Csak engedem, hogy szeressen az Isten

Most nem sietek,

most nem rohanok,

most nem tervezek,

most nem akarok,

most nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugszom,

most elpihenek

békén, szabadon,

mint gyenge gyerek,

és nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény

és ölel a csend,

és árad belém,

és újjáteremt,

míg nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,

másoknak terem,

érik csendesen erő, győzelem...

ha nem teszek semmit sem,

csak engedem, hogy szeressen az Isten.

(Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem)