Frigynek szent szekrénye

Isten Anyja, a szemlélődés ikonja

Szeghy Ernő kármelita atya (1872-1952) elmélkedései a lorettói litániáról: 

31. elmélkedés 

Frigynek szent szekrénye 

Foederis arca 

      Elmélkedjünk a Szűzanyáról, mint az Újszövetségnek szent frigyszekrényéről, s kérjük Isten kegyelmét, hogy életünket az ő szolgálatában tölthessük. 

      „Készítsenek - mondotta az Úr a Sínai hegyen Mózesnek - egy két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles és másfél könyök magas ládát akácfából! Vond be színarannyal, kívül-belül vond be, és készíts rá körös-körül aranyszegélyt! Önts négy aranykarikát és erősítsd azokat a négy alsó sarkára! Két karikát az egyik oldalára, és két karikát a másik oldalára! 

      Készíts rudakat is akácfából, és azokat is vond be arannyal! Dugd a rudakat a láda oldalain levő karikákba, hogy hordozható legyen a láda azokon! Legyenek a rudak a láda karikáiban, ne vegyék ki azokból! 

      Készíts két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles fedelet is színaranyból! Készíts két kerubot szintén aranyból! Ötvösmunkával készítsd azokat a födél két végére. Az egyik kerubot az egyik végére készítsd, a másik kerubot a másik végére, a födél két végére készítsétek a kerubokat! A kerubok kiterjesztett szárnnyal legyenek rajta, betakarva szárnyukkal a födelet, és egymás felé forduljanak. A kerubok arca a födél felé forduljon! 

      Ott jelenek meg neked, és beszélek veled a födélről, a két kerub közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak. Beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak.” (Kiv 25,10-15.17-20. 22) 

      Íme tehát ez volt az a frigyszekrény, az ószövetségi istentiszteletnek középpontja és legszentebbje, amely előképe a Szűzanyának. A frigyszekrénybe azután Mózes beletette Isten parancsára a tízparancsolat két kőtábláját, egy mannával telt edényt és Áron kivirágzott vesszejét. Ezt a frigyszekrényt vitték a leviták a sereg előtt a pusztában való vonuláskor, ha pedig táboroztak, a frigysátornak teljesen elfüggönyözött részében, a Szentek Szentjében tartották. 

      A szentföld elfoglalása után a frigyszekrény tartózkodási helye volt mindig az istentiszteleti központ. Dávid király a Sionra vitette föl, Salamon fényes templomot emelt neki. Ott állt azután századokon keresztül a jeruzsálemi templom Szentek Szentjében, a függöny mögött, s két vivőrúdja kissé kidomborodott a függöny mögül, hogy kívülről látni lehessen ottlétét. Mert a függöny mögé csak a főpapnak volt szabad bemennie, s annak is csak egyszer, a nagy tisztulási napon. Hallottuk már, mekkora tiszteletet követelt meg az Úr az ő frigyszekrénye számára, s hogy miképpen büntette azonnali halállal azokat, akik könnyedén vették vele szemben a dolgot. 

      Amikor azután a babiloniak végleg megdöntötték Zsidóország függetlenségét s elfoglalták Jeruzsálemet, Jeremiás prófétának sikerült megmentenie a frigyszekrényt. Titokban elvitte a Nebo hegyére, s annak valamelyik barlangjában rejtette el. A babiloni fogság végével hazatérő zsidók azonban már nem tudták megtalálni. Az Úristen elő akarta készíteni népét az újszövetségi frigyszekrény megjelenésére. 

      Hogy milyen gonddal és mindenhatóságának mennyire teljes érvényesítésével készítette el az Úristen az újszövetségi frigyszekrényét, arról már több ízben hallottunk. Láttuk, hogy a szeplőtelen fogantatás szolgáltatta hozzá a nemes anyagot, s hogy az isteni művész azt kívül-belül vastagon bevonta a kegyelemteljesség színaranyával. Feldíszítette a szüzesség és anyaság kettős koszorújával, és így tovább. A jelen alkalommal inkább arra akarjuk fordítani figyelmünket, hogy mit helyezett bele ebbe a frigyszekrénybe. 

      Az ószövetségi frigyszekrény csupán jelképeket tartalmazott: a tízparancsolat kőtábláit, a mannás edényt és a kivirágzott vesszőt, amely Áronnak juttatta a főpapi méltóságot. Az Újszövetségben, az angyali üdvözlet után, ott van maga a tízparancsolat, maga az éltető manna és maga az örök főpapság. Az Istenség második személye, az Atya Igéje, Önmegismerése, Eszméje, Gondolata, Önmagának Tükörképe testesült meg benne. Tehát maga a végtelen igazság, amelyből kiolvasható nem csak a tízparancsolat, hanem mindaz, ami a lelki élet magasba irányításához szükséges. Ott van az igazi manna, az élő kenyér, amely nem csak arra van hivatva, hogy holtig táplálja az Ígéret földjének pusztai zarándokát, hanem arra, hogy az örök életet biztosítsa neki. Ott van az igazi főpap, a közvetítő Isten és ember között, Melkizedek rendje szerint. 

      Ez a frigyszekrény tehát kimondhatatlan kincseket rejt magában, s azokat a mi számunkra tartogatja. Ez a gondolat igen fontos. A Szűzanya nem önmagára irányítja a figyelmünket, hanem inkább az Ő szent Fiára. Ő Jézust akarja nekünk adni. Amikor tehát mi őhozzá járulunk, őhozzá imádkozunk, Őt tiszteljük: Ő isteni Gyermekét nyújtja felénk, s annak értékét igyekszik velünk megismertetni. Az izraeliták szeme nem felejtkezett rajta a frigyszekrény külsején azon ritka alkalmakkor, amikor láthatta – például a Sionba való átvitelkor -, hanem az Istenség trónusát látta benne, s Istent imádta, amikor előtte leborult. Hasonlóképpen vagyunk mi is. Csakhogy természetesen minket a tiszteleten kívül a Szűzanyához, mint a mi élő frigyszekrényünkhöz, a leggyöngédebb gyermeki szeretetnek szálai fűznek, s boldognak érezzük magunkat az Ő lábainál, amikor Jézust tarja elénk.

 _______________
A teljes elmélkedés-sorozat itt olvasható:
http://tiszta-szivvel.blogspot.ro/p/oromunk-oka.html