„Quicumque vult” - a Szentháromság vasárnapjára

         Kármel két nagy szentje - Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János megtapasztalták a Szentháromságot.

      Idézetek a fenti bejegyzésből:   

      Keresztes Szent János egy alkalommal, mialatt szentmiséhez öltözködött, kinyilatkoztatás folytán megtudta, hogy az Istenanyáról nevezett Franciska nővér a kóruson van, s nagyon szeretne hallani a három isteni Személyről. Jézus értésére adta János atyának, hogy Franciska vigasztalására, mondja el a Szentháromság miséjét. Mise után hívatta Franciskát és így szólt hozzá: 

• ,,Leányom, hálásan köszönöm s egész életemre le vagyok Önnek kötelezve azért, hogy Önre való tekintettel kellett az édes Jézus parancsára, ma a Szentháromságról miséznem. Egészen rendkívüli kegyelemben volt részem. Az átváltoztatás pillanatában láttam a három isteni Személyt fényes felhőbe burkoltan.”

         Ezen szavakra elragadtatásba esett, arca kipirult és olyan volt, mint egy szeráf. Az elragadtatás egy fél óráig tartott.

Avilai Szent Teréz idejében a zsolozsma reggeli órájában ünnepnapokon és vasárnapokon még énekelték a „Quicumque vult” hitvallást, majd 1960 után csak a Szentháromság vasárnapján.

• „Egy alkalommal, mialatt a „Quicumque vult” zsoltárt mondtam, megadatott megértenem, hogy miként lehet egy az Isten három személyben, és pedig olyan világosan, hogy egészen elcsodálkoztam, és nagyon megörültem. Ez a kegyelem nagy lelki hasznomra volt, amennyiben általa tisztább fogalmat alkottam magamnak az Úristen végtelen nagyságáról és lényének csodáiról; s azóta, valahányszor gondolkozom, vagy pedig beszélnek előttem a Szentháromságról, azt hiszem belátom, hogy miképpen lehetséges, ami nagyon boldoggá tesz.” (Önéletrajz, XXXIX. fejezet.)

„Quicumque vult” - Szent Atanáz hitvallása

         A legalapvetőbb katolikus imádságok közé tartozott, mára mégis szinte teljesen feledésbe merült a Szent Atanáz alexandriai püspöknek tulajdonított, de máig vitatott eredetű hitvallás, az ún. Quicumque vagy Symbolum Athanasianum/sancti Athanasii. A zsinati dokumentumok stílusában megfogalmazott szöveg a Szentháromság és a megtestesülés misztériumát tárgyalja. Az V. században valószínűleg már létezett, első közvetlen bizonyságunk róla a 633-as Toledói Zsinatról való. A teológiai kontextusnál is nagyobb jelentőséget adott neki, hogy a római zsolozsma reggeli hórájában, a prímában több mint ezer éven át minden vasár- és ünnepnap elénekelték. Éneklése a pszalmódia lezárásaképpen úgy történt, mint a többi zsoltáré, azaz antifóna alatt, zsoltártónuson. Tudunk olyan rítusról (Sarum), amelyben nemcsak különlegesen hosszú és díszes antifónája emelte ki, hanem az is, hogy a Benedictushoz és a Magnificathoz hasonlóan ünnepélyes tónuson énekelték. Az Atanáz-hitvallás annyira alapvetőnek számított, hogy a reformáció idején a protestáns felekezetek is átvették, számos hagyományos fordítása és parafrázisa készült. Az imádság sorsa akkor pecsételődött meg, amikor XXIII. János pápa 1960-as rubrikareformja során kiiktatta a vasárnapi príma szokott rendjéből, és egyedül Szentháromság vasárnapján tartotta meg (vö. Novus Codex Rubricarum 203). Két évvel később a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium kezdetű liturgikus konstitúciója kifejezetten megszüntette a prímát, így a Quicumque is eltűnt a liturgiából. Kevesen tudják, hogy az Éneklő Egyház római katolikus népénektár, amelynek a közelmúlt nehéz évtizedeiben a katolikus hagyomány annyi értékének nyílt vagy leplezett átmentését köszönhettük, az Atanáz-hitvallást is fönntartotta. A könyv szinte elrejtve, a tartalomjegyzékből és a mutatókból sem azonosítható helyen, az „Imádságok és elmélkedések az egyházi évre és az ünnepekre” című rész évközi szakaszának elején (1132—1135.) közli a hitvallás Pázmány Péter imakönyvéből vett fordítását. Hogy e lappangó, mégis létező szövegre fölhívjuk a figyelmet és használatát különösen a mai napon mindenkinek ajánljuk, alább közöljük ezt a magyar változatot, utána pedig latin eredetijét, mindkét esetben a liturgikus megszólaltatásnak megfelelő, zsoltárszerű tagolásban. 

Aki üdvözülni akar, * 

mindenekelőtt szükséges, hogy a katolikus hitet tartsa; 

Melyet ha valaki épen és felbonthatatlanul nem tart, * 

kétségkívül örökre elvész. 

Ez pedig a katolikus hit: * 

hogy tiszteljünk egy Istent a Szent Háromságban 

és Szent Háromságot az egyességben; 

Sem a személyeket egybe nem elegyítvén, * 

sem a természetet el nem választván. 

Mert más az Atyának személye, más a Fiúé, * 

más a Szentléleké; 

De az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek egy az istensége, * 

egyenlő a dicsősége, egyenlőképpen örökkévaló a felsége. 

Amilyen az Atya, olyan a Fiú, * 

olyan a Szentlélek. 

Nem-teremtett az Atya, nem-teremtett a Fiú, * 

nem-teremtett a Szentlélek. 

Mérhetetlen az Atya, mérhetetlen a Fiú, * 

mérhetetlen a Szentlélek. 

Örökkévaló az Atya, örökkévaló a Fiú, * 

örökkévaló a Szentlélek; 

És mindazonáltal nem három örökkévaló, * 

hanem egy örökkévaló; 

Miképpen nem három nem-teremtett, sem három mérhetetlen, * 

hanem egy nem-teremtett és egy mérhetetlen. 

Hasonlóképpen: mindenható az Atya, mindenható a Fiú, * 

mindenható a Szentlélek; 

És mindazonáltal: nem hárman a mindenhatók, * 

hanem egy a mindenható. 

Azonképpen: Isten az Atya, Isten a Fiú, * 

Isten a Szentlélek; 

És mindazonáltal: nem hárman istenek, * 

hanem egy az Isten. 

Azonképpen: Úr az Atya, Úr a Fiú, * 

Úr a Szentlélek; 

És mindazonáltal: nem három úr, * 

hanem egy Úr; 

Mert miképpen a keresztényi igazság kényszerít, 

hogy külön mindenik személyt Istennek és Úrnak valljuk, * 

úgy a katolikus isteni tudomány tiltja, 

hogy három istent vagy három urat mondjunk. 

Az Atya senkitől sem alkottatott, * 

sem teremtetett, sem született. 

A Fiú csak az Atyától vagyon: * 

nem alkottatott, sem teremtetett, hanem született. 

A Szentlélek az Atyától és a Fiútól vagyon: * 

nem alkottatott, sem teremtetett, sem született, hanem származott. 

Egy azért az Atya, és nem hárman vannak atyák, 

egy a Fiú, nem hárman vannak Fiúk, * 

egy a Szentlélek, nem hárman vannak a lelkek; 

És ebben a Szent Háromságban semmi sincs elébb vagy utóbb, 

sem nagyobb és kisebb, * 

hanem a három személy egyenlőképpen örökkévaló 

és egymáshoz képest egyenlő. 

Úgy, hogy amint előbb mondtuk: * 

mindenikben az egység a háromságban, 

és a háromság az egységben tisztelendő legyen. 

Aki azért üdvözülni akar, * 

ilyen értelemben gondolkodjék a Szentháromságról; 

De szükséges az örök üdvösséghez az is, * 

hogy igaz hittel higgyen Urunk, Jézus Krisztus megtestesüléséről is. 

Ez azért az igaz hit: hogy higgyük és valljuk, * 

hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus Istennek Fia, Isten és ember. 

Isten: időnek előtte, az Atyának lényegi valójából született, * 

és ember: az anyának valójából időben született. 

Tökéletes Isten, tökéletes ember: * 

értelmes lélekből és emberi testből áll. 

Egyenlő az Atyával istensége szerint, * 

kisebb az Atyánál embersége szerint; 

Noha Isten és ember, * 

mindazonáltal nem kettő, hanem csak egy a Krisztus. 

Egy pedig: nem az istenségnek testté változásával, * 

hanem az emberi természetnek Istenhez való felvételével. 

Egy nem a természeteknek egybeelegyítése által, * 

hanem az egy személyben való egysége által. 

Mert miképpen az értelemmel bíró lélek és test egy ember, * 

úgy az Isten és ember: egy Krisztus. 

Ő üdvösségünkért szenvedett, poklokra szállott, * 

harmadnapra halottaiból feltámadott. 

Felment mennyekbe, ül a mindenható Atyaistennek jobbján, * 

onnan leszen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat; 

Kinek eljövetelére minden embernek fel kell kelni testükkel együtt, * 

és számot kell adni tulajdon cselekedeteikről; 

És akik jót cselekedtek, örök életre mennek, * 

akik pedig gonoszt, örök tűzre.

Ez a katolikus hit, * 

melyet ha valaki híven és állhatatosan nem hisz, 

üdvösségre nem juthat. 

Quicúmque vult salvus esse, * 

ante ómnia opus est, ut téneat cathólicam fidem; 

Quam nisi quisque íntegram inviolatámque serváverit, * 

absque dúbio in ætérnum períbit. 

Fides autem cathólica hæc est: * 

ut unum Deum in Trinitáte et Trinitátem in Unitáte venerémur; 

Neque confundéntes persónas, * 

neque substántiam separántes. 

Alia est enim persóna Patris, ália Fílii, * 

ália Spíritus Sancti; 

Sed Patris et Fílii et Spíritus Sancti una est divínitas, * 

æquális glória, coætérna maiéstas. 

Qualis Pater, talis Fílius, * 

talis Spíritus Sanctus. Increátus Pater, increátus Fílius, * 

increátus Spíritus Sanctus. 

Imménsus Pater, imménsus Fílius, * 

imménsus Spíritus Sanctus. 

Ætérnus Pater, ætérnus Fílius, * 

ætérnus Spíritus Sanctus; 

Et tamen non tres ætérni, * 

sed unus ætérnus; 

Sicut non tres increáti nec tres imménsi, * 

sed unus increátus et unus imménsus. 

Simíliter omnípotens Pater, omnípotens Fílius, * 

omnípotens Spíritus Sanctus; 

Et tamen non tres omnipoténtes, * 

sed unus omnípotens. 

Ita Deus Pater, Deus Fílius, * 

Deus Spíritus Sanctus; Et tamen non tres Dii, * 

sed unus est Deus. Ita Dóminus Pater, Dóminus Fílius, * 

Dóminus Spíritus Sanctus; 

Et tamen non tres Dómini, * 

sed unus est Dóminus;

Quia sicut singillátim unamquámque persónam Deum ac Dóminum confitéri Christiána veritáte compéllimur, * 

ita tres Deos aut Dóminos dícere cathólica religióne prohibémur. 

Pater a nullo est factus, * 

nec creátus nec génitus. 

Fílius a Patre solo est, * 

non factus nec creátus, sed génitus. 

Spíritus Sanctus a Patre et Fílio, * 

non factus nec creátus nec génitus, sed procédens. 

Unus ergo Pater, non tres Patres, unus Fílius, non tres Fílii, * 

unus Spíritus Sanctus, non tres Spíritus Sancti; 

Et in hac Trinitáte nihil prius aut postérius, nihil maius aut minus, * 

sed totæ tres persónæ coætérnæ sibi sunt et coæquáles. 

Ita, ut per ómnia, sicut iam supra dictum est, * 

et Unitas in Trinitáte et Trínitas in Unitáte veneránda sit.

Qui vult ergo salvus esse, * 

ita de Trinitáte séntiat; 

Sed necessárium est ad ætérnam salútem, * 

ut incarnatiónem quoque Dómini nostri Iesu Christi fidéliter cre­dat! 

Est ergo fides recta, ut credámus et confiteámur, * 

quia Dóminus noster Iesus Christus, Dei Fílius, Deus et homo est. 

Deus est ex substántia Patris ante sǽcula génitus, * 

et homo est ex substántia matris in sǽculo natus. 

Perféctus Deus, perféctus homo * 

ex ánima rationáli et humána carne subsístens. 

Æquális Patri secúndum divinitátem, * 

minor Patre secúndum humanitátem; 

Qui licet Deus sit et homo, * 

non duo tamen, sed unus est Christus. 

Unus autem non conversióne divinitátis in carnem, * 

sed assumptióne humanitátis in Deum. 

Unus omníno non confusióne substántiæ, * 

sed unitáte persónæ. 

Nam sicut ánima rationális et caro unus est homo, * 

ita Deus et homo unus est Christus; 

Qui passus est pro salúte nostra, descéndit ad ínferos, *

tértia die resurréxit a mórtuis. 

Ascéndit ad cælos, sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis, * 

inde ventúrus est iudicáre vivos et mórtuos; 

Ad cuius advéntum omnes hómines resúrgere habent 

cum corpó­ri­bus suis, * 

et redditúri sunt de factis própriis ratiónem; 

Et qui bona egérunt, ibunt in vitam ætérnam, * 

qui vero mala, in ignem ætérnum. 

Hæc est fides cathólica, *

quam nisi quisque fidéliter firmitérque credíderit, 

salvus esse non póte­rit.

Forrás:

Capitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli

Don Bosco és a Kígyó (a rózsafüzér ereje)

 

       Don Bosco minden idők egyik legkedveltebb szentje. Íjának több húrja is volt: ügyes trükkökkel szólította meg a fiatalok szívét; bőséges kenettel, humorosan adta elő magát; látványos megtéréseket harcolt ki, segítette a szegényeket, csodákat tett; gyermekei szükségleteiről a Gondviselés isteni módon gondoskodott, bármit képes volt kiesdeni a Szűzanyánál... hogy csak néhány dolgot említsünk. Don Boscónak azonban volt egy meglehetősen ritka ajándéka is: Szent Józsefhez hasonlóan Isten az álmaiban látogatta meg és tanította őt. Álmait összeírták az utókor számára, és a mai napig értékes világosságot nyújthatnak keresztény életünkben.[1] Nézzük meg egyik legmegdöbbentőbb álmát: a kígyóról szólót.

         1862-ben, Mária mennybevételének előestéjén, augusztus 14-éről l5-ére virradó éjszaka don Bosco testvére házában, Castelnuovo d'Astiban aludt, amelyet azóta már Colle don Boscónak hívnak. Vele voltak fiai is. Egyszerre megjelent előtte a Vezetője. Meg kell említenünk, hogy don Bosco álmaiban volt egy személy, akit ő „Vezetőnek” hívott, megmagyarázta neki mindazt, amit látott, hogy tanításában az álom értelme kristálytiszta legyen. Ez a Vezető nem volt más, mint Szűz Mária. Az álomban hívta, hogy menjen vele a tanya udvara mögötti rétre. A fűben hatalmas kígyót mutatott neki, vagy hét-nyolc méter hosszút. Don Bosco halálra rémült és el akart futni. Vezetője azonban nyugtatta és arra kérte, maradjon, mert nem kell félnie. Kötélért ment, majd don Boscóhoz lépett, és így szólt: 

         - Fogd meg a kötél egyikvégét és tartsd erősen. Én megfogom a másik végét és együtt elfogjuk vele a kígyót. 

         - És azután? - kérdezte don Bosco, még mindig rémülten. 

         - A földhöz vágjuk. - Isten ments! - felelte don Bosco. - Jaj nekünk, ha így teszünk! A kígyó ellenünk fordul, és széttép minket! 

         - Dehogy is! Tegyünk úgy, ahogy mondtam! - Én aztán nem kockáztatom az életemet. 

         „A Vezető azonban tovább unszolt” - meséli don Bosco - „és állította, hogy a kígyó semmit sem fog ártani nekünk. Ahogy ezt mondta, beleegyeztem, hogy azt tegyem, amit mond. Ő pedig felemelte a kötelet és a hátán megsebezte az állatot. A kígyó odafordult. Hátra vetette a fejét, hogy megharapja azt, ami hátulról megütötte, de nem sikerült neki, megfeszült, mintha hurkot kötöttek volna rá.”

          - Tartsd erősen a kötelet - kiáltotta a Vezető. - El ne engedd! 

         Egy közeli körtefához szaladt és a kezében lévő kötélvéget odakötötte. Majd a másik végét fogta meg és a ház egyik ablakának rácsához kötötte. Ezalatt a kígyó dühödten küzdött, fejével és rettenetes gyűrűző testével a földhöz tapadt. Húsa szétesett, darabjai szanaszét hullottak. Végül csak egy csupasz csontváz maradt belőle. 

          Amikor a kígyó végre elpusztult, a Vezető leoldozta a kötelet a fáról és az ablakrácsról, és egy ládába tette. Néhány pillanat elteltével újra kinyitotta a ládát. Belenéztem, és magam és fiaim legnagyobb meglepetésére azt láttam, hogy a kötél az Ave Maria szavakat formálja. A Vezető ekkor megmagyarázta: „A kígyó az ördögöt jelképezi, a kötél pedig az Üdvözlégyeket, pontosabban a rózsafüzért, az Üdvözlégyek sorozatát, amelyek segítségével a pokol összes ördögével harcba szállhatunk, legyőzhetjük és eltaposhatjuk őket.”[2] 

         Ennél a pontnál igen fájdalmas jelenet bontakozott ki don Bosco szemei előtt. Fiatalok jelentek meg a széttépett kígyótetem körül. Enni kezdték, és a hús megmérgezte őket. 

         „Teljesen kétségbe estem” - meséli don Bosco -, „mivel akárhogy is figyelmeztettem őket, egyre ették a húst. Kiáltottam egyiknek is, másiknak is, meg-megpofoztam, ököllel ütöttem őket, hogy ne egyenek belőle, de mindhiába. Elszörnyedve láttam, hogy körülöttem mindenhol gyerekek fekszenek a földön, rettenetes állapotban.” Don Bosco ekkor Vezetőjéhez fordult: 

         - Nincs valamilyen gyógymód erre a sok rosszra? 

         - Természetesen van! - felelte a Vezető. 

         - Éspedig? - firtatta don Bosco. 

         - Nincs más megoldás, mint az üllő és a kalapács. 

         - Hogyan? Rakjam őket üllőre és üssem kalapáccsal? A Vezető így felelt: 

         - A kalapács a gyónást jelképezi, az üllő az áldozást. Ezt a két eszközt kell használni.[3]

         Az „ifjúság szentje” minden bizonnyal az egyik legodaadóbb rózsafüzér-imádkozó volt. Egyszer egy tekintélyes ember látogatta meg. Don Bosco megmutatta neki, milyen tevékenységeket végez a fiatalok között. A vendégnek nagyon tetszett a dolog, azonban megjegyezte: „Minek kell mindennap ennyi időt tölteni a rózsafüzérrel? Elvesztegetett idő a gyerekeknek; értékes idő, amit fontosabb dolgokkal is eltölthetnének.” 

         Ám don Bosco így válaszolt: „Ezt sohasem hagynám ki a napirendjükből! Ez az a biztos eszköz, amellyel megmenekülhetnek az ördög támadásaitól, amellyel feléleszthetik magukban a hitet és a tisztaságot, kiszabadulhatnak a tévelygésből és támogathatják az Egyházat.” Majd megismételte: „A rózsafüzér az üdvösség köteléke, amellyel visszaverhetjük, legyőzhetjük, kiirthatjuk a pokol minden ördögét!” 

Don Bosco és Savio Szent Domonkos (1842-1857)[4] 

         A fiatalon meghalt Savio Szent Domonkos, don Bosco híres tanítványa, egy éjszaka álomban látogatta meg barátját. Don Bosco megkérdezte tőle: 

         - „Mi volt a legnagyobb vigasztalásodra, amikor haldokoltál?” 

         - „Te mit gondolsz?” - kérdezett vissza Domonkos. Don Bosco ekkor találgatni kezdett: az, hogy oly tiszta életet élt, hogy jócselekedetei révén annyi égi kincset gyűjtött, stb. Ám ezek mindegyikére Domonkos mosolyogva ingatta a fejét. 

         - „Akkor áruld el” - unszolta csalódottan don Bosco -, „mi az?” 

         - „Amikor haldokoltam, leginkább az segített rajtam, az adta a legtöbb örömöt, hogy Isten csodálatos Anyja oly figyelmes szeretettel szeret és mellettem van. Mondd meg a fiúknak, hogy mindenképpen maradjanak a közelében egész életükben. De igyekezz, már nincs sok időd!” 

[1] Don Bosco Jóéjszakátjai és álmai, Don Bosco kiadó, Budapest, 2009 

[2] „A kígyó és a rózsafüzér”, I Sogni di don Bosco (Elledici, 1995), p. 57-58.

[3] Az itáliai vidékeken a fiatal földművesek lángszóróval, üllővel és kalapáccsal készítettek maguknak munkaeszközöket. Ha mindezt a gyónás és az áldozás szentségére vonatkoztatjuk, értelmezhetjük úgy, hogy a gyónás nem valami egyszerű eszköz, amellyel megtisztítjuk a lelkiismeretünket, az áldozás sem egyszerű jámborsági forma. A papoknak adott erőteljes eszközök ezek, amelyet azért kaptak, hogy a híveket a jó úton vezessék. 

[4] Don Bosco álmainak gyűjteménye alapján.

Szent József tisztelete: Isten Szolgája, Márton Áron püspök körlevele 1955

Előszó 

         Bevezetőben csak azt szeretném elmondani, hogy ez a füzet hogyan keletkezett. Újmisés koromban reám bízták Szatmáron az állomás-negyedi Szent József templomot. Egy évig működtem benne. A búcsúra mindig kilenceddel, triduummal készültek. Volt, aki nem tudta elképzelni, hogy Szent Józsefről mit lehet mondani kilenc szerdán keresztül. Az akkor született kilencedet dolgoztam át. 

         Mellékelem a legelterjedtebb hivatalos és nem hivatalos Szent József imákat és énekeket is, hogy lehessen a füzetet magán imakönyvként is használni. Ma már hatalmas irodalma van Szent József tiszteletének. Ennek a tiszteletnek a történetét is összefoglaltam. Magyarul is több Szent József imakönyv van forgalomban. Nem ezek számát akartam szaporítani, hanem szereteném szerényen leróni hálámat Szent József iránt. 

         A nagy 2000. jubileumot előkészítő harmadik esztendőben vagyunk, amelyet a Szentháromság Személyei közül az Atyának szentelünk. Az Úr Jézus számára első emberi tapasztalata Édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária mellett nevelőapja, Szent József volt. Ő éreztette meg vele a mennyei Atya végtelen jóságát emberi síkon. Ezért írt könyvet Szent Józsefről az egyetemi tanár, lourdes-i André Doze atya József, az Atya árnyéka címen (André Doze, Joseph, ombre du Pére, Paris 1989). "Jézus valójában József közvetítésével ismerte meg az emberi atyaságot. Az Evangélium tanúja és visszhangja annak a fiúi viszonynak, amely Jézust a Szentháromság Első Személyéhez fűzte, az Abba, Atya, sőt Apuka megszólításban, amelyet végső halálküzdelmében is még elrebegett a szerető Fiú." (Pierre Moléres püspök előszavából). 

         Kérem Szent Józsefet, hogy továbbra is vezessen mindenkit nevelt Fiához, az Üdvözítőhöz, mert ő "az Anyaszentegyház Védőszentje". 

Gyulafehérvár, 1999. március 19-én, 

Szent József ünnepén 

Jakubinyi György 

Isten Szolgája, Márton Áron püspök 

börtönéből szabadulva 1955. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére ért haza Gyulafehérvárra. 1955. április 21.-én kelt körlevelében így buzdít Szent József tiszteletére: 

D. a J. Kr.! 

1746-1955. szám. 

TISZTELENDŐ TESTVÉREIM lelkipásztori figyelmébe ajánlom szent József oltalmának ünnepét, mely az idén április 27-re esik. Március 19-én ünnepeltük szent József szentségét és erényeit. Ezen a második ünnepen úgy áll előttünk szent József, mint az Anyaszentegyház oltalmazója. Hálaadás napja ez az Egyház hatalmas védelmezőéért; hitünk elmélyülésének és megújulásának napja; a bizalom és a reménység napja a nagy szent segítségéért és pártfogásáért; az imádság és a könyörgés napja a jelen idők nagy feladatai között további védelemért és oltalomért. 1870-ben, az Egyház nehéz napjaiban, nevezte IX. Pius pápa szent Józsefet az Egyház oltalmazójának: a názáreti család a világegyház nagy családjává nőtt. Amit József egykor Jézus- és Máriával tett, azt teszi most is hasonló szeretettel, hűséggel és hatalommal az Anyaszentegyházzal, az Egyház gyermekeivel, velünk is. Tisztelendő Testvéreim az ünnep előtti vasárnap hívják fel a hívek figyelmét szent József oltalmának jelentőségére. Az ünnepen pedig ünnepélyes szentmisével és szent József litánia elmondásával kérjék szent József közbenjárását egyházmegyénk számára. "Menjetek Józsefhez!" -szól az ünnep papokhoz és hívekhez egyaránt. 

Alba Iulia-Gyulafehérvár 

1955. április 21-én. 

Márton Áron püspök

Forrás:

A szerzője dr. Jakubinyi György érsek atyánk, 

1999 Gyulafehérvár.

További bejegyzések Szent Józsefről ezen a linken!

30 napos imádság Szent Józsefhez egy különleges kegyelemért

Harminc napon át imádkozzuk annak emlékére, hogy Szent József a hagyomány szerint harminc évig volt az Úr Jézus Krisztus nevelőatyja a földön.

         Örökké áldott és dicsőséges Szent József, jóságos és szerető atya, és a szenvedésben mindenkinek segítő barátja! Te vagy az árvák jóságos atyja és oltalmazója, a védtelenek védelmezője, a rászorulók és a szomorúak pártfogója. Nézz kegyesen kérésemre. Bűneim Istenem igazságos nemtetszését vonják magukra, ezért nyomorúság vesz körül engem. Hozzád fordulok, a Názáreti Szent Család szerető őrzőjéhez, segítségért és oltalomért. 

        Ezért most kérlek téged, atyai törődéssel hallgasd meg buzgó imám, és nyerd el számomra azt a kegyelmet, amelyet most kérek. 

         Isten Örökkévaló Fiának végtelen irgalmáért kérem, aki elküldte Őt, hogy magára öltse emberi természetünket és megszülessen e fájdalommal teli világba.

         Arra a fáradtságra és szenvedésre kérem, amelyet átéltél, amikor nem találtál szállást Betlehemben a Boldogságos Szűz számára, sem olyan otthont, ahol Isten Fia megszülethetett. Tehát, mindenütt elutasítva, meg kellett engedned, hogy a Mennynek Királynője egy barlangban szülje meg a világ Megváltóját. 

         A gyönyörű, erős és szent Névben, Jézus nevében kérem, amelyet te adtál az imádandó Gyermeknek. 

         Arra a szörnyű fájdalmadra kérem, amelyet a szent Simeon próféciáján éreztél, amely a Gyermek Jézust és az Ő Szent Anyját bűneink és irántunk érzett nagy szeretetük jövőbeli áldozatává nyilvánította. 

         Arra a bánatodra és lelki fájdalmadra kérem, amikor az angyal kinyilatkoztatta neked, hogy a Gyermek Jézust az ellenségei halálra keresik. Gonosz tervük elől el kellett menekülnöd Vele és a Boldogságos Anyjával Egyiptomba. Erre a hosszú és veszélyes út minden szenvedésére, nehézségeire és fáradságára kérem. 

         Arra szerető gondviselésedre kérem, amellyel megvédted a Szent Gyermeket és Szeplőtelen Anyját második utazásod során, amikor parancsot kaptál, hogy térj vissza a saját hazádba. Arra a békés názáreti életedre kérem, ahol annyi öröm és annyi bánat ért téged. 

         Arra a kínzó fájdalmadra kérem, amelyet Máriával éreztél, amikor az imádnivaló Gyermek három napra elveszett. Arra az örömödre kérem, hogy megtaláltad Őt a templomban, és arra a vigaszra, amelyet Názáretben találtál, miközben a Gyermek Jézus társaságában éltél. Arra a csodálatos készségre kérem, amellyel a Gyermek engedelmeskedett veled szemben. 

         Arra a tökéletes szeretetedre és belenyugvásodra kérem, amellyel elfogadtad az isteni parancsot, hogy távoznod kell ebből az életből, valamint Jézus és Mária társaságából. 

         Arra a lelkedet betöltő örömödre kérem, amikor a halál és a pokol felett diadalmaskodó világ Megváltója birtokba vette az Ő országát, és különös kitüntetéssel vezetett be oda téged. 

         Kérem Mária dicsőséges Mennybevételére és arra a végtelen boldogságodra, amelyet Isten jelenlétében Máriával együtt részesülsz. 

          Ó, jóságos atya! Mindarra a fájdalmadra, szenvedésedre és örömödre kérem, hogy hallgass meg engem, és nyerd el számomra a kegyelmet, amit kérek: 

• (nevezd meg ezt a különleges kegyelmet...) 

         Nyerd el mindazok számára, akik imáimat kérték, mindent, ami számukra hasznos Isten tervében. Végül, kedves pártfogóm és atyám, legyetek velem és mindazokkal, akik kedvesek számomra utolsó pillanatainkban, hogy örökké énekelhessük Jézus, Mária és József dicséretét. Ámen.

A fordítás forrása:

St. Joseph, Our Guide

További bejegyzések Szent Józsefről ezen a linken!

Rózsafüzér Szent József tiszteletére

         

         A rózsafüzér, melyet Szent József tiszteletére szoktunk imádkozni, hatvan gyöngyből áll, annak emlékére, hogy Szent József a hagyomány szerint hatvan évet élt a földön. A hatvan gyöngy tizenöt szakaszra van beosztva, melyek közül mindegyik négy gyöngyöt foglal magába, éspedig egy nagyobb fehér gyöngyöt, mely Szent József ártatlanságára és tisztaságára emlékeztet, és három kisebb, kék színű gyöngyöt, melyek alázatosságát, szegénységét, igénytelen szerénységét jelzik. 

         A Hiszekegy és egy Miatyánk után a 15 nagyobb fehér gyöngyön így imádkozunk: 

         Üdvözlégy Mária... (majd a hagyományos rózsafüzér egy-egy titkával folytatjuk): 

1. …akit Te, Szent Szűz, a Szentlélektől fogantál. 

2. …akit Te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván méhedben hordoztál. 

3. …akit Te, Szent Szűz, a világra szültél. 

4. …akit Te, Szent Szűz, a templomban bemutattál. 

5. …akit Te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál. 

6. …aki érettünk vérrel verejtékezett. 

7. …akit érettünk megostoroztak. 

8. …akit érettünk tövissel megkoronáztak. 

9. …aki érettünk a keresztet hordozta. 

10. …akit érettünk keresztre feszítettek. 

 11. …aki a halálból feltámadt. 

12. …aki a mennybe fölment. 

13. …aki nekünk a Szentlelket elküldte. 

14. …aki Téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett. 

15. …aki Téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.

          A negyvenöt kék, kisebb gyöngyön pedig ezt imádkozzuk: 

         Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus, a boldogságos Szűz Mária és Szent József most és mindörökké. Ámen.

         A rózsafüzér végén ezt imádkozzuk: 

V.: Imádkozzál érettünk boldogságos Szent József! 

F.: Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. 

Könyörögjünk: 

         Úristen, ki Szent Józsefet egyszülött Fiadnak és az ő Édesanyjának szolgálatára ötöktől fogva kiválasztottad, és méltóvá tetted arra, hogy a Szent Szűz jegyesének és Szent Fiad Atyjának és oltalmazójának neveztessék, Jézusnak és Máriának tett minden szolgálatára kérünk, add meg nekünk azt a kegyelmet, hogy napról napra méltóbbak lehessünk az ő esedezésére, s a mennyben örökké élvezhessük a vele óhajtott közösség örömét, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. 

Rózsafüzérima egyszerűbb módon 

A fehér gyöngyökön ezt imádkozzuk: 

Dicsőséges Szent József, add, hogy pártfogásod által jámborul éljünk, és szentül haljunk meg a te oltalmad biztonságában! 

A kék gyöngyökön pedig: 

Szent József, Jézus legszentebb Szívének hű őre, könyörögj érettünk! 

Forrás: 

Szent József imakönyv, Agapé KK, 1999.

További bejegyzések Szent Józsefről ezen a linken!

Szent József-ima, ami soha nem hagy cserben

         Szent Józsefet csendes hűsége, engedelmessége; az, ahogy szolgálta a Szent Családot Jézus gyermekkorában, az egyik leginkább kedvelt szentté tették. 

         Bár Szent József egy szót sem szól a Szentírásban, csendes engedelmessége és családjáról való lelkiismeretes gondoskodása példaként áll előttünk. 

         A gondok, az aggodalmak közepette, életünk sötét időszakaiban tanuljunk Szent Józseftől, aki tudja, hogyan kell a „sötétben járni”, „hogyan kell meghallgatni Isten hangját”, „hogyan lehet csöndben előre haladni” – emlékeztet Ferenc pápa. – Erről a férfiról, aki vállalja az apaságot és a misztériumot, azt mondják, hogy az Atya árnyéka: az Atyaisten árnyéka. 

         Már a 3–4. században is tisztelték Jézus nevelőapját, sőt, az Egyesült Államokban népszerű Pieta imakönyv szerint Kr. u. 50-ből származik az egyik Szent József közbenjárását kérő imádság. A Pieta imakönyv állításait azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, a Szentszék már 1954-ben figyelmeztette a híveket és a papságot, hogy az imakönyv megalapozatlan ígéreteket tartalmaz.

          „Ezt az imádságot a Mi Urunk, Jézus Krisztus születése utáni 50. esztendőben találták meg. 1505-ben a pápa elküldte Károly császárnak, aki éppen csatába készült. Aki ezt az imát olvassa, hallgatja, vagy magánál tartja, nem hal hirtelen halált, nem fúl vízbe, nem hat rá a méreg; nem esik az ellenség fogságába, nem szenved tűzhalált, nem győzik le a csatában. Mondd kilenc reggelen keresztül azért, amit szeretnél. Még senki sem csalatkozott benne” – írja az imakönyv a Szent József-imáról. 

          Ne felejtsük el: Isten mindig meghallgatja az imáinkat, legfeljebb néha nem úgy, ahogy mi gondoljuk. 

         Ó, Szent József, ki oly nagy és erős védelmezőnk vagy, és kérésed oly gyorsan jut el Isten trónja elé, eléd helyezem minden aggodalmamat és kívánságomat. 

         Ó, Szent József, támogass hathatós közbenjárásoddal, és kérd isteni Fiadtól, áldjon meg engem minden lelki ajándékkal, Krisztus, a mi Urunk által, hogy mennyei segítségedben részesedvén hálát és hódolatot adhassak a legszeretőbb Édesapának. 

         Ó, Szent József, soha nem unom meg szemlélni, ahogy Jézus alszik a karodban; közeledni sem merek, amíg Ő alszik a szíveden. Helyettem is öleld át szorosan, adj egy csókot a fejére a nevemben, és kérd meg, hogy viszonozza a csókot, amikor majd utolsót lélegzem. Szent József, haldoklók védőszentje, imádkozz értem! Ámen. 

Forrás:

Magyar Kurír

További bejegyzések Szent Józsefről ezen a linken!

Kilenced Szent József tiszteletére

Imádkozásának módja: 

         Megkezdéskor mondjuk el a „Bevezető imát”. Minden nap olvassuk el az aznapon sorra kerülő elmélkedést és átolvasás után gondoljuk át tartalmát. Utána imádkozzuk el „Szent József litániáját. 

      A kilencedik napon mondjuk el a „Befejező imát”. Ha kérésünket meghallgatta Isten, ne mulasszuk el a hálaadást. Ennek legméltóbb megnyilatkozása, ha szentáldozáshoz járulunk. 

         A napi elmélkedés öt részből áll: 

1. Istenre gondolás és célkitűzés; 
2. az elmélkedés anyagának átgondolása; 
3. ennek kifejtése; 
4. önmagunkra alkalmazása; 
5. imatársalgás Istennel és Szent Józseffel. 

Bevezető ima a kilenced előtt 

         Mindenható Isten, hiszem, hogy Te végtelen jóságú Úr vagy és irgalmasan tekintesz reám, bűneimet fájlaló, gyarló emberre. Ez a nagy jóságod és irgalmad fölbátorít, hogy érdemtelenségem tudatában könyörögve forduljak hozzád. Azt kérem tőled, Uram, hogy ezt a kegyet (itt fűzd közbe kívánságodat) jóságosan megadjad.

      Alázatos kérésemet szent Fiad nevében terjesztem színed elé Uram, mert tudom Jézus kinyilatkoztatásából, hogy Őérte könyörületes vagy hozzánk, méltatlan emberekhez. 

         Mindenható Istenem! Üdvözítőnk áldott nevének és érdemeinek segítségül hívásán kívül ég egynek esedezését kapcsolom, Uram, könyörgésemhez, azért, akit az emberek közül Szűz Mária után a legnagyobb méltósággal tüntettél ki, Szent Józsefét, Isten, aki érdemesnek tartottad őt, hogy Jézusnak nevelőatyja és szent Anyjának szűzi élettársa legyen, vedd kegyesen Szent Józsefnek pártoló imáját, melyet e szent kilenceddel is kiesdeni akarok. 

         Szent József, Jézus nevelőatyja, kérve-kérlek, állj mellém pártfogásoddal. E kilenc napon keresztül téged állítalak elmélkedésemben lelkem elé és lelked kiválóságait életem példájául választom. Ígérem, hogy ami jót ezek alapján megismerek, gyarló erőimet megfeszítve életemben, tetteimben, viselkedésemben valóra fogom váltani. Ámen. 

Első nap: Szent József méltósága az égben 

Elmélkedés:

1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézed áhítatomat. Jöjj segítségemre megvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésem alapján megismerjem és nagyra becsüljem szent Józsefnek égi méltóságát. 
2. A Vatikán egyik termének falára a Szeplőtelen Fogantatás hittételének ünnepélyes kihirdetését festette le egy művész. Amikor készen volt munkájával, bemutatta a pápának. IX. Pius érdeklődve szemlélte a képet. Alul a pápa és a kihirdetésen jelenlévő méltóságok voltak láthatók, fölül a megnyílt eget ábrázolta a művész, közepén az Úr Jézussal, közben az angyalok és Szentek seregével. A pápa hirtelen e kérdéssel fordult a festőhöz: „És Szent Józsefet hová rajzoltad?” A művész oda mutatott a szentek seregére, akik között látható volt Szent József alakja is. IX. Pius megcsóválta a fejét: „Szent Józsefnek nem ott van a helye, hanem itt” - mondotta és Jézus mellé mutatott. Azután hozzátette: „József, Jézus és Mária mellett élt a földön, Jézus és Mária közelében van az égben is!” A képet, alkotója kijavította és Szent József alakját Üdvözítője mellé rajzolta. 
3. A pápa szava szemléltetően tárja elénk Szent József égi méltóságát. Jézushoz és Szent Anyjához közelebb áll minden embernél az örök dicsőségben is és annak fénye mindenkinél jobban besugározza őt. Isten rendelése és a maga alázatos szeretete kapcsolta Jézushoz. Jézusnak nevelőatyja volt. Erre a nagy méltóságra a Mindenható választotta ki őt, Jézusnak táplálója, földi gondozója, gyermekségében oltalmazója volt. Mennyi szeretetet, gyengédséget, munkát és nélkülözést tanúsított! Üdvözítőnk is hálás szeretetével vonzódott hozzá és az Ő isteni hatalma közelségével viszonozta azt a szeretetet, amely földi életében közvetlenül mellette lángolt. 
4. Milyen világos és megcáfolhatatlan ez az igazság. Szent József Jézus közelében van az égben, mert Isten akaratából és szíve szeretetével mellette élt a földön. De ha közelében van, akkor szava hatalmas és közbenjárása hathatós. Hiszem ezt és el nem felejtem! Hiszem, hogy Szent József valamennyi szent előtt kedves az Úr Jézusnak! Hiszem, hogy ennek következtében könyörgő közbenjárása hathatós.

Könyörgés:

         Úristen, ki Szent Józsefet az égi dicsőségben magas méltóságra emelted, esdve kérlek, közbenjárására hallgasd meg alázatos könyörgésemet. Szent József, ki a mennyek boldogságát szeretett Jézusod közelében élvezed, hathatós pártfogásoddal vedd oltalmadba és terjeszd Isten elé kérésemet. 

Szent József litániája.

Hozzád menekülünk...

Második nap: Szent József méltósága a földön 

Elmélkedés: 

1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre megvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésem alapján megismerjem és nagyra becsüljem Szent József földi méltóságát.
2. Az első karácsony után egyik napon Betlehemben a római hatósághoz tart Szent József. Sokan tolonganak ott, de ő vár szerényen, amíg sorra kerül. Odaáll a népszámlálás adatait felvevő hivatalnok elé és bemondja: „Családom három tagból áll. Én vagyok József, Dávid király nemzetségéből. Élettársam: Mária, ugyancsak Dávid házából. A harmadik Jézus, Máriának Fia.” Amikor szavában Jézushoz ér, tisztelettel meghajtja fejét és elhallgat. Arcán meglátszik, hogy valami magasztosra gondol. Arra, hogy Jézus a Magasságbelinek egyszülött Fia, kinek földi gondozásával őt tüntette ki az Úr. Ezalatt bejegyzi adatait a hivatalnok és nem is sejti, hogy nagyobb méltóságot jelentenek a közönséges szavak, mintha három földi ország királyának vallaná magát az, aki őket bejelentette.
3. József Szűz Mária jegyesének, élettársának mondotta magát. Nagy méltóság ez! Hiszen az emberek között Mária az egyetlen, aki minden bűntől ment volt és magát az Isten Fiát mondotta gyermekének. József ennek a Máriának volt jegyese, a földön élettársa. József Jézus nevelőatyjának mondta magát. Jézus a hatalmas Istennek Fia, aki emberi testben jelent meg, mint egy szegény názáreti család tagja. És e család feje, Jézusnak törvény szerinti nevelőatyja Szent József volt. József nem mondta el a betlehemi hivatalban, hogy ő Máriának nem test szerinti társa, hanem szűzi hitvese; nem mondta el, hogy Jézusnak nem test szerinti atyja, hanem Istentől rendelt gondozója. Ez az emberekre nem bízott, de Isten előtt ismeretes titok nagyságát erősen növeli. Hiszen, ha test szerint is atyja lett volna Szent József az Úr Jézusnak, csak a természet szavát követte volna gondosságával. Ámde ő nem a test szerint, hanem a lélek és Isten rendelése szerint volt oltalmazója és ezért nagyobb az érdeme, mert mégis igen-igen szerette Krisztust. 
4. Hódolattal kell föltekintenem ezért Szent Józsefre. Nagyobb az ő méltósága bármelyik szentnél! Hiszen a szentek csak Jézus szolgáinak nevezhették magukat, de József törvény szerinti Fiának hívhatta Krisztust. Nagyobb az ő méltósága az angyalokénál! Az angyalok Máriában királynőjüket tisztelik, de József szűzi hitvesének szólíthatta a Szent Szüzet. Mily nagy lehet annak szava, kit az Úr ily magasra emelt! 

Könyörgés:

         Úristen, ki Szent Józsefet e földön Szűz Mária jegyesévé és egyszülött Fiad nevelőatyjává választottad, esdve kérlek, közbenjárására hallgasd meg alázatos könyörgésemet. Szent József, aki Máriát szűzi élettársadnak és Jézus törvény szerint Fiadnak nevezhetted, e nagy méltóságod érdemeire hivatkozva; vedd oltalmadba és terjeszd Isten elé kérésemet. 

Szent József litániája. 

Hozzád menekülünk...

Harmadik nap: Szent József kiválasztásának alapja 

Elmélkedés:

1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésemben megismerjem miért választottad éppen Szent Józsefet arra a nagy méltóságra. 
2. Szent József idejében ezren és ezren éltek, akik a világ szemével mérve alkalmasabbak lettek volna az Üdvözítőnek és Anyjának eltartására, Jézus nevelésére, oltalmazására. Isten mindentudó tekintete látta a fejedelmeket, akik bíborba öltöztették volna Máriát és arannyal kivert, ébenfa bölcsőbe fektették volna Jézust. Látta a híres tudósokat és bölcseket, akik nagy gonddal tanították volna az ifjú Messiást. Isten nem a fejedelmeket, nem a gazdagokat, nem a tudósokat, hanem egy szegény, egyszerű munkást választ ki egyszülött Fia nevelőatyjául és Anyja hitveséül: Szent Józsefet. Királyi vérből származik ugyan, de családja annyira elszegényedett, hogy származásáról a nemzetségkönyveken kívül alig tud valaki. Kenyérszerzője a két kérges keze és tudománya egyedül Isten törvényének ismerete. De három olyan kincse van, amely az Atya figyelmét ráirányította és az a három kincs: igaz élete, szűzi tisztasága és alázatossága.
3. Szent József kiválasztásánál látom, hogy Isten méltó jegyest keresett Máriának és méltó nevelőatyát Fiának. Máskor nem így tesz az Úr. Épp ellenkezőleg: sokszor méltatlan eszközt választ ki tervei megvalósítására, hogy annál jobban kitűnjék égi ereje. Az apostolok fejének, Jézus földi helytartójának pl. a Krisztustagadó Péter választatott. Miért nem tett így Isten ebben az esetben is? Azért, mert szent Fiának és Jézus anyjának közvetlen környezetéül szemelte ki Józsefet. Az Isten Fia és szent Anyja pedig oly nagyok, hogy Isten tekintettel volt rájuk. Igaz ember kellett a Szentcsalád fejéül, hiszen méltatlan lenne, hogy a bűn útját járja a családfő, midőn a családanya szeplőtelen és bűntől mentes, a család gyermeke pedig az Isten! Szent József a Szentírás tanúsága szerint is igaz volt, mert minden gondolatát és akaratát az irányította, mit parancsol Isten! - Szűzi férfiú kellett a Szentcsalád fejéül, hiszen méltatlan lenne az érzéki élvezet után vágyó családfő, mikor a családanya még a Messiás anyaságát sem vállalja, ha szüzességének sérelmével járna. József pedig szűz volt, erénye annál értékesebb, mert ember volt ő is, mint mi valamennyien és küszködésébe került ennek az erénynek megőrzése. - Alázatos lélek kellett a Szentcsalád fejéül, hiszen ahol olyan fényes csillagok ragyognak, mint Jézus és Mária, csak az lehet alkalmas mellettük állni, akinek van lelki ereje, hogy rendeltetéséhez híven a háttérbe vonuljon, önmagáról lemondjon. József alázatos szerénységét az evangéliumok is világosa bizonyítják; csupán akkor olvastunk róla, amikor az Úr Jézusnak és szent Anyjának tett szolgálatait jegyzik fel. 
4. Milyen magasztosra emeli Józsefet igazsága, szüzessége és alázatossága! Hogy eltörpül e lelki kincsek mellett a királyi trón magassága, a tudomány, a hatalom köntöse. Megláthatjuk itt, mi az igaz emberi nagyság! És én vajon miben keresem életem értékét? Abban-e, hogy az igazságra törekszem? Tetteimet az irányítja-e, hogy mit parancsol Isten? Vigyázok-e állapotbeli tisztaságomra és kezembe se veszem e az erkölcsrontó olvasmányokat, kerülöm-e léha barátokat, a bűnre csábító alkalmakat? Elismerem-e alázatosan gyarlóságomat és nem vagyok-e nagyra csip-csup erényeimmel? - Ó Szent József! Mily más vagy te, mint én! 

Könyörgés:

         Úristen, ki Szent Józsefet igaz életre, szüzességre és alázatossága miatt a föld legnagyobb méltóságára emelted, esdve kérlek, hallgasd meg közbenjárására könyörgésemet. Szent József, aki Isten parancsainak megtartásában, a tisztaságban és alázatosságban példaképünk vagy, könyörögj érettem, hogy követni tudjam erényeidet, így méltóvá legyek annak a nagy kérésnek elnyerésére, amelyért e kilenc napon át esedezem. 

Szent József litániája.

Hozzád menekülünk...

Negyedik nap: Szent József és a mindennapi kenyér 

Elmélkedés:

1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted látja most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre megvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésemben megismerve Szent Józsefnek a mindennapi kenyérért folytatott küzdelmét, erőt meríthessek állapotbeli kötelességeimnek betöltésére. 
2. A felkelő nap Szent Józsefet már a műhelyben találja. Imádkozik és utána hozzálát a munkához. Nehéz gerendákat emel, faragj azokat. Meg-megáll, izzadtan törli homlokát, jól esnék egy kis pihenés, de sietnie kell, hogy estig készen legyen a rendeléssel. Bármennyire siet is azonban, nagyon ügyel arra, hogy munkája pontos, tartós és kifogástalan legyen, mert a fizetésért becsülettel akar megdolgozni. Esteledik már, amikor készen van, imádkozik és vállaira véve az elkészült munkát, hazaviszi rendelőjének. Összeszámolja a kapott bért, erszényébe teszi. Bizony csekély összeg, épp csak, hogy a szükségesre futja belőle. Otthon aztán átadja Máriának, hogy ossza be. Egyikük sem elégedetlenkedik. Szerény estebédjükhöz ülnek hárman: Jézus, Mária és József. Utána csendesen elbeszélgetnek... 
3. Látom, hogy Szent József dolgozik a napi kenyérért. Nehéz, durva a munkája, de szorgalmasan és kitartóan végzi, mert tudja, hogy Isten munkára teremetette az embert. Az egyiket, hogy eszével, a másikat, hogy testi erejével és ügyességével alkosson. Ez az ember hivatása. Miféle ez a munka: tanítás-e, vagy kapálás, bíráskodás-e, vagy utcasöprés, nem jön számba Isten előtt, de igenis számba vétetik az, hogy hűségesen és szorgalmasan végzi-e az ember? Szent József becsületesen dolgozik. Hűségesen eleget tesz a bérért, jó anyagból, pontosan, gondosan készíti el a rendelést. Tudja, hogy az igazságosság erénye értelmében a munkás, csak akkor méltó a bérére, ha munkaadójával szemben jól teljesítette megállapodását. - Szent József megelégedett munkája bérével. Szerény bizony az, és nem futja belőle sok kívánatosra, de ő a szükségesekkel is megelégszik. Tudja, az ember boldogsága nem dúslakodásban van, hanem abban, hogy igényeit a lehetőséghez méri. - Szent József imával kezdi és imával végzi munkáját. A munka kényszerét, a jószándék égi értékével változtatja át lelki érdemmé. 
4. A mindennapi kenyérért fáradó ember példáját látom én a te életedben, Szent József! Nekem is dolgoznom kell, mert Isten munkára és nem henyélésre teremtett. Ó, de hányszor nézem nyűgnek a munkát s nem gyakorlom a kötelességteljesítés erényét! - Mily kevésszer törekszem munkámban hűségre, pontosságra, de mily sokszor jár eszemben a magam követelése. Hányszor elégedetlenné tesz keresetem csekélysége és eszembe sem jut, hogy igényeimet mérsékeljem, így egyenlítsem ki a hiányt, szerezzem meg a boldogságot, mely még a koldusnak is osztályrésze lehet. - Hányszor vergődöm át a munka nehéz napjain anélkül, hogy az ima erejével fokoznám erőmet s Istennek ajánlanám fel küszködésemet. Mennyi érdemet, lelki értéket engedek ilyképpen veszendőbe menni! - Szent József, ezentúl a te példádat követem és változtatni fogok eljárásomon. 

Könyörgés:

         Úristen, ki Szent Józsefet a munka védőszentjévé avattad, esdve kérlek, tekints az ő dolgos, becsületes, megelégedett és imával megszentelt kötelességteljesítésére és érdemei miatt hallgass közbenjárására. Ó Szent József, ki nehéz munkába töltötted napjaidat, eszközöld ki számomra Istennél a hű kötelességteljesítés erényét, hogy ezáltal is méltó egyek annak a kérésnek elnyerésére, melyért közbenjárásodat kérve e szent kilencedet tartom. 

Szent József litániája.

Hozzád menekülünk...

Ötödik nap: Szent József és a szenvedés 

Elmélkedés:

1. Mennyei Atyám, tudom, isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézed áhítatomat. Jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésemben megismerjem, mint viselkedett Szent József a szenvedésekben és megtanuljam tőle, hogyan kell nekem is megállnom helyemet a szenvedések idején. 
2. Az első karácsony délutánján holtra fáradtan éri el Szent József Szűz Máriával Betlehem városát. Mária sápadt, órája közeleg, József aggódva keres szállást számára. A fogadókba kinevetik: hiszen már tegnap is nehéz aranyakért adtak csak férőhelyet. Házról-házra kopogtat. Elutasítják. Sok helyről durván elkergetik. Fájdalom kínozza lelkét, még tisztes szállásról sem tud gondoskodni az isten Fiának és anyjának. Fölnéz az égre, utána lehajtja a fejét és megindul a Szent Szűzzel a barmok szállása felé. Szemében könnyek égnek, de nem az elkeseredés, hanem a diadalmasan kiállott szenvedés nemes könnyei.
3. Szent Józsefet meglátogatta az Úr. A testi fáradtság lenyomta, az emberek szívtelensége, gorombasága keserítette. Szűz Mária nélkülözésének látása fájt neki. A tudat, hogy az eljövendő Isten Fiának csak istállót nyújthat születése helyéül, összefacsarta szívét. Megfigyelem, hogy ennyi baj közepette hogyan viselkedik Szent József. Nem okol senkit. Sok ember az ég felé rázza öklét, ha megpróbáltatás éri, és mindenkit baja okának gondol ilyenkor. Nem kapkod és nem türelmetlenkedik, nem jajveszékel haját tépve, nem sopánkodik ölbe tett kézzel, hanem végigjárja Betlehem valamennyi házát. Megtesz mindent, amit megtehet, hogy eltávolítsa a bajt, de amikor minden igyekezet ellenére sem tud segíteni helyzetén, megnyugodva meghajlik Isten akarata előtt. Nehéz szívvel bár, de készségesen tér az istállóhoz. Végül pedig lelki hasznot merít a testi-lelki szenvedésből is, mert áldozatos szívvel fölajánlja Istennek a megpróbáltatás elviselését.
4. Igazság az, hogy a csapások idején tűnik ki, hogy milyen az ember. Csodálva Szent József szenvedésben erős lelkét, igazán szégyenkezve gondolok arra, hogyan viselkedem ha bajjal látogat meg az Úr. Hogyan panaszkodom, türelmetlenkedtem, tusakodom Isten rendelése ellen és hányszor engedtem lelki haszon nélkül elmúlni a szenvedés idejét. De csak eddig volt így, mert a jövőben Szent József példáját akarom követni s a szenvedések idején meg akarom mutatni, hogy Istent igazán szeretem. 

Könyörgés:

         Jóságos mennyei Atyám, ki szent Józsefet földi életében szenvedésekkel is megpróbáltad, tekints kegyesen az ő tűrő, megnyugvó lelkére és miatta is hallgasd meg értem közbenjáró könyörgését. Szent József, ki a nehézségek óráiban megmutattad, mennyire szereted Istent, esd ki számomra a türelem és megnyugvás erényét, hogy lelkem méltó legyen nagy kérésem meghallgatására, melyért e kilencedet tartom. 

Szent József litániája.

Hozzád menekülünk...

 

Hatodik nap: Szent József és a vallás gyakorlása 

Elmélkedés: 

1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel és add, hogy a mai elmélkedésemben megismerjem Szent József tevékeny vallásosságát és követésére buzduljak. 
2. Péntek esete van a Szentcsalád názáreti házában. Az asztalfőn ül szent József, előtte a Szentírás egy tekercse. Hangosan, nagy áhítattal imádkozik és a kis Jézus a Szűzanyával utána ismétlik az imádság szavait. Azután a Szentírásból felolvas egy részt. Jézus és Szűz Mária tisztelettel hallgatják... Amikor pedig elközelgett a húsvét ünnepe, Szent József a kis Jézussal és Szűz Máriával Jeruzsálembe zarándokol a templomba. Abbahagyja a munkát, bezárva házát, útra kel. Többnapi az út és csoportba verődnek a templomba-menők. Felcsendül ajkukon az ima és ének, melynek dallamába beleszövődik szent József hangja is. A templomba érve buzgó imában önti ki lelkét Isten előtt és bemutatja a törvényszabta áldozatot. Az ünnepek után visszatérve, lelkében felfrissülve dolgozik tovább. 
3. Szent József a Szentcsalád feje, látom, hogy a vallásosságban is jó példával jár elől. Jámborsága, áhítatos összeszedettsége vonz és Isten felé irányítja övéi gondolatát is. A családi ájtatosságra maga köré gyűjti a többieket s nemcsak a testi táplálékot szerzi számukra, hanem a Szentírás fölolvasásával a lelküket is erősíti. Szent József ünnepnapokon leteszi a munka szerszámait és övéivel együtt a templomba megy. Bár háza több, mint a jeruzsálemi szentély, hiszen vele együtt és az Isten Fia, mégis Salamon templomát keresi fel, mert úgy parancsolta meg az Isten. Erre az útjára övéit is elviszi, mert akikkel együtt éli a szürke hétköznapokat, Isten házában is együtt akarja azokkal tölteni az ünnepet. Szent József nem mulasztja el bemutatni az áldozatot, amelyet Isten törvénye előír. Állatok ezek és micsoda az újszövetség áldozatához képest?! Ámde értéket adott neki az engedelmesség, mert a törvény parancsának teljesítése az értéktelent is értékessé teszi. 
4. Megszégyenülök, ha Szent József tevékeny vallásosságát nézem és a magam lanyhaságára gondolok. Hogyan lángolt szíve Isten szeretetében, hogyan imádkozott és énekelt! És én? ...Hogyan hagyta abba anyagi áldozatot hozva a munkát, fárasztó utat tett meg, hogy templomba juthasson! És én? ...Hogyan mutatta be az áldozatot. És én hogyan vagyok jelent a szentmiseáldozaton? ...Hogyan vitte családját apostolkodva az Úrhoz! És én? 

Könyörgés:

         Úristen, ki Szent Józsefben a tevékeny és apostolkodó vallásosság példaképét tártad elénk, esdve kérlek, hallgasd nagy szentednek könyörgését. Szent József, ki lélekben és buzgóságban szolgáltál az Úrnak, járj közbe érettem, hogy én is tevékeny vallásossággal kedvessé legyek az ég előtt és kiérdemeljem azt a kegyet, amelyért e szent kilencedet tartom. 

Szent József litániája.

Hozzád menekülünk...

 Hetedik nap: Szent József Isten akaratának teljesítője 

Elmélkedés: 

1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel s add, hogy a mai elmélkedésben megismerjem, miként teljesítette Szent József Isten akaratát, és magam is az utánzására buzduljak. 
2. Csillagos éjszaka csendje veszi körül a betlehemi istállót. Az isteni Gyermek Szűz anyja oldalán pihen a jászolban. Szent József az istálló eresze alatt alussza fáradt álmát. Egyszerre hangot hall álmában: „József” - szólítja valaki. Egy angyal, József figyel, mert az égi küldött tovább beszél: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok...” József fölébred, felkel, felkölti Máriát is és csomagolni kezdenek. Még azon éjszaka megindulnak mesze Egyiptomba, mert Isten parancsolta. - Egyiptomban jól megy a sorsa. Csendes boldogságából ismét álom szólítja. Angyali szót hall: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját és menj Izrael földjére.” József még azon éjjelen csomagolt és a felkelő nap sugarai már az országúton találják, amint az öszvért vezeti, amelyen a Szűz ül, karján Jézussal. Készségesen elhagyja az egyiptomi jólétet is, mert Isten így parancsolta. 
3. Szent Józsefnek is, mint minden embernek, a csendes, nyugodt élet volt a vágya. De ezt és minden más vágyát alárendelte Isten akaratának. Éspedig nézzük, hogyan rendelte alá? Önmegtagadóan. Nem azt tette, ami neki tetszett, hanem amit Isten parancsolt. Pihenni vágyott, de Isten hosszú útra küldte, és szó nélkül engedelmeskedett. - Áldozatosan. Nem tekintett anyagi kárra, fáradtságra, ha az Úr akarata úgy kívánta. Egyiptomban jól keresett, de még a megkezdett munkát is abbahagyta, mert Isten úgy akarta. - Azonnal és panasz nélkül. Nem fut előbb fűhöz-fához elsírni, hogy mekkora áldozatába került neki a parancs betartása. 
4. Milyen másképpen teljesíti Szent József Isten akaratát és parancsát, mint ahogyan én szoktam! Én többnyire azt nézem, hogy mi a magam kívánsága és nem azt, hogy Isten mit akar. Mennyire visszariaszt engem minden áldozat, főleg az anyagi érdek. Hogyan halogatom a jót és milyen szorgosan panaszkodom el egyiknek is, másiknak is, mekkora nehézséggel jár a parancs teljesítése! - Megszégyenülten bánom eddigi viselkedésemet és ígérem, hogy másképp lesz ezután. 

Könyörgés:

         Úristen, ki Szent Józsefben az önmegtagadó, áldozatos engedelmesség példáját mutatod nekünk, esdve kérlek, hallgasd meg hűséges szolgád könyörgését. Szent József, kinek Isten parancsa volt az első és annak teljesítése boldogság, eszközöld ki számomra Istentől a kegyelmet, hogy az Úr akaratát hozzád hasonlóan tudjam követni s ezáltal is méltóvá legyek annak elnyerésére, amiért e szent kilencedet tartom. 

Szent József litániája.

Hozzád menekülünk...

Nyolcadik nap: Szent József, Jézus nélkül 

Elmélkedés:

1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézed áhítatomat, jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel és add, hogy a mai elmélkedésemben megismerjem, miként viselkedett Szent József, amikor elveszítette Jézust, és megtanuljam, hogyan kell visszatérnem Üdvözítőmhöz, ha szerencsétlenségemre elszakadtam tőle. 
2. A jeruzsálemi templomból visszatérőben van a Szentcsalád. Énekelnek, imádkoznak a többi zarándokkal, amint ez ilyenkor a zsidóknál szokásban volt. Este aztán észreveszik, hogy Jézus nincs a csoporttal. Szent József elsápad és Szűz Máriával együtt keresik. A többiek nyugovóra térnek, József azonban a szűzanyával együtt aggódó szívvel visszafordul Jeruzsálembe. Lábuk remeg a fáradtságtól és kezükben az izgalomtól remeg a vándorbot. Lelküket egy gondolat foglalkoztatta: megtalálni Jézust, akit elveszítettek. Harmadnapra rátalálnak Isten templomában. József megkönnyebült szívvel megáll előtte. 
3. Szent József boldogtalannak érezte magát, mert elveszítette Jézust. Az Isten bízta oltalmára és ő, ha akaratlanul is, szeme elől tévesztette. Mennyire igyekszik helyrehozni a hibát? Egy pillanatot sem pihen, hanem keresi az elveszített Jézust. Otthagy mindent, zarándoktársakat, poggyászt, ételre, italra, álomra nem is gondol, Jézus visszanyerése egyetlen vágya. - Szent József a templomban találta meg Jézust. Örvendezve nézett rá és szívében megfogadta, hogy ezután el nem hagyja őt. 
4. Szent József boldogtalan volt Jézus nélkül, ezerszerte boldogtalanabb az a bűnös, aki halálos bűnnel eltaszította magától az Urat. Nincs, aki igazán szeresse a szerencsétlent s akiben megbízhasson. Hányszor éreztem már bűnös szívemmel én is ezt! - Szent József mitsem tétovázva keresi Jézust. Éppúgy kell a bűnösnek is törekednie, hogy visszanyerje Isten kegyelmét. El kell hagynia a bűnös életet a léha társakat és a bánat útján vissza kell fordulnia az Üdvözítőhöz. Bűnös lelkem, ez a te kötelessége d is, mert ha tovább is Jézus kegyelme nélkül élsz, örökre véged! - amint Szent József az Úr hajlékában találta meg Jézust, úgy találjuk meg mi bűnösök őt a templom gyóntatószékének rácsánál. Itt tár vissza Jézus békéje szívünkbe, mert itt halljuk a felmentő szót: „Bűneid meg vannak bocsátva!” - Uram! Fogadom, hogy letérdelek oda, valahányszor az emberi gyöngeség bűnbe visz. 

Könyörgés:

         Úristen, ki Szent Józsefet az elveszett Jézushoz visszavezetvén, lelkét megörvendeztetted, kérlek, hallgass kedves szolgádnak, Szent Józsefnek könyörgésére. Szent József, ki nem nyugodtál addig, míg az elveszett Jézust atyja hajlékában meg nem találtad, eszközöld ki nekem, szegény bűnösnek a kegyelmet, hogy vétkeimet elhagyva, Jézus kegyelmében újra vele élhessek és így méltóvá legyek annak elnyerésére, amiért e szent kilencedet tartom. 

Szent József litániája.

Hozzád menekülünk...

Kilencedik nap: Szent József küzdelme a halállal 

Elmélkedés:

1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre megvilágosító kegyelmeddel és add, hogy a mai elmélkedésben megismerjem, mint küzdött Szent József a halállal, és megtanuljak tőle jó élettel előkészülni utolsó órámra. 
2. Félhomályos szobában halálos ágyán fekszik Szent József. Testét fájdalmak gyötrik, lelke érzi, elközelgett a halálos vég. Gondolkodik. A kísértő gonosz, a kétségbeesés hurokját veti feléje és lekicsinyli mindazt, amit tett. Szegénységben élt, pedig ha a gazdagságra törekszik, mennyi jót tehetett volna. Reggeltől estig dolgozott, pedig ha övéit elhagyja, mennyi jóra taníthatta volna az embereket... Szent József mosolyog a sátán kísértésén - A gonosz lélek nem adja fel a küzdelmet. Az Úr Jézustól és Szűz Máriától való elválás keserűségével akarja megzavarni lelkét. Szent Józsefet ez sem ejti kétségbe. Lelke áttekinti a múltat, jelent és a jövőt. Múltjából az erények és munka emlékei maradtak meg. Az erényeket Istenért gyakorolta, a nehéz munkát Jézusért vállalta. Jelene két drága lélek közelségéből áll: ézus és Mária állnak mellette. Jövője biztos, hiszen az igaz Bíró csak jutalmat adhat neki, a hűségesnek. Lehunyta szemét e világon, hogy az örök boldogság honában ébredjen fel. 
3. Szent Józsefet is megkörnyékezte a gonosz lélek kétségbeejtő kísértése. Hiszen ő is ember volt! De szóba sem állt vele, még akkor sem, amikor a jónak látszatába burkolta támadásait. - Nyugodtan várta a halált, mert jutalma biztonságának záloga volt erényes élete. A halál csak annak nehéz, ki könnyelműen élt. Annak azonban könnyű, aki nehézségekkel bár, de küzdött a bűnös élet csábításai ellen. - Szent József örömmel halt meg, mert tudta, hogy odaát, az örökkévalóság végtelen boldogságban együtt lesz Jézusával. 
4. A kísértés még Szent Józsefet sem kímélte meg. Vigasztaló és bátorító ez számomra is, aki nem egyszer már-már ellankadtok a gonoszság elleni harcban. - Szent József halálát könnyűvé tette erényes élete. Számomra is az élet a halál előkészülete. Ámde jó előkészület-e az én életem? - Szent József örömmel halt meg, mert vele volt Jézus és Mária. Velem van-e az Üdvözítő s a Szűzanya? Mi lenne, ha mint annyi embernek, hirtelen kellene az örök Bíró elé lépnem? Nem taszítottam-e el Jézust halálos bűnnel? Küzdeni, erényekben és kegyelemben akarok élni, hogy jól tudjak meghalni! 

Könyörgés: 

         Úristen, kinek kezéből Szent József küzdelmeivel és erényes éltével a boldog halált kiérdemelte, tekints kegyesen kiváló szolgád érdemeire és hallgasd meg könyörgését. Szent József, ki boldog halállal múltál ki, mert erényesen éltél e földön, esdd ki számomra is a bűnbánatban megtisztult élet után a jó halál kegyelmét, és te, aki haláloddal is érdemet szereztél az Úrnál, ajánld fel haláltusád egyetlen pillanatát annak a kegynek elnyerésére, amelyért e szent kilencedet tartom. Ámen. 

Szent József litániája.

Hozzád menekülünk...

Befejező ima 

         Ájtatosságom befejezésekor fokozott bizalommal fordulok hozzád, Szent József, Isten érdemes szolgája! Bizalmamat erősíti az a tudat, hogy kilenc napig elmélkedvén erényeid fölött beláttam eddigi gyarlóságomat, buzgóságod és igaz vallásosságod utánzására határoztam el magam. Hiszem, hogy szándékom kedves előtted és ennek alapján remélem, megjutalmazod törekvésemet és hathatós közbenjárásoddal támogatod nagy kérésemet. Mennyei Atyám! Nagy és életemben jelentős a kérés, melyet e szent kilencedben trónusod elé tártam. Tudom, hogy annak kiesdésére a magam szavának ereje kevés és épp ezért erősítem könyörgésemet Szent József közbenjárásával. Bizalommal tölt el a remény, hogy nem veted meg annak pártfogását, akit oly nagyra becsültél e földön, hogy egyszülött Fiadnak Üdvözítőnknek oltalmazójául és Szent Anyjának élettársául választottad. Ne az én gyarlóságomat és érdemtelenségemet tekintsd jóságos Uram, hanem Szent József érdemeiért légy irgalmas hozzám. Ámen.

Forrás:

Szent József imakönyv,  Agapé KK.

További bejegyzések Szent Józsefről ezen a linken!

József, az ács, az Istennel beszél

Magasságos, 

Te tudod: nehéz ez az apaság, 

Amit az én szegény vállamra tettél. 

Apja volnék, - és mégsem az vagyok. 

Ez a gyermek... ha szemébe tekintek, 

Benne ragyognak nap, hold, csillagok. 

Anyja szemei s a Te szemeid, 

Istenem, a Te szemeid azok. 

Gyönyörűséges és szörnyű szemek, 

Oly ismerősek, s oly idegenek... 

Ez az ács-műhely... ezek a forgácsok... 

Mit tehettem érte?... mit tehetek? 

Én tanítottam fogni a szerszámot, 

Mégis rá fogják majd a kalapácsot. 

Úgy félek: mi lesz? 

Most is ki tudja, merre kóborog, 

Tekintetétől tüzet fog a műhely, 

Tüzet a világ,. s egyszer ellobog. 

Ó, jó volt véle Egyiptomba futni 

S azután is óvni a lépteit, 

Fel a templomig, Jeruzsálemig, 

Míg egyszer elmaradt... 

Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja 

Borzolta szürkülő szakállamat, 

Ezüst nyomot hagyott már akkor is, 

Komoly nyomot parányi rózsaujja. 

S most olyan más az útja... 

Vezetném és Ő vezet engemet. 

Csak azt tudom, a Te utadon jár, 

Magasságos, 

De ki tudja a Te ösvényedet? 

Te vagy az atyja, - én senki vagyok, 

Az Evangéliumban hallgatok, 

S hallgat rólam az Evangélium.

Reményik Sándor: 

József, az ács, az Istennel beszél 

(1932)

További bejegyzések Szent Józsefről ezen a linken!