból, amelynek címzettje a központi bizottság megbízottja.
  • „Kérem, röviden tájékoztasson arról, hogyan teljesülnek a KB direktívái. Először: megtorlások alkalmazása a beszolgáltatási tervet nem teljesítő kolhozokkal és egyéni gazdákkal szemben, áruval történő ellátásuk leállítása, természetbeni büntetések kiszabása, a kolhoztagokat megillető természetbeni előlegek kiadásának leállítása, a törvényellenesen kiosztott gabona visszavétele, a jogtalanul eltulajdonított értékek visszaszolgáltatása, bírósági megtorlások, stb. Másodszor: a gabonával való spekuláció, és úgy általában az azzal való kereskedelem elleni küzdelemről, a piacok ellenőrzéséről és a spekulánsok elfogásáról... Harmadszor: milyen hatással vannak ezek az intézkedések a beszolgáltatások menetére.” 
      Mint köztudott, az ukrán nép ellen elkövetett népirtást 1988-ban elismerte az Egyesült Államok Kongresszusa és a Jogászok Nemzetközi Bizottsága. Az ukrán Legfelső Tanács határozata is a népirtás politikájaként definiálta az éhínséget. A szándékos kiéheztetést elitélte Kanada, Argentína és Ausztrália parlamentje, az éhínséggel kapcsolatos közös nyilatkozatot az ENSZ 30 tagállama, köztük Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Egyiptom, stb. írta alá.

      Bizonyára sokunk számára ismerős Franz Werfel: A Musza Dag negyven napja című regénye. Cselekménye az első világháború éveiben játszódik, amikor a törökök halálra ítélik az oszmán birodalomban élő katolikus örményeket, elrendelik áttelepítésüket, leölésüket. A Musza Dag az anatóliai tengerparton emelkedő fennsík. Erre az erődítménnyé kiképezhető hegyre vonul vissza hét örmény falu népe. A vállalkozás vezetője Bagradjan, egy sokáig Párizsban élő archeológus. A regény ennek az alig ötezer embernek negyven napig tartó hősies harcát módon beszéli el, egészen a győzelemig, azaz addig, amíg a megtizedelt, éhező, lerongyolódott örményeket a francia hadihajók fedélzetükre veszik. Az egész regényen érződik, hogy az író (zsidó volt) az üldözöttek küzdelmének ábrázolásakor saját korára, az eljövendő szenvedésekre gondol.
      Tények: 1915 és 1923 között körülbelül 1,5 millió örményt gyilkoltak meg, és rajtuk kívül több ezret deportáltak Törökország keleti régióiból, és körülbelül hatszázezer örmény halt meg vagy mészárolták le a kitelepítés során csak 1915-ban és 1916-ban.
      2012-től a francia nemzetgyűlés által elfogadott törvény szerint bűncselekménynek minősül, ha valaki tagadja, hogy az 1,5 millió törökországi örmény lemészárlása 1915-ben valójában népirtás volt.

      Erdélyben is visszatért a mártírok ideje a kommunizmussal. Még rejtély, hány véres, halálos áldozata is volt.
    Nézzük mi is történik Közel keleten, a jelen időben. Szintén népirtás, mégpedig vallásos okokból. A vallásos radikalizmusnak véres áldozatai vannak. A jövő nemzedék fogja majd elemezni, megnevezni, összegezni. Az Egyházunk párbeszédet folytat a muzulmánokkal, a béke Isten ajándéka, de a vezetők is kell(ene) tegyenek ezért már valamit. Egyelőre Európa tárt karokkal fogadja a muzulmánokat, értük leveszik még a keresztet is az osztálytermek, a kórházak faláról híres-hírhedt vallásszabadság nevében.
      Egy szíriai szerzetesnővér, Hatune Dogan, egy Bécsben rendezett sajtótájékoztatón az Emberi Jogok Napján arról beszél, hogy a radikális muzulmánok a keresztény vért palackozzák, és eladják a szaúdiaknak, palackja 100 ezer dollárt ér. Ezt a vért rituális kézmosásra használják a muzulmánok. Beszél még elrablásokról, nemi erőszakról, gyilkosságságról, kínzásról, csonkításról.
      Az alábbi linken látható videó angol feliratos, mindezekről a nővér szintén videó formában egy József nevezetű embertől kapta, mégpedig egy bagdadi keresztény család közvetítésével. Nem derül ki világosan, hogy József maga lenne az egyik gyilkos, vagy általában a gyilkosokról van szó.

http://www.examiner.com/article/nun-claims-radical-muslims-bottling-christian-blood-selling-to-saudis





Forrás:
http://www.mult-kor.hu/20130127_ma_van_a_holokauszt_aldozatainak_nemzetkozi_emleknapja

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/ukranok/az_artatlan_aldozatok_emlekere/pages/magyar/005_ukran_nep.htm

http://nol.hu/kulfold/buntetik_franciaorszagban_az_ormeny_nepirtas_tagadasat?ref=sso

http://magyarkurir.hu/hirek/iskolai-kereszt-tiltakozik-vatikan-strasbourgi-doentes-ellen

http://www.magyarkurir.hu/hirek/papa-tovabbi-egyuettmukoedesre-buzditotta-katolikus-muzulman-talalkozo-resztvevoit