 |
| A háromkirályok imádása a ravennai Sant'Apollinare Nuovo bizánci eredetű bazilika mozaikján (6–7. század) [1] |
A napkeleti bölcsek királyként való megnevezésének, ábrázolásának hagyománya a középkorból származik. Ma van az ünnepük.
Eredetileg Máté evangéliuma tesz említést róluk.
- Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: »Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat. « Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie.” (Mt 2, 1-4)
Isten mindenkinek küld jelet: a pásztoroknak angyalok hirdetik, hogy megszületett a Megváltónk, „a juhok nagy pásztora” (Zsid 13,20), a napkeleti bölcseknek a betlehemi csillag mutatja az utat. A jeleket észrevehetjük magunk életében is, a jelek azt jelentik: Jöjjetek, jöjjetek Hozzám, a Megváltótok és Uratok vagyok, jöjjetek, nélkülem nem lehettek sem boldogok, sem szentek.
A napkeleti bölcseket óperzsa, szír és egyiptomi kódexekben egyaránt megemlítik, más-más neveken. A hagyományos három név szír forrásokban fordul elő először: Karsudas, Hior és Bazantor, amelyek biztosan későbbi jelképes elnevezések. Ezekből alakult ki az 5.században az arám és görög nyelvjárásokban a Caspar, Melchior és Balthazar, a 8. században élt Szent Beda Venerabilis angol szerzetes, ezt a három nevet is megemlíti. Magyarosan: Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
 |
| A Szent Háromkirályok ereklyetratója a kölni dómban |
1162-ben Barbarossa Frigyes császár elfoglalja Milánót, és kancellárja, a kölni érsek, Rainald von Dassel rátalál ezekre az ereklyékre. Az ereklyék rendkívüli tisztelete ad magyarázatot arra, miért vitetik azonnal a
hadizsákmányként a megszerzett kincset Kölnbe, 1164. július 23-án, éspedig győzelmi menettel. Az út során eleinte nem keltett figyelmet a felvonulás, ezért Dassel érsek megállókat iktatott be, és szentmiséket tartott, ezzel hívva fel a figyelmet a vallási kincsre. Így válhatott Köln Európa egyik leghíresebb zarándokhelyévé. Nicolas de Verdun, a korszak leghíresebb ötvösmestere készíti el a tölgyfából faragott, bazilika formájú, két méter hosszú ereklyetartó (tulajdonképpen szarkofág) színarany borítását, amely árkádok alatt prófétákat és apostolokat ábrázol, homlokzatán pedig a Háromkirályok imádásának jelenetét, ahol a gyermek Jézus előtt adoráló királyok mögé felsorakozik negyedikként maga a császár, Barbarossa Frigyes is.
 |
| A kölni dóm |
- A dóm hivatalos neve Szent Péter és Szűz Mária Székesegyház.
Hosszú időn át elképzelhetetlen volt, hogy megkérdőjelezzék az ereklyék hitelességét. Az ereklyeszekrényt 1864. július 21-én nyitották fel először. Ekkor állapították meg, hogy a ládában valóban három férfi csontváza rejtőzik, egy 12 éves, egy 30 éves és egy 50 éves férfi, illetve fiú teljes csontvázai. A megállapított három életkor nem mondott ellen annak, ahogyan számos ábrázolás mutatja a királyokat. Később még egy alkalommal felnyitották, a szövetmaradványok vizsgálata végett, amelyeket ókori szír damasztként és selyemként azonosítottak. Köln továbbra is büszkén őrzi kincsét a dóm szentélyében.
 |
A XIV. században készült el a főoltár,
a déli oldalhajó és a déli torony
második emelete.
|
Imádkozzunk:
- Istenünk, te a mai napon a betlehemi csillag fényével vezetted a nemzeteket, és kinyilatkoztattad nekik Egyszülöttedet. Add meg jóságosan, hogy szent színed látására jussunk az örök dicsőségben, miután a hitből már itt megismertünk téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.
(Sermo 3 in Epiphania Domini, 1-3. 5: PL 54, 240-244)
Az Úr az egész földön kinyilatkoztatta üdvösségét
Az irgalmas, gondviselő Isten elhatározta, hogy az idők teljességében segítségére jön a romlásba jutott világnak. Krisztusban előre elhatározta minden nép megszabadítását.
Belőlük ígért egykor Ábrahámnak, a szent pátriárkának megszámlálhatatlan ivadékot, akik tőle nem test szerint, hanem hite termékenységéből származnak. Ezért hasonlította őket az ég csillagaihoz, hogy az összes nemzet atyjától ne földi, hanem mennyei utódokat reméljenek.
Lépjen, lépjen csak be a pogányság egész sokasága az ősatyák családjába, és az Ábrahám Ivadékának adott áldást – amelyet a test szerinti gyermekek elutasítottak – az ígéret fiai kapják meg! A három bölcs személyében az összes nemzet imádja a mindenség Alkotóját! Legyen ismert az Isten nemcsak Júdeában, hanem az egész földön, hogy mindenütt Izraelben nagy legyen az ő neve (Zsolt 75, 2).
Mi tehát, szeretteim, akik már jártasak vagyunk az isteni kegyelem titkaiban, lelki örvendezéssel ünnepeljük zsengéink napját és a pogányok meghívásának kezdetét! Adjunk hálát az irgalmas Istennek, aki – az Apostol szerint – arra méltatott minket, hogy részünk legyen a szentek fényességében. Kiragadott minket a sötétség hatalmából, és helyet adott nekünk szeretett Fia országában (Kol 1, 12-13). Hiszen már Izajás próféta így jövendölte meg: A nép, amely sötétségben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad (Iz 9, 1). Ugyancsak ő mondja róluk Istenhez beszélve: A nemzetek, amelyek nem ismertek téged, segítségül hívnak, és a népek, amelyek nem tudtak rólad, hozzád menekülnek (vö. Iz 55, 5).
Ezt a napot Ábrahám látta és örvendezett (vö. Jn 8, 56), mert felismerte, hogy az ő hitének gyermekei nyernek majd áldást utódában, Krisztusban. Hitével előre látta, hogy így nemzetek atyja lesz és magasztalta az Istent: meg volt győződve, hogy Isten elég hatalmas ígéretének beváltására (Róm 4, 20-21).
Ezt a napot énekelte meg Dávid a zsoltárokban: Térjen hozzád minden nemzet, melyet csak alkottál, boruljanak le előtted, Uram, és magasztalják nevedet (Zsolt 85, 9). És másutt: Megmutatta szabadító hatalmát, és kinyilatkoztatta igazságosságát a nemzeteknek (Zsolt 97, 2).
Mindezt abban látjuk megvalósulni, hogy az Úr messze vidékről meghívta a három bölcset, és csillag által vezette őket, hogy megismerjék és imádják az ég és föld Királyát. A csillag buzdít minket is, hogy töltsük be azt a szolgálatot, amelyet ő teljesített: lehetőségeink szerint szolgáljuk azt a kegyelmet, amely mindnyájunkat Krisztushoz hív.
Szeretteim! Ebben a törekvésben segítenetek kell egymást!
Tündököljetek tehát a világosság fiaiként, mert Isten országába az igaz hit és a jócselekedetek által lehet eljutni; a mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki az Atyaistennel és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.
_____________________________________
[1] A ravennai Sant’Apollinare bazilika Szent Apollinaris püspök és vértanú sírja fölé épült. Antiochiai származású volt, Szent Péter apostol tanítványa, a hagyomány szerint maga Szent Péter küldte Ravennába.
Forrás:
Magyar Kurír
Katolikus lexikon
Wikipedia (a képek is)
Egyéb weboldalak.
A kölni dóm hivatalos honlapja angolul:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése