Oldalak

2010. júl. 30.

Suszterszék [11]


     
„Amikor tehát alamizsnát adsz...” (Mt 6.2) „Te amikor imádkozol...” (Mt 6.6) „Te, amikor böjtölsz...” (Mt 6.17)


      Avilai Szent Teréz „A tökéletesség útja” XVI. fejezetében kifejti: erények gyakorlása nélkül nincs imádkozás:
      „Ne tartsátok mindezt valami nagy dolognak, mert az eddigiekben, amint mondani szokták még csak fölraktam a sakkfigurákat. Azt kívántátok tőlem, hogy beszéljek az imádság alapjairól, már pedig én nem ismerem annak más alapjait, mint az erényeket.

      „Aszkétika és misztika, ez az ötödik, és egyben az utolsó rész a könyvből
      Ebben a részben tárgyalja az erkölcsi erényeket,  le lehet rakni az alapokat, ezek nem csak az imádság alapjai, hanem üdvösségünkhöz szükségesek, kérjük Istentől az erényekben való állandó gyarapodást:

II.Könyv
A megvilágosodás útja vagyis a haladó lélek állapota

I. Kik?
      Szent Terézia szerint: a harmadik helyiség lakói... nagy vágyuk, hogy az isteni fölséget ne sértsék meg: még a bocsánatos bűnöket is kerülik, szeretik a vezeklést; bizonyos órákat szentelnek a lelki összeszedettségnek; idejüket hasznosan foglalják el, gyakorolják a felebaráti szeretet műveit. Minden rendben van náluk: szavaik, öltözetük, házuk vezetése, ha ezzel is kell foglalkozniuk.
Krisztus követésének van 3 feltétele:
      1. szívnek eléggé nagy tisztasága
      2. tudjon uralkodni szenvedélyein
      3. a nagy igazságokon való elmélkedés mélységes meggyőződéssel telítse lelkünket.
Különbségek:
      Megtisztulás:        -      Megvilágosodás:
     tisztítás                 -      erényekkel ékesítés
     okoskodó               -      érzelmes elmélkedés

II. Teendőink
      Krisztus a gondolataink középpontja.
      Az Evangéliumnak új varázsa van.
      Az erényeket mélyebben gyakoroljuk.
      Jézus teljesebb ismerete, tehát teljesebb a szeretet.
     Jézus szeretete utánzásra ösztönöz.
Eszközök:
      - imádság
      - érzelmes elmélkedés
      - erények kitartó gyakorlata (isteni, erkölcsi)

III. Haladók két osztálya
1. Jámbor lelkek
      - jóakarat, lelkesedés, komoly erőfeszítések
      - még hiúk, elbizakodottak, panaszkodnak, türelmetlenkednek
Kell gyakorolják 
      - lelki erősség
      - kitartás
      - alázatosság erényeit

2. Buzgó lelkek  
- alázatosabbak, kitartóbbak, de nincs meg a kereszt szeretete
- ragaszkodnak szüleikhez, lelki vigasztalásokhoz, stb., amit Isten nem tilt.

Az érzelmes imádság
Mibenléte: Imádság, amelyben a jámbor érzelmek uralkodnak, de van egy átmeneti állapot az okoskodás és az érzelmi elmélkedés között.
Mikor térhetünk át? 
      - nem megy már az okoskodás
      - már az imádság elején meg van győződve az igazságról
      - amikor a bűntől megtisztított szív könnyen felemelkedik ISTENHEZ.
Eszközök: - szeretet erényének gyakorlása (mit tett értünk Isten ?)
Előnyei: 
      - maradandóbb egyesülés Istennel
      - Isten akaratához való igazodás
      - lelkek üdvösségének óhajtása
      - csend, összeszedettség szeretete
      - gyakori szentáldozás vágya
      - önmegtagadás szelleme
      - egyszerűsített imádságra vezet
Hátrányai 
      - erőlködés, fáradság
      - kevélység
      - lelki vigasztalások keresése
Módszerei:
      Szent Ignác módszere
            - szemlélés (jelen időben)
            - érzékek alkalmazása (hallás, látás, stb.)
            - imádság második módja: pl. a Miatyánk minden szavát átéljük
      Sulpice módszer
            - imádás
            - közlés
            - hála, megszégyenülés, kérés
            - közreműködés: elhatározásunkat Jézus elé terjesszük jóváhagyás végett, számítunk Rá, ehhez az elhatározáshoz lelki csokrot fűzünk, egy fohászimát szerkesztünk, amelyet gyakran megismételünk a nap folyamán.
            - szárazság idején csatlakozunk Jézushoz, vele együtt mutatjuk be az imádást Istennek, amit az Üdvözítő mutat be; türelmesek, alázatosak maradunk.

Az erkölcsi erények

Vannak természetes erények is - jócselekedetek ismétlésével szerzett szokások.
Erkölcsi erények:
      - okosság
      - igazságosság
      - lelki erősség
      - mértékletesség
mindenben a pogányok még tökéletesedni is tudnak!
      Természetfeletti erények (keresztény erények, belénk öntött erények): Istentől belénk helyezett cselekvő erők, természetfeletti képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy természetfeletti cselekvéseket végezzünk.

A természetes és természetfeletti erények között 3 különbség van:

1. más az eredetük
- azonos cselekedetek ismétlése
- Istentől belénk öntöttek

2. más a működési mód
- az ismétléssel könnyű a jócselekedetek végzése
- csak képességet adnak !!!

3. más a céljuk
- erkölcsi jó elérése a teremtő Isten felé irányítanak
- természetfeletti jó elérése, a Szentháromság, Isten barátsága

      A belénk öntött erények gyakorlásának könnyűsége onnan ered, hogy ismételten gyakoroljuk. A gyakorlás megszokást idéz elő, tehát készségesebben, könnyebben tesszük meg.
A megszokás
      - csökkenti az akadályokat
      - rugalmasabbá teszi képességeinket
      - Isten bőkezűbb a kegyelmekkel
Gyarapodásuk (nő a megszentelő kegyelemmel)
      - a szentségek gyakori vételével (a kegyelem állapota)
      - jócselekedetekkel
      - imádság által.
Gyarapodás: vagyis nem az erények foka vagy mennyisége nő bennünk, hanem az erények tökéletesebbek, cselekvőbbek lesznek.
Csökkenésük (vagyis gyakorlásuk ritkább lesz) a bocsánatos bűnök által.
Elvesztésük - halálos bűnnel. A hit és remény akkor is megmarad Isten kegyelméből, megtérhetünk.
Az erényeknek egymás közötti kapcsolata: szeretet nélkül egyik erény sem tökéletes.

Az erkölcsi erények
- nem értelmi (tudomány, művészet, stb.)
- nem isteni
- számuk igen sok van, vissza lehet vezetni a 4 sarkalatos erényre.

Kielégítik a lélek minden igényét.
Tökéletesítik minden magasabb képességeinket.

1. Az okosság

Meghatározása: - természetfeletti erkölcsi erény, amely értelmünket arra teszi hajlandóvá, hogy minden körülmények között megtalálja a célunk elérésére alkalmas eszközöket és minden célunkat alárendelje végső célunknak.
A hit elvein épül fel, az értelemben székel.
Alkotó elemei: 
       1. érett megfontolás - a hit világánál !
      2. bölcs elhatározás - a hit világánál !
      3. helyes kivitel - a hit világánál !

Nem szabad késlekedni elhatározásunk kivitelezésében.
Kivitelhez szükséges: 
      1. előrelátás
      2. körültekintés
      3. óvatosság
Szükségessége: 
      - hogy a bűnt kikerülhessük
      - hogy az erényeket gyakorolhassuk
      - az apostolkodásban (papoknak)
Eszközök: 
      - imádság
      - végső cél szem előtt tartása (ismételjük gyakran: Mit ér az örökkévalóság szempontjából? Ami nem örök, semmi az. Mit használ az embernek?)
      - küzdés a test okossága ellen (világ, élvezet, stb.)
      - kerülni a ravaszságot
      - előítéletek leküzdése
      - szenvedélyek leküzdése
      - a könnyelműség leküzdése
      - tétovázás, határozatlanság leküzdése
A haladók 3 féleképpen tökéletesedhetnek:
      1. Jézus Krisztus szavainak tanulmányozása
      2. elmélkedjünk tanításán, kérjünk.
      3. ápolni az okosság összetevő elemeit
      - megadni tulajdonságait (Jak 3,18.) - szemérmes, békeszerető, szerény, irgalmas, nem ítélkező, tettetés nélkül való.

2. Az igazságosság erénye
Meghatározása: akaratunkat hajlandóvá teszi arra, hogy mindenkor megadjuk másoknak, amivel nekik szorosan tartozunk.
Az akaratban székel.
Kiválósága: fenntartja a jogrendet (az egyén, a társadalom életében).
Fajai: 
      - köz-igazságosság (megadjuk a társadalomnak, törvényes igazságosság)
      - magán-igazságosság (a polgárok egymásközti jogait és kötelességeit adja meg)
Vezérelv: példát kell mutatni
Alkalmazásuk: 
      - tulajdonjog tiszteletben tartása
      - kölcsönkérés - visszaadás
      - kárt jóvátenni (ha szándékos; ha nem, akkor is törekszünk jóvátenni)
      - felebarátunkat tisztelni, becsületét óvni
      - rágalommal, megszólással okozott becsületsértést helyrehozni.


2/a. Az istentisztelet erénye
Rokon az igazságossággal, külön erény.
Mibenléte: hajlandóvá teszi akaratunkat, hogy megadjuk Istennek azt a tiszteletet ami neki kijár, mint végtelen tökéletességű Lénynek és ami feltétlen Urunknak.
Feltételezi a hit erényét.
Indító oka az, hogy tartozunk Istent legfőbb, végtelen Lénynek, minden dolgok első létesítőjének és végső céljának tartani, akitől minden függ, és aki felé haladni kell minden lénynek.
Az istentisztelet tényei, melyekre ez az erény ösztönöz:
      - külsők
     - belsők
Belső tények 
      - alávetjük Istennek értelmünket, akaratunkat
      - imádás
      - hála
      - bűnbánat
      - kérés
Külső tények (annál értékesebbek, minél tökéletesebbek a belső tények)
      - áldozat (napi szentmise)
      - nyilvános imádságok - ilyen amit az egyház hivatalos képviselői mondanak el, például a zsolozsma
      - szóbeli magánimádságok, fogadalmak Isten tiszteletére, lelki áldozatok
Szükségessége: 
      1. minden teremtmény tartozik dicsőséget adni Istennek
      2. embernek különösen szükséges
      3. főleg a papoknak, kiválasztottaknak
Gyakorlása: 
      A kezdők
            - Isten és az Egyház parancsainak megtartása
            - kerülik a tartós külső és belső szórakozottságot
            - imádság előtt szedjék össze magukat
      A haladók
      - egyesüljenek Jézussal (tisztelet, szeretet)
      - Jézus Szentséges Szívéből merítsenek érzelmeket: csodálat, hála, dicséret.
      - Jézus közreműködést kíván tőlünk: feszítsük keresztre romlott természetünket, kövessük kegyelmének sugalmazásait.

2/b. Az engedelmesség erénye
Rokon az igazságossággal, külön erény.
Mibenléte: hajlandókká tesz bennünket arra, hogy akaratunkat alávessük törvényes feljebbvalóink akaratának, amennyiben ezek Isten helyettesei.
Alapja: Isten feltétlen Úr, a mi alárendeltségünk az, amivel Istennek tartozunk.
Fokozatai: 
      Kezdők: Isten és Egyház parancsainak megtartása, vessék alá magukat legalább külsőleg elöljáróik parancsainak szorgalommal, pontosan, természetfeletti szándékkal.
      Haladók: Elmélkedjenek Krisztus Urunk példáján, egyesüljenek Vele.
      Tökéletesek: ítéletüket is alávetik elöljáróik ítéletének, nem kérdik miért is parancsolják ezt vagy azt.
Kellékei: 
            - 1. ha természetfeletti szándékból ered (feljebbvalónkban Istent látjuk)
            - 2. ha mindenre kiterjed (minden parancsra)
            - 3. ha teljes 
                  - pontos (nem késlekedő)
                  - megszorítás nélkül (állandó)
                  - szíves (örvendő - Isten a jókedvű adakozót szereti)
Kiválósága:  
      - egyesít Istennel, részeltet Isten életében
      - az összes többi erénynek anyja és őre
      - a szeretet kiváló ténye
      - biztosítja az erények gyakorlását
      - biztonságot nyújt tökéletesen - lelki béke- Isten akaratát teljesítjük
      - az engedelmesség erényekké és érdemekké változtatja át a legközönségesebb cselekedeteinket is.

3. A lelki erősség erénye
Mibenléte: - természetfeletti erkölcsi erény, amely megerősíti a lelket a nehezen megszerezhető javak keresésében, hogy meg ne ingassa a félelem, még a halál félelme sem.
Tárgya abban áll, hogy leküzdi a félelemérzést amely lebénítaná célirányos cselekvésünket, de mérsékeli a merést is, amely nélkül könnyen vakmerőség lenne.
Cselekedetei 
      1. tesz
      2. szenved
Tesz: a nehézségek dacára kezdeményez és kitart. Ehhez kell:
      - 1. határozottság, gyors elszánás, véghez visszük bármibe is kerülne
      - 2. bátorság - nő a nehézségekkel
     - 3. kitartás, hogy folytassuk mindvégig a küzdelmet, dacára az ellenség makacsságának és megismételt támadásainak.
Szenved: elviselni hősiesen, amit Isten reánk bocsát (szenvedés, betegség, gúnyolódás, rágalmazás). Nehezebb mint a cselekedet.
Fokozatai: 
      Kezdők 
            - félelem a fáradságtól, veszedelmektől
            - félelem a bírálattól, kigúnyolástól
            - félelem a barátok nem-tetszésétől
      Haladók: utánozzák azt a lelki erősséget, amelyet Jézus gyakorolt rejtett életében, nyilvános életében.
            - Nyilvános életében: hosszantartó böjt; küzdelem a sátánnal, az ige hirdetésében; tekintélyes fellépése az írástudók ellen; megbélyegzi a botrányt; szorgos gond, amellyel elkerüli a kétes értékű népszerűséget; szelíd és erőteljes a nevelésben amelyet apostolainak ad; határozottsága, hogy felmegy Jeruzsálembe, ahol szenvedés, megaláztatás, halál vár Rá; szenvedésében, haláltusájában (méltóságteljes, türelmes, nyugodt megadás).
      Tökéletesek - nemcsak a lelki erősség erényét gyakorolják, hanem a lelki erősségnek a Szentlélektől adott ajándékát is, amelyről az egyesülés útján lesz szó.

A lelki erőséggel rokon erények
1. Nagylelkűség - nemes lélek, nemes cselekedetek Isten dicsőségére és a felebarát javára.
Ellentéte: pipogyaság
2. Bőkezűség - nagy dolgok véghezviteléhez nagy kiadásokat tegyünk (nem kell okvetlenül gazdag emberek lennünk)
Ellentéte: szűkkeblűség, pazarlás
3. Türelem - egykedvűen viseljük el a fizikai vagy erkölcsi szenvedéseket Isten iránti szeretetből vagy Jézussal egyesülten.
      Három foka van: 
           - megnyugvással fogadni a szenvedéseket
           - nagy készséggel fogadni a szenvedéseket
           - kívánja és szereti a szenvedéseket
4. Kitartás - mindvégig küzdeni és szenvedni lankadás, elkedvetlenedés és ráunás nélkül (kell imádkozni az állhatatosságért)
Eszközök a lelki erősség erényének megszerzésére vagy tökéletesítésére:
      1. legyünk bizalmatlanok magunkkal szemben és bízzunk Istenben
      2. ehhez a két érzelemhez adjunk szilárd elveket és tegyük szokásunkká, hogy elveink szerint cselekszünk. (elvek: a hit nagy igazságaiból folynak).
      3. hogy a nehézségeket könnyebben legyőzzük, jó azokat előrelátni, velük szembenézni és felfegyverkezni ellenük.
      4. Isten szeretete kell sürgessen minket

4. A mértékletesség erénye
Meghatározása: - az érzéki élvezetek, főleg az ízlésnek és a tapintásnak élvezeteit mérsékeli és a tisztesség korlátai közé szorítja.
Ezekben: 
      - evés-ivásban mértékletesség
      - tisztaság: - hitvesi tisztaság (hűség)
      - tartózkodás (nőtlenség - az önmegtartózkodás kötelező)
Bástyái:  
      1. alázatosság - ne bízzunk magunkban és kerüljük a veszedelmes alkalmakat életünk végéig, kerülni a tetszeni akarást, nyíltszívűség lelkivezetőnkkel szemben.
      2. önmegtagadás - a gyökereit öli el; a testnek fegyelemre, sőt, fenyítékre van szüksége. Testünk minden szervét meg kell zaboláznunk: nyelv, fül, érintés, belső érzékek (képek), szív megzabolázása.
      3. állásbeli kötelességeink odaadó, állandó gyakorlata, amely megóv a tétlenség veszedelmeitől.
      4. Jézusnak és Édesanyjának forró szeretete, amely eltölti a szívet és nem hagy benne helyet a tisztátalan kívánságoknak.

A mértékletességgel rokon erények
Alázatosság
Meghatározása: - természetfeletti erény, amely önismeretre tanít és arra tesz hajlamossá, hogy magunkról az igazságnak megfelelő véleményt alkossunk és hogy keressük a magunk háttérbe szorulását és kevésre becsülését.
Alapja: igazság és igazságosság. Az igazság megköveteli, hogy olyanoknak ítéljük magunkat, amilyenek tényleg vagyunk; és az igazságosság, hogy ennek az önismeretnek megfelelően viselkedjünk.
Fokozatai: 
Szent Benedek szerint 12 fokozata van:
      Belső tények: 
            1. Isten félelme
            2. Engedelmesség (Isten akarata)
            3. Engedelmesség az elöljárók iránt (ide nagyobb hit kell, hogy elöljáróinkban Istent lássuk, különösen, ha méltatlanok)
            4. Türelmes engedelmesség - kitart a legnehezebb körülmények között is és panaszszó nélkül viseli el a megbántásokat, főleg akkor, ha a megalázás az elöljáróktól jön.
            5. Titkos hibáink bevallása (gondolataink is!) elöljáróink előtt a szentségi gyónáson kívül (erre az elöljárók nem kötelezhetik alattvalóikat)
            6. Szíves elfogadása az összes nélkülözéseknek, alacsony foglalkozásnak (haszontalan szolgák vagyunk)
            7. Őszinte, a szív mélyéből jövő meggyőződés, hogy a legutolsók vagyunk az emberek között. Ez ritka fokozat: a szentek is úgy értelmezik, hogy ha mások olyan kegyelmekben részesültek volna mint ők, náluk jobbak lennének).
      Külső tények: 
            8. A különcködés kerülése
            9. A hallgatás (ha nem kérdeznek...)
           10. Mérséklet a nevetésben (csak akkor, ha lelki öröm kifejezője)
           11. Mérséklet a beszédben (szelíden, szerényen)
           12. Szerény viselkedés - járjunk, üljünk, álljunk, nézzünk szerényen, negédesség nélkül, fejünket egy kissé hajtsuk le mindig, mert Isten színe előtt állunk.

Szent Ignác szerint 3 fokozata van:
      1. Első fokozat: - lealacsonyítom és megalázom magam amennyire csak bírom és amennyire csak szükséges, hogy teljesítsem Isten akaratát; annyira, hogy ha felajánlanák nekem az egész világot, vagy ha halállal fenyegetnének is, akkor sem gondolkoznék még a lehetőségén sem annak, hogy megszegjem Istennek , vagy az embereknek egy olyan emberi parancsolatát, amely halálos bűn terhe alatt kötelez.
      2. Második fokozat: - akaratunk és érzelmünk teljesen közönyös legyen a gazdagság és a szegénység, a tisztelet és a megvetés, a hosszú élet és a rövid élet iránt, ha mindezek egyformán szolgálják Isten dicsőségét és lelkünk üdvösségét.
      3. Harmadik fokozat: - magában foglalja az első kettőt, de annál tovább megy, Jézussal egyesül: szegény lenni Jézussal, gyalázatokkal tetézett mint Jézus, stb.

-----------------------------------------------------------
- Suszterszék [1] - Az ima, az alamizsna és a böjt
- Suszterszék [2] - Adakozás
- Suszterszék [3] - Jót tenni
- Suszterszék [4] - Mások szolgálata
- Suszterszék [5] - Az imádság célja
- Suszterszék [6] - Külső és belső békesség
- Suszterszék [7] - Aszkétika és misztika
- Suszterszék [8] - Természetfölötti erények
- Suszterszék [9] - Részesedés Isten életéből
- Suszterszék [10] - Megtisztulás útja
- Suszterszék [11] - Erkölcsi erények
- Suszterszék [12] - Egyesülés útja
- Suszterszék [13] - Természetfölötti ima
- Suszterszék [14] - A böjtről

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése