Sarlós Boldogasszony

Ave mundi domina

Ave világ Asszonya,
Tengereknek csillaga,
Édes hárfa, Mária!

Ave zengő citara,
Drága nárdusz illata,
Gyöngyök legdrágábbika.

Mária, napnál ékesebb,
Minden fénynél fényesebb,
Édességnél édesebb.

Rózsasziromnál bíborabb,
Liliomnál vidorabb,
Édennél kívánatosabb.

Minden kegyelem kútfeje,
Tisztaságnak tüköre,
Illatoknak fűszere.

Fülnek édes dallama,
Szívnek boldog balzsama,
Szájban bölcsesség szava.

Szűzi szépség, ifjúság,
Vértanúk közt rózsaág,
Szegényeknek drágaság.

Bánatomban örömem,
Háborúban győzelem,
Halálomban kegyelem.

Számkivetésünk után
Ő szépségében trónusán
Fiad mutasd meg, Szűzanyám.

(Sík Sándor fordítása)

A rózsafüzér titkai: Mária meglátogatja Erzsébetet

    

      Van valami, aminek a szentek sem tudtak ellenállni - igaz, nem is akartak! -, és ez a szeretet áldozatokra serkentő ösztönzése. Az Isten szeretetétől égő lélek olyan, mint tavasszal az áradásig megduzzadt folyó: ki kell lépnie a medréből. Az ilyen lélek nem maradhat magában a benne eláradó, lobogó isteni élettel. Mennie kell, hinteni szerteszét ezt az életet, adni, és ismét adni, elmondani túláradó szeretet-örömét olyanoknak, akik megértik őt.

      Ilyesvalami történt Máriával is. Isten eleven temploma lett, a Szentlélek jegyese, a Megváltó Édesanyja, csordultig telve a szeretet életével. Milyen boldogan kiáltana bele most az emberek lelkébe: ébredjetek, eljött közénk Isten, a mi Megváltó Istenünk, vége a sátán rabságának, már közöttünk van a mi Megszabadítónk!

      Az angyal ajkáról értesült, hogy rokonával, Erzsébettel is valami csodálatos dolog történt. Fiat fogant örökségében, mivelhogy “Istennél semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37).

      Érdekes dolgokat mond azután az evangélista. Mária “Zakariás házába érkezve köszöntötte Erzsébetet. Alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek.” (Lk 1,40-41). Nem előbb, hanem abban a pillanatban midőn Mária köszöntését meghallotta, akkor árasztotta el a Szentlélek, sőt az édesanyja méhében lévő magzat is felujjongott erre a hangra.

      Érdemes erre a körülményre felfigyelni egy kissé. Megszólalt az, akiben az Isten élt, akinek a lelkében a kegyelem teljessége megvolt és szavának hangja kegyelmet közvetített, a Szentlelket közölte, örömöt árasztott és megszentelte az anyja méhében fejlődő magzatot. Milyen hatalom birtokosai lehettek, ti is lelkek, ha a kegyelem életét élitek, ha titeket is eltölt a Szeretet Lelke! Nem az a nagy, aki sokat tud, akinek fényes tehetségei vannak, aki szép és egészséges, hanem az az igazi nagyság, aki elhősít a sátántól egy lelket a szeretetével, aki az életével győz meg másokat a krisztusi élet igazi voltáról, aki örömet, benső lelki örömet tud árasztani maga körül, akinek példája vagy egy-két egyszerű szava megtéréseket eszközöl. Ilyen volt Mária földi életében, mert élt benne az Isten.

      Lehet-e ennél nagyobb öröm? Itt a földön nem létezik ennél igazabb öröm. Mária is ezt élte át, mert amikor Erzsébet boldognak mondta őt, mert hitt az Úr szavának, akkor a Boldogságos Szűz lelkéből tényleg kicsordult a túláradó boldogság szava és elhangzott az első Magnificat.

(P. Lucián OCD († 1976), Elmélkedések a Szűzanyáról)

A Katolikus Lexikonból:

Sarlós Boldogasszony: az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án, a világegyházban május 31-én (→Mária látogatása Erzsébetnél; Lk 1,36-56). A kat. magyarság, mely minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a ~ nevet adta (→Gyümölcsoltó Boldogasszony). - 1. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, ill. a 2 magzat, Jézus és Ker. János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet (ezért ünnepeljük Ker. Szent János földi születésnapját is: VI. 24.). - 2. Ünneptörténet. 1263. VII. 2: a minoriták kezdték megülni az ünnepet. Az egész Egyh. számára VI. Orbán p. (1378-89) rendelte el, Mária oltalmát kérve a →nyugati egyházszakadás megszűnéséért. A nap officiumát Adam Aeston bíb., Capuai B. Rajmund domonkos generális és Johannes Jenstein prágai érs., Cseho. kancellérja állította össze. (Szt) V. Pius (ur. 1566-72) a saját officiumot eltörölte. Az eredeti, júl. 2-i dátum, 9 nappal Ker. Szt János születése után, az Erzsébetéktől búcsúzó és hazainduló Máriához kötődik. A II. Vat. Zsin. (1962-65) után került az ünnep máj. 31-re, de Mo-on a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum. Az ünnep misztériuma az örvendetes →rózsafüzér 2. titka. -

3. Néprajz. A köztudat ált. Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai azonban jórészt ~ ünnepéhez kötődnek. Önmagában a magyar fejlődésű Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra, áttételesen asszonyi vegetációs ünnepre utal. - A rábaközi Szil faluban ~ napján volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a tp. falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához. - ~ a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa. É-i vidékeken ezen a napon fölvirágoztak egy széket, és a ház elé tették, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie. - A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, s megszenteltették. D- és É-mo-i adatok egyaránt tanúsítják a különböző füvek tp. szenteltetésének szokását ~ ünnepén. Szeged környékén fodormentát szoktak szenteltetni. Előfordult, hogy búzát is vittek vele együtt. A megszentelt fodormentát gyógyításra használták. Tettek belőle a halott koporsójába is. - A szegedi tájon az asszonyok az ünnep tiszt-.ére jelképesen arattak egy keveset sarlóval. Ekkor tették a szobába a búzaborona néven emlegetett összefont kalászcsomót is. →Mária-ünnepek, →Látogató Mária **