A Jerikó-hadművelet

      Itt a tavasz: Nice kiteríti legszebb virágágyásait. Fenséges sugárútjai színes ruhákat öltenek, hogy megragadják az emberek tekintetét. Most aztán minden turista pénztárcája kiürül!

      Florence épp karitatív akcióinak egyikét intézte, mikor rohanása közben egyszerre megdermedt. Egy szálloda egyik ablakát teljes egészében betöltötte egy hatalmas, szemet vonzó plakát, amelyre nagy betűkkel ezt írták: „Jós-fesztivál.” Szíve riadtan dobogott. Alaposan végigmérte a plakátot. Nagyon okos tervezés: a szavak megragadják a járókelőt, csodálatot és kíváncsiságot keltenek benne. A plakát megfoghatatlanságot sugároz, a hirdetés ellenállhatatlan. Profi munka! Egyetlen hétvége leforgása alatt mindenki képben lesz saját jövőjét, és barátai, ellenségei, hamis barátai legrejtettebb gondolatait illetően...És természetesen senki sem tér majd úgy haza, hogy ne ébredne benne remény pénzügyeivel, érzelmi és szexuális életével kapcsolatban.

      Kik vesznek részt a fesztiválon? Csupa előkelő, titokzatos ázsiai hangzású név. Rendkívüli képességeikkel mindenki rendelkezésére állnak. Olyan csodákat, lélegzetelállító kinyilatkoztatásokat ígérnek, amilyet nem látott még Franciaország! Florence szeme hétről hétre, szentségimádások hosszú órái során Jézusnak, a világ világosságának szemléléséhez szokott. A plakát látványa egész szívét áthatotta. Kiáltás tört fel belőle:

      - Nem! Uram, nem! Te nem fogod megengedni, hogy a gyermekeid ilyesmivel mérgezzék magukat!

      Florence-nak már korábban feltűnt, hogy ebben az egyébként fényűző hotelben időnként furcsa plakátokat helyeztek el, de egészen eddig a napig nem foglalkozott vele, hiszen tudta, hogy Nice eléggé messze áll attól, hogy lakosai között csupa Krisztus-tanítvány legyen. Ez a Fesztivál azonban már igazán túlzás - valahogy meg kell akadályozni az ellenség támadását!

      Nagy bizalommal imádkozni kezdett. Nagyon jól tudta, hogy Isten szívében a sötétség minden egyes terve ellen létezik egy győzelem-terv, és ennek felfedezéséhez elég térdet hajtani Előtte - majd bátran talpra állni, ha a megvalósításra hív!

      A Bibliában találta meg a kulcsot az irgalom ajtajához. Jerikó!! Hát persze! Hogy lehet az, hogy Jerikó bástyája leomlott az izraeliták kicsi, gyengén felfegyverzett csapata előtt?[1]

      Florence szívében megszületett a terv, és azonnal telefont ragadott:

      - Csatlakozol hozzánk? - kérdezte imacsoportja második emberét. - Nos, emlékszel, hogyan omlott le Jerikó városa, hogyan tűntek el a falai? Ugyanezt kell tennünk nekünk is! Körbejárjuk a háztömböt, ahol a H. hotel fekszik, közben pedig imádkozunk és dicsőítjük az Urat. Rózsafüzért is imádkozhatunk. Egy órát kell csak rászánnod, majd váltogatjuk egymást, és mindezt hét napon keresztül.

      Imacsoportja tagjai közül tíz jóakaratú ember jelentkezett. Tíz? Tökéletes, éppen ennyi a minian, az igazak száma, amelyet Ábrahám mondott Istennek, amikor Szodomáért járt közben.[2] Izraelben a mai napig addig tartanak fenn egy zsinagógát, amíg van benne tíz imádkozó zsidó.

      Tíz harcosunk tehát megjelent Nice gazdag negyedében. Hét napon át körbejártak, rózsafüzérrel a kezükben, zsoltároskönyvvel a zsebükben, de leginkább nagy elszántsággal a szívükben.

      Pár napra rá Florence-nak megszólalt a telefonja:

      - Láttad, mi történt a H. hotelben?

      - Nem, miért?

      - Levették a plakátot.

      - És a fesztivál?

      - Elmarad!

      - Micsoda? Elmarad??

      - Igen, elmarad, vége, ennyi, volt-nincs!

      Ez tíz évvel ezelőtt történt. A H. hotelben azóta nem rendeztek ártalmas összejöveteleket. A környék levegője megváltozott. Gondolhatjuk: Jerikó angyalainak bizonyára megtetszett Nice éghajlata, és úgy döntöttek, ideköltöznek...

Ez még nem minden!

      Akárhányszor valaki Florence tanácsát kéri olyan helyzetekben, ahol szemlátomást a Gonosz sakkozik Isten gyermekeivel, és éppen nyerésre áll, ő ezt válaszolja:

      - Jerikózzatok egyet! Meglátjátok, hogy működik![3]

      Florence mesélte el a következő történetet. Provence egy kis városában a keresztény családok igencsak aggódni kezdtek, amikor az egyik legkétesebb hírű hard rock együttes koncertjét hirdették meg náluk. Aggodalmuk nem volt alaptalan ilyen időben, amikor a drogok és különböző szörnyű dolgok veszélye leselkedik mindenhol... Az ilyen koncertek pedig fiatalok ezreit vonzzák.

      - Jerikózzunk egyet! - javasolta az egyik család. - Tudjuk, hol készülnek felállítani a sátorfájukat. Körülvesszük azt a részt, és egymást váltva hét napon át imádkozunk.

      Így is történt. Aznap, a verőfényes júliusi napsütésben megérkeztek a jól felpakolt teherautók. A város déli kapujánál kalapácsütések csendültek fel, és meglepő sebességgel felállt a színpad. Hatalmas bőröndökből hangszerek kerültek elő, az erősítőket az egész városban hallható módon állították be. A technikusok körül fiatalok kis csoportjai jelentek meg, és kérdések ezreivel bombázták őket. Az este jó melegnek ígérkezik, nagyon jól fogunk szórakozni! Ott volt azonban az imádkozók csoportja is, és csendben figyelte az eseményeket.

      - Urunk, köszönjük neked előre is azt, amit tenni fogsz a gyermekeidért! Bízunk benned!

      A hangtechnika minden eleme, drótja, zsinórja a helyére került. Az idő nem is lehetett volna kellemesebb. Derült ég, nagy meleg, ami néhány fokkal majd lejjebb megy, ha beáll az este. Koncertezéshez ideális! A színpad körül kiskereskedők kezdték felállítani bódéjukat, és előszedni kincseiket. Ma este jól megszedjük magunkat, gondolták.

      A drogdílerek máris résen voltak, a kalandkeresők pedig terveket kezdtek szőni... A nagy parkoló egyik sarkát autóbuszok és különleges járgányok lepték el.

      - Urunk, a Te irgalmad végtelen! Látod ezt a sok fiatalt, a te gyermekeidet! Köszönjük mindazt, amit atyai szíved eltervezett, hogy megvédje őket!

      A nap száz ágra sütött, amikor a Jerikó-hadművelet egyik katonája oldalba bökte egyik társát:

      - Láttad a felhőt?

      - A felhőt? Hol látsz te felhőt?

      - Nézd, ott!

      - Tényleg! Furcsa... Mindenhol máshol ragyogó kék az ég.

      - Várj egy kicsit Jézussal... Meglátod mindjárt, amit meg kell látnod!

      A helyzet bizonyos szempontból emlékeztetett Illés próféta történetére, amikor az ég három évre bezárult Izrael fölött, és az országban szárazság tört ki. A kis felhő szemlátomást növekedni kezdett, és pár perc alatt hatalmas fekete gomolygássá változott. A technikusok és a „művészek” elsápadtak, és kétségbe estek. Nem alaptalanul, ugyanis mire kettőt pislogtak, hatalmas vihar tört ki, és az eső zuhogni kezdett. Valóságos árvíz, amire senki sem számított, de nem ért véget egyhamar.

      A színpadon hatalmas pánik tört ki. Lehetetlenség volt mindent visszapakolni ilyen gyorsan, a hangszerek és az erősítők eláztak. Kész katasztrófa!

      Az imacsoport tagjai még évek múltán is nagy örömmel emlékeznek vissza az esőmosta koncertre. Az eset arra bátorítja őket, hogy ne adják fel a küzdelmet, az ellenség ugyanis nem alszik, pláne ha a fiatalok csábításáról van szó. Isten azon az estén beavatkozott, fiatalok ezreit mentve meg, a zenekar pedig soha többet nem mutatkozott a környéken.

__________________________

[1]      Józs 6,l-21

[2]      Ter 18,22-23

[3]      Brazíliában a Szövetség és irgalom közösség szolgálata, hogy gyerekeket szabadít ki a legrettenetesebb bandák kezei közül. Gyakran alkalmaznak Jerikó-hadműveletet, nem is akármilyen eredménnyel!

Forrás: