2010. júl. 31.

Lovas kettesfogathajtó bajnokság 2010

Románia legjobb fogatai pénteken és vasárnap versenyeznek Csíkkarcfalván. Ma délelőtt 10 órától elmentünk a leglátványosabb próbára, a szombati maratonhajtásra, amelynek Madicsafürdő volt a házigazdája, ez Csíkszeredához aránylag közel esik. Ma végre ragyogó napsütés volt. A vizes akadálynál drukkoltak a legtöbben, nehéz egy próba lónak-embernek. Gyönyörű és nemes állat a ló, büszkén és békésen vártak sorukra, de amikor starthoz álltak, a lovak testén remegés futott végig, és türelmetlenül várták az indulást, akárcsak a gazdájuk, mennyire élő a kapcsolat a ló és az ember között Csodálatos élmény volt.






*******************************************************************************
      A maratoni próbát, és az összetettet (három versenynap után), Páll Attila - Gyergyóalfalvi Hipogriff - nyerte meg. 

A győztes fotója, és hírforrás innen:
http://szekelyhon.ro/sport/egyeb-sportok/pall-attila-nyert-karcfalvan

2010. júl. 30.

Suszterszék [11]


     
„Amikor tehát alamizsnát adsz...” (Mt 6.2) „Te amikor imádkozol...” (Mt 6.6) „Te, amikor böjtölsz...” (Mt 6.17)


      Avilai Szent Teréz „A tökéletesség útja” XVI. fejezetében kifejti: erények gyakorlása nélkül nincs imádkozás:
      „Ne tartsátok mindezt valami nagy dolognak, mert az eddigiekben, amint mondani szokták még csak fölraktam a sakkfigurákat. Azt kívántátok tőlem, hogy beszéljek az imádság alapjairól, már pedig én nem ismerem annak más alapjait, mint az erényeket.

      „Aszkétika és misztika, ez az ötödik, és egyben az utolsó rész a könyvből
      Ebben a részben tárgyalja az erkölcsi erényeket,  le lehet rakni az alapokat, ezek nem csak az imádság alapjai, hanem üdvösségünkhöz szükségesek, kérjük Istentől az erényekben való állandó gyarapodást:

II.Könyv
A megvilágosodás útja vagyis a haladó lélek állapota

I. Kik?
      Szent Terézia szerint: a harmadik helyiség lakói... nagy vágyuk, hogy az isteni fölséget ne sértsék meg: még a bocsánatos bűnöket is kerülik, szeretik a vezeklést; bizonyos órákat szentelnek a lelki összeszedettségnek; idejüket hasznosan foglalják el, gyakorolják a felebaráti szeretet műveit. Minden rendben van náluk: szavaik, öltözetük, házuk vezetése, ha ezzel is kell foglalkozniuk.
Krisztus követésének van 3 feltétele:
      1. szívnek eléggé nagy tisztasága
      2. tudjon uralkodni szenvedélyein
      3. a nagy igazságokon való elmélkedés mélységes meggyőződéssel telítse lelkünket.
Különbségek:
      Megtisztulás:        -      Megvilágosodás:
     tisztítás                 -      erényekkel ékesítés
     okoskodó               -      érzelmes elmélkedés

II. Teendőink
      Krisztus a gondolataink középpontja.
      Az Evangéliumnak új varázsa van.
      Az erényeket mélyebben gyakoroljuk.
      Jézus teljesebb ismerete, tehát teljesebb a szeretet.
     Jézus szeretete utánzásra ösztönöz.
Eszközök:
      - imádság
      - érzelmes elmélkedés
      - erények kitartó gyakorlata (isteni, erkölcsi)

III. Haladók két osztálya
1. Jámbor lelkek
      - jóakarat, lelkesedés, komoly erőfeszítések
      - még hiúk, elbizakodottak, panaszkodnak, türelmetlenkednek
Kell gyakorolják 
      - lelki erősség
      - kitartás
      - alázatosság erényeit

2. Buzgó lelkek  
- alázatosabbak, kitartóbbak, de nincs meg a kereszt szeretete
- ragaszkodnak szüleikhez, lelki vigasztalásokhoz, stb., amit Isten nem tilt.

Az érzelmes imádság
Mibenléte: Imádság, amelyben a jámbor érzelmek uralkodnak, de van egy átmeneti állapot az okoskodás és az érzelmi elmélkedés között.
Mikor térhetünk át? 
      - nem megy már az okoskodás
      - már az imádság elején meg van győződve az igazságról
      - amikor a bűntől megtisztított szív könnyen felemelkedik ISTENHEZ.
Eszközök: - szeretet erényének gyakorlása (mit tett értünk Isten ?)
Előnyei: 
      - maradandóbb egyesülés Istennel
      - Isten akaratához való igazodás
      - lelkek üdvösségének óhajtása
      - csend, összeszedettség szeretete
      - gyakori szentáldozás vágya
      - önmegtagadás szelleme
      - egyszerűsített imádságra vezet
Hátrányai 
      - erőlködés, fáradság
      - kevélység
      - lelki vigasztalások keresése
Módszerei:
      Szent Ignác módszere
            - szemlélés (jelen időben)
            - érzékek alkalmazása (hallás, látás, stb.)
            - imádság második módja: pl. a Miatyánk minden szavát átéljük
      Sulpice módszer
            - imádás
            - közlés
            - hála, megszégyenülés, kérés
            - közreműködés: elhatározásunkat Jézus elé terjesszük jóváhagyás végett, számítunk Rá, ehhez az elhatározáshoz lelki csokrot fűzünk, egy fohászimát szerkesztünk, amelyet gyakran megismételünk a nap folyamán.
            - szárazság idején csatlakozunk Jézushoz, vele együtt mutatjuk be az imádást Istennek, amit az Üdvözítő mutat be; türelmesek, alázatosak maradunk.

Az erkölcsi erények

Vannak természetes erények is - jócselekedetek ismétlésével szerzett szokások.
Erkölcsi erények:
      - okosság
      - igazságosság
      - lelki erősség
      - mértékletesség
mindenben a pogányok még tökéletesedni is tudnak!
      Természetfeletti erények (keresztény erények, belénk öntött erények): Istentől belénk helyezett cselekvő erők, természetfeletti képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy természetfeletti cselekvéseket végezzünk.

A természetes és természetfeletti erények között 3 különbség van:

1. más az eredetük
- azonos cselekedetek ismétlése
- Istentől belénk öntöttek

2. más a működési mód
- az ismétléssel könnyű a jócselekedetek végzése
- csak képességet adnak !!!

3. más a céljuk
- erkölcsi jó elérése a teremtő Isten felé irányítanak
- természetfeletti jó elérése, a Szentháromság, Isten barátsága

      A belénk öntött erények gyakorlásának könnyűsége onnan ered, hogy ismételten gyakoroljuk. A gyakorlás megszokást idéz elő, tehát készségesebben, könnyebben tesszük meg.
A megszokás
      - csökkenti az akadályokat
      - rugalmasabbá teszi képességeinket
      - Isten bőkezűbb a kegyelmekkel
Gyarapodásuk (nő a megszentelő kegyelemmel)
      - a szentségek gyakori vételével (a kegyelem állapota)
      - jócselekedetekkel
      - imádság által.
Gyarapodás: vagyis nem az erények foka vagy mennyisége nő bennünk, hanem az erények tökéletesebbek, cselekvőbbek lesznek.
Csökkenésük (vagyis gyakorlásuk ritkább lesz) a bocsánatos bűnök által.
Elvesztésük - halálos bűnnel. A hit és remény akkor is megmarad Isten kegyelméből, megtérhetünk.
Az erényeknek egymás közötti kapcsolata: szeretet nélkül egyik erény sem tökéletes.

Az erkölcsi erények
- nem értelmi (tudomány, művészet, stb.)
- nem isteni
- számuk igen sok van, vissza lehet vezetni a 4 sarkalatos erényre.

Kielégítik a lélek minden igényét.
Tökéletesítik minden magasabb képességeinket.

1. Az okosság

Meghatározása: - természetfeletti erkölcsi erény, amely értelmünket arra teszi hajlandóvá, hogy minden körülmények között megtalálja a célunk elérésére alkalmas eszközöket és minden célunkat alárendelje végső célunknak.
A hit elvein épül fel, az értelemben székel.
Alkotó elemei: 
       1. érett megfontolás - a hit világánál !
      2. bölcs elhatározás - a hit világánál !
      3. helyes kivitel - a hit világánál !

Nem szabad késlekedni elhatározásunk kivitelezésében.
Kivitelhez szükséges: 
      1. előrelátás
      2. körültekintés
      3. óvatosság
Szükségessége: 
      - hogy a bűnt kikerülhessük
      - hogy az erényeket gyakorolhassuk
      - az apostolkodásban (papoknak)
Eszközök: 
      - imádság
      - végső cél szem előtt tartása (ismételjük gyakran: Mit ér az örökkévalóság szempontjából? Ami nem örök, semmi az. Mit használ az embernek?)
      - küzdés a test okossága ellen (világ, élvezet, stb.)
      - kerülni a ravaszságot
      - előítéletek leküzdése
      - szenvedélyek leküzdése
      - a könnyelműség leküzdése
      - tétovázás, határozatlanság leküzdése
A haladók 3 féleképpen tökéletesedhetnek:
      1. Jézus Krisztus szavainak tanulmányozása
      2. elmélkedjünk tanításán, kérjünk.
      3. ápolni az okosság összetevő elemeit
      - megadni tulajdonságait (Jak 3,18.) - szemérmes, békeszerető, szerény, irgalmas, nem ítélkező, tettetés nélkül való.

2. Az igazságosság erénye
Meghatározása: akaratunkat hajlandóvá teszi arra, hogy mindenkor megadjuk másoknak, amivel nekik szorosan tartozunk.
Az akaratban székel.
Kiválósága: fenntartja a jogrendet (az egyén, a társadalom életében).
Fajai: 
      - köz-igazságosság (megadjuk a társadalomnak, törvényes igazságosság)
      - magán-igazságosság (a polgárok egymásközti jogait és kötelességeit adja meg)
Vezérelv: példát kell mutatni
Alkalmazásuk: 
      - tulajdonjog tiszteletben tartása
      - kölcsönkérés - visszaadás
      - kárt jóvátenni (ha szándékos; ha nem, akkor is törekszünk jóvátenni)
      - felebarátunkat tisztelni, becsületét óvni
      - rágalommal, megszólással okozott becsületsértést helyrehozni.


2/a. Az istentisztelet erénye
Rokon az igazságossággal, külön erény.
Mibenléte: hajlandóvá teszi akaratunkat, hogy megadjuk Istennek azt a tiszteletet ami neki kijár, mint végtelen tökéletességű Lénynek és ami feltétlen Urunknak.
Feltételezi a hit erényét.
Indító oka az, hogy tartozunk Istent legfőbb, végtelen Lénynek, minden dolgok első létesítőjének és végső céljának tartani, akitől minden függ, és aki felé haladni kell minden lénynek.
Az istentisztelet tényei, melyekre ez az erény ösztönöz:
      - külsők
     - belsők
Belső tények 
      - alávetjük Istennek értelmünket, akaratunkat
      - imádás
      - hála
      - bűnbánat
      - kérés
Külső tények (annál értékesebbek, minél tökéletesebbek a belső tények)
      - áldozat (napi szentmise)
      - nyilvános imádságok - ilyen amit az egyház hivatalos képviselői mondanak el, például a zsolozsma
      - szóbeli magánimádságok, fogadalmak Isten tiszteletére, lelki áldozatok
Szükségessége: 
      1. minden teremtmény tartozik dicsőséget adni Istennek
      2. embernek különösen szükséges
      3. főleg a papoknak, kiválasztottaknak
Gyakorlása: 
      A kezdők
            - Isten és az Egyház parancsainak megtartása
            - kerülik a tartós külső és belső szórakozottságot
            - imádság előtt szedjék össze magukat
      A haladók
      - egyesüljenek Jézussal (tisztelet, szeretet)
      - Jézus Szentséges Szívéből merítsenek érzelmeket: csodálat, hála, dicséret.
      - Jézus közreműködést kíván tőlünk: feszítsük keresztre romlott természetünket, kövessük kegyelmének sugalmazásait.

2/b. Az engedelmesség erénye
Rokon az igazságossággal, külön erény.
Mibenléte: hajlandókká tesz bennünket arra, hogy akaratunkat alávessük törvényes feljebbvalóink akaratának, amennyiben ezek Isten helyettesei.
Alapja: Isten feltétlen Úr, a mi alárendeltségünk az, amivel Istennek tartozunk.
Fokozatai: 
      Kezdők: Isten és Egyház parancsainak megtartása, vessék alá magukat legalább külsőleg elöljáróik parancsainak szorgalommal, pontosan, természetfeletti szándékkal.
      Haladók: Elmélkedjenek Krisztus Urunk példáján, egyesüljenek Vele.
      Tökéletesek: ítéletüket is alávetik elöljáróik ítéletének, nem kérdik miért is parancsolják ezt vagy azt.
Kellékei: 
            - 1. ha természetfeletti szándékból ered (feljebbvalónkban Istent látjuk)
            - 2. ha mindenre kiterjed (minden parancsra)
            - 3. ha teljes 
                  - pontos (nem késlekedő)
                  - megszorítás nélkül (állandó)
                  - szíves (örvendő - Isten a jókedvű adakozót szereti)
Kiválósága:  
      - egyesít Istennel, részeltet Isten életében
      - az összes többi erénynek anyja és őre
      - a szeretet kiváló ténye
      - biztosítja az erények gyakorlását
      - biztonságot nyújt tökéletesen - lelki béke- Isten akaratát teljesítjük
      - az engedelmesség erényekké és érdemekké változtatja át a legközönségesebb cselekedeteinket is.

3. A lelki erősség erénye
Mibenléte: - természetfeletti erkölcsi erény, amely megerősíti a lelket a nehezen megszerezhető javak keresésében, hogy meg ne ingassa a félelem, még a halál félelme sem.
Tárgya abban áll, hogy leküzdi a félelemérzést amely lebénítaná célirányos cselekvésünket, de mérsékeli a merést is, amely nélkül könnyen vakmerőség lenne.
Cselekedetei 
      1. tesz
      2. szenved
Tesz: a nehézségek dacára kezdeményez és kitart. Ehhez kell:
      - 1. határozottság, gyors elszánás, véghez visszük bármibe is kerülne
      - 2. bátorság - nő a nehézségekkel
     - 3. kitartás, hogy folytassuk mindvégig a küzdelmet, dacára az ellenség makacsságának és megismételt támadásainak.
Szenved: elviselni hősiesen, amit Isten reánk bocsát (szenvedés, betegség, gúnyolódás, rágalmazás). Nehezebb mint a cselekedet.
Fokozatai: 
      Kezdők 
            - félelem a fáradságtól, veszedelmektől
            - félelem a bírálattól, kigúnyolástól
            - félelem a barátok nem-tetszésétől
      Haladók: utánozzák azt a lelki erősséget, amelyet Jézus gyakorolt rejtett életében, nyilvános életében.
            - Nyilvános életében: hosszantartó böjt; küzdelem a sátánnal, az ige hirdetésében; tekintélyes fellépése az írástudók ellen; megbélyegzi a botrányt; szorgos gond, amellyel elkerüli a kétes értékű népszerűséget; szelíd és erőteljes a nevelésben amelyet apostolainak ad; határozottsága, hogy felmegy Jeruzsálembe, ahol szenvedés, megaláztatás, halál vár Rá; szenvedésében, haláltusájában (méltóságteljes, türelmes, nyugodt megadás).
      Tökéletesek - nemcsak a lelki erősség erényét gyakorolják, hanem a lelki erősségnek a Szentlélektől adott ajándékát is, amelyről az egyesülés útján lesz szó.

A lelki erőséggel rokon erények
1. Nagylelkűség - nemes lélek, nemes cselekedetek Isten dicsőségére és a felebarát javára.
Ellentéte: pipogyaság
2. Bőkezűség - nagy dolgok véghezviteléhez nagy kiadásokat tegyünk (nem kell okvetlenül gazdag emberek lennünk)
Ellentéte: szűkkeblűség, pazarlás
3. Türelem - egykedvűen viseljük el a fizikai vagy erkölcsi szenvedéseket Isten iránti szeretetből vagy Jézussal egyesülten.
      Három foka van: 
           - megnyugvással fogadni a szenvedéseket
           - nagy készséggel fogadni a szenvedéseket
           - kívánja és szereti a szenvedéseket
4. Kitartás - mindvégig küzdeni és szenvedni lankadás, elkedvetlenedés és ráunás nélkül (kell imádkozni az állhatatosságért)
Eszközök a lelki erősség erényének megszerzésére vagy tökéletesítésére:
      1. legyünk bizalmatlanok magunkkal szemben és bízzunk Istenben
      2. ehhez a két érzelemhez adjunk szilárd elveket és tegyük szokásunkká, hogy elveink szerint cselekszünk. (elvek: a hit nagy igazságaiból folynak).
      3. hogy a nehézségeket könnyebben legyőzzük, jó azokat előrelátni, velük szembenézni és felfegyverkezni ellenük.
      4. Isten szeretete kell sürgessen minket

4. A mértékletesség erénye
Meghatározása: - az érzéki élvezetek, főleg az ízlésnek és a tapintásnak élvezeteit mérsékeli és a tisztesség korlátai közé szorítja.
Ezekben: 
      - evés-ivásban mértékletesség
      - tisztaság: - hitvesi tisztaság (hűség)
      - tartózkodás (nőtlenség - az önmegtartózkodás kötelező)
Bástyái:  
      1. alázatosság - ne bízzunk magunkban és kerüljük a veszedelmes alkalmakat életünk végéig, kerülni a tetszeni akarást, nyíltszívűség lelkivezetőnkkel szemben.
      2. önmegtagadás - a gyökereit öli el; a testnek fegyelemre, sőt, fenyítékre van szüksége. Testünk minden szervét meg kell zaboláznunk: nyelv, fül, érintés, belső érzékek (képek), szív megzabolázása.
      3. állásbeli kötelességeink odaadó, állandó gyakorlata, amely megóv a tétlenség veszedelmeitől.
      4. Jézusnak és Édesanyjának forró szeretete, amely eltölti a szívet és nem hagy benne helyet a tisztátalan kívánságoknak.

A mértékletességgel rokon erények
Alázatosság
Meghatározása: - természetfeletti erény, amely önismeretre tanít és arra tesz hajlamossá, hogy magunkról az igazságnak megfelelő véleményt alkossunk és hogy keressük a magunk háttérbe szorulását és kevésre becsülését.
Alapja: igazság és igazságosság. Az igazság megköveteli, hogy olyanoknak ítéljük magunkat, amilyenek tényleg vagyunk; és az igazságosság, hogy ennek az önismeretnek megfelelően viselkedjünk.
Fokozatai: 
Szent Benedek szerint 12 fokozata van:
      Belső tények: 
            1. Isten félelme
            2. Engedelmesség (Isten akarata)
            3. Engedelmesség az elöljárók iránt (ide nagyobb hit kell, hogy elöljáróinkban Istent lássuk, különösen, ha méltatlanok)
            4. Türelmes engedelmesség - kitart a legnehezebb körülmények között is és panaszszó nélkül viseli el a megbántásokat, főleg akkor, ha a megalázás az elöljáróktól jön.
            5. Titkos hibáink bevallása (gondolataink is!) elöljáróink előtt a szentségi gyónáson kívül (erre az elöljárók nem kötelezhetik alattvalóikat)
            6. Szíves elfogadása az összes nélkülözéseknek, alacsony foglalkozásnak (haszontalan szolgák vagyunk)
            7. Őszinte, a szív mélyéből jövő meggyőződés, hogy a legutolsók vagyunk az emberek között. Ez ritka fokozat: a szentek is úgy értelmezik, hogy ha mások olyan kegyelmekben részesültek volna mint ők, náluk jobbak lennének).
      Külső tények: 
            8. A különcködés kerülése
            9. A hallgatás (ha nem kérdeznek...)
           10. Mérséklet a nevetésben (csak akkor, ha lelki öröm kifejezője)
           11. Mérséklet a beszédben (szelíden, szerényen)
           12. Szerény viselkedés - járjunk, üljünk, álljunk, nézzünk szerényen, negédesség nélkül, fejünket egy kissé hajtsuk le mindig, mert Isten színe előtt állunk.

Szent Ignác szerint 3 fokozata van:
      1. Első fokozat: - lealacsonyítom és megalázom magam amennyire csak bírom és amennyire csak szükséges, hogy teljesítsem Isten akaratát; annyira, hogy ha felajánlanák nekem az egész világot, vagy ha halállal fenyegetnének is, akkor sem gondolkoznék még a lehetőségén sem annak, hogy megszegjem Istennek , vagy az embereknek egy olyan emberi parancsolatát, amely halálos bűn terhe alatt kötelez.
      2. Második fokozat: - akaratunk és érzelmünk teljesen közönyös legyen a gazdagság és a szegénység, a tisztelet és a megvetés, a hosszú élet és a rövid élet iránt, ha mindezek egyformán szolgálják Isten dicsőségét és lelkünk üdvösségét.
      3. Harmadik fokozat: - magában foglalja az első kettőt, de annál tovább megy, Jézussal egyesül: szegény lenni Jézussal, gyalázatokkal tetézett mint Jézus, stb.




2010. júl. 28.

Szent Márta

      „Útjukon betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába. Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült az Úr lábához és hallgatta a szavait. Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket. Egyszer csak megállt: „Uram - méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? Szólj neki, hogy segítsen nekem!” Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha.” (Lk 10,38-42)


      Érdekes, hogy Lázár a férfi, és zsidó szokás szerint a férfi a ház ura, itt Márta házáról van szó, nem Lázár házáról. Márta és Mária talán nem is voltak férjnél, vagy megözvegyültek, akárcsak Lázár. A hagyomány Nagy Szent Gergely óta úgy tartja, hogy Mária azonos Mária Magdolnával. Azaz Mária fiatal korában elhagyta a szülői házat, és Magdalába költözött, melyről a zsidók hagyománya azt mondja, hogy paráznasága miatt pusztult el. Mária, miután megtért, szintén Márta házában élt.
      Avilai Szent Teréz is a két nővérrel példálózik amikor a szemlélődésről beszél, „A tökéletesség útjá”-ban, XVII. fejezet:

      Szent Márta szent volt, habár sehol sincs róla feljegyezve, hogy szemlélődő lett volna. Már pedig mit akartok többet annál, ha olyanok lehettek, mint ez a boldog nő, aki annyiszor fogadhatta Krisztus Urunkat a házában, megvendégelhette, kiszolgálhatta s egy asztalnál ehetett vele? Ha olyan lett volna, mint Mária Magdolna, s mindig áhítatba lett volna merülve: nem lett volna, aki enni adott volna ennek az isteni vendégnek. Már most képzeljétek el, hogy ez a kolostor Szent Mártának a háza s hogy abban mi mindenre van szükség. Akiket tehát az Úr a munkás élet útján vezet, ne haragudjanak azokra, akik mélyen el találnak merülni a szemlélődésben, mert különben, ha hallgatagon is, az Úr venné az utóbbiakat védelmébe. Mivel azonban ezek a szemlélődők az Ő kegyelméből legtöbbször egészen megfeledkeznek önmagukról és mindenről, valakire pedig mégis csak szükség van, hogy az Úr számára megfőzze az ebédet: örüljenek, hogy Márta példájára kiszolgálhatják Őt. Gondolják meg, hogy az igazán alázatos lélek mindig készségesen beéri azzal a szereppel, amire az Úr kiválasztotta s mindig méltatlannak tartja magát még arra is, hogy az Ő szolgájának neveztessék.

      „Jézus szerette Mártát, a nővérét (Máriát) és Lázárt.” (Jn 11,5)
      Lázár megbetegszik – és az evangélium egyik csodálatos történetét írja le a tanítvány, akit Jézus szeretett. Itt is olvastam, Jézus mennyire együtt érez a mi fájdalmainkkal, sírni is tud. Tehát Lázár megbetegszik és „a nővérek megüzenték neki: Uram, akit szeretsz, beteg. (Jn 11,3.) Ez a legszebb formája az imának, a bizalom és a szeretet imája, teljesen Isten akaratára bízva a megoldást, nem szaporítva a szót. „Ennek hallatára Jézus azt mondta: Ez a betegség nem okozza halálát, hanem Isten dicsőségére lesz, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia.” (Jn 11,4), és két napig még ott maradt, ahol volt. Majd mielőtt elindult volna a tanítványokkal együtt, „Jézus világosan megmondta nekik: „Lázár meghalt. Miattatok örülök, hogy nem voltam ott, hogy higgyetek. De most menjünk el hozzá!” „Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban volt.” (Jn 11,17)
      Mártának hatalmas, élő hite van, Szent Péter hitvallásával vetekszik! Hisz a feltámadásban, Jézus önmagáról Mártának mondja meg: Én vagyok a feltámadás és az élet.
      „A zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy testvérük miatt vigasztalják őket. Amikor Márta meghallotta, hogy Jézus közeledik, eléje sietett, Mária pedig otthon maradt. „Uram - szólította meg Márta Jézust -, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked.” Jézus megnyugtatta: „Feltámad testvéred.” „Tudom, hogy feltámad - mondta Márta -, majd a feltámadáskor, az utolsó napon.” Jézus így folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” „Igen, Uram - felelte -, hiszem, hogy Te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön.” E szavakkal elment és hívta nővérét, Máriát. Halkan szólt neki: „Itt a Mester és hívat.” Ennek hallatára (Mária) gyorsan fölkelt és odasietett hozzá. Mert Jézus még nem ért le a faluba, hanem ott volt, ahol Mária találkozott vele. Amikor a zsidók, akik ott maradtak vele a házban és vigasztalták, látták, hogy Mária gyorsan feláll és elsiet, utánamentek. Azt gondolták, hogy a sírhoz megy sírni. Amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, és meglátta, e szavakkal borult a lába elé: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem.” Amikor látta, hogy sírnak, Jézus lelke mélyéig megrendült. „Hova tettétek?” - kérdezte megindultan. „Gyere, Uram - felelték -, és nézd meg!” Jézus könnyekre fakadt. Erre a zsidók megjegyezték: „Nézzétek, mennyire szerette!” Némelyek azonban így vélekedtek: „Ha a vaknak vissza tudta adni a szeme világát, azt nem tudta volna megakadályozni, hogy ne haljon meg?” Jézus szíve mélyéig megrendült, s odament a sírhoz, amely egy kővel eltorlaszolt barlang volt. „Hengerítsétek el a követ!” - szólt Jézus. De Márta, az elhunyt nővére tiltakozott: „Uram, már szaga van, hiszen negyednapos.” Jézus így felelt: „Nemde azt mondtam: ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?” Erre elhengerítették a követ, Jézus pedig az égre emelte tekintetét és így imádkozott: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Tudom, hogy mindig meghallgatsz. Csak a köröttem álló nép miatt mondtam, hogy higgyék: te küldtél engem.”
      E szavak után hangosan beszólt: „Lázár, jöjj ki!” S a halott kijött. Lába és keze be volt pólyázva, az arcát meg kendő födte. Jézus szólt nekik: „Oldjátok fel, hogy tudjon járni.” A zsidók közül, akik fölkeresték Máriát, sokan látták, amit Jézus végbevitt, és hittek benne. (Jn 11,19-45)


      A főpapok elhatározták, hogy Jézust megölik, de nem csak egy halott ember életre keltése miatt határozták el, hanem azért, mert Lázár feltámasztása láttán sokan hittek Jézusban: „Ha tovább tűrjük, mindnyájan hinni fognak benne, aztán jönnek a rómaiak, és elpusztítják szentélyünket is, népünket is.” (Jn 11,48) Hazugság, a hatalom beszél így, legyen az ún. monarchia, demokrácia, fejedelemség vagy diktatúra, stb., a hatalom soha nem bírja, ha nem őt istenítik, ezért képes hazudni és ölni is. Az Élet  és a Feltámadás Urát akarják megölni, aki képes volt életre támasztani Lázárt, hát nem abszurd a hatalom logikája? „Ettől a naptól eltökélt szándékuk volt, hogy megölik.” (Jn 11,53)

      Betániában ismét találkozunk Mártával, Máriával és Lázárral, közvetlen Húsvét előtt, ezt is János evangélista mondja el. Itt is Márta a szorgalmas, a tevékeny, és a főtanács már nem csak Jézust, hanem Lázárt is meg akarja ölni - hiába, a lejtőn nincs megállás!
      „Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit feltámasztott a halálból.
      Ott vacsorát rendeztek neki. Márta felszolgált és Lázár is a vendégek közt volt. Mária vett egy font valódi nárduszból készült, drága olajat, megkente vele Jézus lábát és megtörölte a hajával, a ház betelt az olaj illatával. Az egyik tanítvány, az áruló Júdás, aki elárulta, méltatlankodott miatta: „Miért nem adták el inkább az olajat 300 dénárért, s miért nem osztották szét a szegények közt?” De nem azért beszélt így, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mert tolvaj volt: ő kezelte a pénzt és eltulajdonította, amit rábíztak.
      Jézus így szólt: „Hagyd békén! Hadd tegye, hiszen temetésem napjára teszi. Szegények mindig vannak veletek, de én nem leszek mindig veletek.” Amikor megtudták, hogy ott tartózkodik, a zsidók közül sokan elmentek, nemcsak Jézus kedvéért, hanem hogy Lázárt is lássák, akit feltámasztott a halálból. Erre a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mert miatta sok zsidó elment oda, és hitt Jézusban. (Jn 12, -11)

Mindenható, örökkévaló Isten, kinek megtestesült Igéje arra méltatta Szent Mártát, hogy betért a házába, és elfogadta gondoskodását, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy testvéreinkben hűségesen szolgáljuk Fiadat, és a mennyben otthonra leljünk nálad! 

Isten éltesse a Mártákat!

2010. júl. 27.

Szent Charbel Makhlouf

   
      Ma van az ünnepe.
      Kelet nagy misztikusa és aszkétája. A 90’-es évek elején hallottam először a nevét: egy Bejrútban dolgozó vendégmunkás csodálatos meggyógyult, miután megkenték „Szent Charbel olajjal”, és kérték a Szent közbenjárását. Úgy hallgattam csodálatos életrajzát, csodatételeit, mint az ezeregyéjszaka meséit. Az Oltáriszentség szentje, akárcsak Szent Paszkál ferences misztikus, és igazi Mária-tisztelő, a barátaim lettek.
      Korunkban egy szerzetesnővér súlyosan megbetegedett, és a Szent segítségét kérte: megjelent neki álmában, és azt mondta neki, hogy aki minden hónap 22-én szentmisére megy és imádkozik, annak minden kérését az Úr elé viszi és közbenjár érte.

      Azóta persze az internet is segített a Szent jobb megismerésében. Meglepétesemre, még Bukarestben is jelen vannak:

      Bejrúttól 140 km-re (Észak-Libanon) van egy kis falu, BKAAKAFRA (Biqa-Kafra), 1600 m magasan, cédrus erdőkkel övezve. Itt született 1828 május 8-án Youssef Antoun MAKHLOUF (József Antal) a család ötödik gyermekeként, apja Antoun Zaarour MAKHLOUF és anyja Brigitta CHIDIAC. Két fiútestvére volt: John és Beshara, és két nővére: Kawn és Wardeh. Nyolc napos korában keresztelték meg, találtam egy képet is a kis templom keresztelő kútjáról:


      Édesanyja - mint többi maronita – szigorúan megkövetelte a családban az imát, a napi rózsafüzért, és a szentmisén való részvételt. Youssef két testvére is szerzetes lett, a falutól egy 5 km-re levő kolostorban.
      Alig 3 éves, amikor az apja meghal. Édesanyja újra férjhez megy a falu papjához, és felveszi az ELAHAD nevet. A kis Youssef arab és szír elemi iskolába járt, alig 14 éves, amikor a falubeliek „szentnek” kezdik nevezni alázatossága és imádságos lelkülete miatt. Igyekezett visszavonulni egy barlangba, ahol térdelve imádkozott egy kis Szűzanya kép előtt, ma ez a barlang is zarándokhellyé vált:


      Gyakran felkeresi Tanois nevezetű szerzetes nagybátyját lelki beszélgetésre, és hogy együtt imádkozzanak. Egy alkalommal az eltévedt kecskéjét keresve, egy cédrus törzsében kialakított kis oratórium előtt imádkozik, amikor egy sürgető hangot hall: „Hagyj el mindent, és kövess engem!”. Hallgat az isteni szóra, 1851-ben titokban elhagyja a családját, senkinek nem szól, és belép a Mayfouki Boldogasszony kolostorba, egy év noviciátus után átkerült az Annaya-i Szent Maron kolostorba, és a Libanoni Maronita Rend szerzetese lesz, és felveszi a korai antiochiai egyház mártírjának a nevét (121-ben halt mártírhalált), a Charbel nevet. 


      Édesanyja kétségbeesetten keresi és keresteti, míg végül rátalál a legkisebb fiára. Az elöljárók és Tanois nagybátyja jelenlétében kérleli: térjen haza. De a fia határozottan kitart a döntése mellett, hogy erre az útra maga Isten hívta meg. Akkor az édesanyja fájdalommal eltelve így szól: „Ha te nem lennél jó szerzetes, azt mondanám neked: gyere haza! De most már tudom, hogy az Úr az ő szolgálatára akar téged! És az elválás miatti fájdalmamban most arra kérem az Úrat: áldjon meg és tegyen szentté téged!”

      Charbel engedelmes és alázatos szerzetes, sokat dolgozik és tanul, 1853-ban leteszi a hármas fogadalmat, majd elöljárói elküldik a Kfifan-i Szent Ciprián kolostorba, a szemináriumba. Vezetője Szent Nimatullah Hardini atya, egy nagytudású pap, ki a sémita nyelv és a keleti egyházatyák műveinek jó ismerője, különösen Szent Efrém a kedvence. Szent Charbel lelkében hatalmas láng gyúl a Szentírás, az Oltáriszentség, még inkább elmélyül nagy szeretete a Szűzanya iránt. Hat év tanulás után, 1859. július 23.-án pappá szentelik. Szavai szerint papnak lenni csakis egyet jelent: a Golgota útját, és Isten jelenlétének a tanúja lenni a világban. Egész éjszakákat tölt ibenső imába merülve, napközben pedig éli a szerzetesek életét, jó gyóntató pap lett belőle, sokan felkeresik, és szentgyónás után hatalmas örömmel térnek haza.

      Tizenhat év után engedélyt kért az elöljárótól, hogy visszavonulhasson a Szent Péter és Szent Pál kolostorba, amely az anyakolostorhoz tartozott. Egy csodálatos isteni jel után az engedélyt megkapja, és 1875 február 15-én megkezdi a remete életet: magány, csend, ima, az Oltáriszentség imádása, mezei munka. 

      Már életében szentként tisztelik és egyszerű imájára csodák történtek.  23 év után súlyosan megbetegszik, 1898 december 16-án az átváltoztatás után nem tudja folytatni a szentmisét, Makariosz atya látva fájdalmát, segít neki befejezni a szentmisét. Beviszik a cellájába, elkezdődik a nyolc napos agoniája. Ajkán nem szűnik meg a kedvenc fohásza: „Igazság atyja, íme a Te Fiad, aki halálra adta önmagát, hogy elégtételt adjon értem...Fogadd el kezemből az Áldozatot, és felejtsd el minden bűnőm, amelyet a Te színed előtt követtem el...”, ugyanakkor gyakran emlegette Jézus és Mária nevét, valamint Szent Pétert és Szent Pált, a kolostor patrónusait. 1898 december 24-én, Karácsony vigíliáján szenderül örök életre, a kolostor temploma mellett temetik el. Itt volt az első sírja:



      De ezzel nincs vége: a szomszédok figyelmét először néhány furcsa fény vonja magára „Az otthonunkból láthattuk, úgy 10 percnyi távolságra, délen, amint fény világítja meg a sírt, a szokásostól eltérő fény, amely hol megjelent, hol eltűnt.” Az emberek figyelmeztették a monostor a szerzeteseit, de ők nem hitték el. De mivel az emberek kitartottak, együtt mentek arra a helyre, ahol származott a fényjelenség. Charbel Maklouf atya sírja volt az. Az előírt szokás szerint, az elhunyt be volt tekerve a saját szerzetesi ruhájába, egy egyszerű deszkára volt helyezve, koporsó nélkül, mint egy lépcsőfokon, 25 centire a talaj alatt a földben. Mivel ez a sír nyilvánvalóan a talajszint alatt található, ahogy esni kezdett az eső, elöntötte a víz.

      A sírt megnyitották, ellenőrizték, és konstatálták, hogy a test a helyén van, majd újra nagy gonddal lezárták a sírt. Eltelt egy év. 1899 április 15-én a sírt megnyitották az apát, a szerzetesek és több más tanú jelenlétében. Az esővíz ellepte a sírt (akárcsak a többi sírt), mocsárrá változtatta. A jelenlévők elképedve látták, hogy Szent Charbel holtteste a mocsár felszínén lebegett. A holtteste kiemelték, és miután megszabadították a penészgombáktól, a holttestet sértetlennek találták. A bőre friss volt, ízületei rugalmasak, végtagok teljesen behajlíthatok, a haja és a szakálla nem hullt el. Az egyik tanú, Younes József atya így írja le: „Karjai keresztben a mellkason, kezében egy kereszt. A test lágy, friss és ruganyos, az arcán és a kezén fehér penész volt, a gyapothoz hasonló.” A bordájából vörös vér folyt, vízzel elegyedve. Lecserélték a fehérneműjét és a ruháját, és ezúttal a holttestet egy koporsóba zárták, amelynek felső része üvegből volt, hogy a látogatók megtekinthessék. A koporsót a kolostor templomának egyik oratóriumában tartották. Hatalmas zarándoklat kezdődött Charbel atya sírjához, sok csodás imameghallgatás és gyógyulás történt. A szerzetesek többször tanulmányozták a testet, de a koporsó mindig tele lett vörös folyadékkal, amely a pórusokból áradt ki. Ez a folyadék átitatta a fehérneműt és ruházatot, olyannyira, hogy hetente kétszer le kellett cserélni.

      Ezt a folyadékot hivatalosan kivizsgálták, laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá, de az eredményeket még nem hoztak nyilvánosságra. Két évvel később, 1900-ban, annak érdekében, hogy véget vessenek e szivárgásnak, úgy döntöttek, holttest kiteszik a szabadba, a teraszra. De hiába, a test folyamatosan „izzadt”. Dr. Elias El-Onaissi, 1921-ben írt nyilatkozatában megjegyzi: „Láttam  Charbel  atya holttestét az Annaya kolostorban... Alaposan megvizsgáltam a holttestet, és észrevettem a verejtéket a bőr pórusai verejtékhez hasonló anyagot izzadnak... Megismételtem ugyanezt a vizsgálatot többször, különböző időpontokban. A jelenség mindig ugyanaz volt.” Többször is, mivel a tetemen nem fogott az enyészet, és folyamatosan „verejtékezett” több mint 50 éven át... 1927-ben, a holttest egy fából készült, cinkkel borított koporsóba került, a talajtól elszigetelve, és alaposan bezárva a kripta falába, (a koporsóba bezártak egy fémhengert is, amely a holttest állapotáról szóló jelentést tartalmazta abban az időpontban. A jelentést franciául írta meg a bejrúti Orvostudományi Kar Armand Jouffroy professzora, és a Malkonien Balthazar orvos).

      1950-ben, hogy 23 évvel később, a kripta fala elkezdett rózsaszín és viszkózus folyadékot „izzadni” ... A sírt megnyitották: a folyadék a koporsóból származott. A kánoni vizsgáló bizottság kinevezett három orvost, és szakvéleményük szerint „a vérizzadás, amely megállapítást nyert, hogy 1899-től 1927-ig megszakítás nélkül csepegett, ugyanúgy, mint a korábbi exhumálások során és elterjedt az egész testen, átitatták a papi ruhákat is. A stóla egy része elrothadt, valamint a koporsó fából készült alsó fele, a koporsó cinkje a lábak mellett elhasadt...” Ahogy a folyadék egyre csepegett a már elhasadt koporsóban, telítette a kripta falát is. Ennek a hihetetlen jelenségnek a tanúi is igazolták, hogy Szent Charbel holtteste megőrizte hajlékonyságát. Szintén 1950-ben valaki lefényképezte a Szent sírját, és amikor előhívták a fotót, egy arca rajzolódott ki rajta, néhány már nagyon öreg szerzetes Charbel atyára ismert benne, mert életében nem készült róla se festmény, se rajz. Azóta ez a fótó képviseli a jellegzetes a lesütött szemű, alázatos Szent Charbel arcot, gyönyörű:



      Később egy másik koporsóba tették, és cementből és kőből épült sírba helyezték. Mivel a zarándokok egyre többen kezdtek jönni, hozzájárultak ahhoz, hogy egy olyan koporsóba tegyék, amelyben látható. 1952-ben, mintegy 54 évvel a szent szerzetes halála után, sokan meg tudták állapítani, hogy a test ép és hogy még mindig csöpög a titokzatos folyadék. Dr. Georges Choukrallah, aki több mint 37-szer vizsgálta meg a holttestet 27 év alatt, és azt írja: „Miután több alkalommal felülvizsgáltam ezt az ép holttestet, mindig is lenyűgözött megőrzött állapota, és különösen az a csepegő piros folyadék, csepegő. Ez egy teljesen egyedülálló jelenség, hogy gyakorlatilag egy orvos sem látott ilyet még sohasem...”

      VI. Pál Pápa 1965 december 5-én boldoggá, majd 1977 október 9-én szentté avatta.


Honlapok:
Hivatalos honlapja:
Kapcsoljuk be hangszórókat, míg a honlapot böngésszük, csodálatos a zene megy.

Ez pedig Maronita Egyház három hatalmas szentjének a honlapja:

Ez is Szent Charbel honlap, de amint olvasható belépéskor: ez nem a hivatalos honlap.

      A Vatikáni Rádió honlapján olvastam, hogy Szent Charbel ereklyéit a názáreti nemzetközi Mária-központ Örökimádás kápolna oltárába (is) helyezték el:

http://www.oecumene.radiovaticana.org/UNG/Articolo.asp?c=368847

      Nemrégiben megnyitotta kapuit a hívők előtt a názáreti nemzetközi Mária-központ Örökimádás kápolnája, melyet Názáret lányának, Máriának és a rózsafüzér titkainak szenteltek. A kápolnában a rózsafüzér örvendetes titkait ábrázoló öt ikont helyeztek el, amelyeket március 24-én áldott meg Giacinto-Boulos Marcuzzo püspök egy ökumenikus vesperás keretében.
Az új kápolnát magában foglaló nemzetközi Mária-központ az Angyali Üdvözlet bazilika tőszomszédságában helyezkedik el, közelében találhatóak a melkiták, a görög-ortodoxok, a protestánsok templomai és különböző mecsetek is. Ezzel a kápolna nemcsak a keresztények, de akár a kultúrák, népek és vallások közötti egység, párbeszéd és kiengesztelődés szimbóluma lehet. Erre utalt Marcuzzo püspök is az Örökimádás kápolnában március 25-én tartott beszédében. Mint mondta, ha egy szóval kellene jellemeznie mindazt, amit ez a központ jelent, az az egység lenne. Szerinte Názáret az egység, a találkozás városa: az ég és föld, Isten és ember, az Atya összes gyermekeinek találkozási pontja.
      A kápolna oltárkövében hét szentnek és boldognak az ereklyéit helyezték el, melyek között megtaláljuk Szent Charbel Makhlouf, Szent Emilie de Vialar és Boldog Charles de Foucauld relikviáit is.

A Maronita Egyház története:

      http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2008.03.23/1004.html

      Libanon 3,8 milliós lakosságából 1,4 millió maronita keresztény. Ennek a közösségnek a története a Keletrómai Birodalom idejére nyúlik vissza. A VI. században támadt a monofizita eretnekség, amely szerint Jézus személyében nem két természet (az isteni és emberi természet) él, hanem egyetlen természet (monosz - egy, physis - természet). Egy évszázaddal később Heraclius császár (Krisztus után 610-641) kidolgoztatott egy formulát a monofiziták megtérítésére. Ebből az a kompromisszumos megoldás született, hogy Jézusban két természet van, de személyében az emberi akarat és cselekvés az isteni akarattal egyesült. Ezt monoteletizmusnak nevezték (monosz - egy, thelema - akarat). Ám ezt a formulát sem az ortodox keresztények, sem a monofiziták többsége nem fogadta el. A monoteletizmust Krisztus után 680-ban a konstantinápolyi VI. egyetemes zsinat elítélte. Követői, a monoteleta keresztények menekülni kényszerültek az üldözés elől. Libanon északi hegyvidékén találtak menedéket, Szent MáróVI. század óta álló kolostora közelében. A közösség vezetőjévé választottak egy Máró János nevű szerzetest. Ezért nevezték el őket maronitáknak. Saját hierarchiát és önálló maronita egyházat alakítottak ki. Pátriárkájuk egyházi és világi vezetőjük volt.
1182-ben kapcsolatba kerültek a pápával. Róma először eretnekként kezelte őket, de a Krisztus utáni 1215-ben tartott IV. lateráni zsinaton, majd a Krisztus után 1445. évi egyetemes zsinaton megvalósult a teljes egység a pápasággal.
Liturgikus nyelvük az ó-szír, papjaik szentelés előtt nősülhetnek, mint általában a keleti egyházak papjai. A maroniták törekedtek arra, hogy Libanont keresztény nemzetté tegyék, ahogy azt a muzulmán “eretnekek”, a drúzok is akarták. Az Oszmán Birodalom keretei között azonban a XVII. századra a drúzok hatalma erősödött, ezért a maroniták a katolikus Franciaország segítségét kérték, hogy a drúz és török támadásokkal szemben területi autonómiával védekezhessenek. Élénk gazdasági kapcsolatok alakultak ki Franciaországgal. De ezt az ország egyre nagyobb iszlám többsége sohasem fogadta el. Napjainkban Libanon békés jövőjének egyik feltétele a maronita keresztények egysége.

Művészfilm is készült az életéről, megnézhető angol, francia vagy spanyol felirattal:



Szent Charbel, könyörögj érettünk!

2010. júl. 25.

Szent Anna


Szent Anna (Csíksomlyói kegytemplom)

Litánia Szent Anna asszonyról

Uram, irgalmazz nekünk
Krisztus, kegyelmezz nekünk
Uram, irgalmazz nekünk
Krisztus, hallgass minket
Krisztus, hallgass meg minket

Mennyei Atyaisten                       - Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten
Szentlélek Úristen
Szentháromság egy Isten

Szentséges Szűz Mária                     - Könyörögj érettünk!
Istennek szent Anyja
Szüzeknek Szent Szüze
Dicsőséges Szent Anna asszony
Szent Anna! Krisztus Jézus Nagyanyja
Szent Anna! Szent Joakim tisztaságos hitvese
Szent Anna! pátriárkák leánya
Szent Anna! az ószövetségi asszonyok dicsősége
Szent Anna! hitvestársad tisztessége
Szent Anna! Dávid házának ékessége
Szent Anna! házasok tiszta tüköre
Szent Anna! szentség edénye
Szent Anna! jámbor élet példaképe
Szent Anna! szegények édesanyja
Szent Anna! tiszta élet pártfogója
Szent Anna! keseredett házasok vigasztalása
Szent Anna! Özvegyek jóságos anyja
Szent Anna! megtérő bűnösök gyámola
Szent Anna! keresztények oltalma
Szent Anna! szülőanyák segítsége
Szent Anna! betegek gyógyulása
Szent Anna! haldoklók enyhülése

Mi bűnösök                   - Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy minket oltalmazz
Hogy az ifjúságot engedelmességben és tiszta életben megőrizd
Hogy a keresztény házasoknak a szeretetet és egyetértést megnyerjed
Hogy a szenvedőket, árvákat és özvegyeket vigasztalás nélkül ne hagyjad
Hogy az életben minden gyötrelemtől, halálunk óráján a gonosz lélek incselkedéseitől megőrizz
Szent jámborságod által
Azon kegyelmek által, melyeket Istentől nyertél
Azon kegyelem által, melynél fogva Üdvözítőnk nagyanyjának választattál
Azon örömed által, melyet akkor éreztél, midőn a Szűz Máriát eredeti bűn nélkül méhedben fogantad
Azon örömed által, melyet tapasztaltál, midőn az irgalmasság anyját e világra szülted
Azon örömed által, mellyel elteltél, midőn kedves leányodat a templomban bemutattad
Azon boldogság által, melyben Jézussal és Máriával a mennyekben örökké részesülsz
Azon tisztelet által, melyet Isten szentjeitől és választottaitól nyersz

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, kegyelmezz nekünk.
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, hallgass meg minket.
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk.

Krisztus, hallgass minket
Krisztus, hallgass meg minket
Uram, irgalmazz nekünk
Krisztus, kegyelmezz nekünk
Uram, irgalmazz nekünk

P: Imádkozzál érettünk, dicsőséges Szent Anna!
H: Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire!

P: Könyörögjünk!
Úr Isten, aki Szent Annát azon kegyelemben részesítetted, hogy egyszülött Fiad anyjának szülőjévé lenni méltónak találtassék, engedd kegyelmesen, hogy akinek ünnepét szenteljük, nálad az ő pártfogásával segíttessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
H: Amen

Forrás: Litániák a szentekről, Kerekes Kegytárgy Kiadó, 2000.


Szent Anna tó



Szent Anna kápolna a tó partján

 Isten éltesse az Annákat!

2010. júl. 22.

Suszterszék [10]


     
„Amikor tehát alamizsnát adsz...” (Mt 6.2) „Te amikor imádkozol...” (Mt 6.6) „Te, amikor böjtölsz...” (Mt 6.17)


      Avilai Szent Teréz „A tökéletesség útja” XVI. fejezetében kifejti: erények gyakorlása nélkül nincs imádkozás:
      „Ne tartsátok mindezt valami nagy dolognak, mert az eddigiekben, amint mondani szokták még csak fölraktam a sakkfigurákat. Azt kívántátok tőlem, hogy beszéljek az imádság alapjairól, már pedig én nem ismerem annak más alapjait, mint az erényeket.

      Folytatom az  „Aszkétika és misztiká-val, ez lenne a negyedik rész, szó van ebben a lélek három útjáról (állapotáról) és elsőnek a megtisztulás útját tárgyalja, valamint az imádságról, vezeklésről és a kísértésekről is szól röviden, felsorolja a hét főbűnt és azok orvosságát:

III. Fejezet: A keresztény élet tökéletessége

Tévedések a tökéletességet illetően:
      - elérhetetlen utópia
      - az ájtatosság nagy mennyisége (nem! - pl. állapotbeli kötelességeink elhanyagolása miattuk)
      - szertelen böjtök - nem tudjuk végezni a dolgunkat
      - apostolkodás (imaélet nélkül nem lehet)
      - látomások, jelenések szükségessége (nem igaz)
Tökéletesség:
      - Istenhez közeledni, szeretni erős akarattal (az érzelem másodlagos, ha van, de hiányozhat.)
      - Felebarát szeretete - benne Istent szeretjük.
      - Isten akaratát teljesíteni
Elolvasni a Szentírást: Lk10,25-29; 5Móz5,7; Mt 22.39-40; 2Róm.13-10; Jn.4,10; Jn 3,16; Jn 4,7-16.
A szeretet áldozatot kíván: Szent Pál levelei
A szeretet az első! egyszerre az áldozattal.

Isten akarata megnyilvánul:
      - parancsokban
      - az evangéliumi tanácsokban (tisztaság, szegénység, engedelmesség)

Tökéletesség fokai:
      - kezdők (bűn kerülése)
      - haladók (Jézust követni)
      - tökéletesek (Jézussal egyesülni)

Tökéletességnek határa van a földön: soha nem tudjuk Istent érdek nélkül szeretni, mert a reményben benne van, hogy üdvözülünk, vagy mások üdvözülnek.

IV. Fejezet: Kötelességünk a tökéletességre törekedni

A Szentírás olvasása szükséges a tökéletességre:
      - híveknek
      - szerzeteseknek
      - papoknak
Az úton nem lehet megállni, mert visszaesünk.

A tökéletesség indítóokai:
      1. lelkünk java
      2. Isten dicsősége
      3. felebarátunk épülése

V. Fejezet: A tökéletesség általános eszközei

Eszközök:
      - belső
      - külső
Belső eszközök:
      1. A tökéletesség utáni vágy - a legfontosabb !!!
      2. Isten és magunk ismerete
      3. Isten akaratához való igazodás
      4. Imádság
Külső eszközök:
      1. A vezetés (az Egyház által)
      2. Az életszabály (amit a lelkivezető hagy jóvá)
      3. Lelki olvasmányok, szentbeszédek
      4. Társadalmi érintkezés megszentelése

A tökéletesség utáni vágyat szítani kell, ez már imádság, ezért kell imádkozni és elmélkedni, ne legyünk türelmetlenek; kellenek a lelkigyakorlatok, a lelkiismeret-vizsgálás, szentgyónás, havi magába-szállások.

Isten ismerete (tanulás, elmélkedés)
      - Ő örökkévaló, végső cél
      - Isten természete (Én vagyok, aki van)
      - Isten tulajdonságai (Szentháromság)
      - Üdvösségtörténet (Jézus)
      - Mindenben, mindenhol Jézust lássuk, az Ő jelenlétében éljünk, bennünk lakozik.

Önismeret:
      - milyen jó tulajdonságok Istentől
      - hibáink, gyarlóságaink, jellemünk
      - mi vezet az életünkben?
            - érzelem
            - értelem
            - akarat
      - lelkiismeretvizsgálat
            - általános (havi)
            - részleges (napjában többször, reggel, délben, este) ez a fontosabb!
      - uralkodó hibánk
            - külső megnyilvánulása
            - belső okai
            - mi az ellentétes erénye

Társadalmi érintkezések megszentelése
      - Isten által rendelt kapcsolatok - család.
      - Kerülni kell a veszedelmes, sőt bűnös kapcsolatokat.
      - Közömbös kapcsolatok:
            - kerülni (látogatás, stb.)
            - hasznossá tenni
      - Barátság:
            - természetfölötti kell legyen
            - nyugodt, higgadt, megbízó
            - a barát: - oltalma az erénynek, - belső, titkos tanácsosunk, - vigasztaló
      - a barátság ne legyen
            - testies
            - érzéki (mert hasonló hozzánk, szép, kedves hang, stb.)
            - frivol (ügyesség, jó táncos, szép öltözet, stb. miatt)
A hamis barátság káros: - a szív megosztottsága, - időveszteség, - vétek a tisztaság ellen.
Ha a barátságban az érzéki elem a túlnyomó, akkor egy ideig vagy végleg le kell mondani.
Állásbeli kapcsolatainkban (elfogadni állásunkat!!!) fontos az állásbeli kötelességeink teljesítése:
Hogyan?
      - okosság
      - szeretet
      - igazságosság.
Az apostolkodásban nem szabad szórakozást találni.
Apostolkodás:
      1. imádság
      2. önmegtagadás
      3. jó példa
      4. tanítás
Szent Bernát szerint: „Az apostolnak medencének kell lenni és nem csatornának - a csatorna mindent kiad magából ami bele ömlik, utána üres marad; a medence előbb megtelik s csak azt adja tovább, ami már túlcsordul belőle.”

A HÁROM ÚT

A három út 1.-2.-3. - három fokozat, vagyis:
      1. megtisztulás útja
      2. megvilágosodás útja
      3. egyesülés útja

      1. hit
      2. remény
      3. szeretet

      1. önmegtagadás
      2. keresztviselés
      3. egyesülés

      1. kezdők (okoskodó elmélkedés)
      2. haladók (érzelmes elmélkedés)
      3. célhoz értek (egyszerűsített imádság, szemlélődés)

A kezdők lehetnek:
      1. sötét múlttal
      2. ártatlanok

      1. elszántak
      2. ímmel-ámmal

A közbeeső állomásokat nem lehet átugrani.
Vigyázni kell ne vesztegeljünk egy helyen.
Kell a lelkivezető.
A három út: nem merev keretek.

A lélek megtisztulása, vagyis a megtisztulás útja

Kezdők:
      - rendesen a kegyelem állapotában élnek, de néha visszaesnek a halálos bűnbe.
      - van bizonyos vágy a tökéletesség után.
      - ragaszkodnak a bocsánatos bűnhöz
-------------------------------------------
      - ártatlanok
      - megtértek (súlyos bűnből)
      - ellanyhultak
Első feladat:
      - a szív megtisztítása
      - félelem (pokol<—>menny)
      - a főindítóok mégis a szeretet kell legyen
Eszközök:
      1. kezdők imádsága
      2. a múltat jóvátevő bűnbánat és vezeklés
      3. a jövendőt biztosító önmegtagadás
      4. harc a főgonoszságok ellen
      5. harc a kísértések ellen

Imádság

Még a bűnösöknek is megadja Isten a kegyelmet, hogy tudjanak imádkozni.
Az örök javakért imádkozzunk főleg.
Legyen meg az Ő akarata:
      - alázat
      - bizalom
      - kitartás
      - figyelem:
            - a szóra figyelünk
            - szavak értelmére
            - a szavak szellemére

Kezdők lelkigyakorlatai:
      - reggeli elmélkedés
      - gyakori szentmise, szentáldozás
      - a jószándék gyakori felújítása
      - lelkiismeret vizsgálat

Elmélkedés

Elmélkedő imádság - a lélek bensejében imádkozunk.
Öt fő alkotó eleme van:
      1. imádás, tisztelet Jézusnak és a szenteknek
      2. Isten megismerése az Ő szemlélése által, megtudjuk, melyek azok az erények, amelyeket gyakorolnunk kell
      3. önmagunk megismerése
      4. imádság —>kegyelem-kérés, hogy ezt vagy azt az erényt gyakorolhassuk
      5. elhatározások a jövőre.

Az imádság:
      - elmebeli (érzelem, akarat tényei)
      - elmélkedés (vizsgálódás, megfontolás és azután érzelem és akarat)

Kezdőknek az elmélkedés:
      - okoskodás
      - igazságok megismerése
      - hit-elvek
Az elmélkedés - (hasznos) - tárgyai legyenek:
      - miért kell félni a bűntől
      - a bűn okairól
      - önmegtagadás szükségéről mint gyógyítás
      - állásbeli kötelességeink
      - kegyelem helyes felhasználása
      - kegyelemmel szembeni ellenszegülés
      - Jézus mint a vezeklők mintaképe
Kezdők nehézségei:
      - az elmélkedésből tanulmányt csinálnak vagy egyházi beszédet, ezért legyen természetfeletti és az igazságokat alkalmazzuk magunkra
      - nincs elegendő odaadás - főleg, ha szárazság jön
      - szórakozottság - ezért küzdjünk ellene és valljuk be tehetetlenségünket. Megkeresni okait - ezért már este előkészíteni az elmélkedés anyagát, azzal a gondolattal kell elaludni.

Kezdjük:
Elmélkedő olvasással pl. Krisztus Követéséből, utána 3 kérdés:
      1. Meg vagyok-e győződve, hogy amit olvastam lelkem üdvösségére hasznos, szükséges, s ha igen, hogyan erősíthetem magamban ezt a meggyőződést?
      2. Gyakoroltam-e eddig ezt az igazságot?
      3. Hogyan fogom ma a legalkalmasabban gyakorolni? (kegyelem kérés)
Elmélkedés: 
      - meg kell fontolni, mennyire szükséges az az erény, amelyről elmélkedünk
      - lelkiismeret vizsgálat
      - imádkozás
      - elhatározás
      - befejezés:
            - hála a jókért
            - jó volt-e az elmélkedés?
            - imádság, áldás kérés
            - lelkicsokor arra a napra
Részt vesz az elmélkedésben:
      - az emlékezőtehetség
      - az értelem
      - az akarat
Több elmélkedési módszer van.

Bűnbánat és vezeklés

Bűn utálása:
      - halálos bűné (bukott angyalok)
      - bocsánatos bűné
Bűn jóvátétele:
      - indítóokai
      - eszközei
Bűnbánat:
      - természetfeletti erény
      - a bűn rossz
      - a rossz bennünk van
      - erős fogadás
      - jóvátétel
Bűn - engedetlenség: Atya, Fiú, Szentlélek ellen.
Halálos bűn - elveszítjük a megszentelő kegyelmet.
Bocsánatos bűn:
      - nem növekedik bennünk a kegyelem
      - tisztítóhelyre jutunk

Vezeklés
Kérni kell a bűnbánat és az áldozatra kész szívnek a kegyelmét.
A földön könnyebb a vezeklés, az engesztelés. Lehet testvéreinkért is (testvér-szeretet) !
Vezeklés gyakorlata:
      - csatlakozunk a vezeklő Jézushoz
      - türelem a kereszthordozásban
      - kötelességeink pontos teljesítése
      - böjt
      - alamizsna
      - önmegtagadás
Önmegtagadás (árnyalatai vannak)
      - lemondás (javakról)
      - önmegtagadás (az önszeretet elnyomása)
      - a test, kívánságaink keresztrefeszítése
      - halál és temetés - Jézussal
      - a régi ember levetkőzése, az újnak a felöltése
      - harc, küzdelem a porondon
Önmegtagadás oka:
      - Isten szeretetéből
      - hogy jó apostoli munkát végezzünk
      - hogy állhatatosak legyünk
      - haladjunk a tökéletesség útján
      - örök javak forrása
Önmegtagadás hogyan:
      - bölcs mérséklettel mindent (testi , lelki)
      - szerény öltözet
      - illedelmes viselkedés
      - szemek szerénysége
      - fül, nyelv megfékezése
      - belső érzékek fékezése:
            - emlékezet
            - képzelőtehetség

Szenvedélyeink megfékezése - jó irányba terelni. Felsorolás:
       1. szeretet (személy, tárgy)
       2. gyűlölet
       3. vágy a távollevő jó után
       4. öröm - a jelenlevő jónak
       5. bátorság (megszerzése a jónak, bátran)
       6. szomorúság a jelenlevő rossz miatt
       7. vakmerőség
       8. undorodás
       9. remény (sarkall a jó felé)
     10. kétségbeesés (a kívánt jó elérhetetlen)
     11. harag (bosszút kíván)
Szokást szokással legyőzni.
Eszmét nemesebb eszmével legyőzni.
Elfelejteni a szenvedély tárgyát.
Ellentétes cselekedet.

Magasabb képességeink megfékezése, vagyis:

Értelem. Akarat.

Értelem:
      - tudatlanság legyőzése - állandó és rendszeres tanulás - a cél Isten.
      - kíváncsiság - azt ami szükséges, azt tanulmányozzuk, ne az érdekeset.
      - kevélység - hit igazságait elismerni
      - mást meghallgatni, nem a magunk véleménye a fontos —>Isteni igazság szerint.

Akarat rendszabályozása:
      - parancsoljon képességeinknek
      - Istennek engedelmeskedjék
Akadályok az akarat rendszabályozásában:
      - meggondolás hiánya (szeszély, sietség, nemtörődömség)
      - emberi tekintet (más véleménye)

Harc a hét főbűn ellen

Főbűn - egy sereg más bűn forrása.
      1. Kevélység (a büszkeségből származik), hiúság
      2. Irigység
      3. Harag
      4. Torkosság
      5. Bujaság
      6. Restség
      7. Fösvénység

1. Kevélység
      - elbizakodottság
      - nagyravágyás (megtiszteltetés, stb.)
      - hiúság
      - dicsekvés (szóban)
      - fitogtatás (tettben, öltözetben)
      - alakoskodás
Orvossága:
      - semmi sem vagyok.
      - nem tehetek semmit
      - nem érek semmit
      - bűnös vagyok

2. Irigység - magunk fölényének csorbulása, féltékenység más javaira
Orvossága: - meg kell vetni az irigység megmozdulását
      - vonjuk el figyelmünket
      - egyesüljünk Jézussal
      - nemes versengés érzelmét fejleszteni

3. Harag, lehet:
      - kitörő
      - fojtó
      - jogos (mint Jézusé)
Harag fokozatai:
      - türelmetlenség
      - ingerültség, erőszakosság
      - bőszültség
      - gyűlölet
Orvossága:
      - egészségügyi
      - kereken elutasítjuk, nem gyanúsítgatunk
      - Istent hívjuk
      - sértések elfelejtése

4. Torkosság
      - idő előtt eszik mint szükséges
      - inyenckedve, válogatva
      - túl sokat eszik
      - falánkan, mohón gyűr le mindent
Orvossága:
      - elvek - nem cél, hanem eszköz
      - kellő mérték
      - önmegtagadás

5. Bujaság
      - házasságtörés, házasságon kívüli kapcsolat.
      - képzeletben
Orvossága:
      - szilárd elvek
      - alkalom kerülése
      - önmegtagadás:
            - szem
            - tapintás
            - képzelet, emlékezet
      - szívünk rendszabályozása
      - imádság

6. Restség
      - hanyag, ímmel-ámmal végzi
      - naplopó
      - rest: iszonyodik a fáradságtól
Orvossága:
      - meggyőződés: a munka szükséges
      - kitartó munkára törekszünk
      - erények művelése

7. Fösvénység - földi javak rendetlen szeretete
A javak célja:
      - magunk szükséglete
      - segítünk másokon
Rendetlenség:
      - szándék - vagyont a vagyonért
      - megszerzésének módja (ha túlságosan töri magát, kockáztat, csalás, stb.)
      - felhasználása (- fogához veri
                              - nem ad senkinek semmit
                              - simogatják pénzük).
Orvossága:
      - hitre épített meggyőződés
      - betesszük a mennyország bankjába
      - a tökéletesek - mindent odaadnak

Harc a kísértések ellen

A kísértések célja:
      - hogy a mennyországot megérdemeljük
      - tisztulás eszköze
      - lelki előmenetelre: - alázatosság (gyöngék vagyunk)
      - szeretet (mert Istenhez futunk)
Kísértés gyakorisága függ:
      - vérmérséklettől, jellemtől (akarat!)
      - neveléstől (munkában, hitben vagy pedig világias)
      - a Gondviselés terveitől:
            - szent hivatásra hív - tisztaságát féltő gonddal őrzi
            - erős próbák —>erősödjenek az erényekben
            - nem olyan magasztos küldetésre hív - gyakori kísértés, de nem erejükön felül
Három mozzanata van:
      - sugallmazás
      - gyönyörködés
      - beleegyezés
Beleegyezés jelei:
      - dacára a sugallatnak, gyönyörűségnek, az embernek nem tetszik, ha terhére van a kísértés
      - ha előre látja, hogy valamely cselekedete kísértésbe viszi, és mégis megteszi
      - nem űzi el rögtön a kísértést
      - tétováz
      - félig-meddig űzi el, fél ellenállás
Kísértésben:
      - meg kell előzni (imádság, alkalom kerülése)
      - erősen küzdeni ellene
      - hálát adni, vagy felállni bukás után
Súlyos kísértésben vissza kell verni azonnal, erőteljesen, kitartóan és alázatosan.
Kísértés után óvakodjunk attól, hogy aprólékosan keresgéljük, beleegyeztünk-e vagy nem.

Kezdők főbb kísértései:
      - Önámítás
      - Állhatatlanság
      - Sietség
      - Aggályok

Vigasztalások:
      - Istentől
      - a gonosz lélektől
      - magától az emberi természettől

Vigasztalások haszna:
      - megkönnyítik Isten megismerését
      - megerősítik az akaratot
      - megszokjuk az összeszedettséget
Vigasztalások veszedelmei:
      - inkább a vigasztalásokat, nem Istent szereti
      - kevélység (azt hiszi már szent)
      - hiúság (eldicsekszi és kimarad a vigasztalás)
Nem szabad óhajtani a vigasztalásokat, fogadjuk hálás és alázatos szívvel, használjuk fel Isten szándéka szerint, és legyünk meggyőződve, nem tart örökké.

Lelki szárazság:
      - Isten el akar választani a teremtményektől
      - Isten meg akar alázni (alázatosság)
      - tisztít elmúlt bűneinktől, a jelenlegiektől
      - megerősít az erényben
Néha hibáink miatt köszönt be, megvizsgáljuk, vétettünk-e?
      - az öntetszelgés szándékos indulataival?
      - lelki restség vagy túlzott iram?
      - emberi vigasz, világi örömök keresésével?
      - őszinteség hiánya lelkivezetőnkkel szemben?
Viseljük el a lelki szárazságot.

Állhatatlanság:
      - kezdetben Isten kegyelme velünk van
      - később: gyakorlataink elhanyagolása
Kezdők túlzott sietsége:
      - az ember a maga tevékenységével akarja pótolni Isten munkáját
      - elbizakodottság (átugrani a közbeeső állomásokat)
      - kíváncsiság (újabb eszközök keresése)
Aggályok eredete:
      - ideggyengeség
      - félénkség
      - helytelen fogalmak (pl. hogy Isten bíró !!!)
      - csökönyösség
      - Istentől
      - gonosz lélektől
      - emberi természettől
Aggályok fokai:
      - félénk lelkiismeret, mindenhol bűnt lát
      - múló aggályok; rábízzuk lelkivezetőnkre
      - valódi aggály
Aggályok tárgya:
      - lehet általános (cselekvés előtt, cselekvés után)
      - szentgyónás milyensége
      - tisztátalan gondolatok
      - istenkáromló gondolatok
      - szeretet parancsa
            - megszóló beszédkor nem tiltakozott
            - elhagyta a testvéri megintést
            - helytelenül szólt, stb.
      - szentáldozás
Aggályok hátrányai:
      - megzavarodik az idegrendszere
      - elhomályosítja az értelmet (nem tudja megkülönböztetni a bűnt)
      - a szív elvadulása (csak magával törődik)
      - bukások (elfecsérli az erejét).
Aggályok haszna:
      - megtisztítja a lelket
      - alázatosság (ítéletünket alávetjük lelkivezetőnknek)
      - cselekvéseinkben tisztább szándék