VIII. nap
„Vágyom az Istennek tetsző engedelmesség után, hogy ne kelljen nekem azzal törődnöm: jó-e, amit teszek. Nincs nagyobb jó, mint a vak engedelmesség, amelyben úgy él az ember, mint az újszülött anyja karjai közt.”
(Szent Paszkál mondása)
Elmélkedés
Az engedelmesség krisztusi örökség. A Megváltó emberi természete borzongott és vért izzadott, mert előrelátta a borzalmas kereszthalált. De Jézus ezt is örömmel vállalta, mert tudta, hogy ez mennyei Atyjának akarata. Önmagának teljes feláldozásával akart tanítást adni az emberiségnek, hogy nem az annyira áhított szabadságban van a boldogság, hanem a szereteten alapuló engedelmességben. Engedelmeskedem, mert szeretek! Aki egyszer megízlelte, milyen édes és megnyugtató érzés tölti el egész valónkat akkor, amidőn fenntartás nélkül, testestül-lelkestül átadjuk magunkat Jézus irányításának, akit szeretünk, az nem is vágyódik többé a világ szabadsága után!
A hívő ember számára az engedelmesség: béke és felszabadulás a bűnök igája alól.
Ima
Engedelmes Paszkál testvér, légy közbenjáróm Istennél és eszközöld ki számomra a kegyelmet, hogy belássam a világ szabadságának terhét, felelősségét és hidegségét, és hogy rendeljen számomra a Gondviselés jó és bölcs vezetőket, akiknek szavára szeretetedből hallgassak.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
_________________________________________________
Baylon Szent Paszkál élete:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése