V. nap
„Krisztus szeretete a mi végtelen gazdagságunk. Az a szeretet, amellyel érettünk kereszthalált szenvedett, hogy kiengesztelje az Atyát, Akitől minden szeretet jön... Az Atya szeretete hozta Krisztust is a földre, nemcsak azért, hogy a világot megváltsa, hanem hogy megismerhesse mindazt a szenvedést, ami embert érhet”.
(Szent Paszkál mondása.)
Elmélkedés
Krisztus szeretete a mi kincsünk, gazdagságunk, mert ez a szeretet visz bennünket az örök dicsőségbe és teszi elviselhetővé a földi életet.
Ennek a szeretetnek beláthatatlan mélységéről csak akkor tudunk némi fogalmat alkotni, ha megértjük Krisztus szenvedéseinek nagyságát, a Betlehemtől a Kálváriáig haladó élet megszámlálhatatlan szenvedését és kínját. Nincs az a baj, keserűség, fájdalom, amelyet Krisztus ne érzett volna... Éhezett, fázott, kifáradt, üldözték, ostorozták, félreismerték, gyalázták, rágalmazták, megfeszítették. Ismerte a szomorúságot, a bánatot, a könnyeket, a hálátlanságot, a halálfélelmet.
Szenvedhet-e ember ennél többet? És szerethet-e ember jobban annál, aki ennyi tenger szenvedést vállalt magára?
Ima
Csodálatos Paszkál testvér, te aki annyira össze tudtad kapcsolni életedet Krisztus szenvedéseivel, légy segítségemre, hogy megismerjem Krisztus végtelen szeretetét és eltörpüljenek mellette az én mindennapi apró keresztjeim.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
_________________________________________________
Baylon Szent Paszkál élete:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése