2010. márc. 29.

Ősi gyimesi ima

      Egy gyimesi barátnőm – nevezzük Vilmának - nagyszülei a tavaly év végén 3 hónap különbséggel meghaltak. Az idősek, akik hosszú évekig jóban-rosszban kitartottak, nem bírják sokáig az elválást. Nyolcvanévesek voltak, egész életükben nem hiányzott a kereszt, sokat dolgoztak, és hosszú szenvedés után tértek meg az Úrhoz. Istenfélő, vallásos és imádságos lelkületűek voltak. Ezelőtt jó 25 évvel azt kérték Istentől és az egyetlen lányunokájuktól, hogy a halálos ágyuk mellett imádkozza el a kedvenc imájukat, amelyet esténként ők ketten a rózsafüzér után mindig elimádkoztak. Más nem volt, aki ezt megtegye, ők nevelték fel Vilmát mérhetetlen nagy szeretettel. A nagymama elmagyarázta azt is, hogyan áll be a halál, bármit mondanak mások, erre figyeljen: a test kezd kihűlni a lábtól, a halál hidege felkúszik a szív felé, a lélegzés egyre nehezebb lesz, nem fog tudni magáról, de a lelke várni fogja ezt az imát. Pontosan így történt: mikor Vilma már úgy látta, alig lélegzik a nagymama, a hideg verejték szüntelenül gyöngyözött a homlokán, megfogta a kezét és elimádkozta a kedvenc imáját. A nagymama hirtelen a fejét Vilma felé fordította, az Amen-nél egyet sóhajtott és mosolyogva meghalt. A nagytata követte ezen az úton, ő több ideig volt kómában, de ugyanígy történt. A nagytata a faluban bölcs és szelíd ember hírében állott. A gyászjelentőben a búcsút az ő utolsó szavaiból állították össze Vilma és családja:
„Az élet útját végigjártam,
Nem azt kaptam, amit vártam.
Mikor már nem bírtam a fájdalmam súlyát,
A halál nyújtotta felém keserű poharát.
Kiléptem a körötökből, elmegyek örökre,
Ha látni akartok, nézzetek az égre.
Véget ért a földi létem, tovább már nem szenvedek,
Vigyázzatok egymásra, Isten maradjon veletek!”

Ez volt a fent említett ima, amelyet a gyimesiek, a csángók mindig is imádkoztak:

Jézusom, eléd áll árva gyermeked,
Jézusom, fogadd el fáradt testemet.
Jézusom, az élet oly nehéz,
Jézusom, mikor úgy fáj a szenvedés,
Jézusom, add nekem akkor Szívedet,
Jézus Szíve, hadd pihenjek meg benne.
Amen.

Isten nyugtassa békében őket, és a gyászolóknak adjon vigasztalást.


1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Archaikus, szép hangulata van mindennek, ami gyimesi, köszönöm, hogy rátaláltam erre az imára.