- Hálát adunk Neked Édesanyánk, hogy összegyűjtöttél bennünket magyarokat, vendégeinkkel együtt azon a két halmon, ahol Eléd térdelhettünk és kérlelhettünk. Köszönjük az esőt és a ködöt, még a sarat is, mert ennek ellenére is ott voltunk Előtted, ezer és ezer keresztalja, a közeli székely falvakból és távoli városokból is. Áldd meg azokat a testvéreinket is, akik képernyőn át és a rádiók hangján keresztül lehettek jelen. Mindannyian a gyermekeid vagyunk, nem vagyunk árvák, mert Te velünk vagy és vigyázol ránk. Róma püspöke arra bíztatott, hogy őrizzük meg Erdély örökségét, mely számunkra először Te vagy. Ígérjük gyermeki szeretettel, hogy Hozzád, Csíksomlyói Szűzanyánk és Szent Fiadhoz, Urunkhoz, Jézus Krisztushoz hűségesek maradunk. Ámen!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Forrás:
Az arany rózsa a pápák különleges adománya, amelyet manapság a különböző Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak, e gesztussal a Szűzanya iránti tiszteletet fejezik ki. Ezt a kitüntetést hozza el Ferenc pápa Csíksomlyóra, Mária-tisztelete jeléül, egyben kiemelkedő gesztus ez a segítő, csodatevő Szűzanya csíksomlyói szobra és a vidék népének hite iránti elismerés jeleként.
Az aranyrózsa (Rosa d’Oro), avagy erényrózsa egy ma is létező pápai kitüntetés: aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa, amelyet nagyböjt IV. vasárnapján, Laetare vasárnap – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – áldott meg a pápa. Hagyomány lett, hogy az arany rózsa megáldásának szertartásán a pápa a rózsa színével egyező – rózsaszínű – miseruhát viselt. A szokás elterjedt az egész világegyházban, és mivel advent III. vasárnapja – Gaudete-vasárnap – kezdőéneke is az örömmel kapcsolatos, e két alkalommal szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.
Miután az aranyból készített rózsát a pápa megáldotta, és kitüntetésként adományozta az egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rövid szertartás kezdetben az aznapi stációs templomban, vagyis a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában, a későbbiekben pedig a pápai palotában zajlott. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet, majd a rózsaszálból egész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.
A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta. Később királyok kapták, a 14. századtól testületek. A 15. századtól az arany rózsa megáldásának külön áldó formulája volt. 1348-ban Nagy Lajos király VI. Kelementől kapott ilyet, a 19. században a királyi családok nőtagjai kapták erényeikért és egyházszolgálatukért: Ferenc József felesége, Erzsébet királyné is kapott arany rózsát. Az utolsó kitüntetést 1923-ban a a spanyol királyné kapta. A kitüntetésnek a címzetthez történő eljuttatása a VI. Pál-féle Kúria-reform előtt külön pápai követ, az ún. „Arany Rózsa vivője” feladata volt.
Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a rózsa a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon az arany rózsa adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba, jegyzi meg Érszegi Márk Aurél Magyarország Vatikáni Nagykövetségének blogján.
A történelem során a szokás módosult, XII. Piusz Xavéri Szent Ferenc sírjára küldött arany rózsát 1953-ban, 1963-ban VI. Pál pápa a betlehemi születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban a guadalupei kegyhelynek adományozott arany rózsa kitüntetést. II. János Pál 1979-ben a czestochowai, 1995-ben a loretói, 2004-ben pedig a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki vele. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste ezeket (köztük volt Aparecida és Mariazell 2007-ben, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria, a pompei Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting 2008-ban, valamint L’Aquila-i Madonna di Roio 2009-ben. Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei Mária-kegyhelyeknek adományozott arany rózsát.
 |
| II. Pius pápa által 1459-ben a sziénai köztársaságnak adományozott aranyrózsa. Alinari fényképe nyomán. |
 |
| VI. Pál pápa által 1965-ben adományozott aranyrózsa a fatimai Szűzanyának. Fotó: AP |
Az aranyrózsa (Rosa d’Oro), avagy erényrózsa egy ma is létező pápai kitüntetés: aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa, amelyet nagyböjt IV. vasárnapján, Laetare vasárnap – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – áldott meg a pápa. Hagyomány lett, hogy az arany rózsa megáldásának szertartásán a pápa a rózsa színével egyező – rózsaszínű – miseruhát viselt. A szokás elterjedt az egész világegyházban, és mivel advent III. vasárnapja – Gaudete-vasárnap – kezdőéneke is az örömmel kapcsolatos, e két alkalommal szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.
Miután az aranyból készített rózsát a pápa megáldotta, és kitüntetésként adományozta az egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rövid szertartás kezdetben az aznapi stációs templomban, vagyis a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában, a későbbiekben pedig a pápai palotában zajlott. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet, majd a rózsaszálból egész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.
A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta. Később királyok kapták, a 14. századtól testületek. A 15. századtól az arany rózsa megáldásának külön áldó formulája volt. 1348-ban Nagy Lajos király VI. Kelementől kapott ilyet, a 19. században a királyi családok nőtagjai kapták erényeikért és egyházszolgálatukért: Ferenc József felesége, Erzsébet királyné is kapott arany rózsát. Az utolsó kitüntetést 1923-ban a a spanyol királyné kapta. A kitüntetésnek a címzetthez történő eljuttatása a VI. Pál-féle Kúria-reform előtt külön pápai követ, az ún. „Arany Rózsa vivője” feladata volt.
Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a rózsa a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon az arany rózsa adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba, jegyzi meg Érszegi Márk Aurél Magyarország Vatikáni Nagykövetségének blogján.
A történelem során a szokás módosult, XII. Piusz Xavéri Szent Ferenc sírjára küldött arany rózsát 1953-ban, 1963-ban VI. Pál pápa a betlehemi születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban a guadalupei kegyhelynek adományozott arany rózsa kitüntetést. II. János Pál 1979-ben a czestochowai, 1995-ben a loretói, 2004-ben pedig a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki vele. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste ezeket (köztük volt Aparecida és Mariazell 2007-ben, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria, a pompei Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting 2008-ban, valamint L’Aquila-i Madonna di Roio 2009-ben. Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei Mária-kegyhelyeknek adományozott arany rózsát.
- A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának adandó rózsa ezüstből készült, a rózsa szára és a címer 24 karátos arany bevonatú. Az alapja rózsaszín márvány, amelyen egy ezüstözött váza áll a pápai címerrel, benne két szál természethű rózsa, leveleik ezüstből készültek. A rózsa kb. 84 cm magas, súlya 1200 g. A Kárpát-medencében eddig nem őriztek egyetlen pápai arany rózsát sem, bár a történelem folyamán nem egy magyar jelesség részesült e kitüntetésben, a már említett Nagy Lajos király mellett 1435-ben Luxemburgi Zsigmond császár és több Habsburg uralkodó felesége.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése