Nagy Heródes (vsz. Askelon, Kr. e. 73.-Jerikó, Kr. e. 4. ápr. 11. előtt): Júdea királya. - Nevében a 'nagy' eredetileg „idősebb”-et jelentett. Nem volt zsidó. Atyja az idumeus Antipater, anyja a nabateus Kufra v. Küprosz volt. Kr. e. 47: atyja tétette Galilea urává.Kr. e. 40-ben a szenátus megtette Júdea királyává. Sírjára Ehud Necer régész, a Héber Egyetem professzora bukkant rá, Heródes egykori palotája, a dombtetőre épült Heródium nevű erődítmény feltárása közben.
Heródes arab származású római polgár volt, lelkiismeretesen betartotta a zsidó törvényeket. Úgy tett, mintha a zsidó érdekeket képviselné, közben személyes előnyökért a rómaiak sarujának a szíját nyalta. A zsidó vezetők sem voltak különbek, gazdagok voltak, sokkal nagyobb volt a kapzsiságuk, mint a hazaszeretetük és Isten szeretete.
De ma sincs másképp, él és virul Heródes szelleme, ismerős ugye: amikor választások vannak, akkor sokan fellépnek, azt hirdetve, hogy a keresztény értékeket képviselik, és a nép jogait, vasárnaponként több templomba elmennek és áldoznak, majd amikor választáskor hatalomhoz jutnak, az az első dolguk, hogy meggazdagodjanak ők, a csemetéik, a szeretőik, és a csatlósaik. Nagy feledékenység köde üli meg az agyukat, tisztelet a kivételnek. A világ bankárait és kormányait nincs is értelme emlegetni.
Ugyanez a Heródes-féle szellem ölte meg Jézust, mert a zsidó vezetők féltették a jól jövedelmező hatalmukat, a római birodalom (is) azért tartott olyan sokáig, mert a leigázott területeken a nép vezetői a rómaiak cinkosai voltak, és csak látszólag siránkoztak az elveszett szabadság miatt. A zsidóknak olyan Messiás kellett volna, aki már akkor a világ minisztereivé és bankáraivá nevezi ki mindegyiküket. Az igát akkor is, és most is, az egyszerű nép nyögi.
Jézus Krisztus egyenesen a szemükbe mondja ezeknek a zsidóknak, hogy az atyjuk maga a sátán, kemény beszéd ez:
A bölcsek – eredetiben a mágusok, KELET-ről jöttek, megváltásunk keletről származik, a zsidóktól, ma pedig?! ma a mágia, az erkölcsi szenny, az istentelenség, a közömbösség, a kényelmes életszemlélet NYUGAT-ról árad Erdélybe.
Heródes szelleme virult és virul a háborúk idején, amikor az anyák siratják fiaikat, az asszonyok férjüket, a gyerekek az apjukat és a nagyobb fiútestvérüket. Ma sincs másképp, mennyi háborúról és szenvedésről olvashatunk! Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé.
Heródes szelleme virul azokban a vezetőinkben, akik a hatalmas helyi adókat vetnek ki, akik a fűtéspénznek dupláját szedik az országos átlagnak, akik minimális bért sem adják meg a fiataljainknak és nem tudnak családod alapítani, el kell menjenek külföldre dolgozni (rabszolgának), de legalább ne vernék fél téglával a mellüket: jaj, egyre fogy nemzetünk... Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert ki kellett vándoroljanak.
Heródes szelleme virul a törvényhozóinkban, mert arra van jogunk, hogy megválasszuk saját vezetőinket, de számon kérni, hogy mit művelnek velünk négy év alatt, arra már nincsenek törvényeink, nincsen jogunk.
Van isteni igazságszolgáltatás, ha nem is itt földön, majd halálukban megtapasztalják. Mindenki már születése pillanatában tartozik Istennek a halálával.
Heródes szelleme virul az abortusz pártiakban, az orvosokban és anyákban és apákban, akik abortuszt hajtanak végre, és azokban a honatyákban, akik az alig megfogant életet az már az anya méhében megölik törvényhozásaik által.
Heródes arab származású római polgár volt, lelkiismeretesen betartotta a zsidó törvényeket. Úgy tett, mintha a zsidó érdekeket képviselné, közben személyes előnyökért a rómaiak sarujának a szíját nyalta. A zsidó vezetők sem voltak különbek, gazdagok voltak, sokkal nagyobb volt a kapzsiságuk, mint a hazaszeretetük és Isten szeretete.
De ma sincs másképp, él és virul Heródes szelleme, ismerős ugye: amikor választások vannak, akkor sokan fellépnek, azt hirdetve, hogy a keresztény értékeket képviselik, és a nép jogait, vasárnaponként több templomba elmennek és áldoznak, majd amikor választáskor hatalomhoz jutnak, az az első dolguk, hogy meggazdagodjanak ők, a csemetéik, a szeretőik, és a csatlósaik. Nagy feledékenység köde üli meg az agyukat, tisztelet a kivételnek. A világ bankárait és kormányait nincs is értelme emlegetni.
Ugyanez a Heródes-féle szellem ölte meg Jézust, mert a zsidó vezetők féltették a jól jövedelmező hatalmukat, a római birodalom (is) azért tartott olyan sokáig, mert a leigázott területeken a nép vezetői a rómaiak cinkosai voltak, és csak látszólag siránkoztak az elveszett szabadság miatt. A zsidóknak olyan Messiás kellett volna, aki már akkor a világ minisztereivé és bankáraivá nevezi ki mindegyiküket. Az igát akkor is, és most is, az egyszerű nép nyögi.
Jézus Krisztus egyenesen a szemükbe mondja ezeknek a zsidóknak, hogy az atyjuk maga a sátán, kemény beszéd ez:
- Erre közbevágtak: „A mi atyánk Ábrahám!” Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám fiai vagytok, azt tegyétek, amit Ábrahám tett. De ti az életemre törtök, bár az Istentől hallott igazságot hirdetem nektek. Ábrahám ezt nem tette. Azt teszitek, amit atyátok tett.” De tovább erősködtek: „Nem házasságtörésből születtünk, egy atyánk van, az Isten.” Jézus ezt válaszolta: „Ha Isten volna az atyátok, akkor szeretnétek engem. Mert az Istentől való vagyok, tőle jöttem. Hisz nem magamtól jöttem, hanem ő küldött. Miért nem értitek a beszédemet? Azért, mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat. A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja. Mégis, bár az igazságot hirdetem, nekem nem hisztek. Ki vádolhat bűnnel közületek? Ha meg az igazságot hirdetem, miért nem hisztek nekem? Aki az Istentől való, meghallja az Isten szavát. Ti azért nem halljátok meg, mert nem vagytok az Istentől valók.” (Jn 8, 39-43)
- Amikor a júdeai Betlehemben, Nagy Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. (Mt 2,1-3)
- Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, és Betlehemben meg a környékén, minden fiúgyermeket megöletett, kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: Kiáltozás hallik Rámában, keserves sírás és jajgatás: Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé. (Mt 2,16-18)
A bölcsek – eredetiben a mágusok, KELET-ről jöttek, megváltásunk keletről származik, a zsidóktól, ma pedig?! ma a mágia, az erkölcsi szenny, az istentelenség, a közömbösség, a kényelmes életszemlélet NYUGAT-ról árad Erdélybe.
Heródes szelleme virult és virul a háborúk idején, amikor az anyák siratják fiaikat, az asszonyok férjüket, a gyerekek az apjukat és a nagyobb fiútestvérüket. Ma sincs másképp, mennyi háborúról és szenvedésről olvashatunk! Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé.
Heródes szelleme virul azokban a vezetőinkben, akik a hatalmas helyi adókat vetnek ki, akik a fűtéspénznek dupláját szedik az országos átlagnak, akik minimális bért sem adják meg a fiataljainknak és nem tudnak családod alapítani, el kell menjenek külföldre dolgozni (rabszolgának), de legalább ne vernék fél téglával a mellüket: jaj, egyre fogy nemzetünk... Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert ki kellett vándoroljanak.
Heródes szelleme virul a törvényhozóinkban, mert arra van jogunk, hogy megválasszuk saját vezetőinket, de számon kérni, hogy mit művelnek velünk négy év alatt, arra már nincsenek törvényeink, nincsen jogunk.
Van isteni igazságszolgáltatás, ha nem is itt földön, majd halálukban megtapasztalják. Mindenki már születése pillanatában tartozik Istennek a halálával.
Heródes szelleme virul az abortusz pártiakban, az orvosokban és anyákban és apákban, akik abortuszt hajtanak végre, és azokban a honatyákban, akik az alig megfogant életet az már az anya méhében megölik törvényhozásaik által.
A történelem ura maga Isten, az utolsó szó Jézus Krisztusé, ő a Király, senki más, „és országának nem lesz vége”. Marana Tha!