Az Egyház által jóváhagyott lelki tükrök szerint
Az emberi lélek halhatatlan
Az ember testből és lélekből áll. Az ember lelkét közvetlenül az Isten teremti. Létezése a fogantatás pillanatától kezdődik. Benső életedet, személyes sorsodat benne birtoklod. Lelked igazi értéke titok marad. Lelkedért az Úr Jézus életét áldozta fel, hogy a Sátán karmaiból megmentsen. Lelked a csodálatos világ legszebb műve.
A lélek létezését a Szentírás így írja és bizonyítja:
- „Ne féljetek azoktól, akik megölik a lestet, mert a lelket nem tudják megölni.” (Mt 10,28)
- „Uram Jézus vedd magadhoz lelkemet.” (ApCsel 7,59)
- „Atyám kezedbe ajánlom lelkemet.” Lk 23,46)
Az Istentől rendelt megpróbáltatás miatt kell a léleknek végigkísérnie a testet földi élete útján. Az emberi lélek Isten akaratából halhatatlan. A lélek feladata a tökéletesség elérése, a megszentelődés és az örök üdvösség. A lélek a test halála után tovább él:
- a mennyországban
- a pokolban
- vagy a tisztítótűzben, amíg Isten színe-látására jut.
Ki jut a mennyországba?
Aki szereti Istent, megtartja az Ő parancsait, jót cselekszik felebarátjával, és a jóban kitart egészen haláláig. A mennyországban Istent Örökké látják és szeretik, öröm van szenvedés nélkül egy örökkévalóságon át.
Ki jut a pokolba?
Aki gyűlöli Istent, megveti az Ő parancsait, rosszat cselekszik felebarátjával és halálos bűnben hal meg bűnbánat nélkül. Ők sohasem láthatják már Istent, örökre eltaszítva élnek. A pokolban szenvedés van, öröm nélkül egy örökkévalóságon át.
Ki jut a tisztítótűzbe?
Akiben kevés az Isten iránti szeretet, kis bűnei vannak vagy ideigtartó büntetéseket kell letörlesztenie.
Miért van annyi rossz a világban?
Azért, mert Isten szabad akaratot adott az embernek, tehát szabadon választhatja a jót vagy a rosszat. Lelkiismeretünkben megmondja nekünk Isten mi a jó és mi a rossz. Lelkiismeretünket Isten törvényeihez kell igazítani.
Segítsünk Istennek lelkeket menteni a mennyország számára: imádság, engesztelés, áldozat, rózsafüzér imádság stb. által.
Életedet csak egyszer éled le. Csak egyszer halsz meg - vagy Istennel vagy Isten nélkül. Csak egy ítélő Bíró áll fölötted, itt már nem fellebbezhetsz.
Az Ő szava elhangzik: „Jöjjetek hozzám.... vagy távozzatok tőlem....” Csak egy Megváltó van Jézus Krisztus.
Csak egy Istened van, ha neki nem szolgálsz, akkor a bűnnek, a Sátánnak rabja vagy és elkárhozol.
Ezt a világot csak Krisztussal érted meg, és csak vele tudod békével, örömmel elviselni.
Aki lelkiismerete szavát követi nem veszhet el.
Ha a pogányok is kötelesek követni lelkiismeretük szavát mennyivel inkább a keresztények.
Az emberek sok mindenben képezik magukat. Lelkiismeretüket talán nem kell képezni?
- Cselekedeteinket a helyes lelkiismeretnek kell irányítani ezért kell képezni és finommá tenni, hogy Isten szavát felismerje és kövesse. A lelkiismeret vizsgálás, a jó szentgyónás ebben segít bennünket.
Tehát:
- Isten szól hozzánk a teremtett világban.
- Isten szól hozzánk a kinyilatkoztatás által.
- Isten szól hozzánk a lelkiismeretünk által.
- Isten mondja meg nekünk mi a jó és mi a rossz.
- Ő mondja meg mi a bűn és mi az erény.
- Amit Ő jónak mond azt nekem is jónak kell mondani.
- Amit Ő rossznak mond, bűnnek, azt nekem is bűnnek kell tartani.
- Az Isten szava mindig igaz, mert Ő az örök igazság.
- Ő nem téved és nem hazudik. Neki hiszünk akkor is, ha a szavai felülmúlják emberi értelmünket.
- Az embereknek csak akkor hiszünk, ha nem hazudnak és nem tévednek. Lelkiismeretedet Isten akaratához, Isten törvényeihez igazítsd, és ne a rosszra hajló természetedet kövesd.
Mi a bűn?
A bűn lázadás, engedetlenség Istennel szemben, mivel törvényeit semmibe veszi. Ördögi munka, mert Isten ellen irányul és az ördögöt utánozza.
A főparancsban így szól Isten:
- „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből, és szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
Ez a törvény biztosítja az ember megszentelődését földi élete vándorútján. Aki e törvény ellen cselekszik bűnt követ el.
„Aki ismeri és megtartja parancsaimat, az szeret engem.” (Jn 14,21) A jó Isten azt akarja, hogy szeressük Őt, szívesen gondoljunk Rá, és tegyük meg szent akaratát.
A BŰNBÁNAT SZENTSÉGE
Hogyan rendelte el Jézus a bűnbánat szentségét?
Jézus akkor rendelte el a bűnbánat szentségét, amikor feltámadása után megjelent az apostoloknak, rájuk lehelt és azt mondotta:
- „Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyert, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn 20, 22-23.)
Mi a bűnbánat szentsége?
A bűnbánat szentsége az a szentség, amelyben a pap Isten helyett megbocsátja bűneinket.
Kire szállt át az apostoloktól a bűnbocsátó hatalom?
A bűnbocsátó hatalom az apostoloktól a püspökökre és a papokra szállt át.
Mit kell tennünk, hogy jól végezzük el szentgyónásunkat?
Hogy jól végezzük el szentgyónásunkat
- meg kell vizsgálnunk lelkiismeretünket
- fel kell indítani a bánatunkat (bánat nélkül nincs bocsánat)
- jó feltételeinkhez ragaszkodunk
- beismerjük és őszintén meggyónjuk bűneinket.
Kit hívunk segítségül a szentgyónás előtt?
Szentgyónás előtt a Szentlelket hívjuk segítségül.
Mit jelent megvizsgálni lelkiismeretünket?
A lelkiismeretet megvizsgálni annyit jelent, hogy gondosan utánanézünk annak, hogy milyen bűnöket követtünk el, a Tízparancs és a főbűnök alapján./ Tegyük ezt naponta!/ A legfőbb a főparancs!
Súlyosabb bűnöknél mire kell még gondolnunk?
A súlyosabb bűnök számát, körülményeit is figyelembe kell venni. Pl. lopás templomból, vagy szüleink megbántása stb. vagy jelentős kárt okoztam másnak.
Mi a legfontosabb a jó szentgyónásnál?
A jó szentgyónásnál a legfontosabb a bánat, mert bánat nélkül nincs bocsánat.
Mikor van bánatunk bűneink felett?
Akkor van bánatunk bűneink felett, ha szívből sajnáljuk, hogy a bűnöket elkövettük. A bánat a lélek fájdalma és az elkövetett bűn megvetése. Csak szavakkal elmondott bánatima nem elég.
Mikor természetfeletti a bánatunk?
Ha ezért bánjuk meg bűneinket, mert Istent bántottuk és sértettük meg. Aki csak azért bánja meg bűnét, mert anyagi veszteség, vagy szégyen érte az csak természetes bánat, ez Isten előtt értéktelen.
Tökéletes a bánatod, amikor belátod, hogy Jézus mennyit szenvedett érted és te milyen hálátlan voltál vele szemben.
Milyen ereje van a tökéletes bánatnak?
A tökéletes bánat azonnal eltörli a bűneinket, de meg kell lennie a szándéknak, ha tudok gyónni, szentségekhez járulok.
Mikor kell a tökéletes bánatot felindítani?
- halálveszélyben
- ha súlyos bűnt követtem el
- minden este.
Mikor van jóra való elhatározás feltétele bennem?
Ha komoly szándékom van a jó utat követni.
- nem vétkezem többé
- kerülöm a bűnre vezető alkalmat
- mindent megteszek, ami javulásomat elősegíti
- az okozott kárt igyekszem jóvátenni.
Mi az ideigtartó büntetés?
Amit vagy itt a földön, vagy a tisztítótűzben kell elviselni.
Mi a búcsú?
Az ideigtartó büntetések elengedése, melyek a szentgyónás után még fennmaradtak.
Mi a teljes búcsú és mi a részleges búcsú?
A teljes búcsú az összes ideigtartó büntetések elengedését jelenti, míg a részleges búcsú az ideigtartó büntetések egy részét engedi el.
Mi a gyónási titok?
A gyóntató Atya soha, semmiféle körülmények között semmit el nem mondhat senkinek, amit a szentgyónásban hallott.
Hogyan vádoljuk önmagunkat a gyónásban?
Ahogy a jó Isten előtt elkövettem bűneimet, minden szépítés és túlzás nélkül.
Hogyan gyónjunk?
A súlyos bűnöket meg kell gyónnunk, de jól cselekszünk, ha a bocsánatos bűnöket is meggyónjuk.
Hogy szól a bánatima?
- Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat kerülöm.
A LELKIISMERET MEGVIZSGÁLÁSA
Csak az eszünkkel nem ismerhetjük fel jól bűneinket, ezért kérnünk kell a Szentlélek Isten világosságát és kegyelmét.
Hogyan állok Isten előtt?
Hogyan állok embertársaim és önmagam előtt?
Jól tudjuk, hogy Isten gondolt el engem, Ő teremtett, Ő szeret engem. Istennek mindenkivel terve van.
- - Milyen a magatartásom Istennel szemben? Istent meg akartam-e ismerni, szeretni, szolgálni?
- - Milyen a magatartásom embertársaimmal szemben?
- - Kerestem-e és munkáltam-e embertársaim testi és lelki javát? Tévesen tettem?
- - Milyen a magatartásom önmagammal szemben?
- - Csak a magam akaratát kerestem? Azon voltam-e, hogy Isten akaratához igazítsam saját akaratomat? Őszintén imádkoztam: Legyen meg a Te akaratod?
- - Emberek véleményéhez és csak a mulandó dolgokhoz igazodtam?
- - Csak a természetes életet tartottam szem előtt, a természetfeletti, a hit szerinti életet semmibe vettem? Az Úr Jézus szavát semmibe vettem? „Keressétek először az Isten országát és a többi mind hozzáadatik nektek.”
GYÓNÁS ELŐTT
Szállj magadba és hívd segítségül a Szentlélek Úristent! Azután vizsgáld meg lelkiismeretedet!
A Szentlélek segítségül hívása:
- Jöjj el Szentlélek Úristen, világosítsd meg értelmemet, hogy bűneimet úgy ismerjem meg, amint elkövettem őket; erősítsd meg akaratomat, hogy szívemből megbánjam és őszintén meggyónjam őket, az elégtételt pontosan elvégezzem és minden erőmből törekedjem megjavulni. Ámen.
LELKI TÜKÖR
- Mikor gyóntam utoljára?
- Megszenteltem-e a vasárnapot és a kötelező ünnepeket szentmisével, pihenéssel?
- Megtartottam-e a parancsolt böjtöket és a pénteki bűnbánati napot?
- Elmulasztottam-e a húsvéti szentgyónást, szentáldozást?
- Házasságom szentségi házasság-e?
- Támogatom-e az Egyházat?
- Hanyagul készültem-e a szentgyónásra?
- Kihagytam-e szándékosan súlyos bűnt? (ha igen, a gyónás érvénytelen volt, sőt szentségtörés és meg kell ismételni)
- Elfelejtettem-e akkor meggyónni valami súlyos bűnt?
- Hanyagul végeztem-e a kapott elégtételt?
I. parancs: Uradat, Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj!
Hit, remény, szeretet, imádság.
- Hit nélkül éltem, hanyag, könnyelmű voltam hitemmel szemben?
- Nem törekedtem hitem elmélyítésére?
- Bíztam-e Istenben, zúgolódtam Isten rendelése, gondviselése ellen?
- Van-e bennem szeretet, odaadás, hála, engedelmesség Isten iránt?
- Hitemben kételkedtem-e?
- Zúgolódtam-e Isten rendelése ellen?
- Bizakodtam-e vakmerően Istenben?
- Kételkedtem-e Isten irgalmasságában?
- Megpróbáltatásokban kislelkű vagy türelmetlen voltam-e?
- Szentségtörést követtem-e el?
- Szentségekhez méltatlanul járultam-e?
- Istennek szentelt helyeket, tárgyakat, személyeket meggyaláztam-e?
- Hitellenes beszédet szívesen hallgattam-e?
- Olvastam-e hitellenes könyvet, lapot vagy más írást? Van-e ilyen birtokomban?
- Beszéltem-e hitem ellen?
- Szégyellem-e hitemet megvallani? (keresztet vetni templom előtt, kalapot emelni, templomban letérdelni, társalgás közben megtámadott hitemnek védelmére kelni).
II. parancs: Isten nevét hiába ne vedd!
- Van-e bennem tisztelet és szeretet Isten és a szentek iránt?
- Gondolataimban, szavaimban is kifejezésre juttattam ezt?
- Könnyelműen kimondtam-e Isten vagy a szentek neveit?
- Káromkodtam-e? Átkozódtam-e? Hamisan esküdöztem-e?
- Komoly ok nélkül esküdöztem-e?
- Istennek tett fogadalmamat elmulasztottam-e megtenni?
III. parancs: Az Úr napját szenteld meg!
„Hat nap munkálkodjál, a hetediket szenteld meg!” - mondja az Úr. A vasárnapot akkor szenteljük meg, ha szentmisét hallgatunk és szolgai munkát nem végzünk.
Vasárnap kötelező a szentmise hallgatás, a szolgai munka tiltva van. Óvakodjunk a túlzásba vitt munkától és a gondoktól, mert lelkünk kárára van.
- Mulasztottam-e el szentmisét saját hibámból, komoly ok nélkül?
- Késtem-e el és áhítat nélkül vettem-e részt?
- A szentbeszédet semmibe vettem, nem figyeltem oda?
- Figyelmetlen és tiszteletlen voltam-e a szentmisén?
- Olyan munkát végeztem, amit hétköznap is elvégezhettem volna?
IV. parancs: Atyádat és anyádat tiszteld!
- Szüleimmel, elöljáróimmal szemben tiszteletlen, engedetlen voltam-e?
- Kívántam-e rosszat nekik?
- Szégyelltem-e szüleimet? Hálátlan voltam irántuk?
- Imádkozom-e naponta értük?
- Megtagadtam-e a segítséget szüleimtől?
- Testvéremmel szemben gőgös, öntelt, szeretetlen, gyűlölködő voltam-e?
- Örökösödésnél kijátszottam-e a másikat? Ami nem jogos, megtartottam-e?
- Gyermekeim testi és lelki neveléséről gondoskodtam-e megfelelően?
- Gondoskodtam-e családomról?
- Imádkoztam-e gyermekeimért? Tanítottam-e őket imádkozni?
- Részesítettem-e gyermekeimet keresztény nevelésben? Rászoktattam-e őket kellő időben a jóra? Éberen őrködtem felettük és bűneikért megbüntettem-e őket?
- Rossz példát adtam-e káromkodásban, rossz beszédben, részegeskedésben stb? (A bűn nagyságától függően lehetnek ezek súlyos bűnök is.)
- Küldtem-e gyermekeimet a templomba, vallásoktatásra?
- Túl szigorú, igazságtalan, türelmetlen, haragos voltam-e gyerekeimmel szemben?
- Elkényeztettem-e őket? Mindent megengedtem gyermekeimnek?
- Neveltem-e őket Isten iránti szeretetre, tiszteletre?
- Alkalmazottaimmal, beosztottjaimmal szemben igazságtalan, követelődző, öntelt, durva voltam-e? Kihasználtam-e őket?
- Tisztességes munkabért megadtam-e?
V. parancs: Ne ölj!
Harag egészen a gyilkosságig.
Isten parancsa, hogy szeretnünk kell ellenségeinket is.
- Tápláltam-e haragot másokkal szemben?
- Tápláltam-e magamban a gyűlölet, bosszúállás, irigység érzését?
- Szidtam, gúnyoltam, gyaláztam-e mást?
- Kicsúfoltam, rosszat kívántam-e másnak?
- Okoztam-e másnak botrányt?
- Mutattam-e másnak rossz példát?
- Csábítottam-e mást bűnre?
- Adtam-e másnak tanácsot bűnre?
- Kerültem-e a közeli bűnalkalmat?
- Jelenleg élek-e közeli bűnalkalomban?
- Jogtalanul megütöttem, megsebeztem vagy az életét kioltottam-e valakinek?
- Tettem-e kárt mások életében?
- Verekedtem-e?
- Vétettem-e a gyermekáldás ellen?
- Vétkeztem-e abortusszal? (Aki ilyet végrehajt, tanácsot ad, az is súlyosan vétkezik.)
VI. és IX. parancs: Ne paráználkodjál! Felebarátod házastársát ne kívánd!
Tisztaság, házassági hűség.
- Foglalkoztam-e házasságban a hűtlenség gondolatával? Beleegyeztem-e?
- Elkövettem-e a házasságtörés vétkét?
- Olvastam-e erkölcstelen regényeket, néztem-e ilyen képeket, filmeket, videókat?
- Adtam-e tanácsot abortuszra? Végrehajtottam, vagy segítséget nyújtottam-e ebben?
- Vétkeztem-e szemérmetlen érintéssel magamon, vagy máson?
- Kezdeményeztem, vagy beleegyeztem-e természetellenes szexuális kapcsolatba?
Bűnös minden, ami testünket, a Szentlélek Isten templomát lealacsonyítja és csupán élvezeti eszköznek tekinti.
- Akarattal kerestem-e a tisztátalan gondolatokat, kívánságokat, vágyakat, tekinteteket, tapintásokat, beszédeket, vicceket, énekeket?
- Hallgattam-e ilyeneket?
Ha szükséges kérjük a gyóntató Atya tanácsát bűneinktől és azoktól való szabadulástól.
VII. és X. parancs: Ne lopj! Mások tulajdonát ne kívánd!
- Lopás - más dolgainak eltulajdonítása, (szent helyről, szentségtörő lopás).
- Rablás - erőszakkal, betöréssel
- Uzsoráskodás - ha lehetősége van túlzott haszonra törekszik más kárára
- Csalás - súly, mérték, élelmiszer stb.-ben megkárosít másokat
- Orgazda - aki lopott dolgokat megvesz, az idegen jószágot, dolgot a tulajdonosnak nem adja vissza.
Mindenkinek meg kell adni, amivel tartozunk. Az okozott kárt meg kell téríteni.
Szent Ágoston mondja: „Amit embertársaink igazságtalan megkárosításával szerzünk az csak földi vagyon, pénz, anyagi jó, de amit elveszítünk a károsítás által az a lelkünk nyugalma, az Örök boldogság és maga az Isten. A tolvaj csak a nyereségre gondol.”
Vétkezünk, ha idegen jószágot erőszakkal, vagy titokban elveszünk. Aki a lopott dolgot, amit akár erőszakkal, vagy titokban vesz el mástól, ha tudja és mégis megveszi tőle.
agy talált dolgot nem adunk vissza a tulajdonosnak, adósságát nem fizeti meg, elpazarolja vagyonát, becsapja, megcsalja felebarátját, (hamis mérleg, hamis súly, rossz áru) vagy az igazságos bérét tartja vissza, aki a könyvelésben csal, nem tart rendet, hamis üzletet köt.
Aki hazugsággal megy a bíróságra, vagy meg nem engedett kamatot kér, aki másnak rászorultságából hasznot húz a maga előnyére.
Aki bosszúból, haragból árt és kárt okoz szomszédjának, vagy másnak.
- Rágalmaztam-e és másnak vevőkörét tisztességtelen módon elcsaltam-e?
- Loptam-e magántulajdont, vagy köztulajdont?
- Megrongáltam-e más javait szándékosan?
- Megcsaltam-e adásnál, vételnél mást?
- Hanyagul kezeltem-e a rámbízott tulajdont?
- Sikkasztottam-e?
- Részesedtem-e igazságtalan javakban?
- Visszaadtam-e a kölcsönkért dolgokat?
- Megfizettem-e tartozásomat?
- Pazaroltam-e?
VIII. parancs: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!
- Hazudtam-e? (szükségből, könnyelműségből, tréfából, a magam javára, vagy más kárára)
- Megrágalmaztam-e felebarátomat?
- Voltam-e képmutató?
- Kétszínű? Farizeusi lelkületű?
- Felnagyítottam-e más bűnét?
- Tettem-e kárt más becsületében?
- Megszóltam-e mást, amikor mást kibeszéltem? (ha másnak testi vagy lelki életében valamilyen kárt okozunk, azt jóvá kell tenni)
- Hazugságom által volt-e másnak kára? Jelentős?
- Rágalmaztam-e? Ráfogtam-e másra valamilyen hibát? Gyanúsítottam-e alaptalanul mást?
- Kibeszéltem-e ok nélkül másnak titkos hibáját?
- Tettem-e kárt más becsületében megszólással, gyanúsítással, rágalmazással? Ártottam-e ezzel másnak?
- Gyaláztam-e másokat?
FŐBŰNÖK
1. Kevélység
„A kevélység minden bűnnek a kezdete.” (Sir 10, 15.)
A kevélység, büszkeség, gőg, dölyf az alázatosság ellentéte.
A kevély önimádó, túlbecsüli önmagát mások lebecsülésével. A saját maga képzelt, vagy valós képességeiben bízik. Elhiteti magával, hogy a maga ereje, ügyessége, okossága, ravaszsága, hazugsága, erőszakossága is elégséges élete sikeréhez.
Korlátlan hatalomra tör.
A kevélység a helyes önismeret hiánya. A kevélység az angyalokból ördögöket formált. A kevélység okozta az eredeti bűnt.
- Kevély, büszke, gőgös, öntelt voltam-e?
2. A fösvénység
Fösvény az, aki túlságosan szereti az anyagi javakat. Az anyagi javakat célnak és nem eszköznek tekinti.
A fösvény az anyagi javakat isteníti, bálványozza. Nem törődik lelkével és az örökélettel. Főleg a felebaráti szeretet ellen vétkezik és az igazságtalanság különféle bűneit követi el.
- Túlzott mértékben ragaszkodtam-e az anyagi javakhoz?
3. Bujaság, erkölcstelenség, fajtalanság
„Nem tudjátok, hogy testetek Isten temploma és a Szentlélek Isten lakozik bennetek? Ezért dicsőítsétek meg Istent testetekben.” (1Kor 6,19)
Nekünk nem a test vágyaihoz, hanem Isten akaratához kell igazodnunk. Isten a nemi ösztönt a fajfenntartás miatt öntötte az emberbe. Az eredeti bűn után visszaélt az ember a nemi ösztönnel és így terjedt el a bujaság ijesztő módon.
A bujaság bármilyen formában természetellenes, bűn, mely az ember lelki és testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi, szellemi és anyagi, földi és örök romlását vonja maga után.
A bujaság Isten képmását állattá alacsonyítja le.
A bujaság ellen nemcsak az emberi természet tiltakozik, hanem elsősorban az Isten, aki mindennek teremtője, fenntartója, kormányzója, aki a bujaságot szigorú törvényekkel tiltja. Ezt földi és örök büntetéssel sújtja.
- Vétkeztem-e ilyen gondolattal, szóval, cselekedettel saját vagy mások teste ellen?
4. Irigység
Az irigy szomorkodik, ha a másiknak jól megy, sikerei vannak, de örül, ha az bajba jut.
Kárörvendő az, aki örül annak, ha másnak rosszul megy.
Az irigység a szeretet hiányából fakad.
Legnagyobb foka, ha valaki mástól Isten kegyelmét irigyli.
Az irigység bűn a Szentlélek Isten ellen.
- Irigy voltam-e? Rosszat kívántam-e másnak?
5. Torkosság
Torkos az, aki ételben és italban nem tart mértéket.
- Mértéktelen voltam-e evésben, ivásban?
6. Harag
A haragos, ok nélkül haragszik és nem akar megbocsátani, kibékülni. Szülőknél, elöljáróknál lehet jogos harag, mert embertársaik javulását akarják.
A jogtalan harag bűn, mert bosszúért liheg. A haragos ember elveszti lelki egyensúlyát. Harag indulatában sohase cselekedjünk, mindig várjunk és fontoljuk meg.
- Haragudtam-e? Megbocsátottam-e? Kibékültem-e?
7. A jóra való restség
Az a rest a jóra, aki nem szeret jót tenni, túlzottan szereti a kényelmet, imádja a semmittevést.
A lelkiéletet nem szereti a nehézségek miatt.
- Lusta voltam-e? Elmulasztottam-e a jót megtenni?
- Kényelemszerető voltam-e?
Ne felejtsük el, hogy minden főbűnnek van egy főördöge, aki azon fáradozik, hogy az embereket a bűnök rabjává tegye. Ezért a legfőbb feladatunk, hogy az ezekkel ellentétes erényeket gyakoroljuk.
- Alázatosság
- Adakozás
- Tisztaság
- Szeretet
- Mértékletesség
- Béketűrés
- A jóban való buzgóság
ÉGBEKIÁLTÓ BŰNÖK
- Szándékos gyilkosság
- Szodomai bűn (egyneműek között elkövetett fajtalanság)
- Szegények, árvák, özvegyek nyomorgatása.
- Munkások bérének igazságtalan visszatartása.
SZENTLÉLEK ELLENI BŰNÖK
Szentlélek elleni bűnt az követ el, aki a Szentlélek Isten kegyelmeit megveti, melyek nélkül sem megtérés, sem keresztény élet, sem üdvösség nincs.
- Isten irgalmában való vakmerő bizakodás Vakmerően bizakodik az, aki a bűnt-bűnre halmoz és bűnei ellenére üdvözülni akar. Azt gondolja, hogy Isten végtelenül irgalmas és a bűnöket biztosan megbocsátja.
- Kétségbeesés Kétségbeesik, aki nem él keresztény módon, mert azt gondolja, hogy bűnei miatt Isten végtelen igazságossága miatt úgyis elkárhozik.
- A megismert igazság elleni tusakodás Az tusakodik a megismert igazság ellen, aki sajnálja, hogy megismerte az Istent, az ilyen azt szeretné, hogy ne létezne Isten, mert ha nem ismerte volna meg, akkor lelkiismeret nélkül vétkezhetne.
- Az isteni kegyelmek mástól való irigylése Az irigyli mástól Isten kegyelmét, aki szomorkodik azon, hogy más erényes életet él és örül annak, ha embertársa bűnt követ el, mert ő is szabadabban vétkezhet.
- Megátalkodottság Megátalkodott az, aki minden üdvös intést megvet és ezek ellenére is makacsul vétkezik.
- Aki mindhalálig meg nem bánja bűneit Bűnbánat nélküli az, aki a halálos ágyán sem akar Istenhez térni, tudva és akarva megmarad a bűn állapotában.
Minden halálos bűn akadályozza megszentelődésünket, tehát mindenki aki bűnt követ el elsősorban a Szentlélek Isten ellen vétkezik, aki megszentel bennünket.
IDEGEN BŰNÖK
Azokat a bűnöket nevezzük idegen bűnöknek, amelyeket nem mi követtünk el, de részt vettünk azoknak mások által való elkövetésében.
- Aki másnak bűnös cselekedetet parancsol.
- Aki másnak bűnre tanácsot ad.
- Aki másnak a bűnös cselekedetébe beleegyezik.
- Aki másnak bűnös cselekedetét dicséri.
- Aki mást a bűn alkalmával oltalmába fogad.
- Aki mást a bűnben segít.
- Aki másnak a bűnét meghallgatja.
- Aki másnak a bűnét nem akadályozza meg.
- Aki másnak a bűnét nem bünteti meg.
Az idegen bűnöket főleg közreműködés, csábítás, vagy botránkoztatás, bűnös hanyagság, mulasztás által követjük el.
Az idegen bűn kettős bűn, mert két lelket szennyez és vezet be a kárhozatba. Ezeket a bűnöket főleg elöljárók és vezetők követik el.
Az idegen bűn ördögi bűn, mert az ördög nemcsak maga vétkezett, hanem a társait is elszakította Istentől.
Bánatima
- Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a végtelenül jó és szeretetre méltó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat elkerülöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése