Péter: Nagyon csodálatos, és bámulatra méltó dolog! Azonban azt, amiről szintén szó esett, hogy tudniillik mintegy egyetlen napsugárba foglalva tárult eléje az egész világ - minthogy ilyent sohasem tapasztaltam -, nem is tudom elképzelni. De mi módon történhet meg az is, hogy egy ember az egész világot láthassa?
Gergely: Jól vésd az eszedbe, Péter, amit mondok: annak a léleknek, aki a Teremtőt látja, kicsiség minden teremtett lény! Mert ha a lélek egyszer, ha csak egy keveset is, meglát a Teremtő fényességéből, porszemnek tűnik előtte minden, ami teremtmény Hiszen a titkos látás fényében kitágul a lélek benseje, és annyira kiterjed Istenben, hogy felette áll a világnak; azaz a látó lelke önmaga fölé emelkedik. És amikor az Isten fényességében önmaga fölé ragadtatik, bensejében kitágul; mialatt pedig önmaga alá letekint, felmagasztaltatásában felfogja, micsoda csekélység is az, amit alacsony állapotában nem tudott felfogni. Az a férfiú tehát, aki szemlélte a tüzes golyót, s látta az égbe visszatérő angyalokat, ezt kétségkívül csak Isten fényében láthatta. Mi van tehát abban csodálnivaló, ha a világot összesűrítve látta az, aki felmagasztalásában, lelke ragyogásában a világon kívül volt? Ha pedig azt mondjuk: szeme előtt összezsugorodott a világ, ezzel nem azt állítjuk, hogy az ég és a föld zsugorodott össze, hanem hogy látomásában az ő lelke tágult ki. Istenben elragadtatva minden nehézség nélkül láthatott mindent, ami Isten alatt van. Abban a fényben, amely testi szeme előtt tündöklött, lelkében belső ragyogás gyúlt, s ez mintegy az égbe ragadta a látnok lelkét, s megmutatta neki, milyen csekélység mindaz, ami alatta van.
Péter: Úgy látom, hasznomra vált, hogy nem értettem meg, amit korábban mondottál, minthogy így eszem lassúsága folytán, most részletesebbé vált magyarázatod. De mivel ezeket már világosan elém tártad, arra kérlek, térj vissza elbeszélésed fonalához.
36. Gergely: Jó volna, Péter, a tiszteletre méltó atyáról még sokat elmondanom, de bizonyos dolgait szándékosan mellőzöm, mert azon vagyok, hogy még más emberek tetteit is elbeszélhessem. Azt azonban nem akarnám, hogy ne tudd: Isten embere a sok csoda mellett, amelyek fényében a világ előtt tündöklött, tanításának szavában is nem csekély mértékben ragyogott. Megírta ugyanis bölcs mértéktartásban kiváló, előadásában világos Reguláját a szerzetesek számára. Ha életét és jellemét valaki részletesebben akarja megismerni, e Regula tanításából megtudhatja mindazt, amit mint Mester tett. Mert e szent férfiú nem tudott mást tanítani, mint ahogy maga is élt!
Forrás:
- első rész
- második rész
- harmadik rész
- negyedik rész
- ötödik rész
- nyolcadik rész
- kilencedik rész
- tizedik rész
- tizenegyedik rész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése