Suszterszék [7]

     

„Amikor tehát alamizsnát adsz...” (Mt 6.2) „Te amikor imádkozol...” (Mt 6.6) „Te, amikor böjtölsz...” (Mt 6.17)

      Visszatérek az 5. rész végéhez, ahol  Avilai Szent Teréz „A tökéletesség útja” XVI. fejezetében kifejti: erények gyakorlása nélkül nincs imádkozás:

      „Ne tartsátok mindezt valami nagy dolognak, mert az eddigiekben, amint mondani szokták még csak fölraktam a sakkfigurákat. Azt kívántátok tőlem, hogy beszéljek az imádság alapjairól, már pedig én nem ismerem annak más alapjait, mint az erényeket.”

      „Most pedig meg akarom magyarázni - mert akadhat köztetek, aki nem tudja - hogy miben áll az elmélkedés. Adja Isten, hogy legalább ez legyen nálunk olyan, amilyennek lennie kell. Azt hiszem azonban, hogy ez is keserves munkába kerül, hacsak nem szereztük meg az erényeket, ha nem is olyan magas fokban, mint amilyenben a szemlélődéshez szükségesek. Azt akarom ezzel mondani, hogy a dicsőség Királya nem fog eljönni lelkünkbe, s nem fog vele egyesülni, hacsak nem igyekszünk szert tenni nagy erényekre.”

 

      Az erények gyakorlása nem cél, hanem csak eszköz, a cél maga Isten. Az erények gyakorlása a tökéletes élethez elengedhetetlenek. A teljes tökéletességet akkor érjük el, ha célunkhoz jutottunk: a mennyben Istenhez hasonlóak leszünk, mert látni fogjuk Őt, úgy ahogy van.

      A tökéletes keresztény életnek két elválaszthatatlan összetevője van: aszkétika és misztika. Arra gondoltam, röviden felvázolom ezt a két összetevőt, majd külön-külön is egy másik bejegyzésben:

I. Az aszkétika mibenléte

      -Gyakorlás, edzés, a szentek tudománya, lelki tudomány, a tökéletesség művészete.
      -A hittanban van az alapja.
      -Erkölcstanra épít (a parancsok ismerete és alapja).
      -Aszkétika = gyakorlat.

      (A misztika = szemlélődés, egyesülés útja.)

II. Az aszkétika és misztika forrásai

      1. A Szentírás
      2. A hagyomány
      3. Hittől megvilágított ész, tapasztalat.

1. A Szentírás
      -kifejti Istent
      -tízparancsolat
      -evangéliumi tanácsok
      -imádságok (Miatyánk, zsoltárok, stb)
      -példákat ad (Ábrahám, Jézus, Mária, Szent József, stb).
2. A hagyomány kiegészíti a Szentírást
      -ünnepélyes tanítás (zsinat, kijelentések)
      -elméleti tanítás: -nemlegesen (elítéli a hamis misztikusok tévedéseit)
      -tevőlegesen (szentatyák és hittudósok, szentek felfogása a lelkiéletről)

      -gyakorlati tanítás -(pl. szenttéavatáskor) a lelkiélet szabályait tanították, gyakorolták - hogyan.

3. A természetes ész

     -hittől megvilágítva- értelmez, elemez, visszaállít eredeti körülményekbe, alapvető elveket elemez, következtetést von le, szerves egésszé dolgoz mindent és a mindennapi életre alkamazza.

      -teret enged a Szentléleknek

III. Az aszkétika módszere

      A tapasztalati: másképp leíró módszer vagy lélektani módszer; megfigyeljük melyek az életkoroknak, élethivatásoknak leginkább megfelelő erények.

      A levezető: tanulmányozzuk a Szentírást, a hagyományt, megállapítjuk, mi hát a keresztény élet.

      A kettőt egybeolvasszuk - figyelembe véve az emberi természetet, jellemét, hajlamait, a kegyelem behatásának egyéni különféleségével.

      Ezért olvasni kell a szentek életét, főleg azokat az életrajzokat, amelyek nem hallgatják el a szentek gyarlóságait, küzdelmeit, győzelmeit.

IV. Az aszkétika magasztossága és szükségessége

      Magasztossága
-bemutatja Istent az emberi lélekkel való legbensőbb kapcsolatában.
-bemutatja az Istennel együttdolgozó lelket (megtér, letör minden akadályt, ápolja a Szentlélek ajándékait)

      Szükségessége
-a papoknak, önmaguknak
-a hívek lelkivezetésére, úgymint:
       a.) bűnösök
       b.) választottak - segítenek az apostolkodásban
       c.) rendkívüli szentségre hívatottak

      d.) a világiaknak, mert az üdvözüléshez nem kell tanulniuk az aszkétikát, elég ha rábízza magát a lelkivezető-papjára.

Az aszkétika tanulásának módja:
      -egy kézikönyv
      -nagymesterek műveinek tanulmányozása
      -gyakorlat

V. Az aszkétika és a misztika közötti különbség

A tökéletesség útjának három szakasza van, ez a lélek három állapota, egybefonódnak legtöbbször, nem mondhatjuk, hogy egy lélek kimondottan csak ez egyik állapotban van:

- a megtisztulás: gyakorlat = aszkétika
- a megvilágosodás = misztika

- az egyesülés útja: „Azt akarom ezzel mondani, hogy a dicsőség Királya nem fog eljönni lelkünkbe, s nem fog vele egyesülni, hacsak nem igyekszünk szert tenni nagy erényekre.”

Aszkétika van misztika nélkül.

Misztika nincs aszkétika nélkül.

----------------------------------------------------------

- Suszterszék [1] - Az ima, az alamizsna és a böjt

- Suszterszék [2] - Adakozás

- Suszterszék [3] - Jót tenni

- Suszterszék [4] - Mások szolgálata

- Suszterszék [5] - Az imádság célja

- Suszterszék [6] - Külső és belső békesség

- Suszterszék [7] - Aszkétika és misztika

- Suszterszék [8] - Természetfölötti erények

- Suszterszék [9] - Részesedés Isten életéből

- Suszterszék [10] - Megtisztulás útja

- Suszterszék [11] - Erkölcsi erények

- Suszterszék [12] - Egyesülés útja

- Suszterszék [13] - Természetfölötti ima

- Suszterszék [14] - A böjtről