Te, amikor böjtölsz

      Nagyböjtben vagyunk, Anyaszentegyházunk csak két szigorú böjti napot hirdetett meg: Nagyszerdát és Nagypénteket, és a pénteki napokon tilos húst enni. 

      A böjt imával párosulva engesztelés a bűnökért, saját bűneinkért vagy közbenjárás másokért. 

      Jézus elvárja a böjtöt a tanítványaitól, nemcsak Nagyböjtben és Adventben: 

• „Amikor tehát alamizsnát adsz...” (Mt 6,2) „Te amikor imádkozol...” (Mt 6,6) „Te, amikor böjtölsz...” (Mt 6,17). 

      Az alamizsna, az ima és a böjt nem választható lehetőség, hiszen Jézus úgy is mondhatta volna: ha esetleg kedvetek szottyan adakozni, imádkozni, böjtölni, akkor tartsátok be ezeket a tanácsokat. 

• „Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. ...és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.” 

      És szerintem lényeges az is, hogy pont ebbe a szövegkörnyezetbe van beágyazva a Miatyánk (Mt 6, 9-13). Mindez nem Istent változtatja meg, hanem bennünket.

      Az apostolok és a hívők az ősegyházban minden fontosabb küldetés előtt vagy üldöztetés miatt, közösen, vagyis egy akaraton böjtöltek.
      Az Egyház által meghirdetett böjti időszakokon kívül is böjtölhetünk bizonyos napokon, vagy 2-3 napig folytonosan, mert vannak kegyelmek amelyek csak ima és böjt által lehet elnyerni Istentől. 

      A Ószövetségben is böjtöltek, egyúttal áldozatot hoztak a bűnökért, vagyis engeszteltek. Az engesztelés fogalma végigvonul az egész Szentíráson, és össze van kötve az engeszteléssel.

      Az „engesztelés tábláját” a frigyláda tetejére tették, ez egy darabból készült. (Kiv 37,8)

• „Az engesztelés tábláját helyezd a láda tetejére. A ládába pedig tedd be a bizonyságot, amelyet adni fogok neked. Ott fogok veled találkozni, s a törvény ládáján álló két kerub között, az engesztelés táblájáról közlöm veled mindazt, amit általad Izrael fiainak mondani akarok.” (Kiv 25, 21-22) 

      Amikor a bűnökért bikákat, borjúkat, bakokat, bárányokat, gerlét vagy galambokat áldoztak fel az oltár előtt, „engesztelési szertartásnak” nevezték, engesztelés a bűnökért. (Leviták Könyve) 

      Van a zsidóknak egy szigorú böjti napjuk, a Jóm Kippur napja, az Engesztelés Napja, az idén 2015. szeptember 23.-ára esik, egy szerdai napra, csak most nincs Templomuk: 

• „Ez örök törvény számotokra. A hetedik hónapban, a hónap tizedik napján böjtöljetek, s ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, sem a közületek valók, sem a köztetek élő idegenek. Ezen a napon végezzék el rajtatok az engesztelés szertartását, hogy megtisztuljatok. Tiszták lesztek az Úr előtt minden bűnötöktől. Legyen ez szombati nyugalom számotokra, és böjtöljetek. Örök törvény ez. Az engesztelés szertartását a pap végezze el, akit apja helyett fölkentek és beiktattak a szolgálatba. Öltse magára a vászonruhát, a megszentelt ruhát, végezze el a fölszentelt szentélynek, a megnyilatkozás sátorának és az oltárnak a kiengesztelését. Utána végezze el az engesztelés szertartását a papokon és a nép egész közösségén. Örök törvény legyen ez számotokra. Egy évben egyszer kell elvégezni Izrael fiain az engesztelés szertartását minden bűnükért.” Úgy is tettek, ahogy az Úr Mózesnek meghagyta. (Lev 16, 29-34) 

      

      Amikor egy egész város vagy egy közösség apraja és nagyja böjtölnek és imádkoznak, csodálatos dolgokat tesz Isten, például: Ninive, az erőszakos és bálványimádó város megmenekül (Jónás Könyve).

      Eszter királyné háromnapos szigorú böjttel megmenti a zsidó népet, még vizet sem isznak: 

• „Menj, és gyűjtsd össze a Szuzában található összes zsidót, s böjtöljetek értem! Három nap és három éjjel semmit se egyetek és ne is igyatok! Magam is ugyanígy böjtölök szolgálólányaimmal. Akkor aztán nem törődve a törvénnyel, bemegyek a királyhoz, s ha el kell pusztulnom, hát elpusztulok.” (Eszt 4,16) 

      A böjtölésben maga Jézusunk járt elől a jó példával a negyvennapos böjttel. Megkeresztelkedése után eltelt Szentlékkel, amikor is maga az Atya szózata tett tanúságot Róla:

• A Szentlélek galamb alakjában leszállt rá. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” (Lk 3,22) 
• Majd „Jézus a Szentlélektől eltelve elment a Jordántól, s a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra. Itt megkísértette a sátán. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, de végül is megéhezett.” (Lk 4, 1-2) 

      A böjt a test sanyargatását jelenti, a pusztaságot, szembesülünk saját korlátainkkal, de megéri. 

• Miután a sátán minden kísértést végbevitt, egy időre elhagyta Jézust. Jézus most a Lélek erejével visszatért Galileába. (Lk 4, 13-14) 

      A Szentlélektől eltelve fogott neki böjtölni Jézusunk, és a Szentlélek erejével tért vissza hirdetni az örömhírt. A böjtnek van egy jó mellékhatása, nem elég eltelni Szentlélekkel, szükséges, hogy a Szentlélek erejével legyünk Krisztus tanúi ebben a romlott korszakban. 

      Mózes is negyven napig böjtölt, ráadásul kétszer: 

• Ez akkor történt, amikor fölmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, annak a szövetségnek a tábláit, amelyet az Úr veletek kötött: negyven nap és negyven éjjel a hegyen maradtam, sem kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam. (MTörv 9,9)

      Amikor lejött a Hegyről, kiderült, ezalatt aranyborjút öntöttek maguknak a zsidók, azt imádták. 

• „A szövetség két táblája a két kezemben, a hegy pedig lángokban égett. A két kőtáblát, amely kezemben volt, odavágtam, és a szemetek láttára összetörtem. Ezzel a két kőtáblát, amely kezemben volt, odavágtam, és a szemetek láttára összetörtem. Aztán leborultam az Úr előtt, s mint először, negyven nap és negyven éjjel sem kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam, bűnötök miatt, amit azzal követtetek el, hogy olyat tettetek, ami tetszése ellenére van, s haragra gerjeszti az Urat. (MTörv 9,17-18) 

      Ez tetszik: a Hegy lángokban égett az Úr jelenlététől. 

      Illés próféta is negyven napig szigorú böjtöt tartott, se nem evett, se nem ivott. Illés próféta nagyon aktív volt az Úr szolgálatában. Imádkozott, hogy 3 évig ne legyen eső, majd a Kármel hegyén „párbajra hívta ki” Baal 450 prófétáját, és természetesen az Úr győzött, majd Illés próféta imájára ismét eleredt az eső, menekülni kényszerült. Azt mondhatnák mai pszichológiai szakszóval, hogy Illés prófétát utolérte a „burnout szindróma”: 

• Ezzel lefeküdt és elaludt. Egyszer csak angyal érintette meg, és így szólt hozzá: „Kelj föl és egyél!” Ahogy odapillantott, lám, a fejénél egy sült cipó meg egy korsó víz volt. Evett is, ivott is, de aztán újra lefeküdt aludni. Ám az Úr angyala másodszor is megjelent, megérintette és azt mondta: „Kelj föl és egyél! Különben túl hosszú lesz neked az út.” Fölkelt, evett, ivott, aztán negyven nap és negyven éjjel vándorolt ennek az ételnek az erejéből, egészen az Isten hegyéig, a Hórebig. (1Kir 19,5-8) 

      Az alamizsnáról mondja az Úr, hogy bűneinktől megtisztít, és meghosszabbítja az életünket: 

• „Többet ér a böjt imádsággal meg az alamizsna igazságossággal párosulva, mint a nagy vagyon, ha jogtalansággal jár együtt. Jobb alamizsnát adni, mint aranyat gyűjteni. Mert az alamizsna megment a haláltól, és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, azok sokáig élnek.” Tób (12, 8-9)

      A böjt alatt azt értem, hogy naponta háromszor eszünk, egyszer sem lakunk jól, csak kenyeret eszünk és vizet iszunk, szó szerint éhezünk. Másképp is lehet böjtölni, ha hosszabb ideig akarjuk tartani. Például Dániel próféta böjtje is tetszik, három hétig nem evett „jó ételt”, ami neki ízlett volna: 

•  „Azokban a napokban én, Dániel, három hétig gyászoltam. Jó ételt nem ettem, húst és bort még számba se vettem, olajjal sem kentem meg magamat, míg a háromszor hét nap el nem telt.” (Dán 10, 2-3) 

      De ezelőtt ő is másképp böjtölt, imádkozik és bűnbánatot is tart: 

• „Istenhez, az Úrhoz fordultam, s böjtölve, szőrzsákban és hamuban buzgón imádkoztam és esdekeltem hozzá. Könyörögtem az Úrhoz, az én Istenemhez és bűnvallomást tettem ezekkel a szavakkal: „Ó Uram, nagy és félelmetes Isten, hozzád könyörgök. Te megtartod szövetségedet, és irgalmat tanúsítasz azok iránt, akik szeretnek és megtartják parancsaidat. Vétkeztünk és gonoszságot műveltünk, gonoszok és lázadók lettünk, megszegtük parancsaidat és törvényeidet.” (Dán 9, 3-5) 

      És íme, az Úr Gábriel arkangyalt küldi Dániel prófétához, ez is nagyon tetszik.

• „Még mondtam az imádságot, amikor Gábriel, az a férfiú, akit már láttam az előbbi látomásomban, hirtelenül leszállt hozzám az esti áldozat idején.” (Dán 9.21) 

      Ahogy Jézusnak a pusztában angyalok szolgáltak, úgy a mi imáinkat és böjtölésünk azzal jutalmazza, hogy angyalt küld hozzánk (Dán 9,21). Amikor imával, böjttel és alamizsnálkodással harcolunk a Győztes oldalán, a Királyok Királyának a seregében, az angyalok is velünk harcolnak, íme, Isten angyalának a leírása, ők a mi testvéreink, segítőink az üdvösség útján:

• Amikor körülnéztem, egyszerre egy gyolcsruhába öltözött férfit láttam. Derekát színarany övezte. Teste ragyogott, mint a drágakő, arca, mint a villám, szeme, mint a lobogó tűz, karja és lába, mint a csiszolt érc felülete, szavának hangja meg, mint a tömeg zúgása. De csak én, Dániel, láttam ezt a látomást. A férfiak, akik velem voltak, nem látták a látomást, mert akkora félelem fogta el őket, hogy elfutottak és elrejtőztek. Ahogy így magamra maradtam, s előttem a nagy látomás: minden erőm elhagyott, arcom halálsápadt lett, s csaknem összeestem. Amikor meghallottam a hangját, amint beszélt, szavának hallatára elájultam és elvágódtam arccal a föld felé. Ekkor megérintett egy kéz, s térdemre és tenyeremre segített. (Dan 10, 5- 10)

•       „Ekkor így szólt hozzám: „Ne félj, Dániel! Mert az első naptól fogva, amikor elhatároztad, hogy az igazság ismeretére törekedve vezekelsz a te Istened színe előtt, könyörgésed meghallgatásra talált. Éppen a könyörgésed miatt kellett hozzád jönnöm. A perzsák országának (angyal) fejedelme huszonegy napon át ellenállt nekem. De Mihály, az egyik legfőbb fejedelem, segítségemre jött. Ott is hagytam, hogy küzdjön meg a perzsák királyával.” (Dán 10,12-13)